Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-14 / 138. szám
Rorusvezelők és Röpülj Páva-kör vezetők továbbképzése Békéscsabán A Megyei Művelődési Központ és a Kórusok Országos Tanácsának Békés megyei Szervezete június 15-én, csütörtökön rendezi meg a kórusvezetők és a Röpülj Páva-körök vezetőinek továbbképzését. A délelőtt 9 órakor kezdődő továbbképzésen Fasang Árpád, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola igazgatója „Az egyszólamú magyar népdal tanításának szerepe a kulturált kórushangzás kialakításában” címmel tart előadást, majd dr. Kovács József, a KÓTA Békés megyei Szervezetének titkára „A kórusmozgalom helyzete Békés megyében” és „A kórusok összetartásának pedagógiai, pszicho- N lógiai problémái” címmel mond ismertetőt az 1972. április 23-i békéscsabai kórustalálkozó tapasztalatairól. Filmről, moziról, demokráciáról FURCSA szerkezet a kaiéi doszkóp: üvegszilánkok változtatják helyüket egy tükrökkel határolt csőben, amelyen átnézve mindig érdekes és szép formákat, színeket, mintákat láthatunk, amelyben bárhogyan te helyezkednek el a mozgó üvegdarabkák, mindig a lehető legmagasabb szinten mutatják a kaleidoszkóp lényegét. Beleolvasva egy nemrég Debrecenben zajlott filmes tanácskozás dokumentumaiba, talál kezva a Megyei Moziüzemi Vállalat vezetőivel, beszélgetve egy üzemi párttitkárral, akit Simon Ágostonnak hívnák és Mózes Imre néven a Jelenddő főszereplője volt... az olvasás, a találkozás, a beszélgetés mondatai üvegdarabkává váltak, melyek bármilyen sorrendben te helyezkednek el az eszmék kaleidoszkópjában, mindig ugyanannak a gondolatnak más-más arculatát mutatják. A három gondolattö- redák alanti sorrendje önkényes*, egyetlenegy a lehetséges sok közül... HETVENÖTMILLIÓ nézője volt 1971-ben a magyar mozikban vetített másfélszáznál több hazai és külföldi filmnek. Fele Tájékoztató értekezlet Békéscsabán a családi és társadalmi ünnepségek és szertartások jelentőségéről és szervezéséről A Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda tájékoztató értekezletet tart Békéscsabán, június 15-én, délután 3 órakor a városi tanács dísztermében. A tájékoztatón Farkas Pál, a Békés megyei Tanács Igazgatási Osztályának vezetője mond megnyitót,, majd „A családi jellegű társadalmi ünnepségek és szertartások szerepe, jelentősége a világnézeti-politikai nevelésben ; az ünnepség hagyományai, új ünneplési kultúra” címmel Szemenkár Mátyás irodavezető tart előadást. Ezt követően Hajdú Antal, az SZMT kulturális-, agitációs és sport- bizottságának vezetője a szak- szervezetek szerepét elemzi a családi jellegű társadalmi ünnepségek és szertartások szervezésében és rendezésében. Fenyvesi Ferenc irodavezető helyettes az ünnepségek rendezési feladatairól és problémáiról tart tájékoztatót. A három előadást a résztvevők megvitatják és megbeszélik a további feladatokat, a különböző társadalmi szervek együttműködésének lehetőségeit. mint egy véreb, ha ő ráharap valamire... — Ekkor mutatta be Tetétlenj Balátainak a későbbi teljhatalmú vezért? — Igen. csak akkor egyáltalán .nem nézett volna ki a mitug- rász, vörös hajú, szeplős alakból annyi energiát és ■ tettvágyat, amit később ez a periratokat másoló ügyvédbojtár mutatott Balátainak, mint említette, még a kedve is elment a „cégtől”, amikor Tetétleni dr. harsány hangon bejelentette: — íme, itt látja maga előtt uram, a bauxit referensét, a megalakuló részvénytársaság igazgatóját. — Olyan egyszerű volt abban az időben részvénytársaságot alapítani ? — Nem, dehogy. Ám egy kis furfang... Én átnéztem a cég alapítási okleveleit, és abból a következőket állapítottam meg. Először is a kereskedelmi törvény értelmében igazolni kellett az alaptőkét 30 százalékának egy bank folyószámláján történő befizetését. Készpénz Is kellett, hiszen közjegyzői díjak merültek fel. a céget be kellett jegyeztetni, s némi alapítási díj nélkül nem ment ez a dolog. Tetétleni és Mayer azonban ügyesen megkonstruálta az új vállalatot, persze papíron. Hogy jobban alátámasszák az alapítást, a Földtani Intézetből szakvéleményt kértek. A szakvélemény teljesen igazolta a Postaműszaki Állomás laboratóriumának megállapításait, mégpedig, hogy kitűnő minőségű gazdag alumíndumtartalmú a Balátai-féle bauxit. Tetétleni : dr. közben beszélt néhány ügyfelével, akik közül többet megnyert, hogy szerényebb összegekkel részt vegyenek az alapításban. Alumíniumérc Bánya és Ipar RT néven meg is alakult az új vállalat. Székhelye a Tetétle- mi iroda lett Az alaptőke még jelentéktelen összeg, de majd később... Az elindítás a fontos. Balátait is beveszik, hiszen az ö birtokában vannak a kiakná- • zási jogok, ezeket apportként ve- S szi át a részvénytársaság. A 30 ' százalék befizetéséről majd valamelyik bankdirektor ad folyó- : számla-kivonatot. Nem is okvet- ; lenül fontos, hogy tényleg be is ■ fizessék az alaptőke 30 százaié- S kát. A bankvezér egyszerűen : kiveszi saját számlájáról a ; pénzt, befizeti az új részvény- j társaság nevére, kiadja _ a ! számlakivonatot, és aztán új- S ból kiveszi a pénzt. ; — Ez közönséges csalás volt... ; — Hát ez volt a részvénytár- : saságok alapításának kétségkí- | vül nem a legszolidabb, de elég 5 gyakori fajtája. A törvénynek , elég tétetett, az alaptőke 30 szá- ■ zalékának befizetéséről rendel- 5 kezésre állt a folyószátnla-kdvo- ; nata. Még néhány szerződés hi- • ányzott és mehetett a cégbe- ! jegyzés. * \ — Engedelmével, ügyvéd úr : — emelte fel Szász a hangját, és ; az újságíró a magnószalagról a ! saját szavait hallgatva, egyetért- j tőén bólintott, azt jelezve, hogy : a legjobbkor terelte jó útra a S beszélgetést — Térjünk vissza j Balátai részesedésére. Hogyan S vették őt be a „buliba?” g (Folytatjuk) annyi, mint egy évtizeddel ezelőtt. A debreceni konferencia felszólalód elkeseredetten émlí- tették a rohamos mérvű csökkenés számait különösen, mert az elsősorban — az elmúlt három esztendőben — a magyar filmeknél mutatkozott S nem egyszerűen azért, mert a közönség „krimicentrikus”, vagy pedig, mert „nyugatimádó”, hiszen az érdeklődés éppen a szovjet filmművészet alkotásainál csökkeni a legkevésbé. A nem túl örvendetes helyzet láttán a Művelődésügyi Minisztériumi Főigazgatósága — a kongresszus határozatainak alapján — irányelveket fogal_ mázott meg filmművészetünk fejlesztésére, amelyek közül a leglényegesebbek, hogy a jövőben az eddigieknél fokozottabban kell támogatni az olyan művek születését, amelyek a valóságot sokoldalúan, közéleti elkötelezettséggel, a lényegre törve, s a valóban új gondolatokat érthetően, művészi ízléssel ábrázolva igyekeznek bemutatni, hogy e műveknek — tartalmuknál, formájuknál fogva — a legszélesebb rétegeket kell megnyerniük. A KÖZÉLETISÉGRÖL beszélt a Jelenidő Mózes Imréje, amikor Békéscsabára hívták a M ősi üzemi Vállalat egyik szocialista címért küzdő brigádjának tagjai. Elmondta, hogy bár semmiképpen sem alkarja a Je- lenidőt bármiféle mércének, egyedül üdvözítő példának kikiáltani, senki sem tagadhatja, hogy ez a mű és a rendező Bacsó Péter más alkotásai fontos társadalmi kérdésekről szólnak, közvéleményt érdeklő problémákat nyíltan, kendőzetlen őszinteséggel igyekeznek megmutatni. Aztán megemlítette, hogy nagyon' sok néző a saját üzemére, vállalatára, intézményére ismerhetett a filmbeli gyárban, ahol embertelen, önös érdekeiket minden más fölé helyező vezetők keserítették a becsületesen dolgozók életét, akadályozták munkájukat. S mégis, a vetítéseket követő ankétok nagyobbik részében a jelenlevők nem nyilatkoztak meg, vagy nem úgy nyilatkoztak meg, ahogy szerettek volna — mert féltek, félték okkal, vagy ok nélkül, de féltek, hogy szókimondásukért „megfizet” egyik vagy másik rossz vezető. Ami azonban mégis biztató volt e vetítés utáni beszélgetése^ ken, hogy a munkahelyi beosztottak felfigyeltek valamire: a filmben kimondták, hogy „meztelen a király”, hogy nem mindig a felettesnek van igaza, hogy senki sem csalhatatlan és senki sem tarthat igényt, beosztását, hatalmát kihasználva a csalhatatlanság nimbuszára, a tévedhetetlenség jogára. Amit pedig már kimondták, kimondanak valahol, az nem tabu többéi arról másutt te lehet beszélni, a filmbeli rosszul vezetett munkahelyhez hasonló életbeli gyárakban, üzemrészekben, intézmé lyekben tehát helye van, lehet, kell lennie a demokratizmusnak S e demokratizmus kialakításában, erősítésében a filmnek is szerepe van. A tartalmas, közérthető, lényegretörő és művé szileg átfűtött filmnek. Amit meg te néznek az emebrek. BÉKÉS MEGYÉBEN te az országos átlagnak megfelelően alakult a mozik látogatottsága az elmúlt évtizedben. Hárommillióra csökkent a nézőszám, bár a csökkenés az elmúlt három esztendőben nálunk te lassult. Sőt, egyes esetekben növekedésről vallanak a számok. Az ifjúság részaránya az összes látogatóhoz képest például az 1970-es 16,0 százalékról 1971-ben 17,4 százalékra, az egy ifjúsági előadásra jutó 265,3 látogatóról 265,7 látoagtóra változott Több mint kétmillió forinttal nőtt a megyében az állami támogatás — s ezt a tényt a látszólagos gazdaságtalanság ellenére csak üdvözölni lehet, hiszen a nagyobb támogatás nyomán kényelmesebbé, barátságosabbá válhatnak a megye filmszínházai, javulhat a géppark, jobb képet, tisztább hangot láthatnak, hallhatnak a nézők. Ez az egyik tényezője, hogy tovább lassuljon s majd nőjön a mozilátogatók száma. A másik, hogy növelni akarják a propagandaeszközök mennyiségét és fokozni a felhasználás hatékonyságát a Moziüzemi Vállalatnál. Részt kívánnak vállalni — s erre máris jó tapasztalatok vannak — a közönség, főként a fiatal közönség filmesztétikái nevelésében. Mindez szükséges a mozihálózat, a filmművészet közművelődésben játszott szerepének, el foglalt helyének erősítésében, az egyes alkotások — elsősorban a szocialista eszmeiségű, közérdeklődésre számot tartható alkotások — hatékonyságának növelésében. Közvetlenül vagy közvetve az ízlésformálás, szemé- lyiségalakítás, távolabbról pedig a szocialista demokratizmus fej_ lasztésében. FORGATHATNÁNK a fenti gondolattöredékeket, adatokat, be széigetés-darabokat másképpen is, sorrendjük változna csupán, tartalmukból nem veszítenének. Ahogyan a kaleidoszkóp is mindig önnön lényegét mutatja csupán. (d—6) Érdekes felmérés eredményeit dolgozták tel a napokban as Országos Idegenforgalmi Tanácsnál. Az év végén több mint 500 idegenvezetőnek küldtek kérdőíveket, s tettek fel különböző kérdéseket az idegenforgalomról. Megkérdezték mi iránt érdeklődtek legjobban a hazánkba látogató külföldiek. A válaszok szerint az idegeneket elsősorban a politikai és a szociális helyzet érdekelte, s csak ezután a ma- gyor konyha, a cigányzene, a folklór, és' végül a vásárlási lehetőségeik. Idegenvezetőink 94,8 százaléka tovább tanul, rendszeresen képezi magát. Az idegenevzető munka legtöbb nehézségét a válaszadók 75 százaléka elsősorban az utazási irodák nem megfelelő munkájában látta. A felmérés során arról is tájékozódtak, mit kifogásoltak a turisták a hazai vendéglátásiban. Elsősorban a közlekedési nehézségiek, az olcsó szállodák hiánya és a lassú útlevél- vizsgálat miatt panaszkodtak. Az idegenvezetők tapasztalata szerint a kitűnő szállással, a jó magyar konyhával és az élvezetes programmal szerzett kedvező benyomás hatást nem egyszer lerontotta egy piszkos mellékhelyiség. A vendégeikkel tálán legközvetlenebb kapcsolatban álló idegenforgalmi dolgozók kifogásolták, hogy kevés a propagandaanyag, nem megfelelő az új autóbuszok szellőzése, a farmotoros autóbuszok zajosak, nem hallani az idegenvezetők magyarázatát. Vendéglátóiparunknak nagyobb figyelmet kellene fordítani a különböző országokból érkezők sajátos szokásaira, étkezési hagyományaira, hiszen nem egyszer előfordult, hogy a szovjet vagy lengyel turistacsoportok esténként már nem kaptak teát Az Országos Idegenforgalmi Tanács vezetői, az idegenvezetők válaszai alapján még az Idd üdülési szezonban számos sürgő* intézkedést hoznak a kulturált vendéglátás és az idegenforgalom fejlesztése érdekében. Utazik a zenekar :í:tóv^-:s-ovod,-y-v--^v.;:vXv.' ....- .-. . .<yUeüuéuy Uyui* felvétele) Ki a jó vendég* látó?
