Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-12 / 162. szám

Amerikában élő magyar festőművész Békéscsabán Békéscsabai születésű, jelen­leg Los Angelesben élő festő­művész és pedagógus, Jankay Tibor volt az ifjúsági és úttörő­ház vendége hétfőn este. Az al­kotó műveiről készült diafilme­ket vetített a szépszámú közön­ségnek. Hagyományos eszközök­kel és a művészet újabb irány­zatainak színeivel, formáival megoldott festményeket, kiváló linóleummetszeteket és terakot, ta-szobrokat ismerhettek meg a jelenlevők, valamint számos olyan alkotást, amelynek vázla­tait három esztendővel ezelőtti békéscsabai látogatásakor készí­tett a művész. Hajókozmetika Kalinyingrádbam, az Orosz Föderáció nyugati városában a hajófenék vízinövénytől és „ta­padó” állatoktól történő meg­tisztításra sikeresen próbáltak ki egy új, hatékony eljárást. A motorkerékpár kerekénél nem nagyobb berendezés sűrített le­vegővel működik, amelyet kis­teljesítményű kompresszor pré­sel a víz alá. A fémkefék segít­ségével egy óra alatt 40 négy­zetméternyi hajótestet lehet megtisztítani. A hajónak, hogy megszaba­duljon kéretlen „lakóitól”, nem kell dokkba mennie, mert a bú. várcsoport a munkát a hajózási körzetben végzi eL Gyulai bútor szovjet exportra A Budapesti Bútoripari Vál­lalat Gyulai Gyáregysége jö­vőre mintegy 4 ezer hálószoba­garnitúrát gyárt szovjet meg­rendelésre. Tizenkét garnitúrát előre elkészített és azt minta­ként vasúton hamarosan eljut­tatja a Szovjetuniób' heztelni kezdtek. Ezt anyagi­lag is súlyosan megéreztem. Szász a homlokára csapott. Pont e fölött a nagyon fontos megjegyzés fölött akart ő el- siklani. Hiszen ez annyit je­lent, hogy Ehrenburgi Olgát bízták meg az ajánlat megté­telével. Meg voltak győződve arról, hogy az anyagilag gyen­ge lábon álló, kiéheztetett mérnök kapva kap a 3 millió pengőn. Szász Balátai helyébe képzelte magát. Milyen nagy­fokú önuralamra volt szüksé­ge apósának, hogy nemet mondjon! Ha elfogadja a pénzt, nem árverezik el zártkutat- mányait. Felesége a mellére borulva kér bocsánatot, és új­ra a szerelmi kapcsolat néma és sötét, de boldog mennyor­szágában élhetnek. Az új Tröszt állandó munkát, elnök­ségi tagságot kínál neki. Min­denbe beleegyeznek, csak ru­házza rájuk a lelőhelyek kiak- názási, értékesítési jogát Bizo­nyára szerette a pénzt is, hi­szen feleségének a márvány villa ajánlat és a többi ígéret azt bizonyítja hogy Balátai Jenő gazdag ember akart len­ni. De Balátai emellett hazafi is volt. Inkább szakított az asszonnnyal, inkább elment al­bérletbe, inkább vállalta az újabb adóságokat, csak ne kell­jen átadnia a németeknek a bauxittelepeket. Ám amire Ba­látai biztosan nem számított, az az árverezés volt. A néme­tek átlátszó trükkel a magyar állammal vetették el egy ma­gyar ember felfedezéseit. Balá­tai azt hitte, a telepek marad­nak, és azoknak a birtokában könnyen dacolhat a német zsarolással és anyósával is. Súlyos mulasztást követtek el a gyakorlaton lévő tanulókkal szemben A 7 pl múlt évben ^la­t\L cl Hl UII műnk tör­vényt alkotott az if jóságról. So kan fáradoznak azért, hogy meg­valósuljanak a benne foglalt társadalmi elvárások, közüggyé váljon ifjúságunk nevelése. A törvény megjelent. Fejezem tei, alpontjai világosak, egyér. telműek. Mégis gyakran úgy tű­nik, nem alkalmazzák azokat egyes vezetők. Vannak, akik azt mondják, nem egészen' érthető mit kell tenniük. Ezek az embe­rek azt hiszem nem is akarják érteni az ifjúsági törvényt, ugyanis, ha csak találomra ütöm fel a kis füzetecskét. máris előt­tem vannak a teendők. A 38. és 39. oldalon a művelődési mi­niszter expozéjából is azonnal sorolhatók: fel kell ismertetni a munka szépségét, jelentőségét, fel kell számolni a kedvezőtlen munkafeltételeket, különös súllyal kell foglalkoznunk az if­júság művelődésével, a szabad idő hasznos felhasználásával, az ehhez szükséges feltételek meg teremtésével. Rendkívül fontos, hogy jól készítsük fel a fiatalo­kat közéleti szereplésükre, a közéleti aktivitásra... Ha a mindennapi munkában egy-egy terület felelősei (szülők, pedagógusok idősebb munka­társak, munkahelyi vezetők) csu­pán ezeket figyelembe véve fog­lalkoznak a fiatalokkal — máris sokat tettek az ifjúsági törvény megvalósításában! van rá Példa, hogy oajnos nem ennek szel lemében végzik egyesek fele­lőségteljes nevelőmunkájukat. A Felsőnyomási Állami Gazdaság kereki kerületében „rendezke­dett” be hathetes szakmai gya­korlatra a Kétegyházi Mezőgaz dasági Szakmunkásképző iskola. Azt írtam, rendezkedett. Az igaz­ság viszont az, hogy pont ezt mulasztották el a gazdaság ve­zetői és a pedagógusok. Nyolc­van szakmunkástanulót helyez­tek el olyan környezetben, ahol a legalapvetőbb higiéniai körül­mények sem voltak biztosítva. Egy felvonulási épületben, ame­lyet beköltözés után nem fertőt­lenítettek, rongyos, piszkos pok­rócokkal takaróznak a diákok. A • '■■■■■■•■■■■«■•■■■■■■•■•■■■■■■•■■«■■•■■■■■■a» Clodiusék az ajánlat vissza- ■ utasítására iszonyú dühbe gu- • rulhattak .Még a bárónőnek is ■ megmoshatták a fejét. Ludger i Westrick és Schröder talán ; meg is fenyegették. De a né- • metek nem ejtették a bárónőt, : szükségük lehet még rá. A kor- : mányt sikerült rávenni az ár- ■ verezésre és az új Bauxit RT • megalakítására, sőt arra is, S hogy abban a prímet a német : megbízottak játszák. Annyira ■ azonban nem voltak biztosak « a dolgukban, hogy Balátait is • teljesen elfelejtsék. A néme- : tek világuralomra törtek, és a ■ világuralomhoz nem volt ele- • gendő a magyar bauxit. Az l csak a villámháborúhoz kellett. : Balátait később be akarták ; fogni újabb kutatásokra, ha I kell erőszak árán is. Európá- ! ban számtalan tudóst dolgoz- ; tattak életveszélyes fenyegeté- ■ sekkel, zsarolással, pénzzel, s ! módszereik szerint ehhez min- : dig felhasználták a családi ; adottságokat. Elrabolták az il- ; lető tudós lányát, bebörtönöz- I ték feleségét vagy fiát,és úgy • kényszerítették munkára. Balá- $ tainál is végigpróbálták az ■ összes elképzelhető eszközt, és nem rajtuk múlott, hogy cső­döt mondtak. Balátait fel akar- • ták használni, voltak vele el- ■ képzeléseik. Ahhoz tehát, hogy : eltegyék láb alól, még vala- | minek történnie kellett. Ebben : az időben csak anyagilag akar- j ták tönkretenni. A fizikai meg- ; semmisítés gondolata még | nem érett meg. És abban, J hogy ez később felmerült, : nem tudni, volt-e szerepe a : Bauxit Tröszt vezetőinek. mellékhelyiség minden kritikán aluli, az elhelyezés területén csak hidegvízű zuhanyozó van, a sportfelszereléseket, a játékokat egy doboz sakk képávseli. Az el ső benyomásban minden benne van: a gyakorlati munka szál­láshelye lehangoló, sőt felhábo­rító. Mindez legelőször súlyos fer­tőzést idézett elő. A tábor vezetés Sei megbízott kétegyházi szak­oktatók komoly mulasztást kö­vettek el akkor, amikor nem til­takoztak a tűrhetetlen körül­mény ellen és nem intézkedtek határozottan. A felelőtlenséget f°a0z^ KÖJÁL is, lassú, komótos be­avatkozásával, hiszen csak két nappal a fertőzés tudomásulvé­tele után jelentek meg a színhe­lyen. A fertőzött tanulókat ugyan „kezelésben részesítették”, de azok továbbra is a többiek között maradtak. Nem kell pedagógusnak lenni ahhoz, hogy elképzeljük, milyen közérzetet váltott ki ez a hely­zet a tanulókból. Veszélyeztetett környezetbe kerülték egészség- ügyi, de erkölcsi értelemben is. És az a megdöbbentő, hogy ezt a „veszélyeztetett környezetet” nevelők, felelős gazdasági veze­tők közönye hozta létre. Idézzük itt újra az ifjúsági törvényt: fel kell számolni a kedvezőtlen munkafeltételeket, meg kell ismertetni a munka szépségét... Ez az amit nem tet­tek meg az iskola és a gazdaság illetékesei! A tanulókkal folytatott bcszéi- gfctésből fény derült még egy_ két, azt hiszem ilyen helyzetben sajnos logikusan következő do­logra. Elmondták, hogy - mező- gazdasági gépszerelőik. Most kö­telező gyakorlatuk van Kereid­ben, de jóformán nem is láttak mezőgazdasági gépeket. Az első négy hétben címereztek, „idege- neltek”, azaz növénytermesztői munkát végeztek. Nó^^iíIr ismét az ifjúsági HCZZUK törvényt: „Az ifjúság nevelésének, oktatásának is célja a megszerzett isme­retek gyakorlati alkalmazása.” Kádár János a szakemberkép­zésről: „Annál jobb a képzés, mennél inkább az alapokat ok­tatja... Felesleges szakembere­ket nem „termelhetünk” a tár­sadalom számára. Ezt a társada­lom és az egyén sem bocsátana meg.” Nos, ismét mulasztottak az oktatók, hiszen úgy gondolom, a mezőgazdasági gépszerelő szak­munkások oktatásában nem le­het alap a kukorica címerezése. De menjünk tovább. A kétegy­házi tanulóik gyakorlatvezetői az ifjúság szabad idejének meg­szervezésével kapcsolatos köte­lességeiket is elmulasztották. A diákok elmondták, hogy két óráig tart a munka. Utána egész délután „kóvályognak” a ma­jorban. Egyetlen sakk-kés zeit van, ami lehetőséget ad valami másra Az állami oktatásügy fejlesz­tésére hozott határozat kidolgo­zásában részt, vett pedagógusok tiszteletére adott fogadáson Ká­dár elvtárs az iskolai élet nor­máiról szólva elmondotta, hogy a szocializmus rendet és fegyel­met is jelent. Különösen az is­kolában. A szocialista iskolának szüksége van a szervezettségre. A szóban forgó intézet munka- gyakorlatának oktatói, a „tábor” vezetői ezt is figyelmen kívül hagyták. Nem szervezték meg a felügyeletükre bízott 80 diák napi időbeosztását Elsősorban ebből adódott, a rendetlenség, pontosabban: a rendetlenséget, a fegyelmezetlenséget ők idéz­ték elő. Megpróbálták ugyan helyre­hozni ezt, de nem őszinte ma­gyarázattal, emberséggel, ha1á- rozott intézkedésekkel és egyeni jó példával. Pedagógiai „baklö­vést” követtek el, amikor igaz­ságtalan, drákói döntéseket hoz­tak ebben a helyzetben. A diák­tanács vezetőjét őszinte, nyílt szaváért kizárták a táborból és hazavitték. Biztos vagyok ab­ban, hogy ezzel a többi tanulót nem nevelték a közéleti aktivi­tásra, sőt elriasztották attól. Gulyás Tivadar oktató pedig te­tőzte mindezt azzal, hogy a Szocialista pedagógia elveivel szöges, ellentétben felpofozta Szőke József tanulót... * * * Nem akarok XÄ tények önmagukért beszélnek. Annyit viszont mégis, hogy napjainkban, amikor minden, munkáját hozzáértéssel, becsű, lettel ellátó pedagógus, párt-, állami vezető, szülő és minden ilyen felnőtt azon fáradozik, hogy ifjúságunk megtalálja he­lyét, egyéni boldogulását szocia­lista társadalmunkban az építő­munkában, különösen súlyos mulasztások a fentiek. Nem jel­lemző ez, de szükséges beszélni róla, hogy ezzel is akadályoz­zuk a közöny, a felelőtlenség elterjedését. Az említett szak oktató kollektíva egyik tagja azt mondta magyarázatként: „féltünk a felelősségtől”. Itt ég ma azt hiszem, e^ a legnagyobb felelőtlenség! Réthy István Humor a boltokban Örömmel jelenthetem, hogy a mindmáig kideríthetetlen és érthetetlen okok okozataként a vásárlók és az eladók ver­sengése egymással tovább fo­lyik. Sokan szóltak és írtak már a versengés árnyoldalairól, hogy bebizonyítsák, nem ver­sengésről, hanem könyörtelen és ádáz küzdelemről van szó. Ez utóbbiaknak én már csak azért sem adhatok hitelt, mert a vérre menő csetepaté nem teremthet olyan humoros hely­zeteket, mint amilyenekbe a vásárló egy-egy boltban kerül­het. Márpedig a humor ne­mes dolog. EGY KANNA — KÉT KANNA Kifogy otthon a háztartási benzin, és éppen szombaton délelőtt. Az ember dühösen kéz­bevesz két műanyag kannács- kát és megy a háztartási bolt­ba. Ott megtöltik az egyik kannát. A másikba már nem jut. Kifogyott a tartályból. Az eladó udvariasan közli, hogy van ugyan a raktárban, de tessék talán hétfőn jönni a másik kannával, mert ma már nem töltik fel a tartályt. Mire a vevő szintén a lehe­tő legudvariasabban, — pedig rettentő meleg van, árnyék­ban 30 fok — érdeklődik afe­lől, hogy vajon miért nem nézték meg mar tegnap, hogy mennyi benzin van a tartály­ban. Mire az eladó, ha lehet még a vevőnél is sokkal udvaria­sabban válaszol: — Hát csak. AMIT MEG KELL FIZETNI A Margit magyarul faragat­lan gyöngyöt jelent, és június 10-én szerepel a naptárban. Az ember tehát ha nem felejti el, már június 10-én délelőtt kör- becaplatja a boltokat, hogy va­lami kedves ajándékot vásárol­jon lehetőleg a neki legjobban megfelelő áron, Margit nevű szeretteinek és ismerőseinek, így vetődik el már lógó nyelv­vel, kedélybetegen az üveg­boltba. De ott felvidul. Felvi­dul, mert ott humorosak az emberek. Kiválaszt ugyanis a vevő két egyforma dísztálat. Az egyik pár forinttal drágább a má­siknál. A vevő megkérdi: miért? Mire az eladó a humor lándzsáit hegyezve így szól: — Azért, mert azon lyuk is van. A vevő értetlenkedve: — A lyuk miatt drágább? Az eladó felszabadultan. (Merthogy bejött a poén): — Hja. kérem! Azt mindig is meg kellett fizetni! Kőváry Ahol érték a szalma PS j (Folytatjuk) A gyulai Köröstáj Tsz-ben jelentős értéket képvisel a gabonaszalma. Nagy az állatállomány, bőven kell almozni, sok trágya szükséges a termőföldnek. Így a letakarított gabonatáblán szal­mabálázók járnak és összegyűjtik az alomnak valót. (Fotó: Demény)

Next

/
Thumbnails
Contents