Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-13 / 137. szám
Mire ügyeljünk a háztáji sertésállomány nyári takarmányozásánál? Negyvenmillió zöldpaprika Tavaly 20 millió zöldpaprikára becsülték a Békés megyei termést. Az idén 40 millió zöldpaprikát termesztenek fóliasátrakban és fóliaházakban. A termés kisebb része exportra kerül, nagyobb része pedig a lakosság asztalára. A medgyes- egyházi termelők a MÉK javaslatára olyan fajta paprikát termesztenek, amely a külföldi piacon is keresett. Képünkön Petró István és felesége, medgyesegyházi termelők exportminőségű paprikát szednek az ültetvényről. (Fotó: S. E.) iiiiKHiHiiHiHiiiiiiHiiniitiiiiiniiiniiiiniiiiininiiiHMiiiinuiiiiiiuiiii» A szőlő hajtásválogatása, kötözése és visszavágása A félszabadulás után a nagyüzemi és a háztáji sertéstenyésztésben két lényeges változás történt. Az egyik a fajtaváltás zsír-sertesről hússertésre, majd ezt követően gazdasági takarmányok etetéséről áttértünk a keveréktakarmányok etetésére. A fehér hússertés a fajtában rejlő képességeit hagyományos takarmány etetésével kifejtem nem tudja. A táiptakarmányok hatására csökkent az egy kilogramm élősúly előállításához szükséges takarmány mennyisége, csökkent a hjizlalási idő, javult a jövedelmezőség. Az újfajta és a megváltozott takarmányozási körülmények számos állategészségügyi problémát hoztak felszínre. Ezek közül háztáji állományokban az emésztőszervi bántaimak a legjelentősebbek. A bántaimak okai etetéstechnikai hibák, a takarmányok nem megfelelő minősége és az ivóvízellátással kapcsolatosak. Etetéstechnikai hiba az etetési idő be nem tartása. Minden állatban — így a sertésben is — takarmányozás során feltételes reflexek láncolata alakul ki. Ha pl. késnek az etetéssel a szervezet izgalmi állapotba kerül. Az etetés késedelmessége miatt felborul a feltételes reflex, elmarad a Őszibarack-fáink védelme során tovább kell folytanunk a keleti gyümölcsmoly, a barackmoly, a kaliforniai pajzstetű,, a levéltetvek elleni rendszeres védekezést. A nedves, csapadékos idő miatt érdemes a moni- lia, s — ha már tavaly is pusztított — a lisztharmat ellen perIncze Ferenc: A krizantén 3., javított és bővített kiadás Kína és Japán dombvidékén ősszel gyér lombozató, margarétára emlékeztető virág nyílik, a napjainkban termesztett kri- zanténfajták őse. Szinte rá sem ismerünk, olyan gazdag alakban és színben utódainak sora. Hazájában — Japánban — a legkedvesebb növények egyike, még a császárok is méltónak találták címerük ékesítésére, s hogy alattvalóik se feledkezzenek meg a kellő tiszteletről, elrendelték a krizantén ünnepét. Sőt ebben az országban a legnagyobb kitüntetésnek is a Ohrisanthemum-rend számít. Ilyen elismeréssel kevés japán és kevés virág dicsekedhet; Ma már azonban nemcsak hazájában, hanem az egész világon elterjedtek és kedveltek színpompás virágai. Hogy menynyire népszerű hazánkban is, azt s könyv újabb kiadása is igazolja. Örömmel adjuk Incze Ferenc munkáját ismét a szakemberek és a kertkedvelők kezébe, hogy a krizanténtermesz- tés munkáit, a szaporítás és felnevelés módszereit, a régi és új fajták tulajdonságait a szerző közvetlen tőlmácsólásába-n elsajátítsák. A könyv a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában jelent meg. szükséges nyál és gyomor-nedv termelése. Az etetési idő eltolódása miatt fokozódik az állatok éhségérzete és később, ha takarmáinyhoz jutnak azt mohóbban fogyasztják. Ennek eredményeképp rosszabb lesz a takarmány emésztése, ami nemcsak a takarmány kihasználását rontja, hanem a gyomor- és bél- gyuilladás alapjául is szolgálhat. A gyomor- és bélgyulladások kialakulását segíti a hideg vízzel készített moslék. Az etetéstechnikai hibákhoz tartozik az átmenet nélküli takarmányváltoztatás is. Az állatok gyomorbéflcsator- nája alkalmazkodik az etetett takarmányokhoz. Hirtelen takarmányváltoztatás esetén nem tud azonnal alkalmazkodni. Hirtelen takarmányváltoztatásról van szó nem egyszer akkor is, amikor újabb takarmánykeveréket kezdenék etetni még ha ezt ugyanolyan megjelöléssel is • vásárolják. Ugyanis sok esetben a forgalmazó vállalat azonos jelölésű takarmányféleséglben változtatást kénytelen eszközölni. A kukoricát árpával pótolja. Takarmányváltoztatás esetén az új takarmányra fokozatosan (legalább három nap) beül áttérni. meteznünk. Különösen a július elején érő fajták esetében legyünk gondosak, mert ezeket az érés előtt már csak rövid hatástartamú készítményekkel kezelhetjük. A keleti gyümölcsmoiy második hernyónemzedékének egye- dei már főleg a gyümölcsöt károsítják. A hamvas őszibarack- levéltetű a lombkártételéhez a tetvek 'által kiválasztott mézharmaton megtelepedő korompenész fertőzése , is csatlakozik. Fokozódik a kaliforniai pajzstetű lárvarajzása is. sőt a szilva- pajzstetű tojásból kelő lárvái is megkezdik károsításukat. A felsorolt károsítok elleni együttes védekezésre készített permetléhez rovarölőszerként 0,25 százalékos Safidont, vagy 0,1 százalékos Bi 58-at, vagy 0,4 százalékos Nexiont, gombaölőszerként 0,2 százalékos Orthoci- dot, 0,3 százalékos Ortho-Phal- tánt és lisztharmat elleni szerként 0,3 százalékos Thiovitot vagy 0,05 százalékos Morestant, avagy 0,1 százalékos Karatha- ne-t adjunk. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Fundazol 50 WP nevű új gombaölőszer — azonnali fel- használásra — keverhető a Bi 58 rovarölőszerrel. A fólia alatt a napfényes, meleg idő hatására hirtelen felszökik a hőmérő higanyszála, bőségesen kell szellőztetni még a melegkedvelő paprikára és paradicsomra is, mert a meleg, párás térben a kórokozók köny- nyebben felléphetnek. Az étkezési hagyma- és maghozó ágyásokban továbbra is fontos feladat a peronoszpóra; valamint a tojásokból kikelő hagymalégy lárvák kártételének s ezáltal a másodlagosan fellépő rothasztó gombák tevékenységének megelőzése. A kombinált permetezésre 0,4 százalékos Zi- nebet vagy 0.2 százalékos Dit- hane M—45-öt -f nedvesítőszert + 0,1 százalékos Bi 58-at használjunk. Ha erre nincs lehetőség az új taikarmányt csak a harmadik napon adjuk teljes adagban. További etetéstechnikai hibák: az etetővályú rendszeres tisztításának elmaradása, a piszkos bélsárral, vizelettel szennyezett etetőtér. A megmaradt takarmány különösen nyári időben a vályúban bomlik, az emésztőrendszerbe jutva megbetegedést okoz. A takarmányok hibás tárolása, romlott penészes vagy lejárt tápok felhasználása, másfajú állatok részére készült takarmányok etetése szintén .gyakran eredményez a sertésállományokban hasmenést. A takarmányokat gondosan védeni kell a megázástól, a nedves helyen való tárolástól- őszitavaszi időszakban a párás és nyirkos levegőtől. Ugyanis a takarmány légszáraz állapota a legnagyobb biztosíték arra, hogy benne a baktériumok ne szaporodjanak el. Nyári időszakban kerülni kell a moslék előrekgszítését és napon tartását, mert hasmenést és egyéb megbetegedést okozhat. A moslék készítéséhez csak kézmeleg vizet használjunk. Az idegen helyről származó konyhamoslékot fel kell főzni a fertőző betegségek behurcolásának megakadályozására. Legtöbb gondot a takarmányokban előforduló különböző gombafertőzések okozzák. Ezek közül legjelentősebb a gabonafélék fuzáriumos fertőzöttsége. Fertőzött takarmány etetése esetén a megbetegedés mértéke attól függ, mennyi fertőzött alapanyag került a takarmányba. A betegség péraduzzanat- ban, végbélduzzanatban, péra és végbél-előesésben, kocáknál álivarzásban, fias kocáknál ela- pasztásban, vemhes kocáknál néha élvetélésben jelentkezik. Ezen betegség éllen védekezni úgy lehet, hogy a sertésekkel próbaetetést végzünk, ha kedvező az eredmény a takarmányt etetjük, ha nem, más takarmánnyal felújítva etessünk. A kémiai és mikrobiológiai követélményeknek nem megfelelő ivóvíz is gyakran hozzájárul az emésztőszervi betegsegék kialakulásához. Különösen megfigyelhető új állomány vásárlásakor, hogy a nem megfelelő ivóvíz fogyasztása után hasmenés lép fél, ama később, miután az állatok a vizet megszokták, elmúlik. Ez nem azt jelenti, hogy a víz károsító hatása megszűnt, a betegség továbbra is fennáll tünetmentesen. Legtöbb esetben rossz takarmány-értékesítésben nyilvánul meg. Még sok helyen vezetékes víz hiányában az állattartók kénytelenek állataikat ásott kútból itatni. Ezeken a helyeken vigyázni kell, hogy a kutat a fertőzéstől megóvjuk. A szakszerű itatás féü takarmányozás! Gondoskodjunk ártól, hogy állataink a nap minden időszakában ivóvízhez jussanak, ezzel elkerülhetjük azt még víz esetén is, hogy az állat egyszerre nagy mennyiséget mohón fogyasszon. A leírtak a sertések takaimá- nyozási eredetű emésztőszervi megbetegedések megelőzésére szolgálnak. A betegség jelentkezése esetén kérjék az állattartók az állatorvos tanácsát. Dr. Joó Jenő Állategészségügyi Állomás igazgatóhelyettese A házikerti szőlőtermesztésben jelentős szerepe van a hajtásválogatásnak és a kötözésnek. A kiskerttulajdonosok területi korlátozottságuk miatt igyekeznek sűrűbb térállásra telepíteni a szőlőt. Telepítés előtt is termőrefordulás után is bőséges szervestrágyázásban részesítik az ültetvényt. Ezenkívül öntözik, műtrágyázzák, lombtrágyázzák és serkentőanyagokat tartalmazó növényvédőszerekkel permetezik. így érthető, hogy a házikertek zömében dús lombozattal és rendkívül erős hajtásnövekedéssel találkozunk. A túl sűrű lombozat, a buja hajtásnövekedés nem kedvező a növény számára. Károsan befolyásolja a termésképzést. Az árnyékolt és szellőzetlen környezetben a kártevők, betegségek gyorsan terjednek. Ezért célszerű a beavatkozás, de csak a legszükségesebb mértékig. A hajtásválogatás ideje általában májusban van. Ilyenkor elsősorban a fölösleges meddő hajtásokat távolítsuk el. Kétrügves váltómetszés esetén két hajtást hagyjunk. A többi hajtást tőből törjük ki. A megmaradt hajtásokat raffiával kötözzük a támberendezés huzaljához. Egyszerűbb a megoldás, ha az oszlopok két oldalán párhuzamosan vezetünk huzalt és közé igazítjuk a hajtásokat. Ezzel sok időt takaríthatunk meg. Lényegesen megkönnyítheti munkánkat, ha raffia helyett az erre a célra gyártott műanyag karikát használunk. Ez több évre szól és kapható a békéscsabai vetőmagboltban is. A szőlő hajtásainak visszavágásával, visszacsípésével, hó- naljazással rendkívül sok hibát szoktunk elkövetni. Általában az erős hajtásnövekedés esetében idő előtt visszacsonkázzuk a szőlőt. Ezzel a fejlődésben, életműködésben, termésképzésben sok zavart okozhatunk. A korai csonkázással arra kényszerítjük a növényeket, hogy a hónaljhajtások kihajtsanak és gyors fejlődésnek induljanak. Ezzel még- j óbban elsűrűsödik lombozatunk. A legnagyobb bajt akkor követjük el, mikor a vissza- csonkázás következtében erős fejlődésnek indult hónaljakat tőből kitörjük. Az erős tápanyag, talajnedvesség következtében a telelő rügyek kihajtanak és ennek folytán az egész növény normális életműködése megbomolhat. Ez természetesen kihat a jövő évi terméshozamra. Erős hajtásnövekedés esetén, amíg csak lehet, ne csonkázzunk! Ha már elkerülhetetlen lehetőleg minél magasabban végezzük el. Az erősen fejlődésnek indult hónaljhajtásokat később 2—3 levél fölött csípjük vissza. A szőlőre igen kedvezőtlenül hat zöld állapotban a sok beavatkozás. Téli vagy kora tavaszi metszésnél igyekezzünk olyan megoldásokat találni, mellyel a későbbi beavatkozást minimálisra csökkenthetjük, így nagyobb terheléssel és termésmeghagyással is ellensúlyozhatjuk a túl buja hajtásnövekedést. Ha gyenge a hajtásnövekedés — sovány homoktalajon — ott a hajtásválogatásnak, csonkázásnak lényegesen nagyobb jelentősége van. Megyénk kedvező talajadottságainál fogva jellemzőbb az erős hajtásnövekedés, ezért e munkák végzésével az előbb említett tanácsokat vegyük figyelembe. Boros László kertészmérnök Az őszibarackos védelme
