Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-13 / 163. szám

Megyei eredményekről, gondokról tervekről két tanév között ■0 Próbaüzemei az ország legmodernebb téglagyára Szentesen Az általános iskolák és a kö­zépiskolák, diákotthonok igazga­tóinak, általános és szakfelügye­lőknek, a városi, járási tanácsok művelődésügyi osztályai vezetői­nek tartott immár hagyományos tanévértékelő és a következő esz­tendőt előkészítő értekezletet az elmúlt héten a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya. A két tanácskozás vezetőit, Szak Bálint csaporvezetőt és Szűcs Alajosné főelőadót kérdeztük az elmúlt s az 1972—73-as tanév eredmé­nyeiről, terveiről, az értekezlete­ken elhangzottakról. A cél valóban általános — általános iskola — Milyen tanulságokkal járt az 1971—72-es tanév a megye ál­talános iskoláiban? — A. tanévben kettős feladat állt a pedagógusok előtt: végre­hajtani az 1961. III. törvény tan. tervi követelményéit s e végre­hajtást vizsgálni, a szükséges módosításokat és a jövő iskoláját megalapozó elvi döntéseket elő. készíteni. — A Művelődésügyi Miniszté­rium munkatársai ellenőrizték a megye iskoláiban és közművelő­dési intézményeiben folyó mun. kát, s tapasztalataikról dicsérően nyilatkoztak. Ez a dicséret vo­natkozik természetesen az általá­nos iskolák tevékenységére is. Az elmúlt időszakokhoz képest tartalmasabbak lettek a tanítási órák, s javult az oktató-nevelő munka. A megye helyzete peda­gógiai feltételekben sok esetben meghaladja az országos átlagot. A tantermek 91,7 százalékában már nem folyik váltokozó, tehát délelőtti-délutáni tanítás; 98,7 százalékos a pedagógus-ellátott­ság s a szaktanár vezette órák szárná is néhány tized híján el­éri a 75 százalékot; hasonlóan örvendetes adat, hogy csökkent a képesítés nélküli nevelők szá­ma. Ami viszont nagy gondot jelent; 209 iskolából mindössze 56-ban van tornaterem; az is­kolák kétharmada két vagy több épületben működik; a szükség- tantermek száma 5,7 százalékkal magasabb az országos átlagnál. Mártáékhoz ugrottam be, társa­ságra akadtam, jó volt kicsit ott lenni és, eldumálni a nőkkel. Esetleg: az őrlő rajzait el kel­lett készítenem, bentmaradtam. A szerelemben az a legizgal­masabb, amit általa önmagunk­ban felfedezünk — jutott Szász eszébe egy filozófus író megálla­pítása. Ó mit fedezett fel saját magában? Kezdetben jóságot, humanitást, a mások dolgaival való törődést, életükért való ag­gódást, csupa nagyszerű tulaj­donságot, aztán mindennek csak­nem a visszáját: naivitást, ér­zelgősséget, tétovázást. Szerepét ebben a házasságban, ebben a szerelemben jól elkülö. níthető szakaszokra bonthatja fel, felvonásokra oszthatja. Az elsőben felvett egy magatartás- kapcsolatot Évával, és azon ké­sőbb sem akart változtatni. Eb­ből adódtak problémái. A sze­rény, kicsi, Éva, a Kutató-Fúró Vállalat beosztott geológusa az első segítségre hálával, ragasz­kodással felelt. Az iskolai él­mények és Dédi harcából min­den jel szerint az élet került ki győztesen, mert Dédit a til­tott határátlépés megkísérlése miatt egy időre „kivonták a for­galomból”. Egyébként is unhat­ta a gyerekekkel való foglalko­zást. Vallás, erkölcs, hit?... Évá­ra sem az idealista, sem a ma­terialista tanok nem voltak meggyőző hatással. Hol ennek, hol amannak adhatott igazat. Apját, Balátai Jenőt, rneg-meg- említették az újságok, s elisme­réssel adóztak munkásságának. Az intézetben — nyilván. Vadász Azzal sem lehetünk elégedet­tek bár ez a mutató újra csak kedvezőbb, mint az országos át­lag —, hogy a tanulóknak csak 92—93 százaléka végzi el tizen­hat éves koráig a nyolcadik osz­tályt. Éppen ezért a jövőben ne. künk és minden Illetékesnek fo­kozott erőfeszítéseket kell ten­nünk, hogy az általános iskolát az eddiginél többen végezzék el sikeresen, tehát, hogy ez az is­kolatípus valóban, a mindennapi gyakorlatban is általános legyen. E cél megvalósításáért a Köz­ponti Bizottság 1972. június 15-i jelentésével s az ezt követő, az állami oktatás fejlesztésének fel­adatait tartalmazó dokumentum­mal összhangban s eddigi tapasz­talatainkat felhasználva, fokozni kívánjuk az iskolák körzetesíté. séf, fejleszteni kívánjuk az álta­lános iskolai diákotthonokat s ezeket minél teljesebben be akarjuk népesíteni. Egyetemi, főiskolai felvételeknél Békés megye as élen — Mi jellemezte a tanévet a j középiskolákban? — A gimnáziumokban és a szakközépiskolákban is két- fő feladat állt a pedagógusok előtt: a diákok felkészítése a munkára, a beilleszkedésre a társadalom­ba és előkészítésük a továbbta­nulásra. A gimnáziumokban gondot je. lentett, hogy az érettségizettek nem rendelkeznek szakképesí­téssel és emiatt nehezen tudtak maguknak megfelelő munkaal­kalmat szepezni. Megoldást azok­ban az iskolákban sikerült talál­ni, ahol a heti kétórás gyakorlati foglalkozásokon a diákok mű­szaki rajzot, gépírást, államigaz­gatási ismereteket tanultak. E tapasztalatoknak megfelelően kell szervezniük a gyakorlati ok­tatást az elkpvetkezendőkben a megye más iskoláinak is. A szük­séges személyi feltételekről a most már munkáltatói jogkörrel rendelkező igazgatóknak, a tár. gyi feltételekről tanácsi szer­veknek kell gondoskodniuk. ■■■■■■■■■«■■■■■■■■■■a i ■ professzor hatására — a munka-: társak, tanárok is tisztelettel ■ említették apja nevét. De egyút-! tál anyja bárónői mivoltát le: kellett tagadnia, mert minden: személyzeti főnök sokkot kapott • volna tőle, s talán még dolgozni : sem engedik. Az élet ilyen bo-: nyolult, ellentmondásos terme- ■ két miért is értették volna meg? • Éva apja miatt szerethette,; anyja miatt gyűlölhette volna a • szocialista rendszert, de ő egyi. • két sem tette, semleges maradt..: Dániel éppen a legjobb idő- • ben érkezett. Évából a szerelem ; Dániellel és az általa képviselt ■ eszményekkel való azonosulást! hozta ki. Dánielből pedig az: afölötti örömet, kedvet’ az írás- • hoz, kettőjük közös életének • rendbehozásáért való fáradó-: zást, otlhonalapítást és minden • egyebet, amit a fészekrakás je- : lent. Dédi magukhoz vétele is aj nyugalom megteremtését szol- • gálta. A társadalmi konszolidá- • ció Éva megnyugvását is magá- ! Val hozta, de igényeiben mész- • sze túlhaladta a r-'id- álló lehetőségeket, Éva szorgal- j másán dolgozott, ment előre a : beosztási és kereseti ranglétrán. : Szép új lakásba költöztek. Be- • rendezték, de sajnos csak a ■ könyveik szaporodtak, az egyéb ! szükséges dolgok Dédi szerint ! viszont szánalmasan lassú ütem- ; ben. Éva megfigyelte, hogy fér- | je kollégái,akik kevesebb gond- : dal, kevésbé őszinte és izgató • problémákat tárgyalnak írása-'! ikban, Dánielnél gyorsabban és : jobban érvényesülnek. , (Folytatjuk) f Ez év májusában kezdte meg a I próbaüzemelést az új téglagyár , Szentesen. A legkorszerűbb mű­szaki és technológiai megoldás­sal felépült gyár teljes termelése évi 55 millió darab tégla lesz majd. A programvezérlésű szárítóból tolópaddal téglát. szállítják a száraz Az egész gyártó gépsor — a bányától a présig — egy gombnyo­másra, teljesen automatikusan indul. (MTI fotó .Király Krisztina felvétele—KS1 A Jelenkor július- augusztusi száma A szakközépiskolák végzősei­nek elhelyezkedése kedvezően alakult. Különösen az egészség- ügyi és a közgazdasági szakkö­zépiskolában érettségizetteknél. Nem véletlen, hogy a nyolcadik osztály elvégzése után ide je­lentkeznek a legtöbben. Gond viszont a gépész, a gépgyártás- technológiai. valamint a mező- gazdasági jellegű osztályok be­népesítése. Ami a továbbtanulást illeti, je. lenleg még csak az elmúlt év adatai állnak rendelkezésünkre. 1971-ben 696 gimnáziumban érettségizett diák jelentkezett valamilyen egyetemre, főiskolára és több mint 52 százalékukat vették fel, amivel Békés az or­szág valamennyi megyéje közül első lett. A Szarvasi Vajda Pé­ter Gimnázium és Szakközépis­kolából pedig a jelentkezettek 71,2 százaléka kezdhetett egyete­mi, főiskolai tanulmányokat. Kö. zülük 58 százalék volt fizikai dolgozók gyermeke. Hasonlóan jó eredmény, hogy a megye hu­szonnégy középiskolája közül ti­zenkilencben a fizikai dolgozók továbbtanulásra jelentkezett gyermekéinek több, mint 50 szá­zalékát vették fel. A szakközépiskolában érettsé. gizett jelentkezőknek 40 száza­léka tanulhatott tovább. Hasonló volt az arány a technikumban utolsóként érettségizett tanulók, nál. A középiskolák tárgyi feltéte­lei közepesek, még a legjobban felszerelt iskolákban is nehézsé. geket jelent a tanteremhiány. A közismereti tárgyak tanár-ellá­tottsága megfelelő, a szakközép- iskolákban azonban a szükséges, nél kevesebb az orvos-, mérnök-, közgazdász-tanár. Ax oktatási reform alapelvei továbbra is érvényesek — Hogyan készül az oktatás­ügy az 1972—73-as tanévre? — Az iskolákban folynak a szokásos nyári takarítási, tataro- zási munkák. Sajnos, az eléggé szűkös pénzügyi lehetőségek miT att nagyobb szabású felújítás a szünidőben nem lesz. A tanárok egy része különböző nyári egye­temeken képezi magát, mások építőtáborokban' dolgoznak. Au­gusztusban tanfolyamot rende. zünk a pártösszekötő tanárok­nak, iskolai KISZ-titkároknak, majd a hóiiap végén lesznek a tanévelőkészítő megyei szaktár­gyi tanácskozások. Az új tanév feladata, hogy az iskolák eredményesebben, haté­konyabban valósítsák meg az is­kolareform célkitűzéseit; hogy a pedagógusok megismerjék az MSZMP Központi Bizottsága „Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai” című dokumentumát; hogy az oktatási intézmények felkészüljenek a dokumentum elveinek gyakorláti megvalósítására. Kiemelkedően fontos tennivaló a tanulók kö­zösségi, világnézeti, politikai, er­kölcsi nevelése, az iskolai de­mokratizmus fejlesztése, a fizikai dolgozók gyermekeinek segítése, a pályaválasztási munka haté­konyabbá tétele, s az itt és ko­rábban említetteken kívül, azok­kal összhangban a közoktatási és közművelődési intézmények együttműködésének erősítése. Változatos tartalommal, érté. kés szépirodalmi, tanulmány- és kritikai anyaggal jelent meg a pécsi folyóirat hagyományosan, összevont nyári kettős száma, amelynek élén Simon István A csata végén című Dózsa-versét olvashatjuk. A lírai rovatban emellett többek között Fodor András, Galambosi László, Ke- resztúry Dezső, Pécsi Gabriella, Takács Imre és Takáts Gyula je. lentkezik új költményeivel. Bartha Bulcsú interjú-soroza­tában ezúttal a Fodor Andrással folytatott beszélgetést találjuk. A szépprózai írások sorában fi­gyelmet érdemel Dallos Sándor Horgas Béla, László Anna, Lázár Ervin, Mészöly Miklós és Pál Ri­ta elbeszélése. A tanulmány-rovatban Tüskés Tibor készülő Kodolányi-köny- vének részletét, Pomogáts Bélá­nak a prózairó derékhad művé. szelét elemző írását és Bajomi Lázár Endre Francia krónikáját olvashatjuk. Több más érdekes írás és mű­vészi illusztrációk gazdagítják a folyóirat tartalmas kettős szá­mat. A Gyulai Vasipari Szövetkezet FELVESZ; gépkocsikísérőket (rakodókat), szerszámlakatos, lakatos, hegesztő és öntő szakmunkásokat és segédmunkásokat. fizetés Megegyezés szerint. JELENTKEZÉS: a szövetkezet Dobozi úti telepén a munkaügyi osztályom 363575

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents