Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-09 / 134. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1972. JÜN1US PÉNTEK. Ara: 80 fillér XXVII. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM A szervezés középpontjában; az ember Az egyik gépipari vállalatnál elhatározták, hogy a-z üzem több műhelyében is rendszeresen előforduló munkafolyamatot átszervezik, egy központi műhelyben, csoportosítják. Az volt az elképzelésük, hogy a műhelyenként szétszórt, de azonos jellegű, azonos szaktudást követelő műveletsort sokkal gazdaságosabban, ésszerűbben és sokkal kevesebb munkással tudják elvégezni, egy műhelyben, egy művezetés alatt. Elkészült az átszervezési terv megindult a végrehajtás, s ekkor a látszólag egyszerű, rendkívül racionális elgondolás majdnem megbukott, mert a munkások, akik eddig külön-külön műhelyekben végezték ugyanazt a munkát, enyhén szólva is nem lelkesedtek az átszervezésért. Részben, mert az új műhely felállítása, a munkafolyamat központosítása valóban feleslegessé tett jóné- hány embert. S bár nem küldték el őket a vállalattól, csak más munkakörbe helyezték, ez azt is jelentette, hogy ezeknek az embereknek tanulniuk kellett; elsajátítani az új munkakör ellátásához szükséges tudnivalókat és ez enyhén szólva szokatlan volt azoknak, akik hosszú éveken át rutinszerűen végezték eddigi munkájukat. Ráadásul a többségük nő, családos asszony volt, akik ismert okok miatt húzódoztak a szakmai átképzéstől. Gond volt azokkal is, akik a régi munkájukat végezhették ugyan, de az új műhelyben. Jól összeszokott brigádok bomlottak fel, a munkahelyi légkör szempontjából lényeges személyi kapcsolatok szakadtak meg vagy váltak lazábbá, egyszóval; az egyszerű munkahelycsere is rengeteg személyes problémát hozott magával. Mindez kezdetben a vártnál is jobbam éreztette hatását az új műhely termelőmunkájában, ám, végül is megnyugodtak a kedélyek, s ha lassan is, de mindenki visszazökkent a régi kerékváA példa jól illusztrálja az üzem- és munkaszervezők egyik legnagyobb gondját; azt, hogy egy,egy szervezési. megoldás nemcsak az elhatározáson múlik’ nemcsak azon, hogy a gazdasági vezetők bizalommal, vagy bizalmatlansággal fogadják-e a szervezők javaslatait, nemcsak a személyi, tárgyi és egyéb feltételek megléte, vagy hiánya dönti el, hogy a szervezők sikerrel dolgozhatnak-e, hanem az is, hogy mit szólnak a munka racionalizálásához azok, akiket ez a legközvetlenebbül érint. A szervezés tárgya és célja ytfgül is nem a holtmunka, hanem az emberi tevékenység; végső soron mindenfajta szervezés embereket érint, s ez rendkívül megnehezíti a szervezők célratörő munkáját, hiszen nem hagyhatják figyelmen kívül azokat a személyes kapcsolatokat, szubjektív érdekeket amelyek minden műhelyben," munkahelyen kialakulnak s amelyek meghatározói lehetnek nemcsak a munkastílusnak, hanem a teljesítmény nagyságának is. A szervezők persze nem tekinthetnek — és nem is tekintenek — el attól, hogy munkájuk során figyelembe vegyék a szubjektív elemeket is. De arra sem vállalkozhatnak, hogy az emberek, az egyéni érdekek és elképzelések miatt az egész szer vezési munka sikerét veszélyeztethető kompromisszumokat kössenek. S itt kezdődik a gond; nemcsak a szervező szakemberek, hanem az egész szervezési munka nagy dilemmája. Gondoljunk csak arra, hogy nálunk például a differenciált, személy szerinti teljesítmények alapján történő bérezéstől általában húzódoznak a gazdasági vezetők, mert — úgymond — nem akarnak senkit sem „megbántani”. S a jelenlegi munkaerő-hiányos világban nem is tanácsos senkit sem bántani, mert az illető kéri a mnkakönyvét és jól tudja, hogy tárt karokkal várják száz másik helyen. Alighanem ugyanez a gondolkodásmód húzódik meg amögött, hogy a gazdasági vezetők jó része nem titkolt bizalmatlansággal fogadja a szervezési szak_ emberek indítványait, ötleteit, s a szervezést, egy-egy munkafolyamat racionalizálásét olyan tevékenységnek tekintik, amely megbolygatja a már kialakult rendet, megbolygatja az ott dolgozók kialakult érdekviszonyait és kapcsolatait, és emiatt — vélik sokan —, jobb, ha az egészhez hozzá sem nyúlnak. A problémák megoldása azon múlik, hogy a szervezők és vezetők megtalálják-e az adott munkahely sajátosságainak meg- felelő ésszerű középutat. Azt a megoldást, amely végül is a lew hetséges határig figyelembe veszi az egyéni érdekeket és nein veszélyezteti a termelőmunka érdekeit sem. Ez pedig feltételezi — amit sokan és sokszor leírtak, elmondtak már —, hogy a szervezők és gazdasági vezetők kölcsönös egyetértésben dolgozzanak; s persze feltételezi azt is, hogy minden nagyobb szervezési munkából a maguk jellegzetes módszerével részt vállaljanak a politikai, a társadalmi szervezetek is. Mert az üzem. és munkaszervezés ilyen értelemben is — komplex feladat, V. Cs. Új pavilonok Gyulán és Békéscsabán — Elegendő a hűsítő ital, fagylalt Kevesebb lesx a sör az idén nyáron A Békés megyei Vendéglátó- ipari Vállalat igazgatójától, Purcsi Jánostól tájékoztatást kaptunk az idei nyári ellátásról. A megyében összesen 150 egység működik a vendéglátó- ipar kezelésében, s ebből a nyári szezonban 27 időszakosan. A nyári szórakozóhelyek, vendéglátóipari egységek tatarozását már februárban elkezdték, s a nyitás idejére befejezték. Békéscsabán megnyílt az Ifjúsági Park, amely gazdag programot biztosít a szórakozni vágyó fiataloknak. Változás történt a csabai strandon is, összesen négy pavilon működik jelenleg, a korábbi kettő helyett. Újdonság, hogy halat, lacipecsenyét sütnek a helyszínen, s gondoskodtak a kétdecis flakonokban kiszerelt kakaó és hideg tej árusításáról is. A legnagyobb változás a gyulai Várfürdőben történt. Sok újdonsággal kedveskedik a vendéglátóipari vállalat a für- dőző vendégeknek. Új pavilont építettek a lacikonyhának és lángossütésnek, s érdekességként említjük meg, hogy a helyszínen sütik a friss, ropogós rétest is. Ezenkívül új pavilonban automata szörpárusító berendezések vannak, melyekben háromféle hűtött szörp közül válogathatnák a vendégek. Beállítottak egy új olasz gyártmányú kávéfőzőgépet is, melyből az országban még alig van egy-két helyen. Szintén a ^ gyulai strandon állítottak be ; egy új lágyfagylalt-töltő gépet. S A tejtermékeknek szintén új • pavilont állítottak fel, s van : egy új borkóstolójuk is. Az el- * múlt évben sok gondot oko- » zott a Várfürdőben működő S kis cukrászda, ezért az idén 5 150 vendég befogadására alkal- ; mássá bővítették. A megyében egyébként hűsí- ; tő italokból megfelelő az el- 5 látás. Megállapodást kötöttek ■ a Békés megyei Szíkvíz- és S Szeszipari Vállalattal a folya- i matos szállításra. Korlátlan: mennyiségben kapható tehát az : Extra Cola, a Jaffa, s Pepsi 5 Colából sem lesz hiány. A : paksi konzervgyár ígéretet tett arra, hogy a közkedvelt meggyléből elegendő mennyiséget szállít Békés megyébe. A Vén- déglátóipari . Vállalat ezenkívül 10 egységben szódagépet is beállított. A fogyasztók figyelmét ezúton is felhívják, hogy csak hűtött frissítő italokat fogadjanak el, mert a vállalat gondoskodott arról, hogy elegendő jég álljon rendelkezésre, amit a hűtőház szállít, ugyanakkor sok egységnél a hűsítőitalok vezetékét hűtőszekrényen át szerelték be, így megfelelő hűtést biztosítottak. A sörellátás kevésbé biztató, arról kaptunk tájékoztatást, hogy 20 százalékkal kevesebb lesz az előző évinél. Ezt a vállalat külföldi sörökből próbálja pótolni, s az igényeket, a lehetőségekhez mérten kielégíteni. Felkészült a nyári időszakra a Békés megyei Szíkvíz- és Szeszipari Vállalat is. Már március óta három műszakban termelnek teljes kapacitással. A vállalatot tovább bővítik, jelenleg szerelik az új automata Borita elnevezésű gépsort a békéscsabai üzemben, s ebben a hónapban megtörténik a próbaüzemelés is. Az orosházi üzemnél az elmúlt évi ' egy töltőgéppel szemben az idén kettőt üzemeltetnek. A bővítéssel előreláthatólag 50 százalékkal nő a vállalat kapacitása. K. J. MAS NAPONTA 80« EZEK KÖBMÉTER ÖNTÖZÖVfZ (3. oldal) AZ INTÉZKEDÉSI TERVEKET TETTEK KÖVETIK <4. oldal) NYÁRI BARANGOLÁSAINKRÓL (5, oldal) SPORTSZERETŐ EMBEREK LAKJAK GYULAVÁRIT <6. oldal) Hazaérkezett Brüsszelből a magyar küldöttség Csütörtökön visszaérkezett Brüsszelből az a 17 tagú küldöttség, amely népünk képviseletében részt vett az európai közvélemény képviselőinek közgyűlésén. A delegációt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának elnöke vezette. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, dr. Szántai István, az Actio Catho- lica főtitkára. A közgyűlés befejezése után a belga szenátus elnöke és a belga képviselőház elnöke fogadta Kállai Gyulát, a magyar küldöttség vezetőjét. A fogadáson részt vett dr. Réczei László, hazánk brüsszeli nagykövete. (MTI) iBeaaaaaaaaBsaaBaaBsaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBfBBBaaaaaaaaBaaaBBaaaBesai Téglaégetők Újkígyóson •p r « rv m • Építőipari táj értekezlet Kecskeméten Az alföldi megyék — Bács- kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú- Bihar, Szolnok, továbbá a két legnagyobb alföldi város, Debrecen és Szeged — illetékes taná. esi vezetői, építészmérnökei, ter_ vezői csütörtökön táj értekezletet tartottak Kecskeméten. A tanácskozás témája; a magánépít- kfczés helyzete a városépítészetben, a településfejlesztésben. A tanácskozást dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei tanács elnöke nyitotta meg. Gá. dorosi Ferenc, az ÉVM lakás- és kommunális ügyek főosztályának vezetője vitaindító előadásában elmondta, hogy a negyedik ötéves terv idején épülő 400 ezer lakásból 215 ezer magánépítésű. Az építkezések megszervezéséhez, célszerűbb és mo. öemebb építészeti formák követéséhez az eddiginél nagyobb segítséget keli nyújtani. Az újkígyósi Aranykalász Tsz téglaégető üzemében női brigád is dolgozik. A présgéptől kocsikon szállított nyerstéglát ők rakják sorba a szárító-téren. A felvételen Pauló Jo- zsefné, Bűcs Károlyné és Tóth Györgyné látszik. Rajtuk kívül még öt asszony és leány tartozik a brigádba. (Képes összeállítás a 3. oldalon.) (Fotó; Deménj#
