Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-16 / 140. szám

Közlemény az MSZMP KB üléséről (Folytatás oz 1. oldalról) Délkelet-Ázsiában az Egyesült Államok, „viet- namizálási” politikájának teljes bukásától való félelmében, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság kitötőinek elaknásításá- val, varosainak, falvainak, ipa­ri és mezőgazdasági létesítmé­nyeinek rendszeres bombázásá­val az agresszió kiterjesztésé­hez folyamodott. Barbár eszkö­zökkel, tömeges megtorlásokkal akarja térdrekényszeríteni a vietnami népet. E kísérletei azonban — ugyanúgy mint az eddigiek — sorra megtörnek a hazafias erők' határozott ellen­állásán, sikeres akcióin. Ebben a helyzetben még in­kább szükség van a szocialista országok fokozott mértékű es összehangolt erőfeszítéseire. A hősiesen harcoló vietnami nép, Indokína.’ népei továbbra is tá- maszíkodhatnak a Szovjetunió és a többi szocialista ország politikai, anyagi és katonai se­gítségére. Vietnami testvéreink a jövőben is számíthatnak a Magyar Népköztársaság támo­gatására. A Központi Bizottság ismétel­ten hangsúlyozza: pártunk és népünk teljes mértékben egyet­ért a Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány hétpontos javaslatával és az 1972. február 2-i kiegészítő nyilatkozattal: az Egyesült Államoknak feltételek nélkül és azonnal be kell szün­tetnie értelmetlen agressziós cselekményeit, meg kell hatá­roznia saját hadserege és a csatlós alakulatok kivonásának pontos idejét, a térségben fel kell számolnia minden támasz­pontot és meg kell szüntetnie a saigoni rezsim katonai támo­gatását. Követeljük, hogy az Egyesült Államok kormánya ha­ladéktalanul folytassa a párizsi tárgyalásokat: tartsa tisztelet­ben a dél-vietnami nép önren­delkezési jogát a szuverenitás és a belügyékbe való be nem avatkozás elve alapján. O A Közel-Keleten a hala­dó rendszerű arab álla­mok küzdenek az ENSZ Bizton­sági Tanácsa által is elismert igazságos követeléseik teljesíté­séért. Egyidejűleg erősítik gaz­daságukat^ védelmi képességü­ket, eredményesen munkálkod­nak társadalmi fejlődésük idő­szerű feladatainak megoldásán. Fontos intézkedéseket tesznek országaik progresszív erőinek összefogására és mozgósítására, a demokratikus jogok és vív­mányok bővítésére. Helyzetük megszilárdulása lehetővé teszi, hogy felszámolják az imperia­lista hatalmak gazdasági befo­lyását és érvényesítsék a ter­mészeti erőforrások, s bennük az olajkincsek 'feletti teljes nemzeti szuverenitást. Ilyen irányban tett úiabb lépéseik, közöttük a külföldi tőke-érde­keltségek államosítása, jogosak és törvényesek: közvetve szol­gálják az egész arab nemzeti felszabadító mozgalom érdekeit is. A haladó arab országok bel­ső társadalmi, nemzeti törek­véseik és külpolitikai céljaik valóra váltását egységük és ösz- szefogásuk erősítésével .az im­perialista hatalmak beavatkozá­sának elhárításával. a Szov­jetunióval .a szocialista közös­ség országaival megvalósított szoros baráti együttműködéssé]' érhetik ei.- A Magyar Népköztársaság továbbra is következetesen tá­mogatja az arab népek harcát az izraeli agresszió következ­ményeinek felszámolásáért, a palesztíniai nép törvényes. jo­gainak érvényesítéséért, a kö­zel-keleti helyzet politikai ren­dezéséért. O A Központi Bizottság megállapítja: a nemzetkö­zi politikai események egyre jobban bizonyítják a Szovjet­unió és a szocialista országok — köztük hazánk — külpolitikai vonalvezetésének helyességét. A számunkra kedvező folyamatok azonban nem ébreszthetnek il­lúziókat bennünk, mert az eny­hüléssel szembenálló erők még jelentősek. Az előttünk lévő nagy nemzetközi feladatok meg­követelik ,hogy még követke­zetesebben oldjuk meg a szo­cializmus építésének soronlévő tennivalóit. A Szovjetunióval, a testvéri szocialista országok­kal szoros szövetségben küz­dünk az gressziók felszámolá­sáért, a bélkés egymás mellett élésre, a nemzetközi biztonság erősítésére irányuló politikánk érvényesüléséért. II. . A Központi Bizottság a X. kongresszus határozatának meg­felelően megtárgyalta az állami oktatás helyzetéről és fejleszté­sének feladatairól szóló jelen­tést és megállapította: O Az állami oktatásban né­pünk a felszabadulás óta évszázados mulasztásokat pótoló történelmi jelentőségű eredmé­nyeket ért el. A volt uralkodó osztályok műveltségi monopóli­umának felszámolásával, az ok­tatásügy" demokratizálásával, tartalmának szocialista szelle­miségével minőségileg új isko­larendszert teremtettünk. Mind­ez hozzájárult szocialista ha­zánk. társadalmi -gazdasági éle­tünk fejlődéséhez, népünk al­kotó energiájának kibontakozá­sához, társadalmunk tudati és kulturális fejlődéséhez. Az állami oktatás az elmúlt negyedszázadban hazánk fejlő­dését 260 ezer felsőfokon, 675 ezer középfokon végzett szak­ember, 754 ezer szakmunkás képzésével segítette. Az esti és a levelező oktatás százezrek szá­mára nyitotta meg az utat a műveltség megszerzéséhez mun­kájuk végzése mellett. Az állami oktatás eredményed nemzetközi összehasonlításban is megállják helyüket. A fejlő­dés eredményeként ma már a megfelelő korosztály 60 száza­léka óvodás, 90 százaléka elvég­zi az általános iskolát, 70 száza­léka középfokú, 7 százaléka fel­sőfokú tanulmányokat végez. A szocialista köznevelés fej­lesztésében kiemelkedő a peda­gógusok szerepe. Áldozatos munkával, eredményesen oktat­ják és nevelik a felnövekvő nemzedéket, tanították és. tanít­ják a felnőtteket, s tevékeny ré­szesei a közéletnek. Pártunk, társadalmunk bizalommal van irántuk és épít munkájukra a jövő nagy feladatainak megol­dásában is. gozni az iskolarendszer távlati fejlesztésének koncepcióját. O Oktatási intézményeink­ben a túlméretezett tan­anyag nemcsak felesleges meg­terhelést okoz a pedagógusok­nak és a diákoknak, hanem gá­tolja a tanulók önálló gondol­kodási készségének fejlődését, a tanult ismeretek aktív félhasz­nálását is. A tudományos-technikai fejlő- ’ dés mai szakaszában iskoláink csak úgy felelhetnek meg a tár. sadalmi követelményeknek, ha az alapvető ismeretek tanítására törekszenek, ha a tanulók gon­dolkodását fejlesztve, kialakítják a továbbtanulás igényét és ké_ pessé teszik őket a folyamatos önművelődésre A különböző iskolatípusok je­lenlegi tananyagát csökkenti és korszerűsíteni kell. A tartalmi korszerűsítés során nagyobb fi­gyelmet keli fordítani a gazda­sági, politikai ismeretek oktatá. sara, az állampolgári nevelésre. A tananyagot úgy kell megálla. pítani, hogy a tanulók kötelező iskolai elfoglaltsága a jelenlegi nél kisebb legyen. A szakmai képzésben a hang. súlyt az elméleti alapokra, a mun­kafolyamatok egészének áttekin. tésére és olyan- gyakorlati is­meretek tanítására kell helyezni, amelyek lehetővé teszik a mun­kahely speciális követelményei, hez való gyors alkalmazkodást. O Iskoláink szocialista szel­lemben nevelik a fiatalo. kát. Tanulóifjúságunk iskolai munkája és munkaerkölese ma általában kielégítő. Mindamellett iskoláinkban változatlanul a leg. főbb feladat a a nevelőmunka fejlesztése. Iskoláink alapozzák meg jobban a fiatalok világnézetét. A szo­cialista magatartás erkölcsi el­veinek megismertetésével, a kö. zösségi élet fejlesztésével segít­sék elő, hogy növendékeik a. társadalom hasznos tagjaivá váljanak. Az iskolai életben a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezeteire, az úttörőszerveze. tekre, a diákönkormányzatra tá­maszkodva — minden fokon és minden iskolatípusban — széle­síteni kell a tanulóifjúság jogait, növelve kötelességtudatát, fele­lősségérzetét és fegyelmét. Az is. kóla támogassa a tanulók önmű­velését és segítse a szabadidő kulturált felhasználását is. Az ifjúság nevelésében az isi kola mellett jelentős szerepük van az ifjúsági szervezeteknek, az is­kolán kívüli kulturális intézmé­nyeknek és a tömegtájékoztatási eszközöknek. A köznevelés irá­nyításáért felelős szervek gon­doskodjanak ezek nevelő mun­kájának jobb összehangolásáról. A fiatalok szocialista nevelése érdekében erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társa­dalom minden egyes tagja át- érzi felelősségét a felnövekvő nemzedék sorsáért. Az iskolai, a társadalmi és a családi neve­lés összhangja a fiatalok egész­séges szellemi és jellembeli fej­lődésének elengedhetetlen félté tele. O Népi államunk politikai feladata, hogy erőteljesen segítse a fizikai dolgozók gyer­mekeinek iskoláztatását. Jelenleg a középiskolák első évfolyamain a tanulók 55 százalékának, az egyetemeken, főiskolákon az el­sőéves hallgatók 40 százalékának szülei ma is fizikai dolgozók. A kollégiumokban, a napközi ott­honokban. egésznapos iskolákban továbbra is elsősorban a fizikai dolgozók gyerekeit kell elhelyez ni. Emellett növelni kell a mai gasabb fokú továbbtanulást elő­segítő tanfolyamok számát is. O A Központi Bizottság ál­lást foglalt az óvodák, az egyes iskolatípusok fejlesztési irányainak kérdésében: — Az óvodák hálózatát a kö­vetkező ötéves tervek során je­lentősen bővíteni kell, az óvoda, ba nem járó gyerekek számára iskolaelőkészítő foglalkozásokat kell szervezni. — A következő években leg. fontosabb feladat az általános iskolai oktatás fejlesztése. Az ok­tatás színvonalát — az egyes is. kólák közötti különbségek csök­kentésével. a rosszabb körülmé­nyek között működők helyzeté­nek javításával, a tananyag kor. szerüsítésével — emelni kell. — A szakmunkásképzés tar­talmi fejlesztése, személyi és tárgyi ellátottságának javítása oktatásügyünk másik fő feladata A szakmunkásképzés korszerű­sítésére megindult munkálatokat gyorsítani kell, — A szakközépiskolák a jö­vőben a szakmai irányuknak megfelelő felsőoktatási intézmé­nyekben való továbbtanulásra készítsék fel tanulóikat. Az ipari és mezőgazdasági szakkö­zépiskolákban — mindenekelőtt az igényesebb elméleti megala­pozást kívánó szakmákban — a szükséges gyakorlati idő bizto­sításával lehetővé kell tenni, hogy a végzett tanulók szakmun. kás-bizonyítványt kapjanak. — A gimnáziumi oktatásban erősíteni kell az egyetemi, főis­kolai tanulmányokra való felké. szítést. azoknak a tanulóknak a számára pedig, akik az érettségi után munkába kívánnak állni, lehetőséget kell teremteni gya­korlati ismeretek megszerzésére. Mindkét cél érdekében szükséges a jelenlegi kötelező tananyag csökkentése és a feltételek meg­teremtésével — a 2. osztálytól kezdődően — a fakultatív, tár­gyak rendszerének fokozatos be. vezetése. — A felsőoktatásban tovább kell javítani a képzés minősé­gét. Az egyetemeiken, főisko­lákon széles alapismereteket kell adni, a specialisták képzé­se a továbbképzés feladata le­gyen Az új képzési igények kielégítését a meglévő intéz ■ mények együttműködésével év nem új intézmények létrehozá­sával kell biztosítani. Az egyetemi-főiskolai felvéte­li rendszert alapelveinek fenn­tartásával kell továbbfejleszte­ni — Az esti és a levelező kép­zési formák nélkülözhetetlen szerepet töltenek be azzal, nogy lehetővé teszik a tanulást azok számára is, akik valamilyen ok miatt nem tudnak résztvenní a nappal’ képzésben. Az esti es a levelező oktatásnak fontos sze- '.•epe van az egyre inkább álta­lános szükségletté váló tovább­képzésben is. Ezért megfelelő ösztönzéssel is támogatni kell a dolgozók munka melletti ta­nulását. Valamennyi társadalmi szervezetnek, az üzemek, vál­lalatok, intézmények vezetőinek tlő kell segíteniök az esti és le­velező képzés lehetőségének ki­használását és a munka melletti tanulás erkölcsi és anyagi meg­becsülését. — A szakemberek továbbkép­zéséért a munkahelyek vezetői i felelősek a to zábbképzés fel­tételeit az oktatási intézménye* biztosítsák, O A középfokú és felsőokta­tási intézményekben to­vább tanulók létszámát a nep- gas daság szakember szükségle­(Folytatás a 3. oldalon) tűnnek a realitások. S elsőren­dű érdekünket szolgálja az is, hogy a kapitalista országokból — sokszor előítéletekkel, a ha­misító propagandától megté­vesztve — érkező turisták meg­győződnek róla: Magyaror­szág hagyományait ápoló, kor­szerűsödő, dinamikusan fejlődd szocialista ország. Társadalmunknak tehát elő­nyös a nemzetközi turizmus, hozzászámítva azt a kedvező politikai hatást is, amit a nagy­világgal tartott intenzív kap­csolatok kiváltanak. Joggal beszélhetürik tehát az idegenforgalom politikai össze­függéseiről. Ezek az összefüg­gések rávilágítanak, hogy a tu­rizmus két ellentétes világrend- szer országai között is bonyo­lódik, ennél fogva nem választ­ható el mereven a két világ- rendszer harcától. Sőt, színtere is ennek a harcnak olyan érte­lemben, hogy lehetővé teszi a szocialista és a kapitalista va­lóság összevetését, a személyes véleményformálást. Ebben a felfogásban — vagyis hogy harci terepről van szó — nyil­vánvaló, hogy a politikai elő­nyök ''mellett politikai veszé­lyekkel is számolnunk kell. Szembe kell néznünk azzal, hogy ellenfeleink tudatosan felhasználják ellenünk az ide­genforgalom kínálta lehetősége­ket. A turizmus szélesre tárja egy-egy ország vendégváró ka­puját. de azon keresztül nem­csak becsületes emberek, ha­nem rossz szándékúak is köz­lekednek. Az Idegenforgalom O A Központi Bizottság ér­tékelte az 1961. évi isko­lareform megvalósítását. Meg­állapította, hogy elsősorban az oktató munkában értünk ei lé­nyeges előrehaladást, növekedett az oktatás hatékonysága. A re­form alapelvei — az oktatás korszerűsítése, a gyakorlattal való kapcsolatának erősítése, a szocialista nevelőmunka javítása — helyesek és továbbra is ér­vényesek. A Központi Bizottság a jelen­tős eredmények mellett azt is megállapította, hogy a helyesen megszabott feladatok egy részé­nek megvalósítását személyi és tárgyi feltételek hiánya gátolta. A középfokú oktatás általánossá tételének gyors megvalósításá- vtal és a gimnáziumi politechni­kai oktatással kapcsolatos elkép­zelés nem volt reális. © Oktatásügyünk továbbfej­lesztését a szocializmus magasabb szinten történő építé­se, a tudományos-technikai for­radalom hazai kibontakoztatá­sa sürgetően igényli. Állami oktatási rendszerünk , kettős feladat előtt áll. A közel­jövőben a jelenlegi szervezeti kereteken belül kell fejleszteni korszerűsíteni az oktatást. Ugyanakkor, a most meginduló korszerűsítéssel összekapcsolva haladéktalanul el kell kezdeni és néhány év alatt kJ kell dől­2 Mkjmus 1972. JÚNIUS 16. Pártszervezés — pártirányltás Q Nyitott szemmel a világban Ismeretlen tájak, országok, emberek megismerése az em-' beriség legősibb vágyai, törek­vései közé tartozik. Ennek ér­dekében ma milliók és milliók indulnak útnak és járják a vi­lágot. 1971-ben több mint 180 millióan vándoroltak országha­tárokon át; a turizmust joggal tartják a szakemberek korunk egyik legjeléntősebb mozgalmá­nak. Ebből a modern népvándor­lásból természetesen hazánk sem marad ki. Magyarországra tgvaly hatmillió külföldi uta­zott : nagyrészük rövidebb hosz- szabb időt töltött nálunk, kis részük csak átutazott hazánkon. Az egymilliót is meghaladja azoknak a magyaroknak a szá­ma, akik külföldre utaztak Az adatok azt is érzékeltetik, hogy az idegenforgalom jó be­vételi forrás. Az országok az elmúlt évben összesen 20 mil­liárd dollárra tettek szert ezen az úton. ■ A nemzetközi turizmus gaz­dasági haszna tehát könnyen felismerhető. De legalább any- nyíra magától értetődőek poli­tikai előnyei is. Igen. politikai vonatkozásait említjük, s ez nem valamiféle erőltetett bele- magvarázás, hanem a tények reális számbavétele. Vajon nem szolgál-e nemes politikai célo­kat az Idegenforgalom azzal, hogy — mint a világon elter­jedt jelszava hirdeti — ^útle­velet ad a békéhez”? Elősegíti, hogy a népek jobban megis­merjék egymást, következés­képpen közelebb kerüljenek egymáshoz. Érvel az emberiség kultúrkincseinek megőrzése, a természet, az emberi környezet védelme, a jószomszédi kapcso­latok mellett, S, vádolja mind­ezek ellenségeit, akik a békés érintkezés helyett a háború mezején akarnak találkozót ad­ni a népeknek. Az idegenforgalom jól szol­gálja politikánkat azzal is, hogy a szocialista országok barátsá­gát a tömegek barátságává se­gít fejleszteni. Az internaciona­lizmus milliók és milliók isme­retsége, kölcsönös látogatása révén is mind erősebbé, telje­sebbé válik. A tőkésországokkal bonyoló­dó idegenforgalmunk politikai- lak ugyancsak hasznos. A ki­utazó magyarok saját szemük­kel győződhetnek meg a kapi­talista világ valóságáról, ezál­tal látókörük is bővül, fokoza­tosan eloszlik a nyugati propa­ganda által mesterségesen hú­zott ködfüggöny és jobban elő­

Next

/
Thumbnails
Contents