Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-16 / 140. szám

Vizsgáznak a végzős élelmiszergazdasági szakmunkás tanulók Június 16-án és 17-én a sza­badkígyós! iskola 26 sütőipari szakmunkás tanulója kezdi meg azt a vizsga-sorozatot, amely után július elejére több, mint háromszáz új mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmunkást kö­szönhet a megye. Tőlük ugyancsak szabadkígyó., son jövő héten hétfőn és kedden a zöldségtermesztők veszik át a stafétabotot. Majd június 20— 21—22-én Eleken éfe Gyomán az állattenyésztők, illetve az azt kö­vető héten Kétegyházán a nö­vénytermesztő-gépész tanulókra kerül a sor, hogy bizonyítsák tu­dósukat. A sort a békési öntözéses nö­vénytermesztő és a növényvédő gépészek zárják a június 26-a után kezdődő vizsgáikkal, ame­lyek július első hetében már be is fejeződnek. Iskola a laktanyában A néphadsereg csapataihoz i bevonuló fiatalok között egyre csökken azoknak a száma, akik nem végezték el legalább a nyolc általános iskolát. Ennek ellenére némely alakulatnál még akad­nak ilyen fiatal katonák. Az egyik helyőrségben például hu. szonöt olyan katona szolgál, aki valamilyen ok miatt csak az ál­talános iskola öt, illetve hat osz­tályát fejezte be. E fiatalok ré­szére — önkéntes jelentkezés alapján — katonai szolgálatuk alatt lehetővé tették az általános iskolai tanulmányok folytatását. A tanulás során az elvtársi se­gítőkészségnek számos szép pél­dája született a katonafiatalok körében. A napokban érkezett a hír: mind a huszonöt sorkatona sikeresen letette a vizsgát az ál­talános iskola hatodik, illetve hetedik osztályának tananyagá­ból. Az átlageredmény 3,9. A ter­vek szerint a továbbra is a had­seregben szolgáló fiatalok ez év őszén folytathatják alakulatuk­nál iskolai tanulmányaikat. K. I Megjelent a „Gyulai Nyár, 72” programfüzet Gyula város egyike azoknak az üdülőhelyeknek, melyeket ezré­vel keresnek fel nyaranként a hazai és külföldi turisták, érdek­lődők, pihenni-szórakozni vá­gyók. Tájékoztatásuk céljából je­lenik meg évek óta a Gyulai Nyár program-füzete, mely ez évben ünnepli tízéves születés­napját. A szép kivitelű tájékoz, tató tartalmazza a szintén most jubiláló Eszperantó Nyári Egye­tem, az ismeretterjesztő rendez­vények. a hangversenyek, a Sza­badtéri Színpad és Kert mozi, a Várszínház, a Dózsa-évforduló, a kiállítások, sportesemények stb. programjait, pontos időrendben. A történelmi nevezetességekről néhány soros útmutatóval is szol­gál a kiadvány, valamint egy- egy rajz. felvétel, reklám díszíti a füzetet. A „Gyulai kis címtár” fejezetében megtaláljuk a leg­fontosabb intézmények pontos címét, mely szintén megkönnyíti a Gyula Nyár vendégeinek tájé­kozódását. Szász Dániel a híres tröszt-ve­zér titkárát, Borkai Sándort fag­gatta tovább a nagy tárgyalás­ról. — Ki beszélt velük? Ön vagy maga a vezér? — Oh, kérem, persze, hogy a vezérigazgató úr! Nagyon ünne­pélyes volt. Bevezetőben ismer, tette azt a nagy erőfeszítést, amit eddig az RT tett a gyors és ered­ményes kiaknázás érdekében. Aztán így folytatta: Uraim. a svájci Blancart Bankház nagy megértést tanúsít problémánk iránt. Az ország érdeke követeli, hogy a svájci tőke is érdekelt le gyen. A német Laute Werkével felbontottuk a szerződést. Mint tudják, a svájci holdingban tri­eszti, romániai és svéd érdekelt­ségek is benne vannak. A Bauxit RT tehát megszűnt, és svájci ér­dekeltségű trösztté alakult át. E nehéz tevékenységünkhöz maga a kormányzó úr őfelségének ka­binetirodája is... — Kik lettek az igazgatóta­nács tagjai? — ezt kérdezték ki­abálva az újságírók. — A tröszt elnöke Schröder bankár, alelnöke Vida Jenő, a MÁK vezérigazgatója. Az elnök­ség tagjai: Chorin Ferenc, Weisz Alfréd, Károlyi István gróf. her­ceg Montenuovo Nándor, And- rássy Mihály... Az igazgató pedig szerénységem... Hej, ekkor látta volna ön a fő­nököm arcát! Levette csíptetőjét. boldogságtól piros arccal hu­nyorgott. Mi, alkalmazottak is örültünk, hiszen egy gazdagabb gazda keze alá kerültünk, s nyil­ván több lesz a fizetésünk. — Igen_ ez természetes, de ké­rem, folytassa, milyen természe. : tű bejelentéseket tettek még. 5 — Ügy emlékszem, akkor je- £ lentették ki, hogy tekintettel az ! értékesítés ideiglenes nehézsé- : geire, a svájci tőke fedezetet £ vállalt a nyersanyagra. Az alu- ; míniumérc-részvényeket pedig • beváltják a Bauxit Tröszt £ részvényekre, s ez előnyös, mert [ a magyar pénzértékű papírok ; átvedlenek frankra. Az osztalék- j ról nem volt szó. : — Értem. De magyarázza meg ! nekem, hogyan csúszhatott át I Chorinék kezébe a részvénytár- £ saság? — Nagyon egyszerűen. A fő- £ nököm ügyes ember volt. A rész- ! vénytulajdonosokat rábeszélte. S hogy adják el részvényeiket, £ mert — bizalmasan megsúgta • nekik, he, he, he — hogy a bá- jj nyák már kimerülőben vannak. : A sok tudatlan pedig eladta, és £ a főnököm Chorin és Vida pén- • zén felvásárolta őket. — Érdekes. Talán még arra { válaszoljon, Mayer úr adott-e ki S valamilyen utasítást a felfedező- £ vei, Balátai Jenővel kapcsolat- j ban? 1 — Hogyne. Nagyon rendes volt 5 hozzá. Engem utasított, hogy : utaljak ki neki ezer pengőt... Öt- £ ezret pedig kölcsönkért, hogy 5 újabb zártkutatmányokat tudjon • kiváltani. Azután kezdett el Ba- : látai Jenő a Vértesben is ku- £ tatni. A főnököm szerint ráér» visszaadni a pénzt. Ne riasszuk j el, Borkai — mondta, de a tűz- £ hoz se engedjük közel! — ön mit csinált 1938. márc- £ cius 6-án? £ (Folytatjuk) ! Miszlay István, a várszínház művészeti vezetője: A kilencedik évad is tovább őrzi a hagyományokat, és remélem, a sikereket Mintha most lett volna! Miszlay István, a Jókai Szín­ház akkor még főrendezője a jugoszláviai Dubrovnikban járt. Végignézte a szabadtéri játéko­kat, és amikor hazatért, meg­született az ötlet: a 600 éves gyulai végvár udvarán várszín­házát kell csinálni! Csak az ötlet azonban, valljuk be, még erre, mifelénk is ke­vés ahhoz, hogy legven belőle valami. Az ötlet értékét felis­merő vezetők kellenek, hogy ne maradjon torzó az elképzelés. Gyula város vezetői ilyen embe­rek voltak ezelőtt kilenc évvel is. A többi, folytatni ezt a króni­kát, azt hiszem, szinte teljesen felesleges. A gyulai várszínház kilencedik évadja a legreme- kebb bizonyítéka annak, hogy Miszlay István ötletének meg­valósításán egy egész város munkálkodott, és nem nyugo­dott addig, amíg meg nem sze­rezte magának azt a rangot, hogy várszínháza legyen, hogy nyaranta — ezért is — odafi­gyeljen rá az ország. A kilencedik előtt a művé­szeti vezetőt kérdezzük az elő­készületekről, a programról, az érdekességekről. — Július 7-én nyitunk Aprily Lajos: A bíboros című történel­mi drámájával, mert a kilence­dik évad is tovább őrzi a ha­gyományt. hogy a várban min­den esztendőben bemutatunk egy magyar történelmi drámát, és egy klasszikus vígjátékot. Most ez az utóbbi Racine: A pereskedők című játéka lesz. Premierje július 22. — Az Áprily-drámát én ren­dezem, díszlettervezőm Csányi Árpád Jászai-díjas. a jelmezter­vező Bata Ibolya. A Báthory Andrásról szóló, költői nyelve­zetű dráma címszerepét Szo- boszlai Sándor Jászai-díjas ala­kítja. Főbb szerepeit pedig: Lontay Margit Érdemes Mű­vész, Gumik Ilona Jászai-díjas, Bicskev Károly Jászai-díjas, Iványi József Érdemes Művész, Fekete Tibor Jászai-díjas, Len­gyel János, Körösztös István, Bángyörgyi Károly Jászai-díjas, Gelley Kornél Jászai-díjas, Tyll Attila Jászai-díjas, Simor Ottó Jászai-díjas, Koltai János. Men­tes József Jászai-díjas, Máriáss József Jászai-díjas. Szersén Gyula, Fülöp Zsigmond Jászai díjas. Fonyó István. Siménfalvy Sándor Érdemes Művész, Ha­lász László Jászai-díjas és még sokan mások. A drámában Áp- rilv szintézist igyekszik terem­teni magyarság és európaiság között. Ez a kettős gondolatkör izzik A bíboros-ban, és hat a huszadik századi nézőre az él­mény nagy erejével. Hőse. Bá­thory András a 16. század vé­gének nagy történelmi alakja, papi rangját, egvházl méltóságát cseréli fel a politikával, a hata­lommal. kora, és önmaga szel­lemének parancsát teliesítve Útja tragikus végű, pusztulásba vezet. A darab eszmeisége a székely és a román „tiborcok” egvüvétartozásában. a „magvar, oláh, szláv bánat” közös vállal- lásában csúcsosodik — A vígjátékot Sándor János Jászai-díjas rendezi. A darab 5 bíkís Síméin ” 1973. JÚNIUS 16. fordítója Illyés Gyula, zenéjét Aldobolyi Nagy György szerezte, díszlettervezője Langmár And­rás, jelmeztervezője Bata Ibo­lya. Szerepeit Pap Éva Jászai- díjas, Szentirmay Éva Jászai- díjas. Dégi István Jászai-díjas, Tordy Géza Jászai-díjas, Somhe­gyi György, Horváth Gyula, Ti- már Béla és Szerencsi Hugó alakítják. — A legfrissebb hírem: A bí­boros próbáit június 14-én szer­dán megkezdtük. A művészek fokozatosan érkeznek Békés­csabára, július 1-én költözünk át Gyulára és a vár színpadán folytatjuk a próbákat. Ezen a napon már díszletállítás is lesz. A nézőtér készen van, a szín­pad is. A várszínház plakátjai az ország minden városából, községéből hívják az érdeklődő­ket. A pénztárak Gyulán június 20-án nyitnak. Az IBUSZ vala­mennyi előadást megvásárolt tőlünk, szervezési feladatokkal ők foglalkoznak. Még valamit: A bíborost és A pereskedők-et is nyolc-nyolc alkalommal mu­tatjuk be. És jövőre? — Az előkészületeket már most megkezdtük! Jövőre 10 éves jubileumot ünnepelünk, tizedik évadját kezdi a gyulai várszínház. Méltó ünnepet aka­runk, méltó bemutatókkal. így történt, hogy a várszínház mű­vészeti tanácsa és a gyulai vá­rosi tanács meghívásos dráma­pályázatot írt ki, ezen Darvas József, Keresztury Dezső, Szá­raz György és Görgey Gábor vesz részt. Darvas Törökverő című művét írja drámává, Ke­resztúri Mátyás királyról ír. Száraz az 1849-es aradi vérta­núk gyulai fogságát választotta témájául, Görgey pedig a gyu­lai vár történetét, egykori ka­pitányának, Kerecsényi László­nak tragikus életútját. Tíz év a dubrovniki élmény nyomán született nagyszerű öt­let megvalósulása óta. Gazdag tíz év, eredményes tíz év. A gyulai várszínház a magyar színházkultúra neves színfoltja lett. Sass Ervin A családi jellegű társadalmi ünnepségekről „...A családi jellegű társadalmi ünnepségek és szertartások a munkahelyi, a mozgalmi, a kö­zösségi élet részét képezik”. E gondolat jegyében tanácskoztak tegnap délután Békéscsabán a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda és az SZMT aktivistái. Farkas Pál, a megyei tanács osztályvezetője megnyitójában eredményesnek értékelte az iroda alig egyéves tevékenységét, majd Hajdú An. tál, az SZMT képviselője tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti bizottságok első­rendű feladatai közé tartozik a családi jellegű társadalmi ün­nepségek és szertartások szerve, zése, hiszen ezek a világnézeti nevelőmunkát segítik. Széles kö. rű felvilágosítására van szükség, melyben fontos szerep jut a csa. ládi, a pedagógus- és az üzemi kollektíváknak is. Nem csupán névadásra, házasságkötésre, gyászszertatásra kell szorítkoz­niuk e rendezvényeknek, hanem ünnepélyessé kell tenni a szocia­lista brigádok összejöveteleit, a szakmunkásavatást, a nyugdíja, sok búcsúztatását, a törzsgárda jelvény átadását. Mindezekhez komoly segítséget ad a szervező iroda. Fenyvesi Ferenc, az iroda helyettes vezetője munkájukkal kapcsolatos tájékoztatójában el. mondta, hogy az egy év alatt mintegy 500 társadalmi és csa­ládi, ünnepséget, illetve szertar­tást rendeztek. Beszélt szolgálta­tásaikról, majd beszámolója utáji a résztvevők megtekintették a békéscsabai rendezvényekről ké­szített kisfilmeket. vitát indítót, tak és meghatározták a további feladatokat. ■■■■RiiiiinaiiiuiimiiiHHii autótulajdonosok lliLIIJSBAN ESEDÉKES A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS 1972. II. FÉLÉVI DÍJA. A biztosítás dija július 1 -teil 31-lg pótlékmente­sen fizethető. «■unuiuiiiuiiusuiumnuiu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents