Békés Megyei Népújság, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-11 / 136. szám
Kettőn áll a vásár! A Békés megyei Népújság közös keresztrejtvény-palyaza- tot hirdet a Füles című rejtvénylappal. A Füles június 18-án megjelenő 24. számában jelenik meg az egyik rejtvény, amelyben hat Békés megyével kapcsolatos megfejtést rejtettek el. A rejftvény párját lapunk, a Békés megyei Népújság június 18-i, vasárnapi száma közli ugyancsak hat Békés megyére vonatkozó sorral. Azok között, akik mind a Füles, mind lapunk „Kettőn áll a vásár!” című keresztrejtvényének megyénkkel kapcsolatos hat-hat sorának megfejtését beküldik, 10 darab 100 forint értékű vásárlási utalványt sorsol ki a Füles. Hogyan élnek a háztartásban dolgozó nők? 1 Hazafias Népfront megyei nöbizottságának kezdeményezése Petiteken Békéscsabán a Hazafias Népfront helyiségében tartotta tanácskozását a népfront megyei nőbizottsága. Nagy Imréné titkár megnyitó sizavai után Lapusnyik Lajosné, a nö- bdzottság elnöke tájékoztatta a résztvevőket az V. Hazafias Népfront kongresszus előkészületeinek eseményeiről és a kongresszuson szerzett tapasztalatokról. Többek között elmondotta, hogy megyénkben a népfrontgyűlések alkalmával örvendete. sen javult a választott vezetőségekben a nők és a fiatalok aránya. Országosan pedig összesen 34 ezer asszony és lány vesz részt a népfront munkájában aktívan. Komoly szerépük van a város- és községfejlesztési programok teljesítésében, a gyermekintézmények bővítésében, a szolgáltatások javítása- j ban. Második napirendi pontként igen érdekes témát beszéltek meg a nőbizottság tagjai. A Hazafias Népfront kezdeményezőEgy értekezleten az egyik felszólaló így kezdte beszédét: „Az előttem elhangzott pozitív hozzászóláshoz szeretnék csatlakozni.” Abban a pillanatban érkeztem ,amikor ez elhangzott, sére megyénkben is vizsgálatot tartanak a háztartásban élő dolgozó nők helyzetéről, problémáiról. Ezt ankétok megtartásával, valamint kérdőívek kiküldésével bonyolítják le. A megyében összesen mintegy 39— 40 ezer asszony dolgozik a családon belül, vagyis ez azt jelenti, hogy a megyében élő munkaképes nők 31 százaléka maradt otthon. Milyen az életük, hogyan képesek bekapcsolódni a társadalmi munkába, milyen problémáik vannak, ezeket vizsgálja a népfront bizottság A kérdőíveken többek között a háztartás gépesítéséről, a szabadidőről is kérnék választ az asszonyoktól. A megyében 11 községben tartanak ankétot hasonló témával. Az ankétok tapasztalatait, valamint a -kérdőíveken kapott válaszokat feldolgozzák és a szeptemberi nő- bizottsági ülésen tárgyalják meg, a javaslatokat pedig eljuttatják az illetékes fórumokra. így hát törhettem a fejem, milyen volt az a pozitív hozzászólás. Meg azon is, hogy van-e ugyanakkor negatív hozzászólás is. A „hozzászólás” szót még úgy, ahogy értem, de a másik kettőt meg kell magyarázni: Ha talán nem is örök, de mindenképpen hűséges segítőtársam, az értelmező szótár szerint e szavaknak egész sor megfejtésük van. Csak ki kell választani a „hozzászólásához leginkább illőt. Ha egy hozzászólás pozitív, akkor valószínű, hogy itt a pozitív nem feltétlenül jelenti azt, hogy nullánál nagyobb. Legfeljebb több. Mert vannak olyanok, akik órákon át szólnak hozzá, mégsem mondanak semmit. A semmi pedig tulajdonképpen nulla. Vagyis a pozitívan hozzászóló nullánál többet mond. Nem úgy a negatív felszólalás, amely egyaránt jelenti azt, hogy amit tartalmaz, az a nullánál is kevesebb (nem tudom, hogy csinálja), illetve azt, hogy ami elhangzott, azt éppen ellenkező értelmében kell felfogni. I Vagyis: ha egy beosztott el- 1 meséli egy másik beosztottnak, hogy közös főnökük ma reggel elesett, de úgy, hogy még a kalapja is elgurult, méghozzá egy jó nagy pocsolyába, s hogy ezt ő, a beosztott látta mind a két szemével, s rendkívül negatív jelenségnek ítélte meg. akkor ember legyen a talpán, aki el akarja dönteni, hogy ez most pozitív, tehát valódi sajnálkozás a beosztott részéről, avagy éppenhogy negatív, azaz a várt eredményt nem mutató. A várt eredmény ugyanis az, hogy egy ilyen esetet a beosztott kárör- venflőn mesél el. Igen ám, csakhogy legszebb öröm a káröröm. S ami a legszebb, az feltétlenül pozitív kell hogy legyen. Ezeík szerint megállapítható, hogy adott esetben a negatív jelenség is válthat ki pozitív érzést. (kőváry) Ötvenezer forintos nyeremény a borítékos sorsjegyen Mióta ismét árusítják a borítékos sorsjegyet Békécsabán, állandóan nagy tömeg veszi körül Deutsch bácsit, az OTP bizományosát a Tanácsköztársaság út és az Irányi út sarkán. Sokan bíznak benne, hogy 4 forintért nagy nyeremény birtokába jutnak. Nem nagy összeg az a 4 forint, és ha nem nyernek, akkor se nagyon bánkódnak, hiszen a sport borítékos sorsjegy hasznát a magyar sport-1 mozgalom élvezi. Tavaly is voilt| már Békéscsabán egy szerencsés húzás, ekkor Knyihár Már- tonné sors jegyére volt ráírva: 50 ezer forintot nyert. Az idén június 9-én, pénteken ismét Békéscsabára látogatott Fortuna. Prisztavok András békéscsabai lakos két sorsjegyet vásárolt. Mikor kibontotta, az egyiket a szemétkosárba dobta, az nem nyert. A másakról viszont örömmel látta, hogy 50 ezer forintot ér. Gratulálunk a szerencsés kezű olvasónknak. Visszatérés A szárító soprák között poros fű és keskenynyomtávú sínek. Motoros vontatásé kocsikon nedves téglák, a présgép egyenletesen zakatol. A vágókar ritmikusan lecsap és emelkedik. Fél- ereszes tető alatt dolgoznak a békéscsabai téglagyár 3-as présgépének téglaelszedői. mégis csillog homlokukon a verejték, a 30 fokos hőségben. ■— Dóczi Andrást keressük — szóhtom meg az egyik félmeztelenre vetkőzött fiatalembert. A gép zajában csak sejtem a válaszát, de útbaigázító kézmozdulatából megtudtam, hogy a magas, szőke férfi az, akivel beszélni akarok. — Igen, nemrégen szereltem le a határőrségtől. Innen, a 3-as présgéptől vonultam be és) ide jöttem vissza. Megtartották a helyemet, s most 600 forinttal többet is keresek, mint amikor elmentem. Tudja, jólesik az embernek, ha a munkahelyén visz- szavárják. — És otthon? — Erről nem szeretek beszélni — mondja és szája szögletében keserű vonás jelenik meg. Érezhető, hogy ezt a témát nem szabad feszegetni. — A munkatársak között többen azóta kerültek ide, amíg én katona voltam. Hamarosan ösz- szeszoktunk. — Ügy tudom, a határőrségnél a KISZ-szervezet sportfelelőse volt, itt pedig nem tagja az ifjúsági szervezetnek. — Nem kerestek meg az alapszervezettől, miután visszajöttem. — Maga kereste őket? — Igaza van. Én sem... De tudja, olyan helyzet alakult... Elharapja a mondatot. Aki most látja, annak az a gondolata, hogy Dóczi András visszatérése a polgári életbe nem volt zökkenőmentes. Talán a KISZ- szervezethez is ezért nem találta az utat. Az is igaz viszont, hogy az úton két irányba lehet haladni. A KISZ-szervezettől a leszerelt katona irányába is lehetséges. A Gyulai Vízügyi Igazgatóság építkezésén három méterrel a föld felett ácsoláson dolgozik Gurzó Tivadar ács-szakmunkás, amikor keresem. — Méhkeréken lakom, onnan vonultam be az egyik műszaki alakulathoz. 1963 óta dolgozom a Békés megyei Építőipari Vállalatnál. Mielőtt katonának mentem, a vállalatnál azt mondták, leszerelésem után visszavárnak. A Miklián Péter ácsbrigád vissza is fogadta a jókötésű, ügyes kezű szakmunkást. Munkabére 300—400 forinttal magasabb, mint amikor bevonult. — Édesapám és édesanyám is beteg, két kisebb testvérem van még otthon a nyolc közül, akikről részben nekem kell gondoskodnom. S mire ezek a sorok megjelennek, Gurzó Tivadar boldog vőlegény. Tegnap, június 10-én tartotta eljegyzését menyasszonyával, akiről annyit tudunk, hogy Mária. Gratulálunk. — Nem volt időm sokat gondolkodni a leszerelés után azon, hogy mit csináljak. Munkába állni minél hamarabb, mert kell a pénz. Mosolyogva mondja, hogy jobb volt a katonaságnál, s amikor megkérdem miért, azonnal válaszol. — Kevesebb volt a gondom. Megcsináltam, amit kellet a többi nem tartozott rám. Parancsnokaim rólam is gondoskodtak. Itthon pedig., jócskán fő a fejem, hogyan, miképpen alakítsam az életemet. Magabiztos, katonaviselt szakmunkás Gurzó Tivadar. Vissza— Jólesik az embernek, ha a munkahelyén visszavárják térése a polgári életbe zökkenő- mentes volt. Gondjai ugyan vannak. de minden bizonnyal megküzd velük. Mezőberényben, a DÉMÁSZ- kirendeltségen fiatal mérnök igazít útba. Szász József éppen csúsztat, s ha beszélni akarok vele, a község határában, az Ö- kertben megtalálom. A tanyaudvaron láncra kötött kutya csahol, fiatalasszony lép ki a konyhából. — Néhány perccel ezelőtt ment el Józsi a szomszéddal, megnézi a háztáji lucernát. Jönnek nem. sokára, tessék beljebb kerülni. S amíg a házigazdára várunk, Szászné elmondja, hogy hosszú volt a várakozás, pedig a férje sokszor kapott eltávozást és szabadságot. Motorkerékpáron érkezik a szomszéd és Szász József. A kötött izomzatú villanyszerelő a kertbe siet. — Ne haragudjon, de meg ykell locsolnom a zöldséget, közben beszélgethetünk. Kihasználom ezt a szabadnapot, itt a ház körül teszek, veszek. Délelőtt az ólat javítottam. A kút mellett duruzsol a Sihi- szivattyú. a csőből ömlik a növényeknek életet adó víz közben a leszerelt katona szóján peregnek a szavak. — Azt hittem, soha nett} lesz vége a katonaságnak, pedig alapjában véve, nem volt rossz dolog. Amikor aztán leszereltem, szinte futottam haza, innen meg a vállalathoz. Hatan vagyunk egy brigádban. A többiek idősebbek nálam, talán ezért esett annyira jól, hogy nehezen vártak vissza. A kirendeltségvezető is nagyon rendes, 150 forintot emelt a fizetésemen. Nevet, amikor a munkábaái- lás első napjai szóbakerülnek. — Sokat vagyunk oszlopokon és bizony az első napokban a lá_ bahn nagyon megérezték. Olyan izomlázam volt, alig bírtam mozogni. A többiek előtt persze titkoltam, de csak észrevették. Ugrattak is egy kicsit, módjával A tenyerem meg kifinomult a hadseregnél — modem technikát kezeltem —, most meg nézze — és mutatja megkérgesedett kezeit. — Amíg katona volt, nem gondoltak gyermekre. — Most már arra is sor kerülhet — válaszolja Szász József — és a fiatalasszony, aki a futószőlőt kötözi, szégyenlősen elfordítja a fejét. Nemrégiben szerelték le a honvédségtől. Visszatérésük a polgári életbe, kisebb, nagyobb zökkenőkkel sikerült. Az otthon és a munkahely, a munkatársak vártak Őket. Botyánszki János — Kevesebb volt a gondom. Megcsináltam, amit kellett, a többi nem tartozott rám. Fotó: G. E. A krakkói színes ablakok A színes ablakműyészetnek | középkori: hagyománya van Len- | gyelországban. Azokból az idők- 1 bői kevés színes ablaküveg-em- I lék maradt, de mindegyik híres; darabja az „ablakművészetnek”, i A lengyel színes ablakművészek j — Megofíer, Uzemblo, Fries és mindenekelőtt Viszpjanszki — teljesen új elemeket vittek ebbe 1 a művészeti ágazatba. Legtöbb-1 jük Krakkóból származik, ahol j ma is — messze földön híres — színes ablakkészítő műhely működik. A hatvan éve fennálló műhelyben Viszpjanszki és Me- goffer rajzai alapján is készültek színes ablakok. A munka ma is a régi módszerekkel folyik. Ahhoz, hogy a színes ablakok kialakításához szükséges 300-féle színárnyalat megszülessék, a sokfajta üveget darabonként egyedi módszerekkel kell megfesteni — mindegyik üveg- darabkát ólomkeretbe illesztik és így állítják végül össze a nagy, színes ablakokat. A műhelyt állandóan elárasztják megrendelésekkel mind az egyházi, mind a világi intézmények. Nemrégiben fejezték be a labinovici hadifogolytábor mártír-múzeuma számára készített nagy — 13 négyzetméteres — színes ablak munkálatait. Most a vavelsziji katedrálds számára készítenek középkori motívumokkal díszített színes ablakokat és krakkói ablakok árasztják majd el sejtelmes fénnyel a sztargard-secinszki gót székesegyházat is. Pozitív — negatív Mii jelent magyarul?
