Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-20 / 143. szám
Két tgom ba betegség egyszerre as almásokban Az almafaHsztharmat és az almaíavarasodás környezeti igényei lényegesen különböznek egymástól, ezért ritkán fordul elő, hogy együttesen olyan nagy hevességgel jelentkezzenek, mint az idén. Tavasszal — a fákadással egy. időben — a lisztharmattal fertőzött rügyekben az áttelelt gomba fejlődése is megindul, és a fejlődő hajtásokon kialakuló fehéres bevonaton (micélium gyepen) képződő spóratermelő konidiumok a másodlagos fertőzés forrásaivá válnak. A gomba e spórákkal terjed egyik hajtásról a másikra, s az ismétlődő spóraképződés útján rövid idő alatt megfertőzi a fa fiatal hajtásait és leveleit, a későbbiek folyamán pedig a rügypikkelyek közé behatoló spórái a jövő évi betegség forrásai lesznek. A spó. ra csírázásának kezdetétől a jól szembetűnő lisztes bevonat meg. jelenéséig — a hőmérséklettől függően — 4—10 nap telik el. A fertőzésre alkalmas hőmérséklet 11—23 C fok. A csírázás feltételei A lisztharmat spórái csírázásukhoz nem igényelnek nedvességet, sőt a vízcseppek meggátolhatják csírázásukat, mert akadályozzák a gomba fejlődéséhez szükséges oxigén felvételét. A csírázáshoz a levegő kedvező páratartalma 60—75 százalék, sőt egyes lisztharmat-betegségek spórái még 25 százalékos pára- tartalom mellett is kicsíráznak, majd szívó szerveket bocsájtva a növény sejtjeibe, annak felüle. tén fejlődnek, (eltérően a vara- sodást okozó gomhától, amely belső élősködő). Szárazság, illetve nagy hőség hatására a növény fiziológiai állapotának megváltozása — a turgor csökkenése — növeli a kórokozó iránti fogékonyságot A varasodás fertőzésének elsődleges forrása a lehullott fertőzött levélzet, amelyen tél folyamán ivaros úton képződnek a termőtesték. A levelekből a felszálló légáramlatokkal a fiatal levelekre, gyümölcsökre kerülő spórák csak esőcseppben, vagy harmatcseppben csíráznak ki. A lisztharmatétól eltérően, e spórák tömeges csírázásának feltétele tehát tartós, legalább 4 órás nedvesség. A lappangási T VIDÉKRE MEGRENDELÉSRE SZÁLLÍTUNK <N4SSS\V BUDAPEST Vili, O'SSBH'Ä GYULAI P.u.6. időszak 8—21 nap. A fertőzött levelekben • kialakuló spóratermelő konidiumok a másodlagos fertőzések forrásai. Szárazságra sok eső Az 1971-ben tapasztalt magas, 40—90 százalékos liszthar- mat-fertőzöttséghez hasonlóan, nagy volt egyes nem kielégítő védekezésben részesített területeken az idei tavaszi rügyfer- tőzöttség. A kora tavaszi száraz meleg időjárás súlyosbította a fertőzést, s csak az ezt követő hűvös, csapadékos időszak akadályozta a még súlyosabb kártétel kialakulását. Ugyanakkor az almafavaraso- dás is veszélyes méreteket öltött. 1971-ben a nagy mennyiségű fér. tőző anyag ellenére járvány, illetve erős fertőzés — a szárazság következtében — nem alakult ki. Ugyanakkar az idei kevés fertőző anyag ellenére jelentős terjedését váltotta ki a május első felének csapadékos, igen párás időjárása. Hatására járványveszély kialakulásáról beszélhetünk. Védekezés őszig Sok helyen fokozza a bajt, hogy a lisztharmat elleni védekezéseket későn kezdik és korán befejezik, a varasodás esetében szintén megkésve, illetve túl ritkán permeteznek. A lisztharmat elleni eredményes védekezés a metszéskor a fertőzött vesszők eltávolításával kezdődik, majd a rügyfakadás- tól kezdődően a rügyzáródásig A MEK nemcsak a zöldség-, gyümölcs forgalmazásával foglalkozik, hanem a tagszövetkezetek egyéb megbizásainak is! eleget tesz Az új közös vállalat alapító okiratának megfelelően, 1972. január 1-től forgalmazza a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat termékeit, a tápszereket és a premixeket. Az elmúlt években valameny. nyi közös és állami gazdaság közvetlen kapcsolatban állt a Budapesten levő Phylaxia Vállalattal és onnan vásárolta a tápszereket és a premixeket. A közös gazdaságoknak éves szerződés alapján most már a MÉK szerzi be a tápszereket és a kiegészítő takarmányokat. Ezé. két havonta rendszeresen biztosítja a megye gazdaságainak A MÉK szolgáltatását jelenleg már 50 tagszövetkezet és 60 végzett permetezésekkel folytatódik. Így a tenyészidőszak végére megakadályozzuk a csúcsrügyek fertőződését és ezáltal a jövő évi betegséget szorítjuk vissza. Az erőteljes növekedés időszakában 8—10 naponként kell permeteznünk (Fundazoi 50 WP-vel. Du. nakoll-lal, Morestanal). Június közepétől már növelhetjük az időközöket. Fontos, hogy a per- metlé bőséges legyen. A varasodás elleni fokozóit vé. dekezés különösen fontos a gyors hajtásnövekedés időszakában, hogy a képződő fiatal leveleket megóvjuk a fertőzéstől. A 25 napnál idősebb levelek már nem fogékonyak. Csapadékos évjárat, ban 10—12 permetezés is szükséges. Elvégzésük szükségességét, kedvező időpontjuk megállapítását, illetve számuk csők. kentését szolgálja egy készülék, amellyel azt az időtartamot mér. hetjük, amely alatt a levélzetet nedvesség borítja. A lisztharmat és a varasodás együttes fellépése miatt tehát a varasodás elleni szerekhez (Zi- nebhez, Dithane M—45-höz, Rézoxikloridhoz) lisztharmat el. leni készítményeket kell keverni. Mindkét károsító ellen hatásos a Fundazol 50 WP sziszte- mikus hatású készítmény, amely a növénybe behatolt kórokozókra is pusztító hatású. A betegségek idei súlyosbodását és a jövő évi fokozott ve. szélyét csak a nyári gondos vé. dekezéssel gátolhatjuk meg. Surján József (MÉM Központi Növényvédelmi és Karantén Laboratórium) nem tagtermelőszövetkezeti és állami gazdaság veszi igénybe. A Phylaxia termékeken kívül foglalkozik a MÉK a takarmánysó — őrölt kocka — takar- ménymész- és takarmányzsír értékesítésével is. Az 1972-re a termelőgazdaságok 40 millió forint összegben rendeltek tápszereket és premixeket a MÉK-tőL A közös vállalat már több esetben, felajánlotta az ÁFÉSZ, eknek, hogy szükség szerint biztosít kis tételekben is tápszereket, premixeket, amelyeket a lakosságnak forgalmazhatnak. Sajnos, eddig csak néhány ÁFÉSZ élt a lehetőséggel, pedig a háztáji állatállomány takarmányellátásához a lakosság keresi a tápszereket és a premixeket. Szedlák Béla MÉK-osztályvezető MÁV VILLAMOS FELSÖVEZETÉK ÉPÍTÉSI FŐNÖKSÉG Rákos—Nagykáta—Szolnok—Békéscsaba vasútvonal villamosítási munkáihoz jó kereseti lehetőséggel felvételre keres férfi és női segédmunkásokat, nehézgépkezelőt, felsővezeték szerelő szak- és segédmunkásokat Ingyenes elhelyezés a munkásszálláson, 44 órás munkahét, minden szombat szabad. Jelentkezés levélben: MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség személyzeti csoport; Budapest. Kőbánya-felső p. u. A MÉK új szolgáltatása Fertőzés fenyegeti a hajtatott paprikát! Hazánkban egy ez ideig ismeretlen megjelenésű lisztharmatos megbetegedés károsítja egyik Csongrád mfegyei gazdaság H—2 és Hatvani fajtájú hajtatott paprikaállományát. Különös érdekessége, hogy nem fejlődnek ki szembetűnően a lisztharmatos megbetegedésekre általánosságban jellemző tünetek. a poros, lisztes bevonat vagy a sűrű micéliumszövedék a levelek színén, fonákán és a hajtásszáron. Tüneteire jellemző, hogy a fertőzött színén kezdetben 3—5 mm átmérőjű nem élesen határolt sárga foltok fejlődnek ki, amelyek megnagyobbodnak, és gyakran a másodrendű erek által határoltan szöglete- sedővé válnak. Az egymás mellett fejlődő foltok összeolvadnak és a sárga elszíneződés kiterjed a levelek felületének nagyobb hányadára. Á lisztharmatos bevonat csak a levelek fonákán fejlődik ki, de ott sem | feltűnő mértékben; Csak úgy ismerhető fel meggyőzően, ha a levél fonákéval érintőleges irányú a megvilágítás. A fertőzött levelek korán lehullanak, a beteg tövek gyorsan felkapaszkodnak és a tövek termesztési értéke gyors ütemben romlik. A lisztharmatos megbetegedésektől eltérő, rendhagyó tünetek kialakulása a korokozó gomba életmódjával kapcsolatos. A betegség okozója a liszt- harmatgombák rokonsági körébe tartozik, de ezek külső felületén élő (ektofita) többségével szemben ez a gomba a levelek belső szövetében él (endofita). E szövetekbe gázcserenyilásokon, a sztómákon keresztül hatol be hifájával, és ezeken át törnek a felületre a csoportosan álló konidiumtartók is, amelyeken egyesével vagy rövid láncokban képződnek szaporító sejtjei, a konidiumok. A konidiumtartók- ból álló gyep képezi a finom, csak gondos vizsgálattal felismerhető bevonatot a levelek fonákán. Egy ilyen belső szövetben éld lisztharmatgomba ismeretes, a Leveillula taurica, amelynek azonban számos specializált formája él különféle kultúrnövényeken és a flóravegetáció egyéb növényein. A paprika megbetegedését is egy, a Sola- naceae család szűkebb körére specializálódott formája okozza, amely még a paradicsomot is fertőzheti. Ily módon, a fajták érzékenységétől függően, a paradicsom hajtatását is veszélyeztetheti. A nevezett termelőüzemben május elsejéig a paprikatövek levélzetének körülbelül 40 százaléka már lehullott, s a visszamaradt levelek mintegy 70 százalékán kifejlődtek már az újabb fertőzés tünetei. Ez baljós előjele, hogy a felkopaszodás tovább folytatódik. A virágon és a fiatal terméseken fertőzés nem volt bizonyítható, de több. körülbelül félig fejlett bogyó csúcsán barna csíkozódás, szövetelhalás, majd töppedós kezdődött, ez valószínűleg a lombkárosodás következménye, s velejárója. A kórelőzmények vizsgálata és a megbetegedés következményeinek felmérése még mind a paprikán, mind a paradicsomon folyamatban van. Ezzel egyidő- ben azonban fontos közérdek fűződik" annak felderítéséhez, hogy hazánkban hol fordul még elő ez a megbetegedés, ahol üvegházban, hollandágyakban vagy esetleg fólia alatt paprika- hajtatás folyik. Felhívjuk a termelőüzemeket, továbbá a háztájiban paprika- hajtatással foglalkozókat, hogy ha az elmondott tünetek kíséretében korai lombhullást és felkopaszodást tapasztalnak, erről saját érdekükben levélben vagy telefonon mielőbb értesítsék a megyei növényvédő állomást. Dr. Lehoczky János — Kajati István — Princzinger Gábor A paradicsom nyári gondozása Az utóbbi években e fontos zöldség meglehetősen drága csemege volt a piacokon. A nyárelő 8—10 forintos és a főidény 4—5 forintos ára ösztönöz arra, hogy minden háztáji kertben termesszünk paradicsomot. A rövid tenyészidejű, korai fajtáik a nyersfogyasztás, a hosz- szabb tenyészidejű, későbben érők a befőzés gondjain enyhítenek. A paradicsom nyári ápolása több munkafázisból áll. A talaj porhanyóan, gyommentesen tartása az első és legfontosabb teendő, mert tiszta területen a kártevők és betegségek sem terjednek olyan könnyen. A tőállomány sűrűsége a fajtától függ. A folytonos növeke- désűekből 3 tövet, a félig determinált (meghatározott növekedésű) fajtákból 4-et, a deter- mináltakból pedig 5—6 tövet helyes ültetni négyzetméterenként A magasabb növésű (folyton- növő) fajtákat, sőt a féldeterminál takat is tanácsos karózni. Gondozásuk így könnyebb, a termés szedése is egyszerűbb és nem szennyeződik. A tenyészidő folyamán két kötözés elegendő. A fattyazás (kacsozás) a le- szavágása szintén a házikerti termesztés munkája. (Nagyüzemi termesztésben — részben ké10 <ews 1972. JÚNIUS 20. zimunkaerő hiányában — már nem csinálják). Mindenesetre minél kevesebb szárat hagyunk egy tövön, annál koraibb a termés és ha fattyazunk, az apróbb gyümölcsű fajták bogyói nagyobbak lesznek. A determinált fajtákat nem fattyazzuk. Általában 2—3 szárnál többet ne hagyjunk meg egy tövön, és a folytonos növekedésűek hajtásvégeit nyár vége felé tanácsos visszacsípni; Ezzel is siettetjük az érést. A fattyazás (jkaeosozási) a levelek hónaljában előtörő fiatal hajtások eltávolítása. Kézzel vagy'éles késsel végezhetjük. A tápoldatos öntözést a paradicsom meghálálja; Júniusban és júliusban 2—2 öntözéssel* egy-egy alkalommal négyzetméterenként 30—50 milliméter vízadaggal öntözzük meg a paradicsomot. Ezt a vízmennyiségért; lehetőleg a növények töveihez adagoljuk. Ajánlatos kissé ár- kolni hozzá az ágyásckat, 10 liter vízbe 8 dekagramm pétisót, 1,5 dekagramm szuperfoszfátot és 6 dekagramm kálisót oldjunk fel, s egy-egy tőhöz fél literi öntsünk belőle. A növényvédelem a házikert- bent is fontos. Gombabetegségek ellen 0,2 százalékos Zineb- bel vagy 0,5—1 százalékos bordódéval, állati kártevők (levél- tetvek) ellen pedig 0,1 százalékos Nogossaü, Vaponával vagy Unifosszai permetezzünk, szükség szerint. (Sípomé)
