Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-25 / 148. szám

I Váltás Fékbeállítás közben jó tanácsokat ad öccsének a leszerelő testvér. Reggel, mint a többieknek, neki is az volt az első gondo­lata: még néhány óra és kívül lesz a laktanya kapuján, vége a katonai szolgálatnak. Ahogy visszagondol az elmúlt évekre, nagyon sok emlék jutott az eszé­be. Végső fokon nem is volt olyan rossz •— állapította meg magában. A többiek valóban el­távoznak a laktanyából, ő azon­ban kicsit itt marad. Ha lesze­rel is, de a Döme családból újabb fiú veszi át stafétabotot. Mert a békéscsabai Döme Fe­renc tizedes a hét közepén, ami­kor lement a gépkocsihoz, ame­lyet katonai szolgálata alatt ve­zetett, átvevőként nem mást ta­lált, mint az öccsét, Döme Gé­zát. □ — Már napokkal ezelőtt meg­tudtam, hogy a műszaki gépko­csit a néhány hete bevonult Géza öcsém veszi át Gondol­hatja persze, hogy rendbeho»- tam kívül-belül, mégpedig úgy, hogy a legkritikusabb szemű parancsnok sem talált kifogást benne. — fis ha nem az öccse vette volna át a volánt? — Akkor is ugyanúgy megcsi­náltam volna mindent Hosszú ideig voltunk együtt és tudom, hogy a karbantartás mindig ki­fizetődik. Igaz, néha volt ki­sebb differencia az öreg masi­nával, de soha sem hagyott cserben. — Mit mondott az újonc test­vérének a leszerelő tizedes, aki — amint azt Cs. D. századpa­rancsnok főhadnagy elmondta — jó katona, rajparancsnok volt' és kétszeres élenjáró gépkocsi- vezető. — Az átadásnál még észrevet­tem. hogy a hátsó fék nem jő; Szövetkezeteknek, vállalatoknak és magánosoknak 400—SOO l-en horoshordóh korlátlanul kaphatók 1,50 Ft literenkénti áron. Érdeklődni lehet a BÉKÉSCSABAI KONZERVGYÁR anyag- és áruforg. osztá­lyán. Telefon: 11—273. x 4 emurnss wn. június i& Együtt állítottuk az öcskössel, akkor mondtam Gézának „vi­gyázz öcskös a kocsira, tartsd mindig rendben, hidd el, neked lesz könnyebb”. Beszélgetésünket a fiatalabb Döme, az egyenruhát csak né­hány napja viselő katona még ci- viles lezserséggel hallgatja. —- Azt is mondtad Feri, hogy a..: Az idősebb közbevág: — Amit a belső dolgokról mondtam, azt csak neked mond­tam — villantja szigorúan sze­mét a különben csendes beszé­dű Ferenc az öcskösre — és jó lesz, ha megjegyzed: a katona csak akkor beszél, ha kérdezik, és akkor sem mindenkinek. □ Amikor azonban a búcsú kö­vetkezett a laktanya kapujában, Döme Ferenc — aki leszerelés után szakaszvezetővé lépett eló — már nem nézett szigorúan az öcskösre. Megölelték egymást, s az idősebb tudva, hogy váltótár­sa megbecsüli a kocsit, nem hoz szégyent a bátyra, kis batyuval a kezében hazaindult, hogy sok hónapos megszakítás után ott folytassa civil életét, ahol be- i vonulása előtt abbahagyta. i Még egy kézszorítás a laktanyakapuban. (Fotó: Demény) [ Balogh Ferenc fotói Békéscsabán fiz építőipar „útitársa”: a műanyag Népgazdaság feladataink elő­terében áll az építkezés, s ehhez szorosan kapcsolódva — az ' épí­tőanyagipar fejlesztése. A könnyűipari építésben egy­re nagyobb szerepet kap az iparág „útitársa”: a műanyag is. Elsősorban olyan szigetelőanyagokra van szükség, amelyek jó szigetelő tulajdonsá­gukon felül megfelelnek műsza­ki és gazdaságossági szempont­ból ia A műanyag habtönmbök, leme­zek népszerűsége egyre nő, el­terjedésük évről-évre fokozódik. A polisztirolból habosítás! eljá­rással készített HUNGARO­CELL kiváló hőszigetelő tulaj­donsággal rendelkezik, könnyen megmunkálható, ragasztható, igen kis fajsúlyú, viszonylag szilárd, korrózió- és vegyszerál­ló. Késsel, fűrésszel könnyen vágható, a kívánt vastagságú rétegekre szeletelhető. Emellett fúrható, véshető, reszelhető, csi­szolható, szögelhető. Hőszigete­lés szempontjából egy 1,5 cen­timéter vastag HUNGARO­CELL-tábla egy 25 centiméter vastag, tömör téglafallal egyen­értékű. A habtömb felhasználá­sa lakóházak, középületek, egészségügyi intézmények, me­zőgazdasági épületek és bármi­lyen más rendeltetésű épület esetéiben kiváló. Ugyancsak az építőipart segí­tik a különféle padlóburkoló műanyagok. A HUNGÁRIA pad. lóburkolólemez homogén már- ványozású keresztmetszete kö­vetkeztében nagy forgalmú he­lyiségek burkolására alkalma«. Ebben a termékcsoportban a VINILELASTIC habalátétes padlóburkoló-lemez világszínvo­nalon álL A felhasználók, illet­ve az épületek lakói számára le­hetővé teszi a puha, zajtalan lé­pést, a kényelmet szolgálja. Gazdasági előnyei talán még na­gyobbak, hiszen kiváló hang- és hőszigetelő tulajdonságai követ_ keztébem alkalmazásával a több­szintes épületek födémvastagsá­ga csökkenthető, s ez megtaka­rítást eredményez. „A fotó célja: megállítani az időt, rögzíteni azt a valamit, melyet csak egyetlen, adott pil­lanatban láthatott az ember” — írja Réti Pál Balogh Ferenc bé­késcsabai kiállításának meg­hívójában s az Ifjúsági és Űt- törőházban bemutatott fotók megvalósítják ezt a célt. Még­hozzá teljesebben, mint ahogyan azt egy szűkreszabott bevezető­ben megfogalmazhatott az esz­téta. Mert a tárlaton szereplő csaknem három tucat mű nem­csak megállítja az időt, hanem adott pillanatban bele is sűríti a megelőzőket, sőt, utal a kö­vetkezőkre. És nemcsak úgy, ahogyan az emberi szem látja, hanem a szem, az agy, a fény­képezőgép objektívje a fotó- technika képességeit, lehetősé­geit egyesítve, ezek mindegyi­két a cél érdekében felhasz­nálva. Az alkotó s a művészeti ág természet iránti vonzódása, rea­litásigénye szerencsésen talál­kozik a bemutatott képeken a technika eszközeivel, mondani­valót segítő kifejezési módjai­val. A felülről fényképezett, száradás közben sugárirányban széthasadoző fatönk (Csillag) mutatja talán legkifejezőbben ezt a találkozást. A középpont­ból ötfelé futnak a hasadás fe­kete vonalai, szembetűnően mutatva a növényvilágban leg­gyakoribb osztásformát — talán az sem véletlen, hogy az öt­szög testesíti meg a művészeti formák egyik legalapvetőbbjét, az aranymetszés törvényét —, amit még feltűnőbbé tesznek, egyszersmind össze is foglalnak az évgyűrűk jól látható körei. Egy fa életét és pusztulását, a természet folyamatos változásait mutatja be ez a fotó, amely­nek hatását fokozza, a benne rejlő gondolatot áttekinthetőb­bé teszi, hogy az eredetinél va­lamivel nagyobb méretben ke­rült a fotó-fa a falra, a mon­danivaló segítésére felhasználva a művészeti ág egyik technikai lehetőségét. A más témájú alkotások kö­zöl a háborús pusztítások hal­vány odó-összekúszál ódó emlé­keit idéző Memento, az ugyan­csak erőteljes fotótechnikai esz­közöket alkalmazó Afrika s a magasfeszültségű vezetékrend­szer egy darabját megkapó lí­rával bemutató Energia emel­kedik a kiállítás magas átlag- szívonala fölé, míg a portrék közül a már korábbról ismert Sic transit gloria mundi, az Ezer év és a poétikus finom­ságú Sziluett tetszett legin­kább. Némiképp erőltetettnek, a for­mai játékot a gondolat elé he­lyező munkának érezzük vi­szont az Idő című alkotást, ahol egy férfiportré és egy óra­számlap mosódnak össze, foly­nak át egymásba túlzottnak ha­tó gondolati egyszerűsítéssel. Ez azonban csak egy kép a har- mincvalahány közül s lényegé­ben nem befolyásolja a tárlat egészének élményszerűségét, gondolati igényét, magas tech­nikai színvonalát. (danlss) Jótanácsok fürdőzőknek Csak akkor fürödjünk; ha jói érezzük magunkat. • • • Kerüljük a túl hosszú napfür­dőket, ne feledkezzünk meg a napolajról és napszemüvegről, fejünket védjük a naptól, • • • Felmelegedett testtel ne ugor*- junk a vízbe, előbb zuhanyoz­zunk vagy fokozatosai) nedvei sítsük be magunkat. • • • Tele gyomorral vagy ölesen soha ne ússzunk. Senkit ne lökjünk „viccből” a vízbe. ■ • • Föl fájás esetén fülünket dug­juk be vattával. SzOts Dénes: O^CyiLK OSSÄG? a Katiin« utcában I XIX. Az interpelláció és a követ­kező felszólalás között rend­kívül érdekes események zaj­lottak le, amit egy szemfüles újságíró szimatolt ki. Feltűnt ugyanis a riporternek, hogy amikor az Országház követke­ző ülésén a jegyző Rajniss Fe­rencet szólította és a képviselő helyére nézett, a pad üres volt. Rajniss Ferenc nem foly­tatta interpellációját. Az új­ságíró kutatni kezdte az oko­kat, és ez írta: „ ... Budapesten, a Kossuth Lajos utca 1. szám alatti bér­palota első emeletére egy kül­telki vityillóból új lakó költö­zött. A lakberendezőket a leg­drágább szalonokból küldték. Később műbútorasztalosok jöt­tek, könyvespolcokkal építet­ték be a dolgozószobát. Beál­lították a félbarokk szekrénye­ket, a tölgyfa tárgyalóasztalt, a bordó huzatú karosszékeket, az­tán az ajtókat párnázták be. Mások díszes heverőket, fotelo­kat hoztak. Külön csomagolva érkeztek a drága festmények, csillárok. Négyen felügyeltek a finom porcelánok kicsomagolá­sára. A szőnyegeket egy híres külföldi cég szállította. Teher­autóra való nippeket, evőeszkö­zöket, poharakat, metszett tük­röket hoztak és tették gyorsan a helyükre, mintha a tulajdo­nos pálcával kergetné a beren­dezőket. A telefonszerelők csen­gőket, titkos telefonvonalakat építettek ki, a lakatosok külön­leges zárakat, titkos fiókokat szereltek fel. A sürgő-forgó népség a háziurat nem is lát­ta, csak a megbízottját, egy magyarul nagyon rosszul beszé­lő, de pénztárcájába sűrűn be­lenyúló harminc év körüli fér­fit. Mit gondolnak olvasóink — kérdezte cikkében a riporter — ki lehet a tulajdonos, a boldog ember, a titokzatos és valami­féle fordított gravitáció útján hirtelen felemelkedett férfi? ... Elkalauzolom önöket a lakás- szentelőre, ami felér egy lako­dalommal is. A ház elé egymás­után érkeznek a luxusautók és azokból olyan előkelőségek szállnak ki és sietnek fel a lépcsőn, mint Imrédy Béla, Jaross Andor, Rátz József, Nagy László, Darányi Béla. Hunyadi Ferenc gróf, Hardi— Dreher, Andrássy Mihály, her­ceg Montenuovo Nándor, Schrö­der Erik. A háziasszony habkönnyű, hófehér keppben borzong a ka­puban, aztán forró rokonszenv- vel és olyan hévvel öleli át Mayer Ödön dr„ a Bauxit Tröszt vezérigazgatójának ked­ves feleségét, mintha száz éve ismernék és szeretnék egy­mást. Nagy haj bókolással fo­gadják a háziak Fritz Opel német gépkocsigyárost, Vida Jenőt a MÁK, Chorin Ferencet, a Salgótartjáni Kőszén RT tu­lajdonosát és vezérét, aztán a sok külföldi méltóságot, a né­met nagykövetség kereskedelmi attaséját és három másik is­meretlen urat. Amikor a vendégsereget el­nyelte az ajtó, a házmesterhez siettem. A szállítómunkásoktól már tudtam, de hallani akar­tam tőle is. ki az új lakástulaj­donos. ' _ — Rajniss Ferenc képviselő úr — mondta a házmester, áhí­tattól annyira remegő hangon, hogy még a szivarcsikket is ki­köpte a szájából. Várhatta ugyebár a T. Ház a derék honatyának a bauxit- ügyben elmondandó újabb in­terpellációját .. Szász golyóstollával aláhúzta az újságcikk két sorát. Eszébe jutott, hogy egv másik anyag­ban olvasta, Rajniss nemcsak lakást, hanem 40 ezer pengő készpénzt is kapott Mayeréktól, a Bauxit Tröszttől. Megtörtént tehát a látszólagos kibékülés a magyar tőkések és a németek, a magyar tőkések és a jobboldal között. Miben állapodtak meg? Rajnisa már jóval előbb megkapta a palota emeletét és a pénzt. Bi­zonyos megállapodásnak, ha többnek nem, de fegyverszünet­nek be kellett következni*. A

Next

/
Thumbnails
Contents