Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-18 / 142. szám
CSALÁDI VISZONYOK Szabad idő: Pihenni — tudni kell! AZ EMBERNEK mindig szült, sége volt a pihenésre. Ezt senki sem vitatja, s természetes, hogy napjának egy részét alvással, pihenéssel tölti. A szabadság, tehát az év bizonyos szakának, vagy a hét végének kizárólag pi. henéssel való eltöltése azonban eléggé újkeletű. De, hogy szükséges a szellemi és fizikai mun. kát végző embernek egyaránt, azt nem vonjuk kétségbe. Megbízható mérések igazolták, hogy azok az emberek, akik évente néhány hetet kizárólag pihenéssel töltenek, szabadságuk után többet és jobban dolgoznak, mint azok, akik szabadságuk alatt is dolgoztak, vagy akik — abban a hitben, hogy nélkülözhetetlenek — sohasem kapcsolódtak ki a munkából. Akik egykét napra felaprózva, ügyes-bajos dolgaik intézésére használják fel évi szabadságukat, ugyancsak megsínylik a két-há- rom hetes teljes kikapcsolódás hiányát. De, nemcsak ők sínylik meg. hanem munkahelyük is, mert az évekig nem pihenő ember munkájának hatásfoka ugrásszerűen csökken. Vonatkozik ez azokra is, akik évi szabadságukat és hétvégi szabad idejüket éveken keresztül „fusizással” vagy — szellemi dolgozók lévén — különmunkákkal töltik. HA EGY-EGY család házépítéssel, téglarákással, vagy malterkeveréssel tölti nyári szabad, ságát, egyáltalán nem biztos, hogy elmulasztotta a pihenést. Ugyanis a zárt térben megfeszített szellemi munkát végző embernek egy-egy nyári építkezésen való részvétel akár különleges kikapcsolódást is jelenthet. A lényeg tulajdonképpen az, hogy az ember a kötelező feszültségektől, a megszokott környezet felelősségeiből néhány hétre kikerüljön. És ha eközben a megszokottól eltérő, fizikai munkát -végez, szervezete és .«aa«aa*aaaa»aaBaaBi»aaaaa»0Bam»*aaaaaBaBB*aa*«BiBaaaaaaiaB«M*BMaaM«Ba»aaaBa**BaataaaaKaaaaaaaaaaBamaMB»««» Otthon is csinosan... : ha a váratlan látogató nemcsak í őt, de feleségét is csinos otthoni £ öltözékben találja. Egy kis kötényre másfél mé- £ tér kartonanyag szükséges. De £ az sem lehet vitás, hogy meny- £ nyivel sikkesebb, ha például a : régi ráncos nyári szoknyából — £ ami ma már nem divat — kö- £ tényt varrunk, mintha úgy húz- £ zuk magunkra, ahogyan már ré- J ges rég meguntuk. Karton, vagy egyéb könnyű anyagból készült egyenes szabású, és ma már kissé rövidnek mondható ruhánkat színéhez illő mintás vagy egyszínű anyagból kis nyak- és ujja-szegély, * zseb, valamint a gyors átöltöz- * ködöshez célszerű gombolás- £ pánttal alakítsuk át háziruhává. £ A TV-pizsama és más otthoni s viselésre készített nadrágkosz- £ tűm, egyaránt csinos viselet. £ Konyhai munkánál az a cél- 5 szerű, ha ruhánkat jól eltakarja £ a kötény, de talán ennél is jobb £ a pongyolaszerűen egymásra £ csukható elejű köpeny. Akár régi, akár új anyagból £ készül a kis zsebes kötényke, £ célszerű, ha több is van belőle : otthon. Nemcsak ruhakímélő, de j igazán jól is mutat rajtunk. £ Ugye, nem is olyan lehetet- £ len otthon is csinosan öltöz- i ködnünk? Próbáljunk eleget £ tenni ennek a saját érdekünket £ célzó követelménynek. Fekete Ilona S A nő ne csak a munkahelyén és az utcán legyen csinos! Szinte naponta hallunk ilyesfajta figyelmeztetést, de az is igaz, hogy erről a fontos követelményről nem lehet eleget beszélni. Az „Otthonra megfelel, Fő, *hogy tiszta, Ügy sem lát benne senki” jelszavakat nem szabad elfogadnunk. Ha odafigyelünk, észre vesszük, hogy ezeket a család többi tagjai sem fogadják el szívesen. A gyerek nem akarja felvenni a neki nem tetsző holmit, a férj pedig nem titkolt örömmel veszi tudomásul, idegrendszere biztosan pihen. Ezért alakulnak a nagyvárosok körül világszerte kis kertöveze. tek, ahol politikusok, egyetemi tanárok, gyári munkások, orvosok és mérnökök, pedagógusok és mindenfajta tisztviselők ásót és kapát ragadnak, hogy utána gyönyörködhesenek konyhakerti veteményeikben, virágzó fáikban. vagy pompázó virágágyán saikban. A kezük munkájával és „arcuk verejtékével” megtermelt gyümölcs és zöldség nemcsak ízesebb és olcsóbb, a piacinál, hanem legjobb forrása az aktív pihenésnek is. Régen elmúlott már az a kórosan affektáló korszak, amikor „a nadrágos ember, nek” nem illett szabad idejében ásót vagy kapát venni a kezébe. A Rousseau-i mondás: „vissza az őstermészethez” oktalan és túlzó ugyan, mert a civilizáció, a technikai és ipari forradalom változatlanul folyik tovább. A civilizáció maximális kényelmét élvező ember azonban rájött arra. hogy a szabad természetben önként végzett fizikai mun. ka a legtökéletesebb aktív pihenés. A SZIGORŰ kritikával végzett felmérő vizsgálatok azt is igazolták, hogy egyáltalán nem ; mindig a nyár az az évszak, ■ amikor az évi szabadságot leg- * eredményesebben lehet pihenés- ! re fordítani. Az idősebbek, a J kisebb-nagyobb mértékben ma- J gasvémyomásúak, a szívbetegek,: a vegetatív ideges zavarban £ szenvedők, a pajzsmirígy-túlten- * gések néha könnyebben viselik £ el megszokott környezetükben £ munkahelyükön a rekkenő nyá- £ ri hőséget, mint lakásukban £ vagy üdülőhelyen. Egészségük és : munkavégző-képességük felfris. £ sítéséhez szükséges kúrákat né- £ ha előnyösebben töltik tavasz- £ szál, vagy ősszel, mint nyáron I Meglepő módon az asztmásokról £ is kiderült, hogy a borús, nap. £ fényszegény téli hónapokban töltött háromhetes szanatóriumi pihenés sokkal előnyösebb volt, £ mintha nyári napfényben kúráz. £ tak volna. A dolgozó, de bete- £ geskedő ember tehát jól teszi, ha £ szabadságának idejét az orvossal : is megbeszéli. 5 SOK EMBER az üdülők jósá. £ gát az étrend alapján méri feL £ Kétségtelen, hogy az ízletes, szé- £ pen tálalt, az étvágyat és éhsé- £ get kielégítő táplálék a szabad. £ ság jó közérzetéhez elengedhe- £ tetlen. De egy-egy szabadság si- £ kerét a felszedett kilogrammok- £ ban mérni, túlzás lenne. Ha £ ugyanis pihenés címén két-há- £ rom hétig keveset mozgunk, sok ■ cukrot, kenyeret és más zsira- £ dékot fogyasztunk, könnyen fel. £ szedhetünk néhány kilogram- i mot. És ha negyvenen túl va- 1 gyünk, a nyarankénti 3 kg 101 év alatt már 30-at tehet ki, ez £ pedig már szinte elviselhetetlen £ bér az üdülő jó konyhájáért. A £ soványaknak és a fiataloknak az £ ilyesmivel még nem kell törőd- I niük. Bár jobb nekik is, ha az ■ ésszerű étrendet már fiatal kor- » ban szokják meg. Dr. Sz A. £ í Kelényi Istvánt a Katica — hívogató 1 m Ujjam csodafű holdas-tornyán: körmöm ormán vérző gyönyörű — pettyes csillag Csuklóm sziromforgó muzsikál ezer dongó táncolj Katicám tenyerem parazsán szállj hozzám hozzám szállj — hívlak! — Miután látom, hogy On a ház ura, röviden felszólítom: adja nekem a leánya kezét! (A Wochenpresse-ből) EGY CSALÁDFŐ SORSA (A Polish Weckly-ből) ESKÜVŐI KÉP —« ,Es akkor láttam a férjemet utoljára!.; (A Wochenpresse-bőHj *— Ébredjen fel! így nem tudjuk megbeszélni, hogy alkalma» lesz-e éjjeliőrnek? (Kallus rajza)
