Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-11 / 136. szám
Világ proletárjai. A MEGYE/ PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1972, JŰNIUS 11.. VASÁRNAP Ara: 1,20 forint XXVII. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM lövünk és a tudomány Ovi-paradicsom Jaminában Szocialista gazdaságunk és társadalmunk építésében mindig nagy gondot fordítottunk a tudományok művelésére és sokat vártunk tőle- Most mégis valami új vonás figyelhető meg a tudomány és a társadalom viszonyában, erősödik és változik a tudomány szerepe. Nem máról holnapra, hanem egy fejlődési folyamat vonulataként. De ennek a vonulatnak is vannak állomásai. Ilyen — jelentős — állomás volt április végén a kormány határozata az 1971—1985 közötti időszakra szóló országos távlati tudományos kutatási tervről. Maga a határozat fejti ki bevezetőjében a tudomány szerepének változását. „A szocialista társadalom teljes felépítésének időszakában az eddiginél is nagyobb feladatok várnak a tudományra és a tudományok hazai művelőire — írja. — Társdalmunk jövőbeni hatékony fejlődése érdekében — a rendelkezésünkre álló lehetőségek keretei között — minden eszközzel és minden módon segíteni kell országunkban a tudományos-műszaki forradalom kibontakozását, s az itthoni, valamint a külföldi jelentősebb tudományos-műszaki vívmányok hazai hasznosításának meggyorsító sát”j A tudományos-műszaki forradalom — általánosan elterjedt rövidítéssel a TTF — fogalmán! az iparosodott országoknak azt a fejlődési szakaszát értik, amelyben a legújabb tudományos eredmények alkalmazásával az emberi. munka ugrásszerűen termelékenyebb és egyszersmind fizikailag könnyebb lesz. Ha az ipari forradalmat a gépek elterjedésével .lehet jellemezni, akkor a TTF kifejező jellemzője az automatizálás elterjedése. Mindezzel azonban korántsem merítettük ki e fogalom jelentéskörét, s csupán egy vonást kívánunk még hangsúlyozni: a tudomány új eredményeinek termelőerővé válását. Ez fontos jellemzője annak a fejlődési szakasznak, amelynek a küszöbére léptünk. A tudomány természetesen nem úgy halad előre, hogy közvetlenül termelési feladatokat old meg. hogy ezt tehesse, ahhoz az alaptudományok széles körű fejlesztésére, sok látszólag nem kamatozó kutatásra van szükség. A modem atomelmélet egyik megalapítójának, Niels Bohrnak a kutatásai nem vezettek atomerőmű létesítéséhez, de nem lenbe ma atomerőmű, ha nem születnek meg az ő alapvető eredményei. felismerései is. Másrészt hiába vannak alapvető eredményeink, ha nincs olyan kutató munkánk, amely ezek alapján kidolgozza a gyakorlati hasznosítás lehetőségeit, továbbá, ha vállalataink nem hasznosítják ezeket. Ezért a kormány- határozat fontos helyet jelöl ki az alkalmazott kutatásnak és magának az alkalmazásnak — ezek révén lesz a tudomány valóban termelő erő. A kutatás azonban pénzbe is kerül, képzett szakembereket is igényel. Egy kis ország kevésre jutna, ha túl sokat markolna. Koncentrálnunk kell erőinket a legfontosabb feladatokra. Ezeket a feladatokat jelöli ki a határozat, és a rendelkezésre álló anyagi és szellemi kapacitásnak mintegy egyne- gyedét-egyharmádát e legfontosabb, úgynevezett országos szintű kutatási főirányok és célprogramok szolgálatába állítja. Öt kutatási főirányt jelöl ki, a szilárdtestfizikai kutatásokat — amelynek eredményei az izzólámpagyártástól az acélöntésig számos területen hasznosíthatók —, az életfolyamatok szabályozási mechanizmusának kutatását, a közigazgatás fejlesztésének komplex tudományos vizsgálatát, a szocialista vállalat kérdéskörének vizsgálatát és a biológiailag aktív vegyületek kutatását. Olyan kérdésköröket, amelyek kutatása szükséges, hasznosítható nálunk, és amelyek kutatásában előrehaladtak tudósaink, van mire alapozni. Emellett tizenegy országos kutatási célprogramunk egy-egy jelentős gazdasági kérdéskör — így az alumíniumipar, a petrolkémia, a számítástechnika, az elektronikai alkatrészgyártás vagy a hústermelés — megoldására irányul. Ez mind az ország jövedelme és valameny- nyiünk életszínvonala szempontjából is fontos. Tudjuk, hogy a hazai műszereknek világpiaci rangja van. mondogatjuk, hogy az alumínium országa vagyunk — s még lehetne idézni a példákat —, de azt is tudnunk kell, hogy a technikai fejlődés nem áll meg, a gyártmányok iránti igények világszerte növekednek — ebben a versenyben helyt kell állnunk. Ezt biztosítja a határozat, amely anyagilag és erkölcsileg alátámasztja a tudomány, a kutatás szerepét. Tudósaink munkája, e kiemelt kutatások' sikerei valamennyiünk közös érdekét és hazánk jó hírét szolgálják. N. F. Békéscsabán, alig nehány tucat lépésre a vasútállomás sínpárjaitól, a jaminad híd lábánál sárga épület: a Bamevál bölcsődéje és napközije. A régi házban modern, korszerű körülményeket teremtett az üzem, hogy a mintegy száz gyerek kitűnően érezze magát. Az óvodában Bácsfalvi Pálné vezető óvónő kalauzolja végig a vendéget, és beszél arról, hogy milyen figyelmes az üzem vezetősége, mennyit áldoztak már a7 óvodára. Legutóbb 50 új takaró-huzatot vásároltak, kaptak televíziót, az üzem szocialista brigádjai pedig udvari játékokat készítettek az aprónép számára. A • legkedvesebb új játék most a sárga villamos és a mini-uszoda, melyet; szintén a gyár szocialista brigádjai építettek. A legnagyobb beruházás: központi fűtést biztosítottak az egész épületben, és megfelelő hőmérsékletet — ami elsősorban télen fontog — a különböző helyiségekben. A békéscsabai Barnevál óvodája jó példa arra, hogy ha az üzem vezetői, a szülők és, az óvónők összefognak, igazi gyermek-paradicsomot lehet varázsolni akárhová... MAI A VÍZGAZDÁLKODÁS MEGYÉNKBEN (3. oldal) • ÁKIK ÚJRA KEZDTÉK AZ ÉLETET (4. oldal) • HUNYAIAK A GYŰLÉSEN (5. oldal) • A MAGANLAKAS- ÉPÍTÉS HELYZETE BÉKÉS MEGYÉBEN <8. oldal) Zsivko Zsivkov elulazott hazánkból Zsivko Zsivkov, á Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, aki a magyar—bolgár gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság elnöki találkozóján vett részt, szombaton elutazott hazánkból. A bolgár vendéget dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese búcsúztatta. (MTI) Tito visszaérkezett Belgrádba Távirat a magyar vezetőkhöz (Belgrad) Joszíp Broz Tito jugoszláv államfő, a JKSZ elnöke, aki az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökének meghívására ötnapos hivatalos baráti látogatást tett a Szovjetunióban, szombaton visszaérkezett Belgrádba. Tito elnököt, feleségét és a kíséretében levő vezető személyiségeket a jugoszláv főváros repülőterén ünnepélyesen fogadták. * * * Joszip Broz Tito,, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnöke — hazánk területe felett átrepülve — táviratban üdvözölte Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát és Losonczi Pált. az Elnöki Tanács elnökét. (MTI) Készül a homok-torta (Fotó: Demény) (Óvodai rangadó
