Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-25 / 148. szám
I * sfmttattMHHrfiMUftmjnniiMMiMiMiMinMimmtfiiiHiiM TTTV A Tiszántúli Talajjavító és Talaj« teszik a belterjes gazdálkodás : Vállalatunk a Tiszántúlon 5 három megyei irodát tart : fenn a talajjavítási és a me- ; liorációs munkák előkészíté- j sere, kivitelezésére. Békés- 5 Csongrád megye területén a : szarvasi iroda, Szolnok me- : gyében a karcagi iroda, Haj- : dú-Bihar és Szabolcs-Szatmár ■ megyében pedig a debreceni 5 iroda működik. Gépi eszköze- s ink felújítására és karbantar- ; tására Szarvason gépjavító : üzemet tartunk fenn. : A talajjavítás történeimé■ nek és az intézményes talaj- : javítás gyakorlatának átte- : kintése során megállapítható, • hogy Tessedik hagyományai : nyomán közel kétszáz éves ■ Magyarországon a talajjaví- : tás, azonban csak 1928 óta j alakult ki oly formában, hogy • fejlesztési témakörként álla■ mi feladatnak minősítették. : A talajjavításhoz nyújtott ál- : lami támogatás több alka- : lommal módosult, mennyisé- j ge a mindenkori gazdasági : és politikai körülményektől ■ függően változott. 1948-ban ! alakult meg az első vállalat, • mely a talajjavítás üzemsze- ; rű kivitelezésére volt hiva- | tott. A mai vállalatot több- ; szőri átszervezéssel alakítóit■ ták ki. • A Tiszántúlon csaknem 4 • millió hold mezőgazdaságilag ■ művelhető területet tartanak ; nyilván. Ebből 3 millió 100 ; ezer szorul javításra. A ja- : vitásra váró talajok: savanyú, : szik és homoktalaj. Az utób- £ bi húsz esztendőben 824 ezer : holdat javítottak meg az S üzemek kémiai és digózásos ■ módszerrel. Békés megye ■ nagyüzemeiben még 626 ezer | 787 hold talaj várja a javító • munkát. A nagyüzemekben | ugyancsak Békés megyében ■ csaknem 239 ezer holdat tet■ tünk termőképesebbé. Ötven• kilencezer holdat digózással, ■ 180 ezer holdat pedig kémiai 5 anyagokkal javítottunk meg. ; A Tiszántúl öt megyéjében : javításra szoruló terület • mindössze 24 százaléka ré- : szesült eddig különböző mó- [ dón kezelésben. A digózáa jel1972. JÜNIÜS 25. legzetesen magyar, hagyományos talaj javítási eljárás. Tessedik Sámuel vezette be a 18. század végén a Szarvas környéki szikes talajokon. Azóta mind kiterjedtebben alkalmazzák a szolonyec típusú szikes talajokon. Talajjavítás csak nagy teljesítményű gépekkel lehetséges, ezért a Talajjavító Vállalat a digózásos talajjavítást hagyományos módon SZ— 100-as szkráperládás gépekkel végzi igen nagy hatékonysággal. A talajjavítás költségeinek csökkentése, valamint a magasabb szállítási távolságú területek javítására új POOL rendszerű szovjet önjáró szkrápereket vásároltunk. Tekintettel arra, hogy a digózásos talajjavítás lehetőségeit a talajtani viszonyok behatárolják, ez a módszer elsősorban Békés-Csongrád és Szolnok megyében terjedt él. Hatására javult a talajok mű- velhetősége, a terméseredmények jelentősen növekedtek. A dévaványai Aranykalász Tsz-ben — ahol éveken keresztül rendszeresen végezték a digózást — a megjavított területen 500—600 kg/kh- val többet termett a búza. Ugyanakkor olyan kapás kultúrák beállítását is meg tudták oldani, mélyekre a javítás előtt nem volt lehetőség. A füzesgyarmati Aranykalász Tsz-ben az 1965-ben digózott táblán 6,5 q/kh-val volt magasabb a búzatermés, vagy az 1964. évben javított területeken átlagosan holdanként 10 mázsával volt magasabb a kukoricatermés (májusi morzsolt). A digózásos talajjavítás terméstöbbleteinek figyelembevételével megállapítható, hogy a termések átlagosan 4—5 gabonaegységgel nagyobbak, így a javítás költségei három-négy év alatt megtérülnek. A digózásos talajjavítás módszerei mellett. hazánkban az 1900-as évek óta kémiai módszereket is alkalmaznak, minek során mészkőőrleményeket és különböző ipari melléktermékeket használunk talajjavítási célokra. A kémiai talajjavítás két nagy csoportra oszlik a talajok kémhatása és tartalma alapján: 1. savanyú kémhatású talajok javítása, 2. szikes talajok javítása. Á szétválasztás mesterséges, mert a szikes talajok egy részére is. jellemző a savanyú kémhatás, viszont a „savanyúdnak jellemzett talajok egy részére is jellemző a viszonylagosan magas sótartalom. A savanyú talajok termőképességben szélsőséges különbözőséget képviselnek mégis talajjavítás révén kis beruházással igen eredményesen lehet termékenységüket fokozni. Meszezéses talajjavítás hatására változik a kedvezőtlen kémhatás, a talajszerkezet, fokozódik a trágyaszerek hatékonysága, bővül a gazdaságosan termeszthető növények választéka és növekednek a terméshozamok. Javításukat a típusokhoz alkalmazkodó sajátságos eljárások (kémiai-fizikai javítás, talajvízszint-szabályozás stb.) együttes alkalmazásával célszerű végrehajtani. A 'gyengén savanyú változatokon a termésátlagok mésztrá- gyázással is jelentősen, növelhetők. Ennek kiterjedtebb alkalmazása indokolt, ami egyben terméstechnológiai célkitűzés is. A savanyú talajokon me- szezési módszerekkel elérhető terméstöbblet 4—5 gabonaegység holdanként. A füzes- gyarmati Aranykalász Tsz- ben a talajjavítást követően 868 kg-mal magasabb volt az őszi árpa termés a korábbi évhez viszonyítva. A kukoricatermés pedig 995 kg-mal volt több, A Tiszántúlon a domborzati, valamint a klimatikus viszonyok folytán jelentős károkat okoznak a tartós vízborítások. így a talajjavítás mellett széles körben alkalmazzák a komplex vízrendezést. A téli és tavaszi belvizek jelentős károkat okoznak a mezőgazdaságnak, .ennek következményeként az üzemek meliorációs igényei között jelentős szerepet kap a vízrendezés. A megnövekedett igények teljesítése már meghaladta a területi vízügyi igazgatóságok és vízgazdálkodási társulatok kapacitását, ezért a feladatok teljesítéséből jelentős részt vállal a Talajjavító Vállalat is. A vízrendezés kivitelezésére igényként jelentkezik gépi eszközeink korszerűsítése, pótlása. Ezért különböző típusú kotrógépekét, ezen túlmenően a vízgazdálkodás megvalósítására újtípusú holland drénező gépet vásároltunk. Legjelentősebb vízrendezési vállalásaink közé tartozik a Mátészalkai és a Csengeri Állami Gazdaság, a nagye- csedi Rákóczi Tsz kivitelezési munkája és a Tisza II. öntözőrendszeren belül megvalósításra kerülő öntözőfürtök építési munkái. A nagy kiterjedésű és nagy volumenű munkák mellett azonban kisebb üzemi megrendeléseket is teljesítettünk. A szakszerű meliorációs munkák meghozzák a várt gazdasági eredményt. Az érintett mezőgazdasági üzemeknek lehetővé fokozását, a termelés színvonalának növelését. Különösképpen segíti ezt a törekvést az újonnan vásárolt drénezőgép üzemeltetése. A Tiszántúlon igen nagy kiterjedésben fordulnak elő olyan talajok, melyek fizikai, kémiai és biológiai szempontból megfelelő termésszintek elérésére alkalmasak, azonban vízgazdálkodásuk a természeti viszonyok függvényében változik és az elérhető termésszintek nem lineárisak. A drénezés megvalósításával, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb meliorációs munkák végzésével lehetővé válik a talajműveléshez és termesztéshez felesleges vizek elvezetése, ezen keresztül a'talajmunkák időbeni elvégzése. A drénezést a Dunántúlon évek óta alkalmazzák. Hatékonysága számos üzemnél beigazolódott. A Tiszántúlon csak 1971-ben kezdődött el üzemi szintű kivitelezésre jelentkező érdeklődés, így több évre biztosítva látjuk a drénezés folyamatosságát. A talajjavítással és vízrendezéssel összefüggően széles körben alkalmazzuk a talajok forgatása nélküli mélyművelését altalaj-lazítással. Ez a módszer különösen azokon a talajokon alkalmazható nagy hatékonysággal, ahol az altalaj tömődöttsége nem biztosítja a megfelelő víz-, levegő- és hőgazdálkodást. Ugyanakkor magas sótartalma miatt a forgatásos mélyművelés nem alkalmazható. Hatására a talaj vízkapacitása növekszik, csökken a gravitációs vízvezetéssel szembeni ellenállás. Megindul a káros sók kimosódása, javul a talaj légjárhatósága és megszűnnek a felületi vízállások. Végső soron a talaj könyebben művelhető. a növény gyökérzeMunkában a digózö gépcsoport Vállalatunk az 1971, év! munkájáért elnyerte a Kiváló Vállalat elmet. Felvételünk az iiunepség elnökségéről készült
