Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-08 / 133. szám
fi f S/m védnökséggel A szovjet technológiával működő üzemben évente tízmillió négyzetméter, jórészt négy és tizenkét milliméter vastagságú üveg készül. Ennek további feldolgozására hivatott a Hunga- ropán üzem, amely már most működik, s különleges eljárással építészeti üvegeleméket állít elő. Ezek a lakásokban nyílászáró szerkezetként, középületeknél pedig külső vagy belső válaszfalként használhatók. Ez a hőszigetelt, két. vagy tobbré- teges üveg forradalmasítja az építőipart, tartósságával újszerű esztétikai megjelenési formájával korszerűbb és praktikusabb a korábban használt anyagoknál. Hazánkban eddig A húzott síküveg-üzemrész egyik « tonnás elemének beemeléséről készült a felvétel. (Fotó: Somogyi) ritkáin aüikalmaztak, elsősorban i azért, mert nyugati importból szereztük be az eredeti márka. | nevén Thernopánt üveget. Már az idén is jelentős mennyiség készült ezekből a különböző nagyságú, két- vagy többrétegű üvegelemekből, s az érdeklődés minden bizonnyal tovább fokozódik irántuk. 1 E hármas komplexum — a2 öblösüveg, a Hungaropun üzem és a húzott síküveggyár — a' magyar- üvegipar legnagyobb bázisa lesz, az országos termelés mintegy 70 százalékát adja. Az évi termelési érték megközelíti, majd a 2 milliárd forintot, s csaknem 2500 embernek ad munkaalkalmat. Jő ütemben balad az orosházi sík ü ve «üzem építése A IV. ötéves terv kiemeli: nagy beruházásainak egyike az j Orosházi Húzott Síküvegüzem építése. A Gazdasági Bizottság döntése értelmében 1974. januárjában kell üzembe lépnie az ország legkorszerűbb és nagyságrendben is első helyen álló síküveggyárának. A beruházás megvalósításán tucatnyi kivitelező dolgozik, s ezek munkájának koordinálására, az építkezés befejezésének gyorsítására született az a döntés, hogy megyénk e kiemeli), nagy beruházása felett védnökséget vállal a KISZ. Több védnökségi napot rendeztek mái-, melyeken az orosházi és a megye más területeiről érkezett KISZ-esek dolgoztaik- Az operatív bizottság rendszeres kapcsolatot tart fenn a kooperációban részt vevő vállalatokkal, „Zöld utat” jelzésű leveleikben időben kérik és rendszerint meg ás kapják a segítséget. Az összehangolt munka eredménye bíztató: remény van arra, hogy a tervezett határidő előtt, valószínűleg a jövő év novemberében — éppen tíz évvel az öblösüveggyár üzembelépése «tán — megkezdődhet a próbaüzem a húzott síküveggyárban. Alig kőt ővej így nyár elején az önzetlen segítés nagyszerű példáját tanúsí. tolták a bucsaiak, elsősorban a tsz pártalap- szervezetének tagjai. Tudósításban. képesriportban számoltunk be annak idején arról, hogy özvegy Tóth Lajosnénák és nyolc gyermekének hogyan építettek kétszobás házat, társadalmi úton. Azóta mások is segítették. Egy vecsési házaspár szobaberendezést adott, a Magyar Ifjúság Szerkesztősége egy televíziót ajándékozott, s voltak, akik ruhaneművel segítették Tóthékat. A népes család azóta szép környezetben, nyugodt körülmények között, tiszta, rendes otthonban él. Tóth Lajosné most már gondolhat arra is, hogy munkát vállaljon, tanulja a szőnyegszövést A másokon való segítés öröme további tetfekre ösztönöz. Ezt bizonyítja az újabb bucsai példa. Nyakó István az Űj Barázda Termelőszövetkezet fiatal párttitkára mindig nyitott szemmel jár, észreveszi a jót és rosszat, s olyan ember, aki soha nem megy el érzéketlenül mások gondja, baja mellett. Így szerzett tudomást arról is, hogy a tsz éjjeliőre, Szujó Pál feleségével együtt rossz körülmények között él. Szujó Pálélc mindig a falun kívül húzódtak meg egy-egy tanyán, ahol megtűrték őket és nurokafc- adtak. Világéletükben Szujó Pál és a bucsaiak dolgoztak, de voltak, akik kihasználták elesettségüket, fillérekkel fizették meg munkájukat. Így múltak el fejük felett az évek és most már a munka is fárasztó, mindketten túl vannak a hatodik X-en. Az az épület, ahol legutóbb éltek, összeomlással fenyegetett. Mégis, amikor kis örökséghez jutottak, pár ezer forintért megvették, hogy legyen végre saját otthonuk. A tsz párttitkára ezután segítséget keresett, s a párttagok mellé felsorakoztak a Mező Imre szocialista brigád tagjai is. Vállalták a ház rendbehozását. Szombatonként dolgoztak a két idős embernél. Ilyenkor van jobban idejük ugyanis a tsz-tagoknak. Így szombaton, vagy vasárnap rendszerint nyüzsgött a ház környéke. Amíg befejezték a tatarozást, összesen 65-en vettek részt ebben a munkában. Lebontották a rogyadozó tetőt és ez egyik kidőléssel fenyegető falat, s újat építettek. A ház elejét verandával egészítették ki, melyet kiköveztek. Az épületet kívül-belül tapasztották, új ajtókat, ablakokat raktak, s mellék- helyiséget építettek. Ebben a munkában főleg férfiak vettek részt Azután jöttek az asszonyok. Meszeltek, takarítottak, otthonossá tették a faluvégi házát Volt, aki egy-egy bútordarabbal, terítővei vagy egyéb tárggyal ajándékozta meg Szujóékat. Pénzt is összeadtak. így lett csempekályhájúk, fürdőkádjuk, s a tüzelő sem hiányzott a télen. Czövek József, a Mező Imre brigád vezetője a beköltözés öröméről a következőket mondja: nem lehet kifejezni azt a boldogságot amit a két ember érzett, amikor belépett a tiszta, kicsinosított otthonba. A mi örömünk pedig egy volt az övékkel. Ez mindennél többet jelentett, hiszen másoknak szereztünk örömet. Talán akkor született meg az ötlet is, hogy még egy ajándékkal lepjük meg az öregeket. Pártcsoportvezetőnk kezdeményezésére egy hízót szántunk nekik. Amikor eljött a vágás ideje, ismét segítséget nyújtottak. Négy férfi és négy nő állított be a disznótorhoz szükséges edényekkel felszerelve. Az öregek pedig jól. esően nézték hogyan kerekedik a sonka a kések nyomán, hogyan csíkozzák a szalonnát és miként csavarodik karikába a pirosló kolbász. A Mező Imre brigád azóta is segít nekik, amiben tud. Amikor Bucsán jártam, valaki azt mondta: a községről nincs sok írnivaló, nem történnek itt világrengető dolgok. Valóban nem, „csak” emberiek... Kasnyik Judit A tanácsi hatáskörök rendezése A közigazgatási tevékenység korszerűsítése: állandó folyamat; az alakuló, íe-jlődő társadalmi viszonyok újabb és újabb követélményeket támasztanak az államigazgatási szervezettel! szemben1, s eredményes működésről csak akkor beszelhetünk, | ha a szervezet meg is felel; ezeknek az ú j követelmények- j nek. Mivel á közigazgatási szer- ; vek, különösen a helyi (városi, j községi) tanácsok tevékenysé-! gének jelentős hányada a lakos- j ság ügyeinek intézésére irányul, * az eredményesség megítélésénél; döntő szerepet játszik, hogy a j hatóságok milyen gyorsan és i hatékonyan intézik az állampolgárok ügyeit. E követelmény je- 1 lentőségéí bizonyítja, hogy az államélet es a. szocialista de mokrácia továbbfejlesztésére irányuló központi döntések külön is hangsúlyozzák a lakosságot közvetlenül érintő ügyek, j eljárások egyszerűsítésének j szükségességét. Az államigazgatáii szervezet; j és a lakosság érdekei szempont- j jából egyaránt indokolt, hogy a! helyi szinten jelentkező ügyek \ érdemi eleintézése is helyben — j vagyis a községben, városban — j történjék. Ez esetben ugyanis az j állampolgárnak kevesebbet keü utazgatnia, ügye után járnia, s1 a hatóságnak is egyszerűbb a j helyben beszerezhető informál- j ciók alapján hozni meg a döntést. Ez az igény vezetett a hatáskörök fokozatos leadásához;, decentralizálásához. A Tanács- akadémia Tanácsi gazgatási Szervezési Intézete által végzett felmérés szerint 1967 és 1971 között 153 hatáskör került a helyi — városi, nagyközségi és községi — tanácsokhoz, s ezek többsége (78 hatáskör) a lakosságot közvetlen érintő hatósági ügy volt. A hatáskör-decentralizálásj eredményeiképpen nagyközségi I hatáskörbe került például a kereskedelmi igazgatás; a nagyközségi tanács szervé adják ki az üzletek, vendéglátó egységek működési engedélyét, állapítják meg a nyitvatartási időt. Az építésügyi hatáskörök nagy többsé_ «e szintén a nagyközségekhez került, sőt egyes községi tanácsok is felhatalmazást kaplak meghatározott építési ügyek intézésére. Növekedtek a gyámhatósági jogkörök és községi, illetőle?; a nagyközségi szintre került a szociális gondozási ügyek legnagyobb hányada is (segélyek megállapítása, beutalás szociális otthonba stb.). Különösen a fejlődő, iparosodó nagyközségek számára hasznos jogosítvány, hogy a munkaerőgazdálkodási feladatok — például a munka- közvetítés — a helyi tanácshoz tartozik. A lakosság ellátása szempontjából kiemelkedő jelentőségű az a — tanácstörvény _ ben is megfogalmazott — hatáskör, hogy az alapfokú művelődésügyi, egészségügyi és szociális szükségleteiket kielégítő intézmények létesítése és fenntartása a helyi tanácsokhoz tartozik. Ennek megfelelően a községi, nagyközségi tanácsok biztosítják — többek között — a körzeti orvosi, fogorvosi ellátást fenntartják a bölcsődéket, óvodákat és általános iskolákat- művelődési otthonokat, könyvtárakat létesíthetnek. A példákat sorolhatnánk, de - talán az is eléggé kifejezi a hatósága igazgatás sokrétűségét, hogy a most leadott és a korábban is községekben gyakorolt hatáskörök között (pl. az adó- igazigatás, a különféle hatósági bizonyítványok, igazolások kiadása) körülbelül 6—700, a lakosságot közvetlenül érintő ügyre vonatkozik. Ez a helyzet más oldalról annyit jelent, hogy a városi és a nagyközségi tanácsok hatásköre szinte teljes sgé- szében magában foglalja a lakosságot közvetlenül érintő, helyi szinten eldönthető ügyeket. Amennyire örvendetes - a fent vázolt helyzet, annyira problematikus, hogy a tanácsi szervek nem mindig tudnak megfelelően élni a rájuk ruházott hatáskörökkel. illetőleg a kisebb községek számos, i lakosságot közvetlenül érintő hatósági jogkört máig sem kaptak meg:, A hatáskör leadása. mint. jogalkotói döntés, önmagában nem lehei elgendő a probléma megoldására. Az új hatáskör gyakorlása ugyanis többletfeladatot jelent, s ha történetesen az apparátus egyébként is túlterhelt, az új feladatok belépése az ügyintézési idő elhúzódását- vagy felületes elintézését vonhatja maga után. Egyes hatáskörök gyakorlása — példaként hivatkozhatunk az építésügyi igazgatásra — komoly szakmai felkészültté get kíván, míg más esetekben a különböző ügyviteli-technikai eszközök biztosíthatják a gyor sabb ügyintézést (pl. a pénzügyi munkát segítő számológépek). Mindezek a példák Világosán mutatják hogy- a hatáskörök leadása csak akii or érheti eil politikai célját, ha a felsőbb szintű szervek egyidejűleg segítséget adnak a szükséges személyi és tárgyi teltételek biztosításához is A Tanácsigazgatási Szervezési Intézet jelenleg folyó vizsgálata éppen arra keres választ. hogy a különböző nagy- ságiviidü és jellegű községiék milyen igazgatási szervezetet és milyen anyagi-technikai feltéteteket igényelnek hatásköreik színvonalas gyakorlásához^ Sokszor hangoztatott probléma, hogy egyes eljárások túlzottan bonyolultak, s ez mind az állampolgár, mind az eljáró hatóság helyzetét nehezíti. Ennek leggyakoribb oka, hogy a jogszabályok nem mindig' követik kellő rugalmassággal a változó életviszonyokat s a maga korában hasznos rendelkezés utóbb ellenkező hatást vált ki: nenn segíti, hanem lassítja az ügymenetét. E hibák kiküszöbölése végett folynak jelenleg azok a vizsgálatok, amelyek célja, hogy — különösen a lakosság széles körét érintő ügyek vonatkozású» ban — egyszerűsödjék az eljárási, megszűnjenek az állampolgárokat és a hatóságokat, terhelő felesleges megkötöttségék. A hatáskörök leadása az ezek gyakorlásához szükséges feltételek biztosítása és az ügymenetek egyszerűsítése természetesen csak egyik oldalát jelenti az államigazgatás korszerűsítésére irányuló komplex folyamatnak. Kétségtelen, hogy a jelenlegi helyzet még nem tekinthető ideálisnak, de az elmúlt években bekövetkezett változások. s a most folyó racionalizálási munkák egyaránt arra engednek következtetni, hogy a lakosság és a hatóságok kapcsolatának további javulására számíthatunk. dr. Zsufía István. a Tanácsakadémia- Tanacsigaz. gátásá Szervezési Intézet tudományos munkatársa msrnumsa 1872. JÜN1LS S.
