Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS'LAPJA 1972. JÜN1US 21., SZOMBAT Ara: 1 forint XXVII. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM MA: NEM MAGAMÉRT KIÁLTOK (4. oldal) MINI MAGAZIN (6. oldal) SZERKESSZEN VELÜNK (7. oldal) HETI RADIO- ÉS TV-MŰSOR (10. oldal) Hazánkban szilárd a törvényes rend Befejezte munkáját az országgyűlés Pénteken az országgyűlés folytatta a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Apró Antal elnöki megnyitója után folytatódott a vita az előző napirendről. A felszólalások után a pénzügyminiszter összegezte a vita tapasztalatait, majd az országgyűlés megszavazta az 1971. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Ezután a bíróságokról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban ér. Korom Mihály igazságügyminiszter szólalt fel. Dr• Korom Mihály beszéde — Állam- és jogrendszerünkben fontos szerepük van az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogszabályoknak. Alkotmányunk 5. fejezete tartalmazza a bíróságok működésének és szervezetének legfontosabb alapelve. it, a részletes szabályok megalkotását pedig törvényre utalja. Az előterjesztett törvényjavaslat ennek a célnak kíván eleget tenni azzal, hogy részletesen szabályozza a bíróságok szerve- zietévd és hatáskörével összefüggő kérdéseket. — A törvényjavaslat kidolgozása során — az alkotmányban foglalt alapvető rendelkezések_ kel összhangban — az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének, jogrendszerünk korszerűsítésének követek. ményei vezettek bennünket — Bíróságaink feladata az egyik legfontosabb állami tevékenység: az igazságszolgáltatás. Hazánkban szilárd a törvényes rend. Aki törvényeinket megsérti, megbüntetjük. Ugyanakkor jogrendszerünk minden becsületes állampolgár számára biztosítja a nyugodt és félelem nélküli életet Bíróságainknak jelentős szerepük van. e fontos elvek megvalósításában. A rájuk bízott feladatok ellátásának feltételeihez járul hozzá a törvényjavaslat Fontos láncszeme ez azoknak a magasszintű jogszabályod nalk, amelyek — a társadalmunkban bekövetkezett változásokkal összhangban — az igazságszolgáltatás továbbfejlesztését szolgálják. — A jelenleg hatályban lévő • bírósági szervezeti törvényt csaknem két évtizeddel ezelőtt alkotta meg országgyűlésünk. A mostani törvényjavaslatot az el múlt évtizedek gyakorlati tapasztalatainak felhasználásával, a jelen és a jövő követelményeinek figyelembe vételével készítettük elő. Rendelkezései arra hivatottak, hogy egész igazságszolgáltatásunk munkája hatékonyabbá váljék. • Ezután dr. Korom Mihály arról a munkáról beszélt, amelyet a bíróságok és a döntőbizottságok végeznek. k — A bíróságok és döntőbizott_ ságok évente az ügyek százezreivel foglalkoznak. 1971-ben első fokon csaknem 100 000 büntető és 200 000 polgári peres ügy indult a bíróságokon. A gazdasági döntőbizottságok több mint 35 000, a területi munkaügyi döntőbizottságok pedig mintegy 14 000 munkaügyi vitában hoztak megfelelő határozatot. A bíróságokon és döntő_ bizottságokon évente több millió állampolgár fordul meg. — A számadatok mindennél jobban mutatják, hogy az igazságszolgáltatás szerveinek kapcsolata a lakossággal milyen kiterjedt. A törvényes és igazságos ..i döntés, a jogi felvilágosítás és' tanácsadás azonban nem pusztán az érintett állampolgárok ügye, hanem társadalmi hatású is. Ha az igazságszolgáltatás különféle szervezeteiben dolgozók jól végzik munkájukat, az nagy_ ban elősegíti a közrend, közbiztonság erősödését, a törvény- tisztelő közszellem fokozását, az állampolgári fegyelem megszilárdítását, a társadalmi együttélés szabályainak jobb megtartását és nem utolsósorban a jogsértések megelőzését is szolgálja. — A nagy munkateherről szólva nem lehet hallgatni néhány olyan körülményről, amely ma nagy mértékben nehezíti és lassítja az ügyintézést. Gondolok itt többek között eljárási jogszabályaink bonyo- ■ lullságára, nehézkességére, j amelyeket még ebben az esztendőben jelentősen egyszerűsíteni fogunk. De szólni kell a gyakorta tapasztalható alaptalan pereskedésekről is. Ma az helyzet, hogy a bíróság minden hozzá érkezett üggyel érdemben köteles foglalkozni akkor is, ha előre látható, hogy az igény alaptalan. Arany János óta kevés változás történt a „Ha per, úgymond, hadd legyen per!” felfogáson. Ez pedig jeljentékeny mértékben leköti és terheli az igazságszolgáltatás dolgozóit és elvonja őket a valóságos jogviták eldöntésétől, legalábbis sok esetben a fontos kérdések eldöntésének elhúzódásához vezet. Az eljárási törvéKorom Mihály. nyék módosítására irányuló munkánkban arra törekszünk, hogy ezt a „betegséget” megfelelő jogszabályok is segítsék megszüntetni. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy egyetlen állampolgárt sem akadályozzunk a jogos érdekeinek bírósági védelmében, és a szocialista törvényesség érvényesülése csorbát ne szenvedjen. Ugyanakkor (Folytatás a 2. oldalon) Szokatlan, de szükséges Miért kellett korlátozni a vízfogyasztást Békéscsabán Amikor a békéscsabai városi tanács elnöke eljuttatta szerkesztőségünkbe azt a határozatot, amellyel a lakosság vízigényének érdekében elrendelte a vízhasználat korlátozását, azt mondtuk: végre döntés született. Ugyanakkor arra is felfigyeltünk, hogy a mai államigazgatási ügyintézés nem mindennapos gyakorlata valósult meg. A tanácselnök — igaz, a végrehajtó bizottság nevében — mégis egy személyben rendelkezett. Felkerestük dr. Haraszti Jánost, tájékoztassa olvasóinkat, hogy mi tette szükségessé a vízkorlátozást, és miért intézkedett egy személyben. A tanácselnök elmondta: a lakossági vízigény kielégítése az utóbbi hetekben és különösen a közeli napokban olyannyira hiányos volt, hogy gyors intézkedést kívánt. Igaz, hogy a Békés megyei Tanács a közműves vízhasználati korlátozás elrendelését saját hatáskörében tartja, de a csabai vízhiány gyors rendezése érdekében ezt a jogát 1972. június 21-én a békéscsabai városi tanács végrehajtó bizottságára ruházta át. A választott testület két ülése között sürgős esetben a tanács elnökének joga, hogy határozatot hozzon, közérdekű feladatok megoldására. Ezzel a jogával élt most a csabai tanács elnöke. Majd arról tájékoztatott, hogy a rendelkezés kiadására azért volt szükség, mivel Békéscsabán sok élelmiszeripari üzem ivóvíz minőségű vizet használ. Legtöbbet a Konzervgyár, amelyben a szezonmunka, különösen a zöldborsó-feldolgozás jár jelentős vízfogyasztással. Szerencsétlenül úgy alakult a helyzet, hogy a Konzervgyár vízmüve az utóbbi napokban rövid időre leállt, és ugyanebben az időpontban áramhiány miatt nem dolgoztak a vandhá- ti kutak sem. Ez a két üzemzavar elég volt ahhoz, hogy a város 4 ezer köbméter tartalékvize elfoggyon. A tartalékvizet csúcsfogyasztás miatt június 23-ig nem lehetett pótolni. Az intézkedés az utolsó órában született, és reméljük, az érintett üzemek, intézmények vezetői komolyan veszik a határozatot. A tanács elnöke arról is tájékoztatott, hogy az intézmények és vállalatok vezetőit, amennyiben a határozatban foglaltakat nem tartatják be, személyre szóló bírsággal is sújthatja a tanács. A vízkorlátozás elrendelésével, és azzal, hogy június 22- én a vandháti részen egy. napi 960 köbméter vízhozamú, új kút lépett a szolgáltatásba, továbbá, hogy június 27-én két új kút 1000 köbméter napi vízhozammal, julius első és második hetében újabb két új kút lép be, 1200 köbméter napi vízhozammal azt reméli a városi tanács, valamint a Víz- és Csatornamű Vállalat ,hogy a kánikulai vízhiány Békéscsabán csökkenni fog. Ehhez azonban az szükséges, hogy azok a vállalatok, intézmények, akiket a 15 százalékos vízkorlátozás érint, ne lépjék túl a vízkvantumban meghatározott mennyiséget. B. J. Önjáró Szkráper-Iádák A Tiszántúli Talajjavító és Tafejvcdelmi Vállalat új, nagyteljesítményű, önjáró Szkräper-lädäkat vásárolt a Békés megyei AGíyHKER-től. Ezeket a gépeket a szovjet ipar gyártotta, melyekkel a békési szikes és a savanyú talajokat teszik termőbbé. (Fotó: Demény) !
