Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-20 / 143. szám

a megyei pártbizottság Is a megyei tanács lapja 1972. JÚNIUS 20., KEDD Ara: 1 forint XXVn. ÉVFOLYAM. 143. SZÁM Magas vendég Indiából Vendégünk, Indira Gandhi, aki európai útján Magyaror­szágra is ellátogat — több mint hat éve miniszterelnöke a vi­lág második legnagyobb lélek­számú országának, az öt és félszáz millió lakosú Indiának. Indira Gandhi egész élete a ré­gi ellen, az újért vívott harc­ban telt el. Négy esztendős volt, amikor az angol bíróság előtt vádlottként megjelenő nagy­apja ott, a vádlottak padján térdére ültette. És apja Dzsa- vaharlal Nehru volt, a függet­lenségi harc legendás vezéré­nek, Gandhinak is legiközelébbi társa. Az a férfi, alki Gandhi meggyilkolása után felépítette a független és modern Indiát és a nemzetközi politikában a pozitív el nem kötelezettség meghirdetésével a „harmadik világ” egész sor országa számá­ra határozta meg a követendő utat. Indira Gandhi anyja be­tegsége és apjának veszélyekkel terhes politikai tevékenysége miatt igen sok helyen folytatta tanulmányait, s azok többízben meg is szakadtak. Indiában, Svájcban, és később Oxfordban is járt iskolába, s töltött egy esztendőt a nagy indiai költő, Rabindranath Tagore által ala­pított egyetemen. Tanulmányai félbeszakadásá­ért azonban páratlan kárpótlást kapott. Apjának, -Nehrunak börtönből írt leveleit, amelye­ket később „Pillantások a vi­lágtörténelemre” címmel adtak ki könyv formában, s amelyek a „történelmi lecké”-n kívül morális tanácsokat is tartal­maztak. Métlán vált híressé az egyik, 1930-ban írt levél egyik szakasza: „Tégy egy apró próbát mindig, ha, kétségeid vannak. Sose tégy olyan, amit szeretnél eltitkolni. Az eltitko­lás vágya azt jelenti, hogy félsz valamitől és a félelem méltat­lan hozzád. Légy bátor — és minden más ebből következik”. A bátorság Indira Gandhi magánéletére is jellemző volt. 1942-ben kötött házasságát egy párszi — tehát nem hindu — fiatalemberrel (saját szavai sze­rint) „az egész ország ellenez­te”. Ő azonban nem engedett és magánéletében is áttörte a rossz hagyományok szorítását. Indria Gandhi a legmélyebb és legátfogóbb politikai tapasz­talatot akkor szerezte, amikor anyja 1936-ban bekövetkezett halála után édesapjának, India vezetőjének és a harmadik vi­lág kiemelkedő államférfiénak politikai bizalmasa és állandó kísérője lett. Anélkül, hogy bármilyen hi­vatalos pozíciót töltött volna be, évtizedekig naponta módja volt arra, hogy „belülről szemlélje” nemcsak az indiai belpoliti­ka mozgását —;, hanem a nagy nemzetközi eseményeket is. 1955-ben jutott először hivata­los pozícióhoz, amikor a kong­resszus munkabizottságának tagjává választották. Négy év­vel később, 1959-ben a kong­resszus elnöke lett. Eat a tiszt­séget viszonylag rövid ideig töl­tötte be, egy időre visszavonult és csak Nehru halála után, 1964-ben lépett ismét a politi­kai színtérre, a Sasztri-kormány tájékoztatási minisztereként. Alig két esztendő múltán újabb, hirtelen haláleset rázta meg az' indiai politikát. A taskenti Pa­kisztán—indiai megegyezés másnapján Sasztri hirtelen meghalt. Ebben az időben az indiai kormánypártot, a Kong­resszust heves belső válság gyötörte. A párt jobbszámyá- nak, az indiai nagytőkével ösz- szef onódott Szindikátusnak a te­vékenysége miatt a tömegek egyre inkább elfordultak a párt­tól. Amikor hosszas belső harc után az egymással csatázó frakciók megállapodtak abban, hogy Indira Gandhi lesz a mi­niszterelnök — azt hitték, hogy „Nehru lányát” választják meg erre a tisztségre. Tehát: olyan személyiséget, akinek feje fe­lett apja tekintélye lebeg, s akit az indiai milliók mélysé­gesen tisztelnek —, de aki nem elég erős ahhoz, hogy útját áll­ja a Szindikátus törekvéseinek. Az évek bebizonyították, hogy az indiai jobboldal súlyosan té­vedett. Indira Gandhi méltónak bizonyult a feladathoz. Volt ereje ahhoz, hogy szembeszáll­jon a Szindikátussal, heves bel­ső harcokban legyőzze az indiai jobboldalt és a Kongresszus Párt centrumának és balolda­lának támogatásával új reform- programot dolgozzon ki. Ennek a reform-programnak a győzelmét hozta meg az 1971- ben megtartott választás. Ez söpörte el a Kongresszus sza- kadár jobbszárnyát és gyakor­latilag abszolút többséget adott Indira Gandhi megújult párt­jának. A második, világpolitikai for­dulatot hozó és óriási bátorsá­got igénylő politikai tette az emlékezetes pakisztáni válság­ban tanúsított merész, de körül­tekintő politikája volt. Ennek végeredményeként teljesen megváltozott India stratégiai helyzete: megszűnt kétfrontos veszélyeztetettsége. A Kong­resszus Párt megújításával és India külpolitikai helyzetének megerősítésével Indira Gandhi megteremtette a nyugalomnak és a stabilitásnak azt a légkö­rét, amelyre az Indiára váró óriási gazdasági feladatok meg­oldásához szükség van. A feladatok gigásziak, mint maga India. De Indira Gandhi személyében olyan vendéget fogadunk, aki képes arra, hogy megoldja azokat. Penzába utazott az MSZMP Békés megyei Bizottságának küldöttsége Az MSZMP Békés megyei Bi­zottsága testvéri kapcsolatot tart az SZKP Penza terület párt- bizottságával. A baráti kapcsolatok tovább­fejlesztésének céljából tegnap, június 19-én négytagú küldött­ség utazott Penzába. A küldöttség vezetője Klaukó Mátyás, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának és a megyei párt végrehajtó bizott­ságának tagja, a megyei tanács elnöke. Tagjai: Gyulavári Pál, a megyei párt vb tagja, a Békés csabai Városi Pártbizottság el­ső titkára, Kovács Ferencné, a megyei pártbizottság megbízott osztályvezetője, Kiss Attila, a MEZŐGÉP Vállalat orosházi gyáregységének ötszörös szocia­lista brigádjának vezetője. Holnap, szerdán 31 tagú cso­port indul a Békés megyei vá­rosok és üzemek képviseletében a Penza területi testvéri' váro­sokba és üzemekbe tapasztalat­csere-látogatásra. Orosháza köszönti testvérvárosa, Belinszkij dolgozóit Június 21-én az IBUSZ szerve­zésében 9 napos útra kel egy csoport testvér-megyénkbe, Pen­zába. A csoport tagjai között több orosházi is van, Máté Györgyné tanácstag, Szabó Sán. dómé, az üveggyár dolgozója* Hódi János, az építőipari szövet­kezet párttitkára, Varga Antal, az ÁFÉSZ elnöke és Kertész András, a Dózsa Tsz tagja. Legutóbb, a múlt év júniusá­ban járt egy népes küldöttség testvérmegyénkfben, s akikor 60- an képviselték Orosházát. Csak­nem 10 napos kinttartózkodásuk során kicserélték Orosháza és Belinszkij városok testvéri együttműködéséről szóló hivata­los okmányt, s ezzel tulajdon­képpen létrejött a testvérvárosi együttműködés. Ez a program többek között magában foglalja azt, hogy a két város rendszere­sen tájékoztatja egymást egy-egy időszak gazdasági, társadalmi, kulturális tevékenységéről, ezzel is biztosítva egymás munkájának, életének jobb megismerését. E program keretében a holnap utazó csoport orosházi tagjai magukkal viszik az elmúlt egy év gazdasági, társadalmi, kultu­rális fejlődéséről szóló tájékozta­tót. A város üdvözlete ez tulaj, donképpen, amely nemcsak eredményeinket tükrözi, hanem a barátság írásos követe is. MA: A KISZ­LAKÁSÉPÍTÉSEKBŐL (3. oldal) TÖRVÉNYJAVASLAT A BÍRÓSAGOKBÓL (4. oldal) NEMZETI KINCSET TALÁLTAK MEGYÉNKBEN (5. oldal) TUDOMÁNY — TECHNIKA (6. oldal) BESZÁMOLOK A SPORTESEMÉNYEKRŐL (7—S—9 oldal) Hazaérkezett a pártkldöttség Bulgáriából Nemes Dezsőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével hazaérkezett az a küldöttség, amely részt vett a Georgi Dimitrov születésének 90. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konfe­rencián és ünnepségeken. A küldöttséget a Ferihegyi-repü­lőtéren Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára fogadta. Jelen volt Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI) A nagy parasiztvezér szüle­tésének 500. évfordulója alkal­mából az emléktábla leleplezé­sével egyidejűleg kiállítás nyílt meg a gyulai Vármúzeum két saroktermében az Erkel Mú­zeum és a megyed levéltár közös rendezésében. A levéltári anyag az az öt -ok­irat-kópia, melyek között Ulász_ ló király három és Bakócz Ta­más érsek egy levele foglalkozik a kereszresháiború betiltásával és Dózsa sorsával. Másik Dózsa seregeinék kártételeire vonatko­zik. Három kópiáin látható Erkel Ferenc: Dózsa című operájának szöveg kótakivo-nata, Sárközi György Dózsa-drámájának vár­színházi előadását 9 fényképmá­solat idézi. Két teremben 11 metszetet láthatunk Derkovits Gyula híres sorozatából. Az első terem vitrinjeiben ko_ rabeli fegyvereket és használati tárgyakat állítottak ki, a belső teremben hét alkotás látható Kiss Nagy András Dózsa-pla- kettjeiből, ugyancsak itt látha­tók a Dózsára emlékező irodalmi alkotások. Itt találjuk Petőfi és Juhász Gyula versa mellett Eötvös József regényét és Már- ky Sándor történeti könyvét, va­lamint metszetkópiákat a XVI. század népviseleteiről., A kiállítást eddig több százan tekintették meg, az érdeklődés napról napra fokozódik. ......................... B EPCEABATÍS- • * ­A Szarvasi Állami Gazdaság két darab E—5-ös NDK-kombájnnal segít a csabacsűdi Lenin Tsz- nek a repce betakarításában. (Fotó: Demény) Dőzsa-emlékklállítás a gyulai Várban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents