Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-22 / 145. szám

Az alkoiiolizmiis és a paragrafus A történelem során nem egy ízben túlzott szigorral sújtot­ták a szeszesitalok élvezőit. Kí­nában i. e. 1200-ban Wu-Wong császár halállal büntette a ré­szegeket. Lykurgosz, a níres spártai alkotmány megteremtő­je pedig rendeletet adott ki a szőlők kiirtására. Miért volt szükség erre a szigorra? Mert az alkohol már az ók írbau is a bűn melegágya volt. Nagy Sándorról jegyezték fel, hogy kardjával nem csak a gordiusi csomót vágta ketté, hanem egy alkalommal reszegen legjobb fcaiátjának fejét is. Kijózanod­va fogadalmat ‘tett. hogy többé nem iszik. Ám nem tartotta be, s az alkohol vitte sírba A ranglista közepe táján dr Nyíri Béla, a megye: tő- ügyészség csoportvezető ügyé­sze az alkoholizmus ebanx küz­delem jogi eszközeiről tartott előadást a társadalombiztosítási tanács elnökeinek az SÓMT ok íai-ási házában. Elmondotta, hogy az egy főre eső 3.0 liter évi alkoholfogyasztással ha/nnk a kétesértékű világranglista közepe táján kap helyet. Szinte behozhatatlan előnnyel vezet az italozásban Franciaország, Olaszország és az Egyesült Ál­lamok. Ám az alkoholizmus nálunk is komoly veszélyt je­lent. Hazánkban (közel 120 ezer az alkoholbetegek száma. Env- nyi ember sorsa társadalmi szempontból sem lehet közöm­bös. Különösen nem, ha meg­gondoljuk, hogy ezek az embe­rek szervi betegséget kapnak, az iszákosság következtében köz­úti és üzemi balesetek okozói és szenvedő alanyai, ittas álla­potban garázdálkodnak, sőt bűntényeket követnek el, mun­kájukat rendszertelenül végzik. 1970-ben csak az ittas vezetők több mint 400 millió forint kárt okoztak. Az alkohol hatása mi­att bekövetkezett közúti balese­teik 254 esetben végződtek ha­lállal. Ezenkívül ugyancsak 1970-ben 1677 súlyos sérüléssel járó balesetet jegyzett fel az ittas vezetők rovására a fekete krónika. Amikor nem szabad ••• A különféle alkoholtartalmú italok fogyasztása hozzátartozik az ember életéhez. Mértékletes élvezetük teljesebbé teszi a szórakozást. Jogszabályaink nem általában az italfogyasztás el­len lépnek fel, hanem a túlzott, a kóros alkoholélvezettel szem­ben. Két esetben azonban a jogszabályok még a legkisebb mértéket is tiltják. Munkahe­lyen munkakezdés előtt és munka közben nem szabad italt fogyasztani. Az Általános Bal­esetelhárítási és Egészségvédő Övórendszabály előírja, hogy a vezetőnek az ittas egyéntől meg kell tagadnia a munkát. Erre a napra bért nem kaphat és fe- gyelmileg is felelősségre von­ható. Az egyértelmű tiltás oka az, hogy az üzemi balesetek ■többsége italfogyasztás miatt kö_ vetkezett be. Ugyancsak ez in­dokolja a szeszmentes járműve­zetést is. Míg egyes országok­ban (Svédország, Franciaország, NSZK) járművezetés közben is megengedett bizonyos alkolhol- fogyasztás, hazánkban az a he­lyes elv uralkodik, hogy vezetés előtt és alatt mindennemű sze­szes ital fogyasztása tilos. Aki pedig alkoholos befolyásoltság alatt járművet vezet, bűncselek­ményt követ el. Úgyszintén ilyen megítélés alá esik az is, aki a vezetést ittas személynek engedi át. 4 1972. JÚNIUS 22 Az utóbbi években ezen a té­ren bizonyos javulás tapasztal­ható. A vizsgálatok megállapí­tották, hogy az autóbuszvezetők, a taxisofőrök között ritkán for­dul elő ittasság. Ugyanakkor a tehergépkocsik, s a munkagépek vezetői, valamit a kerékpárosok és motorkerékpárosok nagy számmal szerepelnek az ittas ve. zetők listáján. Ha bűntettet követ el Az ittas személy éppen ennek folytán olyan cselekményt is el­követ, amit józan állapotban nem tenne meg. A BTK ugyan kimondja, hogy nem büntethető az, aki a bűntettet tudatzavar­ban követte el. Ám a büntetőjogi felelősség alól nem mentesülnek azok, akik önhibájukból eredő ittas vagy bódult állapotban kö­vetnek el bűntettet. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a cselekmény mérték­telen alkoholfogyasztással függ össze, a büntetés mellett kény- szerelvonó-kezelésre kötelezi a terheltet. Az alkoholelvonó ke zelés nem büntetés, hanem intéz­kedés. Célja, hogy a bűntettet el­követő alkoholista életmódját megváltoztassa, káros szenvedé­lyéről leszokjon. Az esetenkénti lerészegedés azonban nem indo­kolja ezt az intézkedést, még akkor sem, ha a bűntett elköve. tése okozati összefüggésbe hoz­ható a leittasodással. Hiszen, aki nem alkoholista, az nem szorul gyógyításra. Vele szemben nincs értelme a kényszerelvonó kezelésnek. Ha a bűncselekmény elköve­tőjét nem ítélik szabadságvesz­tésre, a kényszerelvonó kezelést rendelőintézetben vagy zárt gyógyintézetben kell foganatosí­tani. Szabadságvesztés esetén pe­dig a büntetés végrehajtása alatt kell kezelésben részesíteni az alkoholistát. Mielőtt azonban a bíróság a kényszerelvonó keze­lés kérdésében döntene, két or­vosszakértőt hallgat meg, hogy a kezelés nem lesz-e ártalmas a kötelezett egészségére? A rendelőintézeti gyógykeze­lést a kötelezett munkaidején kí­vül keli foganatosítani. Ha nem jelenik meg a kezelésen vagy nem tartja be az orvos utasítá­sait, zárt gyógyintézeti kényszer, elvonásra kerül sor. A gyógyke­zelés a szükséges ideig tart, azonban nem haladhatja meg a hat hónapot. A rendelet kimond­ja azt is. hogy ha a kezelésnél összefüggésben időközben vala­milyen szövődmény lép fel. vagy az más módon ártalmas az egész­ségre, a gyógykezelést meg kell szüntetni. Csak, ha alkoholista A legtöbb esetben az alkoho­lista nem követ el bűncselek­ményt, s így nem is kerül bíró­ság elé. Ámde a rendszeres és túlzott mértékű alkoholfogyasz­tásai járó veszélyt ez nem csök­kenti. Az szervezet tűrő és el­lenálló képessége fokozatosan gyengül, s előbb-utóbb bekö­vetkezik a szellemi hanyatlás is. _ Az értelmi és akarati hanyatlás ■ pedig párosul a kritikátlanság­gal. Éppen ennek következmé­nyeként gyakran brutális, a tár. sadalmi együttélés szabályait semmibevevő magatartásával az alkoholista családi életének fel­bomlását okozza, kiskorú gyer­mekének erkölcsi fejlődését hát­ráltatja, környezetének bizton­ságát, illetve munkahelyén a munkát zavarja. Ezekben az esetekben a kényszerelvonó ke­zelés feltétele az, hogy elrendelé. sére az arra jogosultak javasla­tot tegyenek. A rendelet szerint az ilyen javaslattételre jogosult a házastárs. a tartásra szorult hozzátartozó, a rendőrség, a' szakszervezet, a KISZ, a nőta­nács. A javaslat felett nyolc na- ■ pon belül a tanács egészségügyi szakigazgatási szerve határoz. He pedig az alkoholista nem tesz eleget gyermekével szemben fennálló tartási kötelezettségé­nek, a bíróság elrendeli, hogy munkabérének legfeljebb 50 szá­zalékát házastársának, vagy gyermeke gondozójának fizesse ki. Ezenkívül a társadalmi bíró. ság is felléphet a szakszervezeti bizottság előterjesztése alapján a züllött, iszákos életmódot foly­tató személlyel szemben és elvo- nókezelésre kötelezi. Nyilvánvaló, hogy az eseten­kénti lerészegedés és a kisebb­fokú italozás nem teszi indokolt­tá ezeket az eljárásokat. Ennek ellenére nem ritkák az alaptalan feljelentések sem. Gyulán egy feleség arra kérte az illetékes szervet, hogy férjét kötelezzék alkoholelvonó-kezelésre, mert szenvedélyes alkoholista, és ve­szélyezteti a házasélet harmóniá­ját. A vizsgálat kiderítette, hogy a férj ugyan szereti az italt, de nem alkoholista. Természetesen nem is kötelezték gyógykezelés­re Aristoteles, az ókor nagy gon dolkodója mértékletességet hir­detett. „Az első pohár bor, amit megittál az egészségé, a második a jókedvé, a harmadik a bá­naté, a negyedik a gyalázaté” — mondotta. Jogalkotóink nem az aranyló nedűt akarják eltiltani az állampolgároktól, hanem az iszákosságot korlátozni, a meg­betegedetteket gyógyítani. Több jogszabály a megelőzést szolgál­ja. Bár kétségtelen az ezek alap­ján született intézkedések jelen­tős eredménnyel jártak, azon­ban az is bizonyos, hogy az al­koholizmus térhódításának nem lehet csupán a ioe eszközével gá­tat vetni. (1966-től 1970 között az egy főre eső alkoholfogyasz­tás 1,8 literrel emelkedett). A mértéktelen italozással szemben fel kell lépnie a család­nak, a munkahelyi kollektívák­nak, végső soron az egész társa, dalomnak. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a nevelésre, s a fel­világosításra is. Serédi János Gondolatok az iskolai élet demokratizmusáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusa határo­zatot fogadott el a demokratiz­mus továbbszélesítésére, mely művelődésügyünkre, ezen belül természetesen az iskolákra is vonatkozik. A kötegyáni általános iskola igazgatójának és tanári karának is szívügye a kongresszusi ha­tározat megvalósítása, hiszen ha egy iskolában nincs korigénye­inknek megfelelő demokratikus légkör, a pedagógusok munkája közel sem lesz olyan hatékony, mint ellenkező esetben. A kötegyáni pedagógusok no­vemberben nevelési értekezle­ten vitatták meg a demokratiz­mus kérdéseit. Saját közösségük speciális feladatait elemezték akkor, megvitatták, hogy iskolá­juk vezetősége és tanári kara hogyan tudna demokratikusabb .légkört kialakítani. Az iskolai demokratizmussal kapcsolatban — véleményük szerint — különféle elképzelé­sek születnek, ennek oka a sze­mélyi eltérés, a műveltségi, szakmai felkészültségek külön­bözősége. Ez teszi elengedhetet­lenné a megbeszélést, a vitát, nemcsak hivatalos értekezlet formájában, hanem bármikor, ha erre lehetőség nyílik. Az is­kolai demokratizmusnak számos területe van. Érinti az iskolai vezetés stílusát, a tantestületi egységet a tanár—diák viszonyt, a tantestület és a helyi tanács kapcsolatát. A kötegyáni általá­nos iskolában vitára került va­lamennyi kérdés. Endrédi Ká­roly igazgató úgy látja a jelen­legi rendelkezések értelmében az iskolai egyszemélyi vezetést nem szabad félremagyarázni, s a hatalom kihasználására fordí­tani. Sok függ az iskolában a vezetés stílusától. A pedagógus­munka közösségi jellegű, nem­csak az oktatás-nevelés megva­lósítását tekintve, hanem terve­zésében is. Az iskolai munka­terv elkészítésében az egész tanári karnak közre kell mű­ködnie, az iskolai költségvetés összeállításakor szintén figye­lembe kell venni a kartársak igényeit, javaslatait. A tanórá­kon kívüli reszortok arányos el­osztása is a tantestület egészé­nek véleményén kell alapuljon, a gyermekközösségi kérdésekben az úttörővezetőséggel közösen kell határozni. Ugyanígy közös ügy a tantes­tületi egység megvalósítása is, s ez nem könnyebb feladat az előbbinél, hiszen felnőtt "embe­rek neveléséről, önneveléséről, szaktudásuk állandó ébrentartá­sáról, országos igényeknek meg­felelő továbbfejlesztéséről, va­lamint szűkebb közösségük, a tantestület minden egyes tagjá­nak emberibb, kollegális, ba­ráti kapcsolatának kialakításáról van szó. Ez olyan sokrétű és bonyolult probléma, amit pilla­natnyilag még nem mindenben tudtak megvalósítani a kötegyá­ni általános iskolában. A felké­szültség és szemléletbeli diffe­renciák náluk is jelentkeznek, tennivalóik nagy részét a peda­gógiai egység megteremtésére kell fordítani. Ehhez a szakmai továbbképzések mellett egysze­rűen jóindulatra van szükség, egymás munkájának jóindulatú, a célt szolgáló elemzésére, bírá­latára. A demokratizmus érdekes te­rülete a tanár—diák viszony. A tanár oktat-nevel. szándéka tiszta, jót akar. A diák, az örö­kös diák elégedetlen, alapállásá­ban nem csupán passzív befo­gadó, hanem kritikus, nyílt sze­mű és szájú, spontán kritikus. Elsősorban igyekeznie kell a ne­velőnek helyesen kihasználni a gyerekek kritikus alapállását. A mai gyerekek többsége aktív hailamú, kifelé forduló. Naivan fogalmazott véleményeik is erő- . sen fejlődésben levő gondolko­dásukról tanúskodnak — nem szabad figyelmetlenül elmenni mellettük. Endrédi Károly igazgató sze­rint az iskolák és az illetékes tanácsok kapcsolatainak szélesí­tése, a tanácsok jogkörének nö­vekedése helyes, mivel növeli a demokratikus vezetés lehetősé­geit. H. E • IWilllllll Szüts Dénes? I ÖNGYILKOSSÁG? a kaszinó utcában I reg<>nv XVI. Beszélt, beszélt, régen elfelej­tett alakokat, helyzeteket idé­zett fel. Igaz, kicsit szebbre, éüénkebbre, bűbájosabbra festett mindent, mint amilyen valójá­ban volt. Meséit andalító hang­súllyal. de közben teljesen más­ra, azaz többre gondolt. Először Schrőderrel pár hónappal ko­rábban lefolytatott bizalmas esz­mecseréjére, amikor a Bauxit Tröszt elnöke közölte vele, hogy újabb, az eddigieknél is hatal­masabb üzlet kecsegtet, mert Balátai Jenő talán a gántinál is nagyobb területen talált ba- uxitot. Schröder ismertette vele az addig történteket, s azt mondta, ebben az ügyben most mint a hazájuktól elszakadt, de fontos küldetéssel bíró német embereknek össze kell fogniuk: Balátad Jenőt be kell vonniuk a körbe, magukhoz kell láncol­niuk. Schröder vállalta a bemu­tatást. Egyik estélyére meghívta Balátait. Ő is kíváncsi volt arra az emberre, akihez a lánya, Ali­ce férjhez fog menni. Mayer dr. felesége vezette őhozzá, ezekkel a szavakkal: engedje meg bá­rónő, hogy bemutassam Balátai Jenőt, felfedező és az ipari du­alizmus apostola — Mayemé derűsen folytatta —, tulajdon­képpen néki köszönhetünk min­dent. — Méltóságod előtt — tette hozzá a közben hozzájuk lépő Borkai. a titkár — egy olyan ember áll, aki milliárdos kincset fedezett fei hazájának. Az ő szemét nem lehetett megtéveszteni. Végigmérte a férfit, tetőtől talpig: bulldog ... a típus, ha valamibe bele­kezd, nem hagyja abba Inkább béledöglik. Az emlékezésnek ezen a pont­ján a bárónő arcán görcsös rán. dulást lehetett volna észrevenni, de Évának eszébe sem jutott nagyanyjára nézni. Felvette új­ból a könyvet, és olvasni kez­dett. — Alice, Alice — s az idős hölgy annyi év után, szinte hal­lotta a saját hangját, ahogyan lányát akkor magához hívta, Alice otthagyta a fiatal lányok csoportját, és anyjához sietett. — Anyám?! — állt meg előtte a lánya, aki divatos nyári ruhá­jában rendkívül karcsú, csinos és nőies volt, akár Lanvin sza­lonjából lépett volna elő. — Aki­ről már beszéltem neked, ez az úr Balátai Jenő, tudós, felfede­ző, geológus és leendő millio­mos. v A férfi arca egy pillanatra el­sötétült, de amikor Alice bele- karolt, és a terem közepén álló dúsan terített asztalhoz vezette, már vidám és felhőtlen lett. — Igyunk együtt a bauxitnak, a maga csodálatos ezüstjének si­kerére — ennyit hallott még Alice szájából. Este pedig Schrö­der dolgozószobájában kicsit fá­tyolos hangon közölte az asszony az elnökkel: — Hozzáadom a lányomat. Én fogom adni az észt, a politiku­mot, ő a tehetségét, szorgalmát. Értem önt. Most már megértem. Emlékszik? Fritz Opelnél mesél­tem a Führerrel való találkozá­somról. Nem mondtam el akkor valamit... Azokat a sötét alpá­ri alakokat nézve engem is él­fogott a kétség: vége Németor­szágnak, az arisztokráciának, amely nélkül nincs német fegye­lem. De most már kezd kibon­takozni előttem a Führer csodá­latos koncepciója. A friss vér, új erő... Mi már elfáradtunk, gyengék vagyunk ... Balátai és a lányom házasságakor ugyanez az érzés kerít hatalmába... — Nagyon helyes — szakítot­ta akkor félbe Schröder hűvös hangon álmodozását —, de ne higyje, hogy Balátai könnyű fa­lat lesz. Igaz, nem ért az üzlet­hez. de fantasztikus álmokat kerget, iparosítani akarja a Ba-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents