Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-14 / 138. szám

Ne a fogyasztó legyen a vesztes Irányelvek a* ifjúsági és úttörő létesítmények működésére Az ifjúságS és úttörő létesít­mények egységes elvek alapján történő működtetése érdekében az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalával, vala­mint a' KISZ Központi Bizottsá­gával együtt most irányelveket bocsátott ki. Az irányelvek egyebek között leszögezik: Az ifjúsági és úttörő létesítmények feladata, hogy állami intézmény­ként — sajátos eszközeikkel já­ruljanak hozzá az ifjúság neve­léséhez, művelődéséhez, szabad_ idejének kulturált eltöltéséhez" Az úttörőházak szolgálják prog­ramjaikkal a gyermekek nevelé­sét, művelődését, segítsék a kör­zetükben működő úttörőcsapa­tok tevékenységét. Az ifjúsági házak programjaik révén segít­sék a fiatalok világnézeti, poli­tikai, esztétikai nevelését, álta­lános és szakmai műveltségének fejlesztését. Biztosítsanak lehe­tőséget a kulturált körülmények között történő szórakozáshoz, az ifjúsági klubok működéséhez. A tanácsok a társadalmi szer­vek közreműködésével, a válla latok, szövetkezetek segítségével törekedjenek arra, hogy saját erőforrásaik figyelembevételé­vel biztosítsák az átvett létesít­mények fejlesztését új objek­tumok létesítését. Az ifjúsági és úttörőlétesítmé- nyek kizárólag rendeltetésüknek megfelelően használhatók fel. Az úttörőházakat minden általá_ nos iskolás gyermek és úrveze­tő, az ifjúsági házakat és parko­kat pedig valamennyi fiatal lá­togathatja, ha elfogadja és be­tartja a házirendben foglaltakat. Ezek a létesítmények . hetenként legalább hat alkalommal állja­nak a gyermekek, illetve az if­júság rendelkezésére. Az úttörő, és ifjúsági házak­ban, parkokban az igazgató munkáját társadalmi vezetőség, ifjúsági önkormányzat segíti. Mí Íz pH ahhoz, hogy fel- 1,11 íven épüljön egy épii let? A laikus szerint egy építte­tő, akinek pénze van, egy ter­vező, aki tervez, és egy építő, aki épít. A szakember tudja, hogy ez nem ilyen egyszerű. A részt­vevők közt található egy beru­házó is. Az teljesen világos, hogy mit akar az építtető és mit csinál a tervező és az építő, de minek közéjük a beruházó? Tu­lajdonképpen ez is nagyon egy­szerű. Hiába van pénze az épít­tetőnek, ha nincsenek szakem­berei, akik ellenőrizzék a beér­kezett terveket, a felhasznált anyagokat és általában az egész építkezést A beruházó vállala­tok tulajdonképpen ezért jöttek létre. Itt szakemberek dolgoz­nak, akik az építkezés összegé­nek egy bizonyos százalékáért átvállalják a szakértői gondo­kat a laikus építtető válláról. A BÉMIBER vállalat, teljes nevén a Békés megyei Beruhá­zási Vállalat végzi ezeket a te­endőket. Természetes tehát, hogy a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat hozzá­juk fordult, amikor a szarvasi ABC áruházat kívánták felépít­tetni. Átadták nekik a szükse ges összeg feletti rendelkezésé jogot és megbízták az építkezés teljes lebonyolításával. Ettől kezdve minden szerződést, min­den kifizetést a BÉMIER inté­zett. ök kötötték meg a szerző­dést 1970. április 30-án a Szarvasi Építőipari és Lakáskar­bantartó Szövetkezettel. 1971. au­gusztus 22-én fejeződtek be a munkálatok és szeptember 6-án került sor a műszaki átadásra. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tanúsága szerint az építtetők mindennel nagyon meg voltak elégedve. Szó'szerint ezt írták: „Építtető és beruházó külön kö­szönetét mond a kivitelezőnek a jó minőségben történt kivitele­zésért” Az általános megelége­déshez csak egyetlen ember nem csatlakozott, Tóth Béla, a Szarvasi Városi Tanács műszaki osztályának vezetője. Szóvá tet­te — ahogy ez a jegyzőkönyvben is szerepel —, hogy „az eladó­térben levő keret gerendáknál, különösen a középsőnél szemmel látható a lehajlás. Kérem a be-1 ruházót, hogy statikailag vizs­gáltassa meg.” Ezt a hibát tu­lajdonképpen a BÉMIBER-nek kellett volna felfedezni, hiszen ők a szakemberek és ők képvi­selik az építtető érdekeit is. Ehelyett azzal magyarázták a lehajlást, hogy még a betonozás során megsüllyedt a zsaluzat, tehát tulajdonképpen nem le­hajlásról, hanem ívelt betono­zásról van szó. (A BÉMIBER- nek persze a hibás zsaluzatot is észre kellett volna vennie és ki_ javíttatnia még ' akkor, amikor nedves a beton.) Azt nem lehet* fogni, hogy el kapkodta volna a statikai felülvizsgálást. Eltelt két hónap a felhívás óta és még mindig nem történt semmi. Á tervező és a bonyolító tárgyalga- tott egymással és ennék a végén kiadtak egy írásos nyilatkozatot, mely szerint a gerenda megfe­lel, de a kivitelezés minőségét megvizsgáltatják. Közben no vember 9-én az ABC-áruház megnyílt. Már folyt az árusítási amikor a BÉMIBER megrendel­te a felületek előkészítését a mi- nsség megvizsgálására. Ez abból állt, hogy a betongerendákról le­verték a vakolatot Ekkor fe­dezték fel a szövetkezet dolgo­zói a gerendák oldalán a repe­déseket. Táviratilag és telefonon több ízben felhívták a BÉMI- BER-t, hogy vizsgálja meg a repedéseket és s szükséges in­tézkedéseket tegye meg. ‘Erre nem került sor, így december 7-én éjszaka az élet- és vagyon­biztonság érdekében az áruház gerendáit középen aládúcolták. (Az alátámasztásra egyébként ■ szerencsés időpontban került ser. Kevéssel ezután ugyanis nagy mennyiségű hó esett s ezt a megterhelést a tetőszerkezet valószínűleg nem bírta volna el.) Közben folyt a levelezés, ho­gyan lehetne helyreállítani az ABC-áruházat? A Kereskedelmi Tervező Intézet, aki az egész épületet is tervezte küldött is egy megerősítési tervet. Ez al terv szakértők szerint nemcsak rettenetesen drága volt, hanem statikailag teljesen elhibázott is. íyes gyakorlat. Javítani és fej­leszteni kell viszont munkájuk összehangolását, ami egyrészt a községi pártszerv másrészt e szervezetek és mozgalmak já­rási szerveinek feladata. A KISZ községi szintű szer­veinek irányítása a községi pártszerv feladatai közé tarto­zik. A szakszervezeti munkát az illetékes pártszervezetek út­ján koordinálja. A Hazafias Népfront községi bizottságával a községi pártszerv közvetlenül tart szoros munkakapcsolatot. Bonyolultabb ez a közös taná­csú községekben: a társközsé­gek népfrontbizottságaival az ott dolgozó pártszervezeteknek kell együtt dolgozniuk, a párt- bizottságra vagy csúcsvezetőség­re pedig az összehangolás mun­kája vár. Amennyiben a sport­kör, MHSZ-klub, Vöröskereszt­szervezet községi szinten dolgo­zik, akkor pártirányításuk a köz­ségi pártszerv hatásköre, ha üze­mi, intézményi, hivatali keretek között dolgoznak, akkor az ott levő pártszervezeté. A' gazdasági élet pártirányí­tásával alapvetően a termelő és forgalmazó egységekben dol­gozó pártszervezetek foglalkoz­hatnak. E munka tartalmát a gazdasági életre vonatkozó párthatározatok ismertetése, végrehajtásuk megszervezése, segítése és ellenőrzése alkotja. A gazdasági egységeknek és intézményeknek csupán a leg­fontosabb munkakörei kerülje­nek a községi pártszerv hatás­köri listájára, ugyanakkor rendszeresen ellenőriznie kell m Itt folyó személyzeti munkát. Azokat a gazdasági egysége­ket, amelyeknek tevékenységi köre zömmel a községre korláto­zódik, a községi pártszerv ha­táskörébe kell utalni. Ki kell viszont emelni a községi köz­vetlen irányítás alól azokat a nagyüzemeket és intézménye­ket, amelyek tékenysége messze túlnő a község határain. fl tanácsi munka irányítása A tanácsok pártirányításának általános elvei változatlanok. Az érvényesítés módszerének azonban igazodnia kell a válto­zott körülményekhez. A községi pártszerv irányító munkájának célja, hogy erősödjék a tanács államigazgatási, népképviseleti és önkormányzati jellege, s mind tökéletesebben lássa el ez­zel járó feladatait. A községi tanács pártirányí- tására a községi pártbizottság, a csúcsvezetőség, vagy ahol ilyen nem működik, a községi alapszervezet és vezetősége jo­gosult. E szervek a tanács párt­irányítását a kommunista ta­nácstagok és a tanács választott vezetői útján látják el. Célszerű, hogy politikailag indokolt eset­ben, fontos döntések előtt a községi pártszerv hívja össze a tanács kommunista tagjait, is­mertesse velük a pártszerv ál­láspontját, kialakítva az egysé­ges állásfoglalást és biztosítva ennek egyöntetű képviseletét. A közös tanácsú és a nagy­községekben igen kívánatos a tanácsi dolgozók pártszerveze­tének megalakítása. Ezek azon­ban nem vehetik át a tanácsok pártirányítását a községi párt­szervektől. Az irányító munka akkor jő, ha nem sérti a tanács önkor­mányzati jellegét, s a pártszerv nem dönt olyan részletkérdések­ben, amelyek a tanácsra vagy szakigazgatási szerveire tartoz­nak. Állást kell viszont foglal­nia olyan kérdésekben, amelyek a község egész lakosságát érin­tik, amelyek hatással lehetnek a politikai hangulatra, mint pél­dául a fejlesztési tervek, beru­házások, bizonyos személyi ügyek. Fontos feladata a politikai munkának, hogy a tömegszer­vezetekre és mozgalmakra tá­maszkodva mozgósítsa a lakos­ság egészét a községi célok el­érésére, a társadalmi erőforrá­sok feltárására, koncentrálásá­ra és legcélszerűbb felhaszná­lására. A közös tanácsú közsé­gekben különösen nagy figyel­met kell fordítani az általános és társközségi érdekek össz­hangjára. A pártszervek megfe­lelő politikai és szervező mun­kával működjenek közre az ér­dekek egyeztetésében. Ilyen széleskörűvé növekedett tehát az a munka, melyet a községi irányító pártszerveknek el kell végezniük. S ennek ak­kor tehetnek megfelelően eleget, ha mindenkor világosan látják helyüket, szerepüket, és . hatás­körük megfelelő érvényesítésé­vel hangolják össze a rendelke­zésre álló erőket. Dr. Szabó Imre, az MSZMP KB alosztályvezetője Kivitelezése esetén tovább gyen­gítették volna az amúgy is gyen­ge tartókat. Megérkezett Minőségvizsgáló Intézet szakvé­leménye a betonozás minőségé­ről. Eszerint a felhasznált beton minősége és a beépített beton­acél szilárdsága messze mégha ladja a tervben előírt minőséget. A vasalás elrendezésével sem le­hetett probléma, a vasszerelést ugyanis a tervező és a beruházó átvette és elismerte, hogy meg­felel a tervezettnek. Nyilván­való volt tehát, hogy nem a ki­vitelezésnél történt mulasztás. Mivel a BÉMIBER nem volt hajlandó intézkedni, ezéi*t a Szarvasi Építőipari és Lakáskar. bantartó Ktsz saját költségén megrendelte a Szegedi Tervező Szövetkezetnél az ABC-ároház statikai felülvizsgálatát. Ebből a felülvizsgálatból aztán érdekes ] dolgok derültek ki. Először is) kiderült, hogy a tervben jelzett! betonacél-minőség egyszerűen j nem létezik. Sem a szákiroda­lom, sem- a Magyar Szabvány nem ismeri az ott jelzett anyag­fajtát. A tervező hibásan vá­lasztotta meg a tartóoszlopok szélességi méretét is. Az oszlo­pok — a beton keresztmetszete­ikhez képest — túlvasaltak és ez feltétlenül gazdaságtalan! megöl dás. De nemcsak drágáik az osz­lopok, hanem rosszak is, mivel az oszlopok és a gerendák csat­lakozásánál hirtelen keresztmet­szet-változás adódik (a gerendái ugyanis 40 centiméter széles), i ezért túlságosan nagy feszültség- j csúcsok alakulnak ki. Teljes1 mértékben rossz az egész keret­szerkezet vasalásának vonalve zetése is. Hibája a részlettervnek az is, hogy a hajlított acélokat éles töréssel ábrázolja, pedig a szabvány szerint minimálisan az acélátmérő tízszerese lehet a görbületi sugár. Helytelen és szabványellenes a betonacélok tervezett toldása is. Veszélyes mériékben alulméretezett a ge­renda középkeresztmetszete is. A betervezett vasmennyiség csak 45,3 százaléka a ténylege­sen szükségesnek. Hibáit köve-1 tett el a tervező a tervezői mű­vezetés során is, ugyanis a nyilvánvalóan szakszerűtlenül megtervezett vasszerelést átveti« és a betonozásra az engedélyt megadta. Nem IcpII szake-mber­11 nek lenni, hogy lássuk, egyértelműen’ a hibás tervezés, hanyag tervezői művezetés okolható, a gerendák nem megfelelő teherbírásáért (A KERTI-nek egyébként nein ez az első „remeklése” a megyé­ben. Szakértelmüket „dicséri” többék körött Békéscsabán, a Strand-étterem és a Körös Szál­ló, a gyulai Park-étterem, az eleki eszpresszó és még sorol­hatnánk a példát.) Hibás persze a BÉMIBER is. Ök ugyanis nem ellenőrizték a tervet, sőt azt mondták, hogy ez nekik nem is kötelességük. Felmerül a kér­dés: miért van akkor a BÉMI- BER szakember-gárdája, miért foglalkoztatnak statikust és egyáltalán, miért kapják a pénzt? Tovább nőtt az aktahalom, de a gerendák csak nem tűntek el az ABC-áruházból. Megállapo dás született ugyan, hogy 1972" február 15-én, tervegyeztetésre gyűlnek össze az érdekeltek, de erre nem került sor, mert a ter­vező nem jött eL Végül két hét ÉRTESÍTÉS! Virágárusító pavilo­nunkban, Békéscsabán, a kórház főbejáratánál VÁGOTT ÉS CSEREPES VIRÁGOK állandóan kaphatók. VASÁRNAP IS! ÁFÉSZ, BÉKÉSCSABA 413016 késéssel leküldött egy félig,- meddig kidolgozott megerősítési tervet. Ez mór első pillantásra sem tűnt túlságosan, megbízható­nak. A Szarvasi Városi Tanács műszaki osztálya meg is változ­tatta, megnövelte az alaple,me- zek méreteit. A szövetkezet még mindig úgy vélte — hiszen már eddig két rossz tervet kapott —, hogy nem megnyugtató a tervek pontossága. Kérte tehát, hogy csatolják a tervek mellé a mére tezésre vonatkozó számításokat és kérte még a tervező és a be­ruházó nyilatkozatát, hogy a megadott megerősítési terv meg­bízható. Ezt meg is küldték és ebben a tervező nyilatkozatot: tett. mely szerint „az épület ke- rets-zerkezetének a megerősítési terv alapján történő kijavítása a szerkezet állékonyságát bizto­sítja”. A szövetkezet — bár a tervezői nyilatkozat mentesítette őket az, esetleges felelősség alól — indokoltnak tartott még egy felülvizsgálatot. Felkérte a Bé­kés megyei Tanácsi Tervező Vállalatot, hogy a megerősítési terv statikai számításait ellen­őrizze. Az idő persze telt és az érdekeltek a Szarvasi Építőipari Ktsz-t tették felelőssé. Az élel­miszer kisker. például ezt írtai: „Nem tartjuk korrekt dolognak a ktsz eljárását, hogy mindig ígéretet tesz a munka elvégzésé­re, csak éppen a megoldás érde­kében nem, tesz semmit”. Pedig jól tették, hogy vártak, ugyanis a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat május 19-én küldött szakvéleménye szerint a mege­rősítési tervek teljesen rosszak A megfelelő megerősítéshez „ki viteli szintű” új tervekre van szükség. Így áll most a szarvasi ABC- áruház ügye. A sok levelezésből már akkora aktahalom gyűlt össze, hogy lassan azzal lehet pótolni a faoszlopokat. Idegesí­tő az a nyugalom,, ahogyan a két vétkesen felelős cég; A KERTI és a BÉMIBER tárgyaltgat egy­mással. Az iratokat nézve olyan, benyomása támad az embernek, hogy az egészért a felelősséget a legkisebbre a Szarvasi Építőipa­ri és Lakáskarbantartó Szövet­kezetre akarják hárítani. Pedig az ügy összes szereplője közül ez a cég az egyetlen, amelyik kötelességeit messze meghaladó an fáradozott az ABC-áruház ügyének érdekében. A hirtelen elvégzett megerősítési mun­kákért azóta sem kaptak egy fillért sem, és kérdés, hogy kap- nak-e valaha. A legnagyobb „S“ fogyasztó és az élelmiszer kis­kor. A Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 5 mák lió forintot fizetett ki, hogy kapjon érte egy szép, korszerű ABC-áruházat. Nyilvánvaló, hogy őket nem az érdekli ki rontotta el, hanem az, hogy mi­kor fogják helyreállítani. A fo­gyasztó pedig, aki végső soron a költségeket viselte, most bosz- szankedhat és kerülgetheti az oszlopokat. Néha a felelősségei is emlegeti, de ez úgy látszik, nem hallatszik el az illetékesek füléig Pedig ez a felelőtlen munkavégzés mindannyiunk zsebét érinti. Az övékét is. Lónyai László HŰTŐHÁZ felvesz férfi segédmunkásokat borsó-cséplőetető munkakörbe, 3 műszakos üzeme­léssel, jó kereseti lehetőséggel. 413057 3 1972. JUNIUS 14,

Next

/
Thumbnails
Contents