Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-18 / 142. szám

A „kimunkálás“ eseményei (gy látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin „Átlagos bét” - igy Jei-] lemezhetnénk az elmúlt napok! eseményeit Ebben az értékelés­ben természtesen az is benne foglaltatik, hogy az utóbbi időben az újságolvasót némileg elkényeztethette a világpolitikai fejleménysorozat: nem voltunk híján különlegesen fontos talál­kozóknak, szerződések megköté­sének. Ezért közelebb járunk a lé­nyegbeli igazsághoz, ha inkább az „alapozás heteként” említ­jük e napokat Olyan események kimunkálása folyik, amelyek etőbb-utóbb remélhetőleg ismét látványos eredményeket hoznak. Tart az utazások nagyüzeme, s miközben a gépeltérítési járvány következtében elkeseredett piló­ták sztrájkkal fenyegetőznek a Biztonsági Tanácsnál — az eset­leges korlátozások nem vonat­koznak a különösen nagy szám­ban startoló kormánygépekre... Az európai biztonság ügye, a továbblépés lehetősége és szük­ségessége állt a párizsi szovjet- francia és a bécsi lengyel—oszt­rák külügyminiszteri megbeszé­léseit középpontjában. A Gro- miko -látogatással kapcsolatban külön is érdemes megjegyezni- a szovjet és a francia álláspont nagyon közei áll egymáshoz a biztonsági konferencia gyakor­lati összehívásának kérdésében. Ez azért olyan jelentős, mert egyes NATO-országok nem ide­genkednének az újabb feltétel­támasztástól: az európai érte­kezletet például össze akarják kapcsolná a leszerelési intézke­désekkel. Új formában folytatódtak a Kohl—Bahr-tanácskozások a két német állam kapcsolatainak általános rendezéséről. Bérli n_ ben hat és fél órán keresztül jó­formán fel sem keltek a tár­gyalóasztal mellől, nyilván ala­posan „feladták a leckét” egy­másnak. Az előzetes tapogatózá­sok második fordulójára Bonn­ban kerül sor és a további hala­dás kulcsa is Bonn kezében van. Nem lehet az NDK és az NSZK viszonyát rendezni, ha nyugat­német oldalról nem hagynak fel a régi beidegződésekkel. (Jelen­leg éppen a stockholmi környe­zetvédelmi konferencia látja an­nak kárát, hogy számos szocia­lista ország kénytelen volt tá­volmaradni, az NDK-val szem­ben alkalmazott megkülönbözte­tés miatt) Bejelentették a cseh- szolvák—nyugatnémet párbeszéd újrafelvételét is: az európai kontinensen tehát tovább tarta­nak a néha nem könnyű, de mégis biztató megbeszélések. Sok hosszabb-rövidebb látoga­tás zajlott Ciprus ügyében, vé­gül is megkezdődtek a török és görög népcsoportok tárgyalásai, s Makariosz átalakította kormá­nyát. Részben eredményt érhe­tett el az athéni nyomás: az ér­sek-elnök menesztette több bi­zalmas emberét. A görög dikta­túra igazi elképzelése azonban nem valósulhatott meg, a takti­kus Makariosz nem engedett be­leszólást az utódlásba. Ami vi­szont azt jelzi ,hogy Cipruson még aligha záródott le a válság (Még egy zárójel Dél-Európáról: Olaszországnak továbbra sincs kormánya. A kereszténydemok­raták most cantrista-középjobb- oldali koalícióval próbálkoznak, a liberálisokat szeretnék bevon­ni a kabinetbe. A római sajtó nagy jövőt nem jósol ennek: a centrista formula jó másfél év­tizede megbukott már...) Már-már úgy tűnt, hogy végre ülést tart majd a pári­zsi Vietnam-konferencia: nagy érdeklődés fogadta Xuan Thuy bejelentését, hogy kormánya új utasításaival érkezik vissza a francia fővárosba. Porter ame­rikai főmegbízott erősen szél­sőséges nyilatkozatát pedig enyhén kozmetikázta a Fehér Ház. A jelek szerint az ame­rikaiak még mindig nem szán­ták rá magukat a tisztességes megoldásra, s a washingtoni „hajlékonyság” inkább válasz­tási manőver: Nixon szeretné kifogni a szelet a vietnami bé­keprogrammal előrenyomuló McGovern vitorlájából. (A de­mokrata párton belül viszont egyelőre még korai lenne jósol­ni, Humphrey nem adta fel, Muskie vissza akar térni, s a héten újra többet szerepelt Edward Kennedy esetleges je­löltsége is...) Nehéz lenne feltételezni, hogy az indokínai ügyek ne szerepelnének vala­milyen formában Kissinger öt­napos pekingi megbeszélésein: a kínai fővárosban különösen az elnöki főtanácsadó utazásá­nak időzítése keltett nem kis meglepetést. Hónapok ófa először, Ro-j molyabb katonai incidens tör­tént Egyiptom és Izrael között. Légicsata zajlott, amelyről a szembenálló felek ellentétes je­lentést adta ki. Kairó szerint két Mirage-t lőttek le, izraeli források két egyiptomi gép megsemmisülését jelentették be. A közel-keleti térség továbbra is nyugtalan, a csatározások fő színtere azonban most a nem­zetközi diplomácia. Erősítette a haladó arab rendszereket az afrikai egységszervezet negy­venegy tagjának eddigi legha­tározottabb állásfoglalása Egyiptom mellett. (Ez az or­szág ugyanis az egyetlen afri­kai az arab frontállamok kö­zül.) Csúcs csúcsot követ — legközelebb az arab föderáció elnökei találkoznak majd Mer- sza Matruh-ban, ahol az egyik legfontosabb napirend Szadek egyiptomi hadügyminiszter be­számolója lesz moszkvai útjá­ról és Brezsnyevvel történt ta­lálkozójáról. A kedvező elője­lek mellett felhők is tornyosul­nak: egyiptomi Úrnők kénytele­nek voltak bírálni Kadhafi líbiai elnököt szélsőséges és felelőt­lennek tűnő kijelentései miatt. Az arab országok közben fél­szemel Irakra is tekintenek, miként sikerül Bagdadnak sta­bilizálnia helyzetet a nagy- jelentőségű olajállamosítás után. flz utazási dömplngből emeljük ki végül a bennünket most legközvetlenebbül érintő kormányfői körutat. Indira Gandhi, India miniszterelnök­asszonya európai látogatása so­rán a közeli napokban Buda­pestre érkezik. Országaink kö­zött nincsenek vitás problémák, ilyen értelmű tárgyalások nyil­ván nem is szükségesek — a magyar és indiai vezetők esz­mecseréje azonban bizonyára igen hasznos lesz a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és a kö­zös érdekű nemzetközi kérdé­sek megbeszélése szempontjá­ból. A VDK külügyminisztériumának nyilatkozata Amerikai repülőgépek, köztük B—52-es repülőerődők 1972. jú­nius 16-án folytatták Thanih Hoa, Nghe An, Ha Tinh Quang Binh tartományok és Vinh Linh kör­zet sűrűn lakott területeinek bombázását — közölte szomba­ton kiadott nyilatkozatában a VDK külügyminisztériuma. — Az amerikai bombák és lö­vedékek sok polgári lakos éle­tét oltották ki, többeket megse­besítettek, lakóházak és a la­kosság egyéb anyagi javai pusz­tultak él. A Demokratikus Vietnam kül­ügyminisztériuma szombati nyi­latkozatában ismételten erélye­sen elítélte az amerikai kor­mány bűntetteit, s követelte az észak-vietnami kikötőkben léte­sített aknazár és blokád, a VDK szuverenitását és biztonságát sértő bombázások és egyéb bűntettek azonnali beszünteté­sét Dimitrovra emlékezik a világ 1973-ban lesz 40 esztendeje annak, hogy a világ megismer­hette s a nemzetközi munkás- osztály szívébe zárhatta Georgi Dimitrovot, a lipcsei per hősét akinek a német fasiszták bíró­sága előtti rendkívüli bátorsága, hősies helytállása az egész ha­ladó emberiség tiszteletét váltot­ta ki Ha élne, ezekben a napok­ban lenne JO éves. A sok-sok izgalomtól megviselt forradal­márt már 23 évvel ezelőtt elra­gadta a halál; életműve, harcos életének példája azonban azóta is elevenen él és hat. Nem véletlen, hogy a XIX. századvégi elmaradott Bulgá­ria nyomora, kegyetlen elnyo­matása tette Dimitrovot és egész családját is forradalmárrá. Há­rom férfitestvére az önkény el­leni harcban fiatalon lelte ha­lálát; a népes családból csak ő és leánytestvére, Elena s öreg édesanyja érhette meg a bolgár nép felszabadulásának nagy napját. Valóban küzdelmes életútja volt. Gyerekfejjel nyomdász lett, és 15 évesen kapcsolódott be a szakszervezeti munkába. Alig 20 évesen belépett a szoci­áldemokrata pártba, majd annak kettészakadása után a baloldal­hoz csatlakozott. Élete értelmét az a felismerés adta meg, hogy a bolgár nép szabadságáért küz­deni csak úgy lehet, ha küzd az egész nemzetközi munkásmozga­lom közös, nagy céljáért, a szo­cializmusért. Nemcsak hazájá­ban, hanem mindenütt Bulgá­riában harcolt egészen addig, amíg 1923-ban el nem űzték ha­zájából. Már ekkor felismerte, hogy a győzelem biztosítéka csak a haladó erők széles nem­zeti és nemzetközi összefogása lehet. A külföldi emigrációban meg­ismerte a tőkés országok párt­jainak problémáit a kommunis­ták harcait, a munkásosztály helyzetét. Jugoszláviában, Auszt­riában, majd Németországban tevékenykedett. Megrázó drámai erővel az elsők közt. hívta fel a figyelmet a fasizmus fenyegető veszélyére, s hősi kiállásával a náci-vészbíróság előtt harcba szólította a haladó erőket, min­den lelkiismeretes embert szer­te a világon. Alakja, helytállása azért is feledhetetlen, mert ne­ve azokban a gyötrelmes években Prága A csehszlovák kormány elnö­kének meghívására szombaton kíséretével Prágába érkezett In­dira Gandhi, az Indiai Köztár­saság miniszterelnöke. A repülő­téren a vendéget Lubomir Strou. gal miniszterelnök, Jozef Lénáit, a CSKP KB elnökségének tag­ja, a CSKP KB első titkára, va­lamint Josef Koreák cseh mi­niszterelnök, Vaclav Hula és Frantisek Hamouz miniszterel­nök-helyettesek és Bohuslav Chnoupek külügyminiszter fo. Lemond Szato? Tokio Tokio szenzációja az a bot­rány, amely Szato miniszterel­nök és a japán sajtó között robbant ki Szato lemondási szándékának bejelentése után. Szombaton erről készített fel­vételt sugárzott óránként a ja­pán televízió. A japán ellenzéki pártok kép­viselői nyilatkozatokban üdvö­zölték Szato lemondási szándé­kának hírét. A Japán Szocialis­ta Párt főtitkára kijelentette, pártja követelni fogja a parla­ment feloszlatását és új orszá­gos választások kiírását. * * • Fukuda Takeo külügyminisz­ter szombaton bejelentette, meg­pályázza a liberális demokrata párt Szato lemondása után meg- t üresedő elnöki tisztségét* | vésődött be az emberiség emlé­kezetébe, amikor szerte Európá_ ban terjedt és pusztított a fasiz­mus pestise. Szabadulása után Dimitrov 1934 februárjában a Szovjet­unióba került, s itt dolgozott a következő évtől egészen 1943-ig a Kommunista Intemacionálé végrehajtó bizottságának főtitká­raként. E funkciójában rendkí­vül jelentős munkát végzett a fasizmus és a háború elleni harc érdekében. Törhetetlen energiá­val dolgozott a munkácJmozgalom tapasztalatainak általánosításán, jelentős elméleti munkát fejtett ki a fasizmus csztályjellegének feltárásában, valamint az anti­fasiszta népfrontpolitika kidol­gozásában. 1935-ben, a Komin­tern VII. kongresszusán ő tar­totta az előadói beszédet a fasiz­mus és a háború elleni harc feladatairól. Ez az emlékezetes beszéd a munkásmozgalom egy­ségének s a széles alapokon nyugvó népfrontmozgalomnak klasszikus programját, nagysze­rű elméleti megalapozását adta. Dimitrov a munkásmozgalom más leninista vezetővel együtt jól látta, hogy a régi „európai polgári demokrácia”, tehát a régi Európa képtelen ellenállni gadta. A megjelent diplomaták között ott volt Vince József, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete is. *** A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának megívására Indira Gandhi asszony, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke jú­nius 20-án hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik a fasizmusnak, de az adott hely­zetben a szocializmus nem lehet a közvetlen cél; ezért egy de­mokratikus egységfront megte­remtésére kell törekedni. Cik­keiben, beszédeiben újból és új ból hangzotatta, hogy a polgári demokrácia erőinek antifasiszta ellenállása csak a munkásosz­tállyal szövetségben, a forradal­mi erők vezetése alatt vezethet sikerre. Elsősorban a kommu­nista mozgalom izmosodó erejé­nek köszönhető, hogy a nép­frontpolitika a háború kimene­telének végül mégis fontos, té­nyezőjévé vált. A munkásosztály egységének és a demokratikus erők akció­egységének kivívása szempont­jából egyaránt nagy elvi jelen­tőségű volt Dimitrovnak az az álláspontja, hogy az egységfront az osztályharc egyik legfonto­sabb formája. Ezért tartotta oly fontosnak az egységfront felül­ről és alulról történő létrehozás­sá ra irányuló következetes poli­tika megvalósítását. S valóban, a munkásosztály egysége meete_ remtésére és a demokratikus erők akcióegységének biztosítá­sára irányuló tevékenysége tel­jesen megfelelt a forradalmi fo­lyamat szükségleteinek Bulgáriá. ban csakúgy, mint a nemzetközi színtéren. Ismeretes, hogy a fasizmus feletti győzelem nagy, új lehe­tőségeket nyitott meg a népek előtt Létrejöttek a demokrati­kus koalíciós kormányok, ame­lyek a népi demokratikus ha­talom kormányaiként nálunk is és másutt is a szocialista forra­dalomhoz való átmenet kormá­nyaivá váltak. Bebizonyosodott, hogy a háború alatt meghirde­tett fasisztaellenes függetlenségi front, a kommunista és a szocia­lista pártok közt létrejött akció­egység s a felszabadulás után. a demokratikus nemzeti újjászüle­tés ugyanazon forradalmi polití ka megnyilvánulásai. Dimitrov tevékenységének utolsó évei így egybeestek a népi demokratikus országok szocialista útra lépésé­vel, a szocialista világrendszer kialakulásával. Vannak emberek, akiket nem lehet elfeledni. Ezek közül való Georgi Dimitrov, a bolgár nép és a nemzetközi munkásmoz­galom egyik legkiválóbb vezető­jének neve. Emléke nem csupán a háború borzalmait, a fasizmus elleni küzdelem oly sok meg­próbáltatását szintén átélt gene_ rációé. Tanítása, példamutatása a jövőbe ível; hiszen a szociar lizmus építésének, a kommu­nista pártok sikereinek egyik fontos .alapvető biztosítéka ma is a népfrontpolitika helyes al­kalmazása. így él és hat, válik valósággá napjainkban Georgi Dimitrovnak a nemzetközi és á nemzeti összefogásról szóló mar­xista tanítása. C. U Előnyös vásárlás — takarékosság I VÁSÁROLJON A BÍZOM AN VI ÁRUHÁZBAN! Tekintse meg árukészletünket, érdemes! Férfiöltönyök 390,— Ft-tói Női nyári ruhák 80,— Ft-tól bakfis-ruhák 60,— Ft-tól És még sokfajta ruházati cikkekben válogathat! Rádiók, televíziók, magnetofonok, camping-felszerelések és egyéb háztartási és műszaki cikkek, eredeti keleti perzsaszőnyegek, subaszőnyegek nagy vá- I lasztékban. TULIPÁN ÚTI Bútorraktárunkban kombinált szobák, gar­nitúrák, egyéb bútordarabok, motorkerékpárok. OTP-RÉSZLETRE IS! — GYORSÍTOTT ELJÁRÁSSAL! TETELI ELADÁS! Bizományi Áruház, Békéscsaba, Tanácsköztársaság u. 6. Tel.: 12—237. Bűtorraktár, Békéscsaba, Tulipán u. 10. Tel.: 12—820. 413024 Indira Gandhi Csehszlovákia után hazánkba látogat

Next

/
Thumbnails
Contents