Békés Megyei Népújság, 1972. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-11 / 161. szám

Az uborka betegségei és védekezés ellenük Au uborka frissen fogyasztva vagy tartósítva egyik legkedvel_ tebb zöldségfélénk. Napjainkban háztáji (házikerti) termesztése terjedőben van., ezért indokolt néhány fontosabb betegségének és a védekezés módjainak isme­rete. Keveredés: külső tünet nincs, élettani eredetű fajtatulajdonság Előidézik: időjárási szélsőségek (erős fény, hideg éjszakák, rossz vízellátás). Védekezés: vízellátás szabá­lyozása, árnyékolás, időbeni sze_ dés. Baktériumos szögletes levél­foltosság: gyakran már a csira­növényeken jelentkezik. Legfel­tűnőbb a lombleveleken a mel­lékerek által határolt részein szögletes foltok formájában. Ké_ sőbb a foltok kiszáradnak, kife­hérednek és kitöredeznek, gyak­ran összefolynak. Védekezés: egészséges vető­mag alkalmazása, fertőzött nö­vényi részek megsemmisítése (ősszel), vegyszeres védekezésre pedig Bordódé 0,5—1 százalé­kos, Cobax 1,25 százalékos, Coprantol 0,25 százalékos, Cup- ritox, Rézoxiklorid 50 WP, Cup- ravit 0,25 százalékos tömény_ ségbesn használható. Kolletotrihumos tcrmésfoltos- ság: elsősorban a dinnyeféléket károsítja, de az uborkának is egyik legjelentősebb károsítója mind szabadföldön, mind hajta­tott körülmények között. Kárté­telét már a palántaágyban fel­fedhetjük. A szik alatti szárrész köziéi a talajhoz üvegessé válik, elnyálkásodik, majd összezsugo­rodik és a palánta eldől. A leve­leken a foltok kör vagy ovális alakúak (nem szögletesek!!), kezdetben halványzöldek, ké_ sőbb sárgásbarnák, vagy vörö­sek. A termésen a foltok először kidomborodnak, színük sötétzöld és vizenyősek. Később a folt be­süpped, gyakran berepedezik, a megtámadott húsrész üreges. A foltokon többnyire körkörösen rendeződött, nedves időbeni nyál­kás, tűszúrásnyi rózsaszínű spó­ratelepek láthatók. A felrepedt foltokon megtelepedő másodla­gos kórokozók hatására az egész termés elrothad. Védekezés: egészséges vető­mag, fertőzött növényi marad_ ványok megsemmisítése, illetve Zineb, Orthocád 0,2 százalékos, Thiovit 0,3 százalékos + nedvesí­tőszer, Mancoear 0,3 százalékos, Fundazol 50 WP 0,06—0,08 szá­zalékos ki permetezett oldata. Peronoszpóra: a levelek színén sárgás-zöld, szögletes foltok, a levelek fonálián lilás-szürke pe­nészbevonat jelenik meg. Bosca­ges csapadék és ingadozó hő_ mérséklet esetén gyakori. Védekezés: Zineb 0,3 százalé­kos, Orthocid 0,3 százalékos, Rézoxiklorid 50 WP 0,5 százalé­kos oldata. Lisztharmat: általában július végén, augusztus elején szokott megjelenni. A levelek színén és fonákén egyaránt fehér lisztsze­rű bevonat jelenik meg. Az erő­sen fertőzött levelek idő előtt elhalnak, amit az inda elhalása követ. Az asszimilációs felület csökkenése a terméshozam csök­kenéséhez és a termés kényszer­éréséhez vezet. Különösen szá ráz, meleg nyarakon károsít. Védekezésre: Difolatan 0,2 százalékos!, Ortho-Phaltan 0,2— 0,25 százalékos, Folpan 50 WP, Buvicid F 0,2—0,25 százalékos, Méréstan 0,03—0,05 százalékos, Karathane 0,05—0,1 százalékos, valamint Fundazol 50 WP 0,06— 0,08 százalékos permedé hasz­nálható. A Fundazol 50 WP-vel végzett kezelést ajánlatos 3—4 naponként legalább három alka­lommal megismételni. Kovács Lajos kertészmérnök Olajtartalmú növényvédöszereink Sokan érdeklődtek, melyek azok a növényvédőszerek, ame. lyek olajat tartalmaznak, hiszen a növényvédőszerek keverhető- sége függ olajtartalmuktól. A növényvédőszerek címkéin levő utasítások, sőt még az engedé­lyezési adatok sem terjednek ki az egyes növényvédőszerek pon­tos összetevőire, mert azok több­nyire olyan gyártási titkok, ame­lyeket a gyártók nem publikál­nak. A folyékony növényvédőszerek j olajtartalmának meghatározását a szakemberek nem ismerik át­fogóan, ezért megállapításukhoz a következő módszerhez folya­modtam. Ismert, hogy a zsírok, illetve olajok a kezelt felületről /nem párolognak el. Szívópapíron pél­dául áttetsző nyomot hagynak. A hígítás nélküli tömény szerek­kel ezért kis mennyiségekkel, külön-külön kezeltem a szívó­papírt. Beszáradás, illetve elpá­rolgás után következtettem az olajtartalom mértékére. Megái, lapításaimat összehasonlító mód­szer alapján a következő táblá­zatban foglalom össze. A Bi 58, a Fiiból E, a Foszfo- tion. a Lebaycid 50 EC, a Me- tathion, a Nogos 50, a Sumithion nagy, a Nexion közepes, a Va- pona kicsi, az Unifosz 50-ban nyomokban, a Pol-Akaritox- ban nincs olajtartalom. A MÉM Növényvédelmi Fő­oszt. engedélyezési okiratokkal szabályozza a növérjyvédőszerek forgalmát és felhasználását. Egyes növényvédőszerek, ilyen a Fundazol íis, olajos szerekkel nem keverhetők. Addig, amíg megbízhatóbb módszerekkel ki­dolgozott meghatározások nem állnak a kertészek rendelkezé­sére, megállapításaimat figyel­mükbe ajánlom. Helytelen nö- vényvédőszer-kombinációk ese­tén ugyanis perzselések, gyü_ moles, és lombhullás is, bekö­vetkezhet gyümölcsfáinknál. Tengerdi János *iBB«iBC*sBHBBBBBBBBBBBBBBBBBB»ieBBBB»BBBBBBBBBSBBBBBBBBBBBBBtBBBB: ISBBSSBSB! Nagy volt a kínálat üszőborjak bői a gyulai vásáron. A felvásár ló nem vette át az eladásra kínált jószágokat. így bizony több háztáji gazda kénytelen volt hazavezetni eladásra kínált állatát. Fotó; Oeniény j A gyulai vásáron M eggybem utató az Elvira-majorban Az utóbbi években egyre töb-, bet telepítenek a legújabb meggyfajtákból. Az 1971/72. évi oltvány értékesítési évadban a Kertészeti Kutató Intézetben előállított Maliga meggycseme­tékből az ÁFÉSZ-ek mintegy 9 000 darabot adtak el a házi­kertek, háztáji gazdaságok tu­lajdonosainak. A megyei ter­mékértékesítő szövetkezeti kö­zös vállalatok pedig a termelő- szövetkezetek részére 63 000 meggyoltványt forgalmaztak. A| jövőben a telepítési kedv való­színűleg még tovább növekszik. Az ellátás jobb megszervezé­sére a SZÖVOSZ mezőgazda­sági értékesítési főosztálya a Kertészeti Kutató Intézettel kö­zös szervezésben június 13-án országos bemutatót tartott Érd- Elviramajorban. A legújabb ko­rán érő, nagy gyümölcsű, bő termő Maliga hibrideket tekin­tette meg 19 megyéből 240 MÉ­SZÖV és ÁFÉSZ szakember, szakcsoport, elnök és kistermelő. Víg Péter, az intézet tudomá­nyos főosztályvezetője nyoma­tékosan Hangsúlyozta: az elkö­vetkező 10—15 évben biztonsá­gos piaci elhelyezésre számít­hatnak a meggytermelők. A je­lenlegi 3—400 vagonos expor­tunk a tízszeresére növelhető! Emelkedik a konzervipar és még' ennél is számottevőbben a hűtőipar szükséglete. Növekedik a belföldi friss fogyasztás is, amely jelenleg mindössze 2,2 kg/fő. A termelési költséget és a kedvező jövedelmezőséget egy fa átlagos termésévéi, illetve az elérhető árbevétellel szemlél­tette. A Maliga-fajtáik általában fánként legalább 20 kg-ot te­remnek. A háztáji termelő egy meggyfára legfeljebb 80 forintot fordít évente anyagban, mun­kaerőben, ideértve a termőre­fordulásdg számított amortizá­ciót is. A 8 Ft/kg értékesítési árral 160 Ft bevételhez jut. Így a termelő egy fa után egy év alatt 80 forint tiszta nyereség­hez jut. A ' vendégek megtekintették a Pándy-klónszelekdős ültet­vényt közepes és magastörzsű telepítésben. E kisérletfoen az intézet a legjobban termékenyí­tő cseresznyepartnereket hatá­rozta meg, a különböző Pándy típusokhoz. A legnagyobb tetszést a Ma­laga-fajták hétéves sövénygyü- mölcsöse aratta. Láttunk so- vényfákait, termőkaros koroná­kat, kombinált koronákat, fán­ként 30—50 kg-os meggyhozam­mal. A 3 méter magas, beton­oszlopos támrendszerhez víz­szintes, vagy ahhoz közelálló szögben kialakított függőleges termőfélület szedése igen köny- nyű és szapora. Az Érdi nagy­gyümölcsű, a., Érdi bőtermő a Meteor és a Favorit fajták ízre, zamatra, gyümölcsméretre ve­zetnék a többiek között. A számmal jelölt többi Maliga- fajta ugyancsak kiváló tulaj­donságú, talán egyetlen hátrá­nyuk, hogy többségük csak meghatározott porzőpartnerrél termékenyül tökéletesen. A SZÖVOSZ kezdeményezésé­nek hasznosságát és a tapasz­talatcsere sokoldalúságát a leg­jobban bizonyítja az, hogy töb­ben bejelentették: az ősszel né­hány hektáron, egybefüggő meggyültetvényt létesítenek a látott és ízlelt új fajtákból;- A bemutatón szerzett ismere­tekkel az ÁFÉSZ-ek szakembe­rei 1972 őszén az eddiginél kö­rültekintőbben s még szerve­zettebben készülhetnek fél a meggycsemeték forgalmazására. Hunyadi Ákos Beruházók, épületük, gazdaságok! Az ország területén bárhol, rövid határidőre vállaljuk fari kutak építését, tisztítását, felújilását (350 n-ig) Válllalunk továbbá csősajtolásukat 200—1500 mm-es 0-íg, 30 m hosszig (acél és vasbetoncsövek) Talajtechnikai és hidrológiai feltáró túrásokat 165 mm-es 0-től Sekély túrt cölöpözést 600 mm-es 0-vel, 350 m-ig, betonozássá! is Talaivizszint-söilyeszlést vákuumos és Siemens-rendszerrel, tervdokumen­táció nélkül is, megegyezéses áron. Közmű- és Mélyépítő Vállalat 8. FÖÉPÍTÉSVEZETÖSÉGE Budapest, VI., Bajcsy-Zsilinszky út 15/e. Telefon: 127—014.- rí*: ftt ff?; ftttf ■ * íf «> ■ ? UBasasao'dRiBiBiyss» esjubbebs %»J8«iüi88Sllffi8S S888Í8ÜB! iKiaMaiaaiBiiiaiBStiiiiaaiagiiiísi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents