Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-28 / 150. szám

k A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A Világ proletárjai, 1972. JÜMÜS 28.. SZERDA Ara 80 fillér XXVII. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM Támogatjuk a koreai nép harcát Szolidaritási nagygyűlés Békésen Képünk' a Hazafias Népfront megyei Bizottságának székhazában tartott fogadást örökíti meg: Kin Jun Gil első titkár, Harmati Sándor, az Országos Béketanács alelnöke, Pák Gjong Szun nagykövet, dr. Kúsznak János, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Kim Szé Zeng, a nagy­követség munkatársa. Hazaérkezett Pénzéből a pártküldöttség A testvéri kapcsolatok további bővítésének megbeszélése céljá­ból, az SZKP Penza területi Bi­zottságánál járt az MSZMP Bé­kés megyei Bizottságának kül­döttsége, Klaukó Mátyásnak, az MSZMP Központi Ellenőrző Bi­zottsága, a megyei párt végre­hajtó bizottsága tagjának, a me­gyei tanács elnökének vezetésé­vel, tegnap délután hazaérkezett. A küldöttséget Budapesten, a Ferihegyi repülőtéren Enyedi G. Sándor, a,, MSZMP Békés me­gyei Bizottságának titkára és Csatári Béla, a megyei tanács elnökhelyettese fogadta. Gál Lászlónak, a SZOT titkárának látugatása Orosházán Tegnap Orosházára látogatott Gál László elvtárs, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának titkára. A városi pártbizottság' székházában Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottsá­gának első titkára, Gonda Jó­zsef, az Orosházi Városi Pártbi­zottság első titkára. Nagy István, az SZMT vezető titkára és Amb­rus Pál, az Orosházi Városi Pártbizottság titkára fogadta a vendéget. Gonda József tájékoz­tatta Gál Lászlót a város gaz­dasági, politikai, társadalmi, mozgalmi életéről, majd az üveg­gyárba látogattak. Itt Czina Sándor igazgató és Molnár Gyula, a gyár szakszervezeti titkára adott rövid tájékoztatót az üzem tevékenységéről, a szakszervezeti mozgalomról, a szocialista munkaversenyről. Délután 3 órakor, a Petőfi Művelődési Központ színházter­mében a Politikai Akadémia ke­retében Gál László elvtárs tar­tott előadást, a szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről. Mintegy 350 résztvevő előtt be­szélt a szakszervezetek nemzet­közi kapcsolatairól, amelynek célja, hogy az európai munkás­ság megtalálja a közös nyelvet földrészünk békéje, biztonsága érdekében. Ezután a magyar szakszervezeti mozgalom életé­vel, feladataival foglalkozott, amelynek lényegét Lenin a szakszervezetekről szóló írások­ban fél évszázaddal ezelőtt meg­fogalmazta. Hangsúlyozta, hogy a szocializmus teljes felépítésé­nek időszakában megnövekedett szerep jut a szakszervezeti moz­galomnak, amely az utóbbi években bizonyította, hogy ma­radéktalanul teljesíti ezt. s ké­pes a magasabb szintű feladat megvalósítására is. A világ haladó népei, köztük a magyar nép is, megemlékezik azamerikai agressziós csapatok­nak Dél-Koreából való kivonu­lásáért folyó közös harc hónap­járól. Az akció ebben az évben is június 25-én kezdődött: ezen a napon 1950-ben robbantották ki az amerikai imperialisták a szégyenteljes koreai háborút. A megemlékezés július 27-ig tart, addig a napig, amikor 1953-ban a koreai nép által térdre kény- szerített agresszorok aláírták a fegyverszüneti egyezményt. En­nek a hónapnak alkalmából a világ népei fokozott mértékben kinyilvánítják a szolidaritásu­kat az amerikai imperialisták agressziós és háborús politikája ellen, az agressziós csapatoknak Dél-Koreából való kivonásá­ért, és a hazájukat önálló, bé­kés egyesítéséért küzdő koreai néppel. A koreai hónap magyarorszá­gi programja június 27-én kez­dődött el, és elsőként megyénk­ben a Békésen megrendezett szolidaritási nagygyűléssel. Eb­ből az alkalomból a Hazafias Népfront megyei titkárságának meghívására megyénkbe érke­zett Pák Gjong Szun, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete, Kim Jun Gil. a nagykövetség első titkára, és Kim Szé Zeng munkatárs kí­séretében. A délelőtti órákban Békéscsabára érkező koreai ven­dégeinket a Hazafias Népfront megyei bizottságának székházá­ban Nyári Sándor, a Népfront megyei titkára, és Vichnál Pál, a megyei Nemzetközi Béke- és Barátsági Munkabizottság titká­ra fogadta Jelen volt a fogadá­son Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke, az Országos Béketanács alelnö­ke, Supala Pál, az MSZMP Bé­kés megyei Bizottságának titká­ra, dr. Rusznák János, a megyei pártbizottság osztályvezetője és j Nagy János, a megyei tanács el­nökhelyettese. j Nyári Sándor a kedves vendé­geket köszöntve elmondotta, hogy e barátsági nap rendezésé­vel is kifejezésre akarjuk juttat­ni megyénk dolgozóinak őszinte rokonszenvét a koreai nép iránt. Majd a jelenlevők baráti eszme­cserét folytattak, kölcsönösen tájékoztatták egymást területük gazdasági és társadalmi életéről. A délutáni órákban Békés nagyközségben, a párt székházá­ban találkoztak a járási és nagy­községi párt-, állami és társa­dalmi szervek vezetőivel, majd megtekintették a budapesti me­zőgazdasági gépgyár békési üze­mét. Este 7 órakor a művelődési ház dísztermében a koreai nép képviselői nagygyűlésen talál­koztak a nagyközség lakosaival. A nagygyűlést és egyben a ko­reai harci hónap magyarországi ünnepi megnyitását az elnöklő Vass Józsefnek, a nagyközségi pártbizottság titkárának szavai vezették be. Utána Badar János, az MSZMP Békési Járási Bizott­ságának első titkára mondott ünnepi beszédet. Történelmi jelentőségű dátum­ról emlékezünk meg most — kezdte beszédét Badár János, majd visszapillantást tett a 22 j év előtti június 25-re. amikor í az amerikai imperialisták kirob- j bántották gyilkos, hódító, rabló háborújukat a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság ellen. Hangsúlyozta, hogy a koreai fegyverszünet, megkötése óta is csaknem két évtized telt el, Ko­rea azonban mindmáig nem egyesülhetett; az amerikai impe­rialisták azóta is megszállva tartják Dél-Koreát, s ott hábo- ; rús politikát folytatnak. Ez a: megemlékezés időszerűbb, mint valaha, hiszen ugyanez az ame­rikai imperializmus, amely 22 évvel ezelőtt a koreai háborút kirobbantotta, hosszú évek óta vezet tömegpusztító, gyilkos há­borút a vietnami nép ellen, s ki­terjesztette e népirtó hadjára­tot Kambodzsára, Laoszra, egész Indokinára. A világ népei irtózattal érte­sülnek azokról a' bűncselekmé­nyekről, amelyeket az amerikai imperialisták napjainkban Viet­namban elkövetnek. E gaztettek főpróbáját már Koreában meg­tartották. Már ott is élve temet­tek el embereket, s védtelen asszonyok, emberek, gyermekek tízezreit gyilkolták meg. Bizakodással tölt él bennün­ket, s növeli erőnket az a tu­dat. hogy a világ népei Indokí­na népei mellett állnak. Minde­nekelőtt a hatalmas Szovjetunió ad meg minden segítséget, hogy a vietnami nép, Kambodzsa és Laosz sikerrel verjék vissza a saigoni bábkormányt, az ameri­kai imperialisták támadásait. Mi, magyarok mindig büszkék voltunk arra, s ma is öntudattal valljuk, hogy szívvel-lélekkel, anyagi erőnkkel és erkölcsi sú­lyunkkal a szabadságukért har­coló népek mellett állunk, s se­gítjük küzdelmükben. A nagy tetszéssel fogadott be­szédet Badár János a követke­zőkkel fejezte be: Mi, magyar dolgozók szívből kívánunk új és új sikereket, s miként a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának határozata le­szögezi : testvéri együttérzéssel tekintünk a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kitartó küzdelmére, amelyet az ameri­kai provokációkkal és fenyege­tésekkel szemben folytat. Támo­gatjuk ä koreai nép erőfeszítését hazája békés egyesítéséért”. A szolidaritási hónapot meg­nyitó ünnepségen felszólalt Pák Gjong Szun nagykövet is. Kife­jezte meggyőződését, hogy e kö­zös rendezvény is tovább erősíti a magyar és koreai nép őszinte barátságát a szocialista országok egységét. A bensőséges ünnepség befe­jeztével megyénk vendégei visz- szautaztak Budapestre. Nyári tragédiák Az idén is megtartották ha­gyományos júniusi nagy sajtó- tájékoztatójukat az egészségügyi szakemberek. Csakúgy, mint ko­rábban, most is felhívták a fi­gyelmet az élénkülő idegenfor­galom, a nyaralási szezon kö­vetkeztében várható fertőzési veszélyekre. Hangsúlyoztak, hogy az illetékesek minden tő­lük telhetőt megtesznek a káni­kulával járó veszélyek minimá­lisra csökkentéséért, szigorítják a fürdőhelyek, vendéglők, szál­lodák, élelmiszerboltok és rak­tárak higiéniai ellenőrzését. Megtudhattuk azt is, hogy a ha­zai járványhelyaet sokat javult, valamint, hogy a nyaraló gyer­mekek számára rendelet írja elő a kötelező diftéria, szamár- köhögés és tetanuszoltást, ami már egy szérumban is kapható. A világért sem kívánom ki­sebbíteni a nyár higiénés veszé­lyeit. Mindenképpen. helyes, ha az egészségügyi hatóságok fokozott szigorral lépnek fel a nyárra vonatkozó ésszerű szabá­lyok megsértése és megsértői el­len, nyilvánvalóain a mi érde­künknek" cselekszenek. Tavaly Budapesten például hatvanezren betegedtek meg fertőző hasme nésben, meglehetősen kellemet­len tünetektől kísérve. Helyén­való tehát, hogy nyaranta újra és újra fokozódó elővigyázatos­ságra és tisztaságra intenek bennünket, mindezt nem lehet elégszer elmondani. Ügy tűnik, hogy a gyakori in­telmeiknek, a kellő szigornak csakugyan, van hatása. Amióta a nyári hónapokra megtiltották a könnyen romló krémes szállítá­sát és a süteményt csak ott le­het kiszolgálni, ahol készítették, azóta nemigen betegszik meg senki krémestül. Hirtelenjében azt sem tudom, hogy mikor ol­vastam utoljára a régebben, oly gyakori fagylaltmérgezésről. Csakugyan kevesebb lett tehát a ránk leselkedő nyári veszély. Kivéve egyet és eppen a leg­súlyosabbat. A vízbefúlás ve­szélye a jelek szerint semmivel sem lett kisebb, mint öt vagy tíz esztendővel ezelőtt Amint melegszik az idő, szinte tör­vényszerűen bukkannak fel a gyermek- és felnőtt-tragediákről hírt adó közlemények az újsá­gokban. „Tiltott helyen fiir- dött...” A vízhalállal izemben tehe­tetlenek volnánk? Utólag tény­leg nem tehetünk semmit a gyógyításért; nincs az a csoda- doktor, aki a vízbefúltat vissza tudná adni az életnek. A meg­előzésnek sincs higiénés vagy Sizérumos módszere, a felelőtlen fürdőzés elleni kötelező védőol­tást nem találták & nem is ta­lálhatják fel. Nem állíthatunk százméterenként rendőrt folyó­ink és vizeink partjain — hány rendőrre volna szükség? Tiltó táblák vannak ugyan, de azokat kevesen veszik komolyan. Azt hiszem, hogy a vízbeful- ladások veszélyének megelőzése és csökkentése csak részben ál­lami-hatósági feladat Igaz, sok mindent lehet és kell is tenni, hogy úgy mondjam, hivatalból: hatásosabb propaganda a fele­lőtlen fürdőzések ellen, a vízi­rendészet megerősítése, ellenőr­zéseinek szigorítása, legfőkép­pen pedig az iskolai kötelező úszásoktatás általánosabbá, téte_ le és persze lehetőségeinek meg­teremtése mindenütt az ország­ban. Ezek halaszthatatlanul fontos és életbevágó állami fel­adatok, de még maradéktalan megvalósításuk sem zárja ki teljesen, hogy ne legyen több tragikusvégü nyári fürdőzés. Meg kell kísérelnünk, hogy — az elkoptatott kifejezésnek tar­talmat adva —- közös üggyé te­gyük a felelőtlen fürdőzés meg­előzését. A családban és az is­kolában nőjjenek fel úgy a gye­rekeink, hogv legyenek tudatá­ban a leggyakoribb vízi veszé­lyeknek. A. J.

Next

/
Thumbnails
Contents