Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-06 / 131. szám
A nép akaratából Befejeződtek a magyar—kubai tárgyalások Tito Moszkvában Héttön délután Kádár Jánosnak, a* MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és dr. Fidel Castronak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubaii Forradalmi Kormány elnökének Dr. Fidel Castro Ruz, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Kubai Forradalmi Kormány elnöke hétfőn délelőtt ellátogatott a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre. A látogatásra elkísérte Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke is. Megérkezésékor dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Cservenka Ferencné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, s az egyetem vezetői fogadták a vendégeket. Dr. Pethő György rektor az Dr. Fidel Castro hétfőn este fogadást adott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke tiszteletére a Ma. gyár Néphadsereg Központi Klubjának nyári helyiségében. A fogadáson részt vett Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, valamint Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Fehér Lajos, Komócsin vezetésével folytatódtak és befejeződtek a magyar—kubai tárgyalások. Közös közleményt fogadtak el, amelyet később hoznak nyilvánosságra. A megbeszélések meleg baráti és elvtárai légkörben folytak le. egyetem életéről, munkájáról tájékoztatta a kubai párt első titkárát, majd megtekintették az egyetem több tanszékét és kollégiumát Dr. Fidel Castro Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének társaságában Gödöllőről a délelőtt folyamán visszautazott Budapestre, ahol ellátogatott a Kőbányai Gyógyszerárugyárba. A fogadtatás után dr. Varga Edit * gyár igazgatója tájékoztatta a Kőbányai Gyógyszeráru- gyár munkájáról a vendégeket, akik ezután megtekintettek több üzemrészt. Zoltán. Nemes Dezső. az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Óvári Miklós és Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkárai, 8 a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, a Kormány számos tagja, a politikai, a gazdasági, a kulturális, a társadalmi élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. A fogadás szívélyes, haráti légkörben zajlott le. (MTI) Mint a TASZSZ jelentette, hétfőn a déli órákban hivatalos1 baráti látogatásra Moszkvába érkezett Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök, a JKSZ elnöke. A jugoszláv és szovjet zászlókkal díszített vnukovói repülőtéren Leonyid-Brezsnyev, Nyiko. laj Pcdgornij, Alekszej Koszigin ég más hivatalos személyiségek üdvözölték. (TASZSZ) Felmentették Angela Davist Gyorshírben jelentették a hírügynökségek vasárnap este, hogy a 7 nőből és 5 férfiből álló fehér esküdtszék ártatlannak nyilvánította Angela Davist, a kommunista filozó- fusnőt és békeharqost az ellene gyilkosságra és emberrablásra szőtt összeesküvés címén emelt vád valamennyi pontjában. Angela Davisnek a bírósági teremben jelenlevő hívei kitörő lelkesedéssel fogadták az esküdtszék felmentő verdiktjét, amelyet a törvényszéki jegyző olvasott fel. Mint a hírügynökségek rámutatnak. az Angela Davis ellen koholt vádak alapján lefolytatott per csaknem 13 hétig tartott és becslések szerint 1,2 millió dollárjába került Kalifornia államnak. (Reuter) Gromihj Berlinben Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter vasárnap Erich Honeckernek, az NSZEP Központi Bizottsága első titkárának meghívására hivatalos látogatásra Berlinbe, az NDK fővárosába érkezett. (ADN) Ma, Június 6-án van a harmadik évfordulója, hogy megalakult a Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány (DIFK). Létrejötte, amely a dél-vietnami helyzet alakulásának szükségszerű következménye volt, új szakaszt jelentett az amerikai agresszorok ellen küzdő vietnami nép forradalmi mozgalmában. A DIFK megteremtésével állami szintre emelkedett a dél-vietnami nép szabadságharcának szervezése és a felszabadított területek ügyeinek intézése. Emellett természetesen igen fontos szerepet játszott és játszik a nemzetközi kapcsolatok megteremtésében, kiszélesítésében, a dél-vietnami hazafiak érdekeinek nemzetközi képviseletében. A DIFK megalakulása azonnal és közvetlenül éreztette hatását a Vietnamról folyó párizsi tárgyalásokon. Pontosan három évvel ezelőtt — a DIFK megalakulásával egyidőben — a Midway amerikai repüiőgépanyahajón elvégezték az utolsó simításokat Nixon úgynevezett vietnamizá- lási politikáján, amelynek lényege: megszervezni a vietnamiak vietnamiak ellen folyó háborúját, megerősíteni a Thieu-féle bábkormány hatalmát. így kívánta alátámasztani az Egyesült Államok neokolo- nialista politikáját egész Indokínában, s eközben — az amerikai nép elégedetlensége miatt — a lehetséges mértékben csökkenteni az amerikai katonák létszámát, vérveszteségét. Ennek a politikának a határidőnaplója szorosan ösz- szekapcsolódott az újraválasztásában reménykedő Nixon választási határidőnaplójával. A Vietnamizálási politika keretében felfegyvereztek több mint egymillió katonát, kiképeztek több mint 200 ezer rendőrt, a lakosság áttelepítésével, vagy kiirtásával megpróbálták felszámolni a gyanús, vagy nem kormányhű települések lakosait. S e politika keretében követték el az agressziót Laosz, a fegyveres inváziót Kambodzsa, a terrorbombázások felújítását a VDK ellen. Ide tartozik — mint mindenre elszánt, kétségbeesett lépés — a VDK kikötőjének el- aknásítása, az életet jelentő rizsföldek és öntözési gátrendszer bombázása. De hiába minden erőlködés. Minden lakos mögé mégsem állíthatnak egy-egy katonát, vagy rendőrt. (Mint kiderült, Thieu még katonáiban sem bízhat, hiszen napjainkban is egész egységek álltak át a népi erők oldalára). A három évvel ezelőtt készült vietnamizálási terv ösz- szeomlott. Ennek legmeggyőzőbb bizonyitéka a hazafias népi erők mostani győzelmes of- fenzívája. Az a terv viszont, amely a vietnami nép bevonásával, alapvető érdekeinek figyelembevételével készült, amelynek képviselője ma a nagy tekintélynek örvendő DIFK, sikeresen halad a megvalósulás útján. E tervben foglalt célokat éppen a DIFK tavaly nyáron közzétett hétpontos javaslata tartalmazza. Ezek a célok megfelelnek a vietnami nép, az egész indokínai nép és a világ valamennyi békeszerető népe érdekeinek. A hétpontos javaslat első két pontja, amely a közvetlen katonai és politikai lépésekre vonatkozik, még az ag- resszor számára is tisztességes kiutat ajánl. Részünkről, a Magyar Nép- köztársaság állampolgárai részéről nem ünnepélyes kijelentés az évfordulón, hogy minden erőnkkel továbbra is támogatjuk ezt a tervet. Kormányunk, pártunk és népünk a teljes győzelemig segíti a vietnami nép igazságos harcát. Győzelmük, ezerszer kiérdemelt békéjük, nemzeti egységük, történelmi igazságszolgáltatás lesz egy olyan nép számára, amely évtizedeken át rendíthetetlen akarattal küzdött a gyarmatosítók és az idegen betolakodók agressziója ellen. K. J. Felhívást adlak ki az európai közvélemény képviselőinek brüsszeli közgyűlésén Fidel Castro látogatása a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen és a Kőbányai Gyógyszerárugyárban Fidel Castro fogadása Kádár János és Fock Jenő tiszteletére Mi, ez európai közvélemény képviselői közgyűlésének részvevői — közgyűlésünk Brüsszelben 1972. június 2—5. között EUrópa valamennyi része és számos nemzetközi szervezet képviselőinek részvételével zajlott le — kontinensünk népeihez és kormányaihoz, összes társadalmi és politikai csoportosulásai - hoz és mozgalmaihoz fordulunk — hangzik többek közt a felhívás. Az Európában kialakult helyzet elemzése egyfelől lehetővé tette, hogy a feszültség enyhülésének útján a legutóbbi hónapokban elért jelentős sikereket konstatálhassuk, másfelől azonban felszínre hozta azokat a komoly akadályokat és azt a még mindig veszélyes ellenállást, amelyeket le kell küzde- nünk. Európa válaszúihoz ért — hangzik a felhívás. Mi nem engedjük meg, hogy az alig született remény csalódássá váljék. Bizonyosak vagyunk abban,, hogy -ez megfelel a haladás útján szabad és szuverén fejlődésre törekvő összes európai népek akaratának. Egyetértőén a következő általános és alapvető elveket dolgoztuk ki, amelyekre —• ez ENSZ-alapokmány szellemében — az európai biztonságnak épülnie kell: — Lemondás az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről; — a fennálló határok sérthetetlensége; — be nem avatkozás a bel- ügyekbe; — valamennyi állam nemzeti függetlenségének és egyenjogúságának tiszteletben tartása; — a kontinens valamennyi országa szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása; — tisztiéiben tartása a népek azon jógáinak, hogy akadálytalanul dönthessenek sorsuk felől; — a békés egymás mellett élés és jószomszédi viszony az államok között Bármely enyhülési és leszerelési politikának ezeknek az elveknek a megvalósításából kell kiindulnia, ami távlatilag elvezet a katonai-politikai csoportosulások megszüntetéséhez. • A közgyűlés megvizsgálta továbbá azokat az alapvető kérdéseket, amelyek megoldása sürgető, — minthogy az ezekre adandó válaszok meghatározzák jövőnket A közgyűlés részvevői feltétel nélkül támogatják az európai értekezlet összehívását, az ösz- szas érdekelt államok egyenjogú részvétele alapján. (MTI) Szállítási egyezmény »USA-val Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter befejezte az Egyesült Államokban tett látogatását. Egyhetes ott- tartózkodása során aláírta a két s ország közötti légügyi egyezményt, és tárgyalásokat folytatott a szállítási és postaügyi együttműködésről Volpe közlekedésügyi és Klassen postaügyi miniszterrel (MTI) Közel-Kelet: Az 1967-es izraeli agresszió ötödik évfordulójának előestéjén, a moszkvai csúcstalálkozót követően, Brezsnyev és Nixon tárgyalásairól közös közleményt adtak ki, s ebben mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok leszögezte álláspontját a Közel-Kelet problémájáról. A két nagyhatalom megerősítette: támogatják a közel-keleti kérdésnek a Biztonsági Tanács 242. számú határozata értelmében történő békés rendezését. Megállapították, hogy elő kell segíteni Jarring nagykövet missziójának sikerét. Hangsúlyozták, hogy az ENSZ-főtitkár közel-keleti megbízottjával együtt kell működni. Késznek nyilatkoztak betölteni szerepüket a közel-keleti békés rendezés elérésében, „A Szovjetunió és az Egyesült Államok véleménye szerint — hangsúlyozta a közös közlemény — az ilyen rendezés létrejötte megnyitná a közel-keleti helyzet normalizálásának távlatait, és lehetővé tenné egyebek között a további lépések megvitatását a közel-kelett háborús helyzet enyhítése céljából". A két nagyhatalom közös nyilatkozata lényegében megerősíti a Szovjetuniónak azt az álláspontját, amely mindig is a közel-keleti probléma politikai rendezését sürgette a Biztonsági Tanács emlékezetes határozata alapján. Ez a határozat a békés Ötödik elforduló rendezést irányozza elő, mégpedig úgy, hogy Izraelnek ki kell ürítenie a megszállt arab területeket, az arab országoknak pedig békeszerződést kell kötniük Izraellel. A Jarring-misszió fel. adata éppen az volt, hogy ezt a békés rendezést segítse elő. Kérdés, hogy az első amerikai álláspontot a gyakorlatban követik-e megfelelő tettek, s ha igen, milyenek? Washington eddig ugyanis szavakban szintén elfogadta a BT határozatát, valójában azonban minden támogatást megadott a határozattal szembenálló Tel Avivnak. Az egyiptomi sajtó üdvözölte a moszkvai elvi nyilatkozatot, mint lehetőséget arra, hogy a közvetítő kísérletek kudarca után a politikai rendezés ügye mégis elmozdulhasson a holtpontról, „Megmentették a Biztonsági Tanács határozatát és a Jarring-missziót — írta a Journal d’Egypte. — Ez kétségtelenül nyitás egy lehetséges békés megoldás felé, Kiút lehet a zsákutcából, a mozdulatlanság állapotából”. A Jarring-misszió tizenhat hónapja egyhelyben topog. Az ENSZ megbízottja ugyanis nem kapott kedvező választ Izraeltől arra a memorandumára, amely feltette a kérdést: hajlandó-« Izrael a megszállt arab területek kiürítésére? Nyilvánvaló, hogy Jarring csak akkor újíthatná fel misszióját, ha Izrael végre kedvező választ adna erre az alapvető' kérdésire. A Jarring-misszió felújítása tehát csak lehetőség, a válság békés rendezése továbbra Is csak óhaj. Más szavakkal: noha a szovjet és az amerikai álláspontban bizonyos elvi közeledés volt tapasztalható, a gyakorlati politika síkján Izrael álláspontjának módosulása még várat magára. Nem változott a helyzet a frontvonalakon sem, ahol a nem hivatalos tűzszünet továbbra is bizonytalan; a hadseregek farkasszemet néznek egymással, s bármely incidens következményei beláthatatlanok lennének. Jarring, aki egyébként Svédország moszkvai nagykövete, a két nagyhatalom csúcstalálkozója után reményét fejezte ki meg. bízatásának folytatására és sikerére, De nyilatkozatához arabul hozzáfűzte; Ins'Allah! Vagyis: ha Allah is úgy akarja! Hogy Állatinak mik a szándékai, nem tudhatjuk. A világ népeinek, s elsősorban az érdekelt népeknek azonban az az érdeke, s csak az lehet a célja, hogy mielőbb megszűnjön a veszedelme» tűzfészek és létrejöjjön az igazságos béke a Közel-Keleten. Rudnyánszky 1st»*»
