Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-03 / 129. szám
Jegyzet Bajor Nagy Ernő jegyzetéhez Ilyenkor, mikor az érettségizők tablói kikerülnek a nagy- közönség elé a kirakatokba, minden évben szokott megjelenni róluk valami írás. Egyszer, hogy nagyon díszesek, drágák. Másszor, hogy igen puritánok. Még máskor: „miért nagyobbak a tanárok képei, mint a diákoké?”' ...stb. ....stb... Most május 31-én a Rádióban hangzott el háromnegyed hétkor Bajor Nagy Ernő jegyzete a tablóról. Űj problémával jelentkezett. Azt vette észre, hogy a tablón a tanárokon és az érettségiző diákokon kívül rajta van a hivatalsegéd (a mi időnkben pedellus) is. Ez még szerinte sem baj. Hanem ami kifakadásra késztette, az az, hogy ezek alatt a fényképek alatt ilyen felírások vannak: „Pista bácsi”, „Kati néni”... Ebből a tényből aztán elindította meditációját, amelyben e felírásokat szocialista társadalomhoz méltatlan, antidemokratikus megnyilatkozásoknak minősítette, felelőssé téve érte — természetszerűen — a felnőtt társadalmat, mely megengedi, hogy ezeket a becsületesen dolgozó embereket megfosszák teljes becsületes nevüktől, lesüllyesztve ezzel őket a múlt névtelen János kocsisainak szolgai szintjére. Tekintettel arra, hogy a Rádió jegyzeteinek célja a jelenségek fölött való elgondolkod- tatás, közvetve a nevelés, magam is elgondolkodtam e jegyzeten. és meditációmat a következő jegyzetben rögzítettem: Az én osztályom tablóján nincsen rajta a pedellus fényképe. Akkoriban nem volt szokás fölragasztani. (Pedig már 1945 után voltunk, és az osztály többsége munkás- és parasztszülők gyermeke volt). Csak hasznos keresgélés után akadtam rá emlékezetemben a Fenyvesi Henrik névre, de a „Heini bácsi” bármikor eszembe jutott, csakúgy, mint volt osztálytársaimnak is, amikor régi iskolánkra emlékeztünk egy-egy baráti találkozás alkalmával. És nem lekicsinylő funkcióban volt A Békéscsabai Építő és Épületkarbantartó Ktsz felvesz kőműveseket, segédmunkásokat, asztalosüzembe női segédmunkásokat és éjjeliőröket. Jelentkezés a Kétegyhazi úti telepen. 412897 Megrendelésre utánvéttel szállít: Budapest, V., Kossuth B. u. 2. kéznél a „Heini bácsi” kifejezés. Ügy is előttünk áll, ahogy ballagáskor zsebkendőjével tö- rülgette a szemeit, miközben húzta a ruhával betekert szívű kisharangot; úgy is, amint kedvesen bosszankodva hallgatta az alkalmi nótát: „A csöngetés azért késik, iytert Heini bácsi menyecs- kézik..." Nem érzek az egészben semmi antidemokratikus tendenciát . j . Az elmúlt tanévben — kisegítésképpen — kollégiumi nevelő is voltam. A kollégiumokban az a szokás, hogy „bácsizzák” a nevelőket. (A leánykdlégiumban „nénizik” a nevelőnőket.) Sokkal felszabadultabban, sokkal fesztelenebb bizalommal jöttek a „Zoli bácsihoz”, mint jöttek máskor a „Beck tanár úr”-hoz. Különösen a kisebbek. Pedig ugyanaz voltam mindkét megszólítás mögött. Csak a „bácsi” demokratákusabban hangzik. Az ón mostani iskolámban is vannak tablóik. Ezek sem egyformák. Tárgyuk tekintetében sem. Az egyiken így van a felírás: „Pintér néni”. A másikon: „Gyuri bácsi”. (Ök férj és feleség). A harmadikon: X. Y. hivatalsegéd”. Kinek melyik rokonszenvesebb, döntse el. Magam a „bácsi”-ban és „néni”- ben kedvességet, közvetlen emberséget, megbecsülést érzek. Ezek pedig demokratikus jellegű érzések, amelyeknek semmi közük az eredeti jegyzet múltbeli névtelen szolgákkal azonosító társításához. A kérdést álproblémának tartom, és meggyőződésem, hogy társadalmunkban a demokratiz- musellenes tendenciákat egészen máshol kell keresni, mint ezekben a felírásokban. Beck Zoltán Iskolapolitikánk kérdései Válaszol: l)r. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes A szülőket, a pedagógusokat és a diákokat egyformán érdeklő kérdésekkel kerestük fel dr. Gosztonyi János, művelődésügyi miniszterhelyettest. — Oktatási rendszerünk vitathatatlan eredményeket produkált. Ha azonban a jövőhöz mérjük az igényeket, úgy tűnik. iskola-politikánk nem eléggé előrelátó, még kevésbé rugalmas. Mi a véleménye er. ről Gosztonyi elvtársnak? — Először á népgazdaság igényeihez való alkalmazkodásról kívánok szólni. Csak az utóbbi években került kidolgozásra a szakember-szükséglet távlati tér. ve. Ezek az oktatás-szervezés és tervezés számára egyelőre nem eléggé egzaktak. Egyébként külföldön is a nehéz problémák kő. zé tartozik a szakember-szükséglet távlati tervének elkészítése. A fő nehézség abban mutatkozik. hogy egyelőre nem állnak rendelkezésre olyan mutatók, melyek a műszki fejlettség, a társadalmi termelés és munkamegosztás távlataira vonatkoznak, és az oktatástervezéshez szükséges egzaktsággal rendelkez nek. Egyszóval: a jövő-kutatás, a prognosztika egyelőre gyerekcipőben jár. Az oktatási rendszer vonatko. zásában bizonyos számítások és tervek vannak, főleg a hálózat, fejlesztésre vonatkozóan. A nagyobb baj az, hogy oktatás-politikai koncepciókban nem sikerült eléggé előrelátó programot kidolgozni. Most vagyunk abban a helyzetben, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusát követően elemeztük az oktatás helyzetét és a továbbfejlesztés irányelveire nézve határozatunk lesz. Annak alapján fogjuk kidolgozni a 15 éves távlati tervet, amely tartalmi koncepciókat és hálózatfejlesztési kereteket is magában foglal. — A tanulók túlterhelésén — bár az utóbbi években történ, tek intézkedések —, eddig nem sikerült megnyugtatóan segíteni. Mikor csökkentik az óra. számokat, s mikor lesznek dif. fereneiáltabbak a tantervi követelmények? És mikorra várPÄLYÄZATI FELHÍVÁS! A Békés megyei Vendéglátói pari Vállalat pályázatot hirdet Gyula-Remete csárdájának egységvezetésére azonnali belépésre. Lehetőleg házaspárok jelentkezését vái-juk. Szakképzettség, valamint erkölcsi bizonyítvány kötelező. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti vezetőjénél, vagy a gyulai telepvezetőnél a Komló Szálloda épületében. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat munkavédelmi csoportja felhívja a megye lakosságának figyelmét, hogy a megye területén levő téglagyárak bányagödreiben fürödni, illetve a bánya területére bemenni életveszélyes és SZIGORÚAN TILOS! x A GYULAI VASIPARI SZÖVETKEZET felvesz lakatos, hegesztő és esztergályos szakmunkásokat, I szerszámkészítő lakatost, 1 mintakészítő asztalost kiemelt fizetéssel. Jelentkezés; a szövetkezet Dobozi úti telepén, a munkaügyi osztályon 366483 ható a pedagógusok heti kote. lező óraszámának csökkentése? — A túlterhelés az egyik legsúlyosabb problémánk. Az iskolai munkánkat és tarterveinket ma is inkább a lexikalitás, mint a gondolkodóképesség fejlesztésére való törekvés jellemzi. Különösen nagy a túlterhelés a szakközépiskolákban, valamint a gimnáziumok tagozatos osztályaiban. Az egész problémát alapvetően új tantervek bevezetésével, illetve a középiskolák képzési céljainak módosításával tudjuk majd megoldani. Ez meglehetősen bonyolult munka lesz és komplexen csak a 70-es évek második felében készülhetünk el. Addig is azonban mindent el kell követnünk azért, hogy az adott keretek és lehetőségek között csökkentsük a tanulók túlterhelését. Természetesen meg kell jegyezni azt is, hogy a túlterhelésnek nemcsak iskolai (tanterv, tankönyv, módszer stb.) okai vannak, hanem gyakran a szülői ház ambíciói te hozzájárulnak ehhez. A pedagógusok heti őraszámá. nak csökkentésére kész tervekkel rendelkezünk. Ezeket a terveket még a jelenleg ötéves tervben kívánjuk megvalósítani. Az 1971- ben végrehajtott bérrendezéssel párhuzamosan ezt a feladatunkat nem lehetett megoldani. — A napközi és a tanulószobák sajnos zsúfoltak, s jelenlegi formájukban többségükben nem alkalmasak arra, hogy nyugodtan tanuljanak a gyerekek, nem beszélve a sza. bad idő okos, hasznos és kulturált eltöltéséről. Hogyan lehetne korszerűsíteni a napköziket, tanulószobákat? — A napközik és tanulószobák — s tegyük hozzá, általában a diákotthonok is — többségükben valóban zsúfoltak. Iskoláink fejlesztése során nem tudtuk követni a szülők foglalkoztatásából származó igényeket. Pl. Budapesten az általános iskolai tanulók több mint 80 százalékáA BIHARUGRAI HALGAZDASÁG eladásra kínál jó minőségű nádat, ár megegyezés szerint a helyszínen. Táncsics Mg. Termelőszövetkezet, Szarvas, felvesz főkönyvelőhelyettest Jelentkezés: a tsz központjában (Szabadság u. 40.) Útiköltség térítés csak felvétel esetén. 412862 Á Békéscsabai Konzervgyár az 1972. évi szezonidőszakra FÉRFI- ÉS NŐI DOLGOZÓKKAL MUNKASZERZŐDÉST KÖT. Jelentkezni személyesen vagy írásban a gyár felvételi irodájánál lehet, a személyesen jelentkezőiket szombat kivételével min_ dertap fogadjuk, 8—16 órái ig. 412900 nak mindkét szülője dolgozik. De így van ez a nagyobb városainkban és egyre inkább ez a tendencia érvényesül a mezőgazdasági centrumokban is Éppen ezért a diákszociális ellátást a IV. és a következő ötéves tervek súlyponti feladatának tartjuk. Szerepét és funkcióját két irányban kívánjuk korszerűsíteni. Az egyik irány azt jelenti, hogy szorgalmazzuk a tanácsi ráfordítások növelését (hálózatfejlesztés, felszerelés), a másik irány, a tartalmi munkára vonatkozik. Ezeknek az intézményeknek ugyanis nem „megőrzőhelyeknek” keli lenniük, hanem a nevelés feladatait is el kell látniuk. — Tudjuk, hogy egésznapos iskolákkal kísérletezik a minisztérium. Milyenek a tapasztalatok? ■— Ezek a kísérletek eredményekkel kecsegtetnek. Egyenletesebb a tanulók terhelése, emelkedik neveltségi szintjük és javul a tanulmányi eredményük. Egészségesebb napi ritmust lehet megvalósítani az egésznapos osztályokban. Megállapítható azonban, hogy személyi és tárgyi feltételekben magasabb igényeket kell kielégíteni, mint ahogyan ellátjuk jelenleg a napközi otthonokat és tanulószobákat. Ezért távlati feladataink között szerepeltethetjük az egész- napos iskolai hálózat későbbi ki_ építését. Addig a folyó kísérleteket figyeljük, összegezzük a tapasztalatokat és azokat igyekszünk lehetőség szerint a napközi otthonokban te hasznosítani. — Mi a véleménye miniszterhelyettes elvtársnak a tagozatos osztályokról? Tapasztalataink szerint ugyanis a szülők túlbecsülik azok jelentőségét, sőt kissé divatot is csinálnak belelőle. Így kialakulnak az úgynevezett elit tagozatok, az általános osztályok színvonala pedig csökken. Felteszik ezzel kapcsolatban azt a kérdést is: miért nem a második osztályban kezdik a tagozatokat? A tagozatos osztályok rendszerének kialakításakor az volt a cél, hogy egyes tanulóinknak jobb előrejutási lehetőséget biztosítsunk átlag feletti érdeklődés, hajlam és tehetség esetében. Mindezt a munkás- és parasztgyermekek hátrányainak leküzdése érdekében tartottuk fontos, nak. Jelenleg az alábbi problémákat látjuk: — Az említett célt csak részben érjük el, mert főleg a gimnáziumban a tagozatos osztályokban kevesebb a fizikai dolgozók gyermeke, mint a többi osztályokban; — elsősorban a szülők ambíciója jut kifejezésre ezen osztályok összetételében és nem a tanulók tényleges hajlama, tehetsége. — Sajnos a normál óraszám felett jelentkeznek azok a plusz óraszámok, amelyek a tagozat irányának megfelelő alaposabb képzést kívántak biztosítani. így tehát ezekben az osztályokban, ahogyan erről szó volt, még nagyobb a túlterhelés. A már említett továbbfejlesztésre vonatkozó munkálatokban van olyan tervünk — legalábbis az egyik verzió szerint —, amelyet, ha végül megvalósíthatunk, a második osztálytól kezdve differenciálódnak a tanulók. Itt azonban egy olyan probléma is mutatkozik, hogy amennyiben az általános iskola 7. és 8. osztályában elkezdjük a differenciálást, ez esetben kérdéses, hogy helyes-e a gimnázium 2. osztályától való kezdés. Bizonyára további részletes munkálatokra és kísérletekre lesz szükség. Köszönjük válaszait. M. L 7 békés mm 1fmtJSACi 1972. JUNIUS 3.
