Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-27 / 149. szám

Vélemények a 36 órás parancsnoki kiképzésről A polgári védelem szarvasi I járási törzsparamcsnoka K, P. főtiszt állított meg valamelyik I nap. Az önvédelmi oktatásról beszéltünk, s ő javasolta, men­jek el a szarvasi öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet­be, hallgassam meg az állami gazdaságban dolgozók vélemé­nyét a most befejeződött 36 órás kiképzés tapasztalatairól. — Egyoldalú lenne ha csak tő. lünk, hivatásos polgári védel- mistáktól hallaná az újrendsze- rű oktatás tapasztalatait. Ebben egyetértettünk, így el is mentem és a gazdaság pártbi­zottságának szobájában először Szloszjár Györggyel, az ÖRKI pártbizottságának titkárával, a polgári védelem önvédelmi szer­vezetének politikai munkatársá­val, majd Szárony György kerü­leti igazgatóval beszélgettem. — A gazdaság törzsparancs- noksóga és a szakszolgálatok pa­rancsnokai vettek részt a 36 órás kiképzésben. Mivel az egészet a főosztályunk szervezte, velünk együt tanultak a Körösi Állami Gazdaság önvédelmi alegységei­nek parancsnokai is — mondta bevezetőként a politikai munka­társ. Ami ezután következett, bevallom, ha nem is lepett meg, de új volt számomra. — Nemcsak én vagyok azon a véleményen, hogy a 36 óra ke­vés. Igaz, a kiképzés előadásait jól felkészült szakemberek tar­tották, mégis — éppen a meg­változott tematika miatt, alig tudtunk megbirkózni az ismeret anyaggal. Az oktatáson elhangzottak nehézségi fokáról elismeréssel szólt, és arról is, hogy a radio­lógiai-biológiai, vegyvédelmi előadások anyagának megértését nagyon jói segítették szemlélte­tő eszközökkel. — Két évvel ezelőtt már részt vettünk más szervezési formá- banpolgári. védelemi oktatásokon Távol áll tőlem, hogy bárkit is megsértsek, de az akkori kikép. zések formálisak voltak. Min­den bizonnyal az is hozzájárult az oktatás átszervezéséhez, hogy az akkori élőadógárdának nem volt meg a kellő szakmai felké­szültségé, szakképzettsége, így a hallgatók figyelmét sem tudták lekötni. A mostani kiképzést jól előkészítették. így a nehéz anyag is érthetővé válik a hall­gatók számára. A beszélgetésbe bekapcsoló­dott a kerületi igazgató is, aki­nek az a véleménye, hogy a sza_ kosi tás jól segíti a felkészülést. — Többen voltunk a tanfo­lyam hallgatói között mérnöki, szakmérnöki képesítéssel. Ná­lunk a vegyvédelmi anyagok megértésénél — hogy csak pél­dát mondjak — nem volt prob­léma, hiszen ahogy az előadó az adott harcanyag vegyi képletét felírta, általában tudtuk, hogy miről van szó. Azoknak, akik nem rendelkeznek előtanulmá­nyokkal, nagy segítséget adott az anyagok megértéséhez a vegyvédelmi bemutató. Míg ezelőtt csak a folyóira­tokból és a polgári védelmi! naptárból szereztük tájékozódó^ sainkat. most már lehetőségünk1 lesz arra is, hogy jól megírt I szakkönyvekből bővítsük isme­reteinket. Hiszen azt is elmond­ták az oktatáson, hogy néhány napon belül a szakszolgálatok vezetői megkapják a már elké­szült szakkönyveket. Majd arról beszélt a kerület igazgatója, hogy véleménye sze­rint a 36 órás kiképzés meghall­gatása után konkrétabbá tudják tenni az állami gazdaság polgári védelmi felkészülését. — Nem az udvariasság mon­datja velem, de a tanfolyam végén nagyon sokunknak az volt a véleménye, hogy végre olyan oktatási formát dolgoztak ki, amellyel konkrét célokat le­het elérni. A hátország védelmé­ről szóló előadás például olyan új fogalmakkal ismertetett meg bennünket, amelyeket eddig nem hallottunk. Az ember szin­Négy évvel ezelőtt kezdődött megyénkben a honvédelmi ne­velés az általános iskolák 7—8. osztályaiban, a közép- és felső, fokú tanintézetekben. Ebben az évben, amint arról lapunkban több alkalommal is beszámoltunk sor került a kö­zépiskolások honvédelmi kikép­zésének záróvizsgáira. Akik eze_ ken a felmérő versenyeken jelen voltak, meggyőződhettek arról, hogy az elmúlt négy év honvé­delmi nevelő munkája meghozta a kívánt eredményt. Fiatalságunk: szakközépisko­lások, gimnazisták, szakmunkás- J képző-intézetek tanulói bebizo­nyították, hogy a tanári karnak, a honvédség tisztjeinek oktató I munkája nem volt hiábavaló. Ezeken a zárógyakorlatokon | láthattuk a fiúkat, lányokat, | amint a valósághoz közel azonos feltételek között leküzdötték a radiológiailag, biológiailag, ve­gyileg „szennyezett” területeket, nyújtottak elsősegélyt a „sérül­teknek”. te oda képzelte a munkaterüle­tét és erre a területre helyezte azokat a feladatokat, amelyeket adott esetben végre kell hajta­ni. • v A polgári védelem két nem- hivatásos parancsnokával be­szélgetve igazolva látjuk a szer­vezet működéséiben^ oktatásá­ban bekövetkezett változások célszerűségét. A polgári véde­lem megyei parancsnokának 17- es számú intézkedése, majd az azt követő 20-as számú intézke­dés már a gyakorlatban valósul meg. S, hogy a hivatásos állo­mány a parancsnoki intézkedé­seket felelősséggel hajtja végre, ennek bizonyítását tapasztaltuk Szarvason, az ÖRKI-ben. B. 3. Egy beszélgetés alkalmával Raffai József, a. megyei tanács művelődésügyi osztályának szakoktatási felügyelője elmond­ta, hogy a megyében elért, jó eredmények nagymértékben kö_ szönhetők a polgári védelem me­gyei, járási, városi töízsparancs- nokságok hivatásos tisztjeinek és a tartalékos tiszteknek, akik a fiatalság, polgári védelmi alapkiképzéséből jócskán kivet­ték részüket. Ezzel a véleményével a szak- oktatási felügyelő nincs egyedül. Erről a beszélgettünk a héten az ifjúsági szövetség vezetőivel, az Ifjú Gárda megyei parancsnoká­val, Horváth Lajossal. — Minden túlzás nélkül állít­hatom, hogy az Ifjú Gárda meg_ alakulásával szinte egyidőben alakult ki kapcsolatunk a pol­gári védelemmel, ami azóta na­gyon hasznosan gyümölcsözött fiataljaink nevelésében. Kezdő­dött azzal, hogy komoly segítsé­get nyújtottak kiképzési tervünk összeállításához. A polgári vé­delem megyei parancsnokságá­nak beosztottja, Cs. L. őrnagy évek óta rendszeresen részt vesz parancsnokságunk ülésein. Kiképzési tervünkben jelentős szerepet kapott a polgári védel_ mi oktatás. Az elméleti és gya­korlati előadásokhoz a polgári védelem parancsnoksága biztosít előadókat, filmeket és egyéb eszközöket. Összeállítják az Ifjü Gárda szemlére a gyakorlatokat és segítenek elsajátításában. De nemcsak a megyei parancsnok­ság támogatja munkánkat, ha­nem a városi, járási parancsno­kok is. Közülük is ki kell emel­ni K. J. alezredesinek, a gyulai és S. alezredesnek, az orosházi polgári védelem parancsnoká­nak' lelkiismeretes segítőkészsé­gét. A KISZ Békés megyei Bizott­sága, valamint az Ifjú Gárda megyei parancsnoksága tovább kívánja ápolni ezt az együttmű­ködést, amely lényegében fiatal­jaink honvédelmi és polgári vé­delmi nevelését hatékonyan se­gíti elő. Ifjúságunk és a polgári védelem Vigyázz, sugárveszély! A megyei vegyvédelmi szak- I szolgálatok parancsnoki álló- | mánya nemrégen országos ki­képzésen vett részt, ahol gaz­dag ismeretanyagot sajátított el az időszerű vegyvédelmi tudni­valókból. A kiképzési tervnek megfe­lelően az ott szerzett tapaszta­latokat a megyei parancsnoki kel már nagy távolságról mér­ni lehet a radioaktív sugárzást, A hallgatók megismerkedtek azokkal az eszközökkel is, amelyek a mérgező vegyi anyagok kimutatására alkalma­sak. Bemutatták azokat az egyéni védőfelszereléseket, ame­lyek megfelelő védelmet nyúj­tanak a különböző mérgező Ismerkedés a műszerekkel. állomány kétszer két-két napos foglalkozáson adta át a városi­járási vegyvédelmi szakszolgá­lat parancsnokainak. A Békés­csabán megrendezett kiképzés két részre tagolódott: elméleti, és gyakorlati foglalkozásra. Az elméleti előadáson többek között szó volt a vegyvédelmi anyagok ellen. A hallgatók a gyakorlatban ‘ is kipróbálhatták a műszereket, védőfelszerelése-, két. A kiképzés vezetői egy su­gárforrást helyeztek el a gya­korlat színhelyén, amely már tisztes távolból kimozdította nyugalmi helyzetéből a nukleá­ris mérőműszerek mutatóit. Izgalmas pillanat: A műszer már 50 méterre jelzi a sugár­forrás jelenlétét. egységek szakfelszereléséről és szaktechnikájáról, a vegyvédel­mi erők irányításáról, vezetésé­ről. Köztudott, hogy egy esetleges atomcsapás esetén a gamma- és neutronsugárzás nagy terü­letet érint, s ezáltal emberek tömege szenvedhet sugársérü­lést. Éppen ezért rendkívüli je­lentősége van annak, hogy a szakszolgálat parancsnokai ,de a beosztottak is tökéletesen is­merjék a vegyvédelem minden esínját-bínját. A gyakorlati foglalkozáson olyan különböző nukleáris mérőműszerek ismer­tetésére is sor került, amelyek­A vegyvédelmi szakszolgálat­ra jelentés feladat hárul az emberek és az értékek mente­sítésében egy esetleges háború idején. Mentesíteni kell a szennyezett élelmiszereket, jár­műveket, anyagot és természe-' tesen az ott rekedt embereket, a csapás sújtotta területen. Nem mindegy tehát, hogy a szakszolgálat milyen felkészült­séggel rendelkezik. A Békés­csabán elsajátított ismeretek birtokában a parancsnokok még ebben az évben megkezdik az alegység parancsnoki állomány kiképzését. A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat Békéscsabai Üzemigazgatóságának Szerelési Osztálya értesíti a lakossá­got, hogy az alábbi helyeken épült létesítményeket 1972. június 28-án feszültség alá helyezi Mezőgyán: Magyar—Bolgár Barátság Tsz 1. sz. juh- hodályhoz épített 20 kV-os vonalat és transzformátor­állomásit. Békéscsabán: A Szahajda dűlőben épített kisfeszült­ségű hálózatot A létesítményeken elhelyezet tárgyak érintése életveszélyes és tilos! 413253

Next

/
Thumbnails
Contents