Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-29 / 151. szám
Korszerűsítik o mezőgazdasági öntözést A MÉM műszaki-fejlesztési tanácsa szerdán a hazai öntözé. ses gazdálkodás fejlesztésének lehetőségeiről tanácskozott. Megállapították, hogy hazánkban hozzávetőleg 465 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület öntözésre van lehetőség. Az öntözőberen dezések gyors elterjedése miatt egyre nagyobb számú öntözőmunkást alkalmaznak a gazdaságok — mintegy 10—12 ezer főt — és ez növeli a költségeket Ráadásul a kedveztólen munka, körülmények miatt eléggé nehezen találnak megfelelő munkaerőt. A gépállomány műszála fejlesztése ezért sürgető feladat A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a hazai mező- gazdaságban elérkezett az öntözési technika váltásának időszaka. Az eddiginél magasabb szinten kivitelezett berendezéseket akarnak alkalmazni az üzemekben. A Hungária Vegyiművekben már sorozatban gyártják az ütésálló műanyagcsöveket; Szek- szárdom pedig még az idén megkezdik az alumínium öntözőberendezések nagysorozatú készítését. Üzemszerű gyártásra készítik elő a jövő műszál-tömlőjét is, amelyet az eddiginél lényegesen kisebb fizikai erőkifejtéssel, géppel csévélhetnek majd fel. 1973-ra várható a géppel vontatható, merev műanyagcsöves öntöző szerkezetek első darabjainak próbája. A FAO-program keretében két különböző, lényegében önjáró öntözőtípust póhál- nak ki a gazdaságok. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1972. JUNIUS 29- CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér xxvn. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM Alkalmazkodni kell a piaci igényekhez Tanácskoztak az ipari vállalatok vezetői Tegnap, szerdán délelőtt a békéscsabai KISZ-tábor szálló- épületének tanácstermében tartották meg a megyei tanács ipari osztálya által irányított vállalatok vezetőinek igazgatói értekezletét. A hét vállalat: a Békéscsabai Patyolat, a Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari, a Békés megyei Nyomdaipari, a Békés megyei Vegyesipari, a Gyulai Betonáru- szakipari és Szolgáltató, a Gyulai Kötőipari és az Orosházi Faipari Vállalat igazgatói, főmér. nőkéi, főkönyvelői, párt-, szb- és KISZ-titkárai meghallgatták dr. Dankó Jánosnak, a megyei tanács ipari osztálya vezetőjének a vállalatok 1971-es gazdálkodását elemző beszámolóját. Dr. Dankó János az elmúlt év. A nemesítők „versenyt futnak* a kártevőkkel Segédeszköz a kemizúlás — A nagyhozamú fajták érzékenyebbek A .mezőgazdasági termetes intenzitásának növelésével egyre szembetűnőbb és látványosabb a növénynemesi tők és a kártevők .versenyfutása”. Az idei párás, csapadékos nyáreleje átmenetileg a gombáknak kedvezett — mondotta dr. Jermy Tibor, a Növényvédelmi Kutató Intézet igazgatója, arra a kérdésre, hogy mivel magyarázható az idei elterjedt gomba-kártétel, s elképzelhető-e, hogy csökkent a fajták ellenállóképessége. Az igazgatónak és a kutató- intézet vezető munkatársainak véleménye szerint az intenzív, nagyhozamú fajták érzékenyebbek, mint kishozamú elődjük és a kialakított óriási táblák jobban kedveznek a fertőzésnek is. Ugyanakkor azonban a nagyüzemi termelés, az intenzív fajták előnye vitathatatlan, s a növekvő érzékenységhez, a fertőzés- veszélyhez a növényvédőknek kell igazodni. Két út lehetséges, az egyik, amely azonnali megoldást ad, a7 a kemizúlás. Mla már úgyszólván valamennyi gombakártevőt el tudnak pusztítani a kapható növényvédőszerekkel. A másik már hosszabb távú megoldás a rezisztencia nemesítés, vagyis az a feladat vár a kutatókra, hogy a meglevő nagyhozamú fajták ellenállóbb változatait állítsák élő. Példának említették a Bezosztáját, amely rendkívül érzékeny a fuzárium- fa és a lisztharmatra is, ugyanakkor azonban senki sem gondol arra, hogy másra cseréljék, hanem a védekezés módszereivel foglalkoznak. A Szovjetunióban már az intenzív, rezisztens búzák nemesítésében is előreléptek, az Auróra, a Kafkáz — magyarul Kaukázus — elnevezésű új fajták már a lisztharmatnak és a fuzáriumnak is ellenállnak. Napjainkban a rezisztencia nemesítés alapkoncepciója megvétózott A szakemberek már nem a mindennél szemben védekezni tudó fajtákat keresik, hanem azokat, amelyekben a fertőzések a legkisebb kárt teszik, s a terméshozamot is csak elenyésző mértékben csökkent- hetik. Különben a rezisztens fajták csak egy ideig mondhatók ellenállóknak, hiszén rendszeresen újabb és újabb kártevők jelennék meg, amelyek ismételt feladat elé állítják a nemesítő- ket. Ez a megismétlődő folyamat a nemesítők és a kártevők versenyfutásának lényege. Az utóbbi időben nálunk is megjelentek eddig ismeretlen kártevők, ezekre általában jellemző, hogy különböző trópusi gombák, amelyek alkalmazkodtak a hazai klímához. Ilyen például az élmúlt évben pusztító napraforgó-gomba és az idén jelentkező Leveillula nevű lisztharmat- t'éle, amely a paprikában és a paradicsomban tett kárt. Ehhe7 a versenyfutáshoz különböző módszerekkel segítséget nyújt a nemesítőknek a Növényvédelmi Kutató Intézet is. Kidolgoztak részükre egy olyan eljárást, amely lerövidíti a bonyolult szántóföldi liszthamrat- rezisztencia vizsgálatokat, laboratóriumban két nap alatt is lő tudják mutatni, hogy megfelelő-e a búza ellenállóképessége. Ugyanakkor a már meglevő fertőzés gyógyítására, továbbterjedésének megakadályozására is módszereket dolgoznak ki. Legutóbb az alma-varasodás hatékony megelőzésével foglalkoztak. A legértékesebb világhírű almafajtánk a jonathán rendkívül érzékeny a varasodás baktériumaira, s a szívós kártevő kiirtására mindeddig nem találták meg a hatékony módszert. A Növényvédelmi Kutató Intézet eljárása a gombák áttelelését akadályozzák meg. s egyben az ismétlődő fertőzéseket szüntetik meg. (MTI) ben elért eredményeket értékel, ve elmondta, hogy a gazdasági vezetőknek — okulva a korábbi évek tapasztalataiból — az MSZMP KB és a kormány határozatainak megfelelően közgazdaságilag megalapozott, az eddiginél komplexebb munka, és üzemszervezéssel kell a rendelkezésre álló eszközöket minél hatékonyabban kihasználniuk. Jelenleg ugyanis a vállalatok ebben még nemigen léptek előre, aminek következményeként az árbevételek növekedésének üte. me is lelassult, illetve 1971-ben 1970-hez képest a hét vállalat árbevételeinek növekedése 2 százalékkal maradt el a megyei átlagtól. Az előadó megállapította, hogy a vizsgálatok során kiderült: a munka, és üzemszervezési hiányosságok mellett a költséggazdálkodás lazaságai, az adatfel. dolgozás korszerűtlensége, a bel. ső ellenőrzésben, a vállalati mechanizmusban még meglevő, illetve a hagyományos szemlélet- módból eredő hibák is gátjai a kívánt fejlődésnek. Dr. Dankó János azzal zárta beszédét: a hét vállalat vezetőinek jövőbeni feladata, hogy a korábbinál gazdaságosabb termelési szerkezet kialakítására igyekezzenek minél hamarabb megszüntetni a veszteséges termékek gyártását és fokozottabban alkalmazkodni a piaci igényekhez. Ezt követően a vállalatok ve. zetői arról számoltak be az értekezleten megjelent Csatári Bélának. a megyei tanács elnökhelyettesének, hogy milyen feladatok várnak még 1972-ben a gazdasági vezetőkre és a dolgozókra, illetve hogyan készülnek a vállalati kollektívák 1973-ra. <k. e. p.) I Napirenden az alapszabály-tervezet és Aj bizottságok választása Tegnap tartották küldöttgyűlésüket a megye fogyasztási szövetkezetei Június 28-án, szerdán délelőtt Békéscsabán, az SZMT tanácskozó termében tartották küldöttgyűlésüket a fogyasztási, a takarék- és a lakásszövetkezetek. Az elnökségben helyet foglalt Kádár István, a SZÖVOSZ Kereskedelmi Főosztályának vezetője, Steigerwald György, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, Bíró István, a MÉSZÖV Felügyelő Bizottságának elnöke, Barna Sándor, Bakos János, Fedorják Pál, az ÁFÉSZ,a takarék- és a lakásszövetkezetek választmányának elnökei és Szabó György, a megyei szövetség mozgalmi titkárságának vezetője. A három szövetkezeti ágazat megyei küldöttgyűlése Sarkadi István MÉSZÖV elnökhelyettes üdvözlő szavaival kezdődött meg. A napirendi pontok ismertetése előtt méltatta az 50. nemzetközi szövetkezeti nap jelentőségét, melynek méltó megünneplésére a napokban kerül sor megyénkben is. Ezt követően bejelentette, hogy — éppen a nemzetközi szövetkezeti nap keretében — rendezi meg a SZÖVOSZ, a MÉSZÖV, továbbá az újratelepítésének 250. évfordulóját ünneplő Szarvas város vezetői a már hagyomány- nyá lett Justh Zsigmond szövetkezeti színjátszó napokat. Az elnöki megnyitó után került sor elsőként a MÉSZÖV alapszabály-tervezetének megvitatására, majd elfogadására. Az alapszabály-tervezethez dr. Balogh Mihály, a megyei szövetség ÁFÉSZ-titkárságának vezetője terjesztett be néhány kiegészítő javaslatot. A MÉSZÖV alapszabály-tervezetének jóváhagyása és elfogadása után — az elnöklő Sarkadi István előterjesztésére — új bizottságokat hozott létre a küldöttgyűlés Elsőként a megye fogyasztási szövetkezeteinek 14 tagú ifjúsági bizottságának megválasztására került sor, melynek elnöke dr. Tóth Sándor, a gádorosi ÁFÉSZ elnöke lett. Majd a hattagú fegyelmi bizottság megválasztása következett, melynek elnökéül Varga Antalt, az orosházi ÁFÉSZ elnökét választotta * küldöttgyűlés. Majd a MÉSZÖV nőbizottságának kibővítésével ért véget a fogyasztási szövetkezetek megyei küldöttgyűlése. Ezután az ÁFÉSZ és a lakás- szövetkezetek küldöttei szekcióüléseken tanácskoztak tovább. Az ÁFÉSZ szekcióülésen dr. Balogh Mihály tartott vitaindítót a fogyasztási szövetkezetek soron következő legfontosabb tennivalóikról. Itt szólalt fel Kádár István, a SZÖVOSZ főosztályvezetője is, aki az országos szövetség új elképzeléseiről, ajánlásairól adott tájékoztatást. Ezzel egyidőben választották meg a lakásszövetkezeti szekcióülésen a 24 tagú válasz- mányt, melynek elnöke Bakos János, a Békéscsabai Lakásszövetkezet elnöke lett. Balkus Imre TRÓFEA-TÁRLAT Változatlanul nagy érdeklődés kíséri a Mezőgazdasági Múzeum Békéscsabán, a MEDOSZ Luther utcai székhazában kiállított trófea-tárlatát. A világrekorder őz-, dámvad- és szarvasagancsokat már eddig is igen sokan tekintették meg. A kitömött szarvas, mulfon és a vadászkutya fajtabemutató makettek a felnőttek tetszése mellett a gyerekekét is elnyerték. (Fotó: Deménjr) \
