Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-29 / 151. szám
Az állampolgár és az Alkotmány irla: Or. Bihari Olló, a Pécsi Jogtudományi Egyelem lanára MINT ISMERETES, a Magyar Népköztársaság alkotmánya módosításának egyik oka az volt, hogy társadalmi fejlődésünknek megfelelően újra kellett fogalmaznunk az állampolgárok egyes jogilag szabályozott viszonyait államunkon belül. Itt is, mint az alkotmány más fejezeteiben, az alkotmánymódosítást elfogadó országgyűlés az 1949. évi alkotmányban rögzített leg. fontosabb állampolgári jogokra és kötelességekre támaszkodhatott, amelyek nemcsak a múlt ban — az elmúlt 23 év alatt —• hanem a jövőben is megfelelően körvonalazzák a szocialista állam és polgárai közötti viszonyt Természetes, hogy a módosított alkotmány is alapvető intézményként emeli ki pl. az állampolgároknak a munkához való jogát — és a képességeiknek megfelelő munkálkodás kötelességét — ,tehát azt az alapjogot, amelyet történelmileg mindenütt először a szoicalista alkotmányok vezettek be. M indaz, ami az alkotmánymó dcsítás során e területen történt, három gondolatban fejezhető ki. Elsősorban is — társadalmunk fejlődésének követkéz-' tében — nem volt többé szükség arra hogy az alkotmány megkülönböztetést tegyen a „dolgozók” és más állampolgárok közt. Bár eddig sem zártuk ki az állampolgárok egyetlen ka te. góriáját sem a jogok és kötelességek gyakorlásából, az új szöveg. mindenütt az „állampolgárok” jogait és kötelességeit határozza meg. Másodikként azt kell megemlítenem, hogy az új szöveg egyes jogokat, kötelességeket, amelyek magára Népköz- társaságunk társadalmi rendjére az legjellemzőbbek, s így társa, dalmunkat a legközvetlenebbül befolyásolják, kiemelte a VII. fejezetből és az I. fejezetben bővebben — ebből a szemszögből nézve — fejtette Id. Végül, talán a legfontosabb továbbfejlesztésnek azt tekinthetjük, hogy a korábbi alkotmányos megfogalmazáshoz képest a módosított alkotmány erőteljesebben hangsúlyozta az állampolgárok és a társadalom egymás iránti felelősségének szükségességét, tehát az állam, a társadalom kötelezettségéit az állam polgárával szemben (az állampolgárok alkotmányos jogait) és az állampolgárok kötelezettségeit a szocialista társadalommal szemben (az állampolgárok alkotmányos kötelességeit). Ezért mondta ki a VII. fejezet élén levő 54. § |2.) bek., hogy „a Magyar Népköztársaságban az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangba kell gyakorolni; a jogok gyakorlása eivá!asztha_ tatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől”. AZ ALKOTMÁNYNAK ez a rendelkezése — amely ilyen formában a korábbi szövegben nem szerepelt — a társadalom^ az állam és polgára egymás iránti felelősségét, közös céljait, együttműködésének szükségszerűségét fejezi ki. Nyilvánvaló, hogy a szocialista állam alkotmányában olyan jogokat biztosít polgárainak, amelyek lehetővé teszik boldogulásukat, élet színvonaluk, kulturális, tudományos ismereteik bővítését, emelését, személyiségük további kifejlesztését, tehát az egyén szoicalista célkitűzéseinek elérését. Azonban a társadalom egészének is nyernie kell azzal, hogy oz egyén, az állampolgár élete gazdagodik. MÁR a korábbi alkotmányos szerkezetben s az alaptörvény élén helyezkedett el a munkáról szóló szakasz. Ez a szöveg — kis változtatással — szerepel a módosított alkotmány 14. §-ában. Mivel a munka mind a tár sad alom, mind az egyes állampolgárok számára alapvető jelentőségű, az alkotmányszöveg két oldalról közelíti meg ezt a kérdést. Szocialista társadalomigyekezettel próbálta evezőjével a csónakot gyorsabb futásra ösztönözni. A festmény egyik sarkában gombalakú, fekete felhő ereszkedett alá az égből. Az atombombával szemben tehet elen erőfeszítést szimbolizálta a kép komor beállításban. Az emberek nem tudnak a vész, a végzetes sors elől menekülni, arra csalk kétségbeesett kísérletet tesznek, de amikor a végzett elkerülhetetlenné válik, kétszeres dühvei és erővel állnak ellent. A hatalom — ha rövid időre is —, de megtorpan ezek előtt az emberek előtt. Balátai Jenő — mondta ki hangosan Szász apósa nevét —, ő tett ilyen kétségbesett, utolsó kísérletet a nád gépezettel szemben. Tisztázatlanok Balátai Jenő halálának körülményei? — kérdezte piájától Szász Dániel. Igen, De meg kell "kísérelnie az események fonalát egy időre eien gedve — a rendelkezésre álló adatok, vallomások és ismeretek felhasználásával — repró, dukálni a halál körülményeit. Szász egy tárgyilagos, pártatlan, az igazságot szerető vizsgálóbíró helyzetébe képzelte magát. ...1938. március 6-án, éjjel fél tizenegykor cseng lakásán a telefon. — Vizsgálóbíró Ür! Itt Kovács Lajos rendőrfelügyelő beszél. Budán a Kaszinó utca 6-ban holtan találták Balátai Jenő geológust, a magyar buxittelepek felfedezőjét. A lakásról beszélek, is. Kérem, azonnal jöjjön ide. Itt van velem a járőr két tagja — Indulok. Értesítsék a rendőrorvost. — Már telefonáltam neki. — Köszönöm, Viszontlátásra. A vizsgálóbíró kocsiba ül, és a helyszínre hajtat. A kapuban a járőr egyik tagja várja. Felsiet a lakásba. — Itt vart, ' erre tessék — mondja a tiszt, s közben a kezét nyújtja: Kovács felügyelő vagyok. Én telfonáltam Önnek. A vizsgálóbíró belép a fürdőszobába. A háromszor négyméte. rés helyiség. ember-magasságig csempével kirakva. Fogas, fehér színű asztalka, szék, rajta a mérnök ruhái. Toalett-tükör, mellette szekrényke. Gázbojler, alatta a szintén körbecsempé- zett kád, tele vízzel. A vízben Balátai Jenő holtteste. — Nem nyúltak semmihez, felügyelő úr? — Nem! A vizsgálóbíró a holttesthez lép, a barna, egyenes szálú hajjal borított fejet megfogja, nagyon óvatosan elfordítja. A szem félig lehunyva, üvegesen mered rá. A száj is kicsit nyitva, az arcbőr sápadt, fehér, egyes helyeken szederjes. A vizsgálóbíró ujjpercével kitátja' a szájat és a nyelvet nézi. Normális színű. A test meztelenül fekszik a kádban, mintha a mérnök szokásos napi fürdéséhez készülődött volna. A holttest egyik keze a szappantartónak kiképzett lyuk fölötti foggantyún, másik a kád peremén. — A ruháit átvizsgálták? — Igen. Itt vannak a tárgyai. Tessék! Két igazolvány, fényképek, kulcsok, némi aprópénz, összesen öt pengő 40 fillé^. Karóra. Még jár. (Folytatjuk) ról lévén szó, nálunk magának a társadalmi rendnek az alapja a munka. Másrészről a munka lehetőségének biztosítása a szocialista társadalomban az állampolgárok tisztességes, emberi életének az alapja ; is. Étért mondja ki a 14. és az 55. §, hogy államunk biztosítja az ál lampolgároknak a munkához való jogát (hogy ezen az úton hozzájussanak a szükséges javakhoz). A 14. § azonban arról sem feledkezik meg, hogy társa dalműnk egésze sem lehet meg polgárainak szorgalmas munkáin nélkül. Ezért minden munkaképes polgárnak kötelessége is egyúttal, hogy dolgozzék, s ezzel segítse államunkat céljainak elérésére. Az alkotmány 18. §-a többek között a tudományos munka, a művészet szervezését és támogatását, segítését írja elő állami szerveink részére. Nagyon fon tos azonban, hogy mind a tudományos dolgozók, mind a művészek számára egy-egy jelzővel kötelezettségeket állapít meg, mondván, hogy a Magyar Nép- köztársaság „a társadalom fejlődését előmozdító tudományos munkát” és „a haladást szolgáló művészetet” segíti. A támogatási, segítés nyújtotta jogok mellett tehát kötelezi a tudósokat és művészeket, hogy harcoljanak a társadalom fejlődéséért, a haladásért. Mindez azonban nem korlátozza a 60. §-ban külön is kiemelt tudományos és művészeti alkotó tevékenység szabadságát Az alkotmány másik helyén, az 59. §-ban sízóI a művelődéshez való jogról. Mivel a szocialista társadalom fejlődését csak művelt állampolgárokkal lehet biztosítani, egy vonatkozásban az alkotmány művelődési kötelezettséget is kimond: az általá. nos iskolai képzés’ kötelező voltát. Hasonlóképpen egészíti ki egymást jog és kötelesség a 61. §-ban, ahol egyrészt az állampolgárok törvény előtti egyenlőségét rögzíti, másrészt kötelezi az állampolgárokat arra, hogy maguk se részesítsék hátrányban polgártársaikat nemük, felekezetűk, vagy nemzetiségük alapján. Végezetül hadd 'említsem a teljesen új 68. §-ban rögzített jogok és kötelességek egységét. Az alkotmány itt először az állampolgároknak arról a jOígáról beszél, hogy részt vehetnek a közügyék intézésében. Másik oldalról azonban úgy is megközelíti a közügyek intézésében való részvételt, hpgy a közmegbiza- tások lelkiismeretes teljesítését kötelességükké teszi. A közéletben való részvétel nemcsak a részt vevő „dicsőségét” jelenti, hanem a társadalommal, a többi állampolgárral szembeni elkötelezettségét is. Ezért jog és kötelesség egyúttal a közéleti tevékenység, a közügyék intézése. A JOGOK és kötelsségek együttes jelentkezése, mondhatni párhuzamossága a módosított alkotmány egyik legjellemzőbb vonása. Húsz év kőzszolgdlatbcm „Dolgosai csak pontosan9 szépen...” Ha valakire, akkor Bárdos Gézánéra rá- illenek József Attila címben szereplő szép sorai. Több mint 20 év telt el azóta, hogy megszakítás nélküli köz- szolgálatba lépett. Először a megyei tanács végrehajtó bizottsága titkárságán, majd 1957-től a megyei tanács vb pénzügyi osztályán ^dolgozott, főelőadói munkakörben. Bárdos Gézáné a megyei tanácsnál több mint két évitizede látja jel a költségvetési szervek operatív gazdálkodásával járó megyei szintű feladatokat, a házipénztárosi teendők ellátásával együtt. A pénzkezelés nem könnyű, mindig nagy figyelmet és pontosságot követel. Tévedni ugyan emberi dolog, viszont ebben a munkakörben a kis tévedés is komoly következményeket vonhat maga után, azonban Bárdos Gézáné munkájában tévedésről aligha lehetne beszélni. Feladatát hoszszö éveken keresetül hibátlanul látja el. Szerény, csendes és mosolygós magatartása mögött azonban gondokkal teli éveik is vannak. A munka, a családnevelés gondjai mellett egyéb kötelezettségei is adódtak. Először beosztásának megfelelő iskolai, majd szakmai végzettséget kellett szereznie.. Ennek maradéktalanul úgy tett eleget hogy munkája hiány nem szenvedett. Ezért mindig a tanácsi apparátus dolgozóinak megelégedése és tisztelete övezi. Munkatársai és a többi osztály dolgozói egyszerűen Arankának szólítják. Rászolgált erre a bizalomra. A megbecsülés sem maradt el. A 20 éves tanácsi szolgálatáért 1971. november 7. alkalmával a „Tanácsi Munkáért” jelvény aranyfokozatával, majd tartós és kiemelkedő szakmai munkája elismeréséül 1972. április1 4. alkalmával „Kiváló Pénzügyi Dolgozó” miniszteri kitüntetésben részesült. ( Hz Hűtőipari Kutató Intézet sikeres kísérletei A Budapesti Műszaki Egyetem automatizálási tanszéke az utóbbi évtizedben — ipari megbízásból, szerződéses munkák formájában — jelentős elméleti és kísérleti kutatómunkát folytat En_ nek egyik alappillére a „korrelációs technika”, amely a véletlenszerűen lefolyó jelekből, szabálytalanul változó mennyiségekből — például hőmérséklet-változásokból, nyomásválto. zásokból — megfelelő követkéz, tetőseket von le. Dr. Csáki Frigyes akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár elmondta Oláh Bélának, az MTI tudományos munkatársának, hogy ez a bonyolult munka a hagyományos, kézi módszerekkel már nem végezhető el. Számítógépek segítségére van szükség. Az Autóipari Kutató Intézettel rendszeresen együttműködve, több járműtípus — autóbusz, te. herautó, nyerges vontató, panel- szállító és egyéb különleges járművek — lengésvizsgálatát végeztük el. Ennek során azt tanulmányoztuk, hogy ezek a közlekedési eszközök a .valóságos körülmények között hogyan viselkednek, mégpedig a különböző sebességek esetén és különböző útviszonyok között. E vizsgálatok mielőbbi elvégzését az ismert rossz hazai útviszonyok sürgették. — A vizsgálat célja az volt, hogy megtaláljuk a lengéscsillapítók és rugók legmegfelelőbb beállítását. , — A tanszékünk által kidolgozott korrelációs technikát orvosi területeken is sikerrel alkalmazzák. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem kísérleti kutató laboratóriumával együttműködMÁV VILLAMOS FELSÖVEZETÉK ÉPÍTÉSI FŐNÖKSÉG Rákos—Nagykáta—Szolnok—Békéscsaba vasútvonal villamosítási munkáihoz jó kereseti lehetőséggel felvételre keres férfi és női segédmunkásokat, nehézgépkezelőt, felsővezeték szerelő szak- és segédmunkásokat Ingyenes elhelyezés a munkásszálláson, 44 őrás munkahét, minden szombat szabad. Jelentkezés levélben: MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség személyzeti csoport; Budapest. Kőbánya-felső p. u. E heti ajánlatunk: — Zsiguli és más személy- gépkocsihoz is használható autófelszerelési, autóápolási cikkek és pótalkatrészek. — Felújított Csepel és különböző típusú használt tehergépkocsik. — Warsawa, NYSA, 2UK, dömperek, Csepel rész ben ZIL 169-es gépjárművek. fődarabjai és alkatrészei, pótkocsik kompletten is kaphatók! — Gépjárművek, traktorok, pótkocsik, dömperek értékesítését vállaljuk vagy bontásra átvesszük. AFIT XIII. sz. Autójavító Vállalat Kereskedelmi Részlege DEBRECEN Balmazújvárosi út. 14. sz. TeL: 12—633/22 416557 ve, aránylag egyszerű módszert dolgoztunk ki a vérkeringési rendszerben fellépő lassú vérnyomás-véráramlás változások dinamikus jelenségeinek a megfigyelésére és kiértékelésére. A vérkeringési rendszer normál és kóros működésének a megismerése terén az eddigi minőségi mellett mennyiségi következtéié, seket is sikerült levonni. Ezen a problémán orvosok és mérnökök népes csoportja dolgozott (MTI )
