Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-25 / 148. szám

ísssss* •&5S**i«&«Ä6ÍSSSS*»i#BSBKfililSI»i fi££i£SSS«S3SB$£%Bäl&£££^33S££.&SS2$ES£S3ttS£3££2S£X23 linden tevékenységünk a tagság és a lakosság érdekeit szolgálja A Szarvasi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövekezet oldalkiadványa Bo a választék az áruház műszaki boltjában. Nagy forgalmat bonyolít le készrulia üzletünk. Szarvas és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövet­kezet napjainkban döntő és meghatározó szerepet tölt be Szarvas, valamint a környező köz. ségek lakossági áruellátásában, Nem kisebb ez. a szerep, a ház­táji gazdaságok termeléséből származó felvásárlási és értéke­sítési tevékenységben sem. A szövetkezet kereskedelmi, ven­déglátóipari és felvásárló egysé­gei behálózzák Szarvas város központját, a peremrészeket, a külterületeket, valamint Csaba- csűd, Kardos, Örménykút köz­ségek bel- és külterületét. A szö­vetkezet egész tevékenysége a tagok és az ellátási körzethez tartozó lakosság érdekeit szol­gálja. Ma már alig van olyan család a körzet területén, amely­ből valaki ne lenne a szövetkezet tagja. A szövetkezet. — hogy a la­kosság igényeit a legnagyobb mértékben és megfelelő szinten tudja kielégíteni — anyagi ere­jéhez mérten igyekszik a keres­kedelmi hálózatát állandóan fej. leszteni, korszerűsíteni, s ha erre lehetőség van, bővíteni. Hogy Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ fejlődését érzékelhessük, vissza kell tekintenünk az alapí­tás idejére. 1945 után alakult 45 taggal, és alig egy évvel később, 1946 májusában már meg is nyit­ják az első boltot. Az alapító tagok áldozatkész, lelkiismex-etes közreműködésével évről-évre bővült a szövetkezet tevékeny­ségi köre. Az első időben kiske­reskedelmi, majd vendéglátó- ipari tevékenységgel, aztán fel­vásárlással és termeltetéssel is foglalkozott. A szövetkezet egyre fokozódó népszerűségét bizonyít, ja. hogy a tagok száma az 1948-as 738-hoz viszonyítva. 1953-ban már csaknem háromezerre emel­kedett. De nemcsak a tagok lét_ száma nőtt, hanem a gazdasági eredmény is. A szövetkezet tu­lajdonába 1953 végén 27 kiske­reskedelmi, 8 vendéglátóipari, és 5 felvásárló egység tartozott Az áruforgalom ebben az évben megközelítette a 30 millió forin­tot. Egyik legfontosabb törekvé­sünk az volt hogy a lakosság, ideértve a tanyákon élőket is, a lehetőségekhez képest, lakóhe. lyükhöz közel szerezhessék be a háztartáshoz, a mindennapi élet­hez szükséges használati cikke­ket, ezért Szarvas peremrészein és a külterületeken egymás után nyitottuk meg. az élelmiszer-ház­tartási vegyesboltokat. Néhány évvel később, 1960- ban a szövetkezetnek már több mint hatezer tagja volt, és 36 kiskereskedelmi, 18 vendéglátó­ipari, 12 felvásárlási és 2 ipari egységgel vett részt a lakosság áruellátásában, és nyújtott lehe. tőséget az eladásra termelt áruk értékesítéséhez. Az eszközállo­mány ebben az évben megköze. lítette a 18 millió forintot, az évi ossz árbevétel pedig meghaladta a 77 milli'ó forintot. Természetesen a szövetkezet gyors ütemű fejlődése nem volt mindig zökkenőmentes. Ezerki- lencszáz-hatvanegyben a keres­kedelmi szervek közötti terület­felosztás miatt Szarvas központ, jóban évi 30 milliós forgalmat lebonyolító 11 millió forintos készlettel rendelkező hat legna­gyobb kiskereskedelmi egysé­günket adtuk át az Univerzál- és Élelmiszerkiskereskedelmi Vál­lalatoknak. Ebben az időben a külterületen szétszórt és Szarvas külső részem földutak mellett levő kereskedelmi egységeink áruval való ellátása egyre na­gyobb gondot jelentett, s emiatt kiskeréskcdélinünk e korábbi­nál. hátrányosabb helyzetbe ke­rült. Csökkentek anyagi erőfor­rásaink, s ezáltal a fejlődés üte­me visszaesett, lelassult. Fordulópontot jelentett szö­vetkezetünk életében, hogy 1963- ban egyesültünk a csabacsűdi föld m, ű vessző ve tk ezettel. Élén­kebbé vált a kereskedelmi élet, javult a gazdálkodás hatékony­sága. 1965—66-ban eredményünk megközelítette a 3 millió forin­tot, Az évenként képződő nyere_ son, korszerű presszót, Ezüstszol- lőben kiskereskedelmi és ven­déglátóipari egységet építettünk. Szarvason a zöldpázsiti részen az igényeknek megfelelő.üzletet alakítottunk ki. 1967-ben a szö­vetkezet összes árbevétele elérte a 83 millió forintot. 1966-ban Szarvas várossá nyil­vánítása, majd a bevezetett új gazdaságirányítási rendszer újabb feladatokat támasztott, de újabb lehetőségeket is biztosí­tott szövetkezetünk számára. Ekkor ugyanis a kereskedelmi szervek közötti területi elhatáro. lás lényegében megszűnt, így szélesebb körű fejlesztés vált le­hetővé. Ez újabb távlati tervek kidolgozását tette szükségessé. Fiatal, városunk ebben az idő­szakban indult el rohamosan a városiasodás útján. Ezt kellett szem előtt tartanunk gazdasá­gi fejlődésünkben is. Szinte erőnket meghaladó részt vállal­tunk a város, és ezen belül szö­vetkezetünk kereskedelmének Nemcsak a városból, a járás községeiből is szép könyvesboltunkat. sokan felkeresik Jelentősen nőtt a könyvesbolt forgalma is. Itt említjük meg, hogy míg 1970-ben járási szin­ten egy főre 43 forint 20 fillér értékű könyv jutott, addig egy évvel később már megközelítette az 50 forintot. A könyvesbolt forgalma 1971 első negyedévé­ben 314, egy évvel később ugyancsak az első negyedévben már 483 ezer forint. A lendületes fejlődést igazol­ja, hogy az utóbbi 4 év alatt a kiskereskedelmi áruforgalom 100, a vendéglátóipari 40, a szö­vetkezet ossz árbevétele 56 százalékkal emelkedett. Jelenleg szövetkezetünk 41 kiskereskedel­mi, 32 vendéglátóipari, 10 fel­vásárlási, és 4 ipari, egységgel rendelkezik. Az ossz árbevétel 1971-ben meghaladta a 130 mil­lió forintot, az évi nyereség 4,3 millió forintot. A tagok száma 7600, az általuk befizetett rész­jegyek összege 800 ezer forint, a szövetkezet eszközállománya pe­dig meghaladja a 43 millió fo­rintot. A jövőben a 'kiskereskedelem és vendéglátás területén tovább javítjuk az áruelltásót. Ennek érdekében új kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek lécesí. tésére törekszünk. Célunk, hogy azt a jövedelmet, amelyet keres­kedelmi tevékenységünkkel érünk el, a lakosság életkörül­ményeinek további javítására, színvonalasabb áruellátását biz­tosító újabb kereskedelmi egysé_ gek létesítésére fordítsuk. Ä felvásárlási és értékesítési tevé­kenységünkön keresztül tovább­ra is elősegítjük a kisáruterme- lést, kamatmentes termelési hi­telt nyújtunk baromfitenyész­tésre. Reméljük, hogy az eddigi te­vékenységünk elismeréseként, tagságunk a jövőben is támogat­ja a szövetkezet terveit, hogy egyre jobban, kulturáltabban elégítsük ki az állandóan nö­vekvő igényeket. (—) séget. a tagoknak történő vásár, lási és értékesítési visszatérítés­re, a jobb, színvonalasabb áru­ellátásra, újabb kereskedelmi egységek létesítésére, s a meg­levők korszerűsítésére fordítót^ tűik. 1963—68 között Csabaesűdön új élelmiszer szaküzletet, Kardo­Kardoson korszerű presszót építettünk. fejlesztésében. Anyagi erőnkhöz mérten jelentős összegekkel já­rultunk a terület közművesíté­séhez. 1967—72 között kereske­delmünk fejlesztésére, különbö­ző beruházásokra 12 millió fo­rintot, az egységek fenntartásá­ra, karbantartására 4,5 millió forintot fordítottunk. Egymillió forinttal járultunk hozzá a vá­ros csatornázási, 50 ezer forint­tal Csabacsüd község törpevíz­mű létesítéséhez. A várossá nyilvánítást köve­tően szövetkezetünk elsőnek hozta létre a város központjá­ban a már sokak által ismert, és hamar népszerűvé vált korszerű üzletházat. Az itt helyet kapott ruházati, lakberendezési és könyvesbolt nemcsak a város, hanem a környező községek la­kóinak is megfelelő színvonalon, bő választékú árukészlettel, jó áruellátást biztosít. Az új üzletház áruforgalma éves szinten meghaladja a 40 millió forintot A hálózatfejlesz­tés előtt 3 évvel előbb a ruhá­zati forgalom még csak 3,5 mil­lió forint volt, ami 1971-ben már megközelítette a 27 millió forin­tot. Hasonló ütemű volt a bútor_ bolt forgalma is. Az 1989-es év­hez viszonyítva az akkori 5 mii- | lió 200 ezer forint 1971-ben már; meghaladta a 14 millió forintot. • ■ x&cAaxss&ssseccaaeieaaeBaaBttacsseaesesaseseecBsassseeeasageeef BÉKÉS MÉBYÉLS^ Az MSZMP megyei bizottság* és a megyei tanács lapja. FÖSZERKESZTOt CSEREI PAt ffOSZERKESZTOHELVEHTESt Deák Gyula OLVASÓSZERKESZTŐK: Varga Dezső, Varga Tibet BELPOLITIKAI ROVATVEZETŐ: Kocsbár János GAZDASAGPOLITIKA5 ROVATVEZETŐ: Podina Péter művelődéspolitikai ROVATVEZETŐ: Sasa Ervin, sportrovatvezetOb Maebalek István Szerkesztőség: Békéscsaba, Szabadság tér V> üli emelet. Telefon: 15—100 15—596. Kiadja a Békés megyei Laplöac Vállalat, Békéscsaba H., Tanácsköztársaság útja 9, Telefon: 11—OSI 11—051 FELELŐS KIADÓ: Leboczki Mihály Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető o postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hóra 20,—Pfe, Békés megyei Nyomdaipari Vállalat Békéscsaba. 85®,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents