Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-07 / 132. szám

Óvjuk gyermekeinket! Majdnem tízhónapos tanulás után rövidesen elérkezik a vár­va várt vakáció. A megnöveke- dett szabadidő több lehetőséget nyújt táborozásra, sportolásra, játékra. A több, mint kéthóna­pos nyári szünidő nemcsak örö­met, sok gondot is hoz. Az örö­met tóként a gyermekeknek, a gondot, aggodalmat a szülőknek. A szünidő alatt a gyermekek többet tartózkodnak a szabadban, a kirándulások alkalmával a közutakon. Nagyobb mértékben lesznek tehát balesetveszélynek kitéve. Az iskolai fegyelem alól kiszabadult gyerekek játékosab­bak, felelőtlenebbek, mint év közben, nagyobb gonddal kell vi­gyázni életükre, testi épségük­re. Az újságok gyakran adnak hírt gyermektragédiákról. Me­gyénkben az elmúlt évben 31 gyermekbaleset történt, és 29-en szenvedtek könnyű, vagy súlyos sérülést. A 31-ből 28 baleset belterületen történt. Tizenhat balesetet okoztak a figyelmet­len, irányjelzés nélkül kanyaro­dó kerékpárosok. A statisztikák azt mutatják, hogy a nyári hónapokban felszö­kik a gyermekbalesetek száma. Több gonddaj kell tehát a fel­nőtteknek is közlekedniük és jobban kell figyelni a gyerme­keket. A szülők, a felnőttek ré­szére nincs szünidő. Figyelmez­tetéssel, szeretettel, türelemmel, féltő gondoskodással mérsékelni lehet a nyári gyermekbalesetek számát. A nyári hónapokban fő­ként hétvégeken szinte minden jármű úton van az országban. Ilyenkor a legnagyobb a ve­szély, ilyenkor kell legjobban vigyázni. Nagyobb felelősség há­rul tehát a járművezetőkre is. Ök is tudják, hogy a vakációzó gyermekek vigyázatlanabbak. Mindannyian felelősek vagyunk, hiszen mindannyian közleke­dünk. Az okos figyelmeztető szó életeket menthet. Meg kell ma­gyarázni a gyermekeknek, hogy a,, úttest nem játszótér. Tanít­suk, neveljük őket a közlekedési szabályok betartására. Rendkí­vül fontos a személyes példa- mutatás. Közlekedjünk mi is szabályosan, hogy erkölcsi ala­punk legyen a gyermekektől megkövetelni a szabályok be­tartását. Az iskolák, az utóbbi időben sokat tesznek a közlekedési sza­bályok megismertetése érdeké­ben. Felhívják a gyermekek fi­gyelmét, milyen veszélyt hordoz magában az utcán való játék, a kivilágítatlan esti kerékpározás. Gyakran kapunk hírt arról, hogy közlekedési parkokat építenek a gyermekek részére. Végre — évekig tartó huzavona után — Békéscsabán is elkezdődött a park létesítése. Egy ilyen park felmérhetetlen segítséget nyújt az iskoláknak, ahol a KRESZ már kötelező tantárgy. Társa­dalmi összefogással a megye sok helyén lenne megteremthető az ilyen nagyon hasznos játszótér. A gyermekbalesetek megelő­zése, csökkentése érdekében te­vékenykednek megyénkben a közlekedési úttörőrendőrök. Csaknem ezer pajtás segíti a gyermekek biztonságos közleke­dését. Ök a vakáció idején is őrt állnak. Nem kis szerepük van abban, hogy az elmúlt év­ben 24 százalékkal kevesebb gyermekbaleset történt me­gyénkben, mint 1970-ben, és hogy tavaly nem volt halálos gyermekbaleset. Hasznos mun­kájukhoz minden segítséget megérdemelnek a gépjárműve­zetőktől. Nemcsak a közlekedés veszé­lyezteti a gyermekek életét. A nyári nagy melegben tízezrek keresik fei a vízpartokat. Víz nemcsak hűsít, néha áldozatokat is szed. A felelőtlenség, vigyá­zatlanság. a tilalmak megszegé­se minden évben sok életet kö­vetel. A fürdőzés csak a kijelölt helyeken ajánlatos. Hidak, zsi­lipek, duzzasztók, kompátkelő­helyek és hajóutak mind tiltott területek. -Fürdés előtt tájéko­zódnunk kell a meder- és part­viszonyokról. Gyermekek csak szülők, felnőttek jelenlétében fürödhetnek. Fontos, — hiszen saját érdekünk —, hogy a men­téssel megbízott személy figyel­meztetéseit fogadjuk meg. Ö is­meri a környéket, és amit taná­csol, az esetleg életünket ment­heti meg. Legdrágább kincsünket, gver. mekünket a nyári hónapokban sok veszély fenyegeti. Óvjuk, fi­gyelmeztessük őket, hogy ezzel is csökkentsük a gyermekbal­esetek számát. Ez mindannyiunk érdeke! i kibányászásra alkalmatlan arany található. Boldog volt viszont, hogy talált egy „megszállottat”... Valamikor tudniillik ő is kuta­tott. Azt hiszem, Erdélyben talált is gyenge minőségű bauxitot. Nos. ezt a tanulmányt átadta ő Balátainak. Emlékszem, sokszor láttam őket a park öreg fái kö­zött karonfogva sétálni... — Kedves professzor úr, tudja ön hogyan halt meg Balátai? — Igen. Az újságokban olvas­tam, hogy öngyilkos lett. A há­ború előtt és külföldre emigrál­tam, mert szöknöm kellett a fa. sizmus elől... 1946-ban jöttem haza. Persze ismerem azért a harmincas évek eseményeit. Tu. dom, hogy Balátait, a tehetséges kutatót, anyagilag teljesen tönk. retették... Szász kikapcsolta a készüléket. Ez tehát a legrégibb emléke, s Dákay az egyik régi szemtanú. Van-e itt valami tisztázni való? Talán csak az, miért kezdett ku­tatni Balátai?.' Meg akart gaz­dagodni? Dicsőséget akart sze­rezni?... Szász fellapozta a Bányászati és Kohászati Lapok 1938-as év­folyamának 104. számát: „Balá­tai Jenő a kutató élő megteste­sítője volt, állandóan űzte, haj­totta « vágy a hegyek közé. A bauxit előfordulásokat nemcsak a véletlen, hanem az irodalom és a térképek tüzetes tanulmá­nyozása alapján ismerte fel. Fá­radságot nem kímélve, vízmo­sások és hegyoldalak, sűrű bok­ros részek között tört utat ma­gának, és olyan területeken ku­tatott, ahol bányamérnökök és geológusok már jártak, mégis övé lett a bauxit felfedezésének i jiiesősége...” Szász bekapcsolta a magnót, a készülékből ismét a saját hang. ja szólalt meg: — Professzor úr a negyvenes évek végén lett a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója? — Igen. 1948-ban neveztek ki. — Egy év múlva találkozott Balátai Jenő lányával? — Tél volt. A Körúton sétál­tam, hazafelé igyekeztem. Undo­rító idő volt, havas eső esett. Az unokáimnak akartam karácsonyi ajándékot venni és az egyik ki­rakathoz léptem. A nő, aki ott állt mellettem, alig lehetett több tizennnyölc évesnél, és mint ké­sőbb kiderült, csak tizenöt éves volt... Teljesen rossz, kopott, szürke felöltőt viselt, lábán szét. taposott, barna sportos cipő... Kendő, kalap sem volt rajta. A hó röVid, barna hajára esett. Ké. rém, ön az előbb Balátai Jenő fiatalkori képét mutatta nekem... A lánya megdöbbentően hasonlí­tott hozzá. A szeme, arcának vo­nalai... Hangsúlyozom, teljesen véletlen esett volt... — Mit néz a kisasszony annyira elmerülten? — kérdeztem, s azt válaszolta: — Hagyjon békén öregúr!... Egy ideig ilyen stílusban tár­salogtunk. Megkérdeztem, hogy hívják?.... Egy „miért érdekli” után kibökte: Balátai Éva. Szerkesztő úr megért, izgatott lettem. Azt mondta, egy bölcső­débe jár takarítani, mosogatni, mert ott enni is adnak neki... A nagyanyja nylonterí tőket varr, de filléreket keres és egy koszos albérletben laknak... Balátai Je­nő lánya me takarítson 1948-ban! Ez fogalmazódott meg ben­nem. (Folytatjuk) Két akadály között fűt a bé­késcsabai Illés Judit. Június 4-én a békéscsabai Partizán utcai sportpályán ren­dezték meg az úttörő honvé­delmi és az összetett honvédel­mi versenyek megye döntőjét, melyen a járások és a városok legjobbjai vettek részt A jelen levőknek több akadályt kellett leküzdeniük a lehető legrövi­debb idő alatt. Szerepelt az aka­dályok között lövészet, kézigrá­nátdobás és szellemi teszt is. Honvédelmi versenyek megyei döntője Békéscsabán A szarvasi Antal Mihály és a kondorosi Csikasz Lajos célra tart. Jól szerepeltek a lányok a kézigránátdobásnál is. t vári), 2. Petrovszki Mária (Szarvas), 3. Illés Judit (Békés­csaba). Ifjúsági fiúk, 16—18 évesek: 1. Kalló Pál (Elek), 2. Kovács István (Gyoma), 3. Halász Ist­ván (Békéscsaba). Férfiak: 1. Szíjjártó Péter (Szarvas), 2. Huszár János (Bé­késcsaba), 3. Balogh Vlagyi­mir (Geszt). Csapatban a gyu­lai járás nyert, megelőzve a szarvasi járást és Békéscsaba várost. Mivel a Testvériség Barát­ság Nemzetközi Összetett Hon­védelmi Versenyt más korcso­portokban rendezik meg, a mai válogató versenyre — amelyet a margitszigeti úttörőstadion­ban tartanak 19 megye és Bu­dapest legjobbjainak részvéte­lével — Békés megyéből a kö­vetkezők jutottak el: Patkó Rozália, Kalló Pál, Kovács István, Balogh Vlagyimir. A nemzetközi versenyt ebben az évben az NDK-ban rendezik meg, bolgár, csehszlovák, len­gyel, magyar, NDK és szovjet honvédelmi sportolók részvéte­lével. Eredmények: Úttörő lányok, 10—12 évesek: 1. Dudás Julianna (Gyulavári), 2. Nagy Katalin (Dévaványa), 3. Musicz Erzsébet (Gyula). 13— 14 évesek: 1. Sebestyén Erika (Gyula), 2. Nagy Katalin (Gyu­lavári), 3. Karbiner Ildikó (Gyo­ma). ÜttÖrő fiúk, 10—12 évesek: 1. Hirka János (Gyula), 2. Végh Károly (Békés). 3. Kiss Ferenc (Mezőgyán). 13—14 évesek: 1. Jakabovics István (Nagyszénás), 2. Kneiffel István (Gyula), 3. Borbély Lajos (Sarkad). A csa­patversenyt Gyula város nyerte a gyulai és a szarvasi járás előtt. Nők: 1. Patkó Rozália (Gyula­müjmsszi 1972, JÚNIUS 7. Startol három úttörő fiú, a békési Végh Károly, a gyulai Hirka János és a békéscsabai Hankó Pál. (Fotó: Demény Gyula)

Next

/
Thumbnails
Contents