Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-10 / 108. szám
\ Reklám mindenütt Miért szükséges az áru- és kereskedelmi propaganda? Reklám a sajtóban, reklám a falak és hirdető-oszlopok plakátjain, reklám a rádióban, a televízióban, mozikban — reklám mindenütt... A reklámtevékenység szélesedése, az a tevékenységre fordított pénzeszközök növekedése — mint azt a kutatások és a tudományos irodalom is igazolja — világjelenség. A szocialista országokban, különösen az utóbbi éveket tekintve, a reklámnak valóságos reneszánszát tapsztalhatjuk, s ez abból is következik, hogy a kereskedelmi reklámnak a szocialista gazdálkodás viszonyai között jelentős, fontos gazdasági és társadalmi feladatai vannak. A szükségszerűen intenzívebb reklám közgazdasági alapja: a szocialista termelő erők fejlődése. -A reklám birodalmából’' c. kö■ A Magyar Nyelv j Hetén hallottuk: j ■ ■ „Fene egye meg magát!H 5 ■ Hallottuk a címben idézett j mondatot, sőt a tv „jóvoltából” : láthattuk is azt az erőltetett l szituációt, mely egy reklám ; kapcsán, a fent idézett mon- \ dat kinyilatkozására késztette jj jeles színészünket. Eltalálták, 5 arról a reklámról van\ szó, : melyben Kibédi Ervin egy ba- * bakocsiban tolja az utcán, hasz- \ nálathatatlanná lett rádióját, s • közben találkozik Hlatky Lász- : lóval, aki minden erővel azon : fáradozik, hogy az „értetlen” j Kibédinek megmagyarázza, • hogy kössön szerződést a j RÁVISZ-szal. s akkor a szere- : lök a lakására mennek, nem ■ kell neki fáradoznia a készülék karcolásával. Kibédi — mint ezt a Hacsek és Sajó jelenetekből már megszoktuk — nehezen „veszi a lapot”, s ezért kapja meg a magáét „fenemódjára”. Sokat gondolkodtam rajta, hogy miért került ez az erős, felkiáltó mondat ebbe a naiv kis reklámba, hiszen értelmét nem igazolja semmi, szükségességét pedig még matematikai tétellel sem lehet bizonyítani, ebben a szituációban. Nem, mert „A magyar nyelv értelemző szótára” szerint, — annak is II. kötetében és a 766. oldalon — a „fene” szavunk magyarázataként első helyen ez áll: „Fekély, gennyes seb." Általában jóindulatú vagyok, s ezért nem feltételezem a tv reklámszakemberei részéről, hogy úgy kíi'ánnak Információt szolgáltatni, hogy közben azo- . kát. akik nem értik meg az első hallásra a reklám mondandóját, ilyen alattomos, ocs- mány betegséggel kívánják „ellátni”, Ha pedig nem így van, akkor azt kell feltételezzem, hogy a római Ovidius tanulságos története elevenedett meg előttem, akire Augustus császár. valamilyen udvari pletyka miatt annyira megharagudott, hogy kitiltotta őt Rómából, a fénytől csillogó metropolisból, a söprödék lakta Tomi-ba. ahol nemcsak korábbi környezetére, de nyelvére sem ismert rá az egykor ünnepelt költöfefedelem, aki bánatában így sóhajtott fel: „Hic ego barbarus sum, quia non intelligor nullt” (A barbár én vagyok Itt, mert senki sem érti beszédem.) De hát lehet-e célja ez, egy tömegkommunikációs eszköznek, ráadásul azon a héten, melyet anyanyelvi kultúránk fokozott ápolásának céljára szenteltünk? Szilárd Adóm tetben olvashatjuk' a reklám szükségességét minden árugazdálkodásban a termelés fejlődésének adott szakasza szabja meg, amely egyben meghatározza a szükségletek fejlődését, a fogyasztás szívonalát, a piacon kialakult viszonyokat, a kereslet és kínálat terjedelmét, szerkezetét, egymáshoz viszonyított pozícióját is. Megállapíthatjuk, áétgé szórt ellenvéleményekkel szemben is — hogy a magyar reklám általában megfelel gazdasági-társadalmi viszonyaink követelményeinek, jól elégíti ki a vele szemben jelentkező társadalmi szükségletet. A reklámtevékenység — mint Budapesten az elmúlt év decemberében lezajlott II. Reklámkonferencián is megállapították —, lényegében helyesen szolgálta az alapvető gazdaság-politikai feladatok megvalósítását. „Az elmúlt évek reklámtevékenységében — hangsúlyozta dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszterhelyettes — jelentős eredményeink vannak. Ha valaki figyelemmel kíséri a televízió, a film-, a rádióreklámot. a sajtóreklámot, ha megnézi a város képét, a kirakatokat, a hirdetményeket, köny. nyen felfedezheti ezt a jelentős javulást. Az utóbbi négy évben az áruforgalom mintegy 40 százalékos növekedést mutat Magyarországon . a reklámköltségek ugyanennyi idő alatt 100 százalékosan növekedtek. Magyarországon az összes kereskedelmi forgalom értékének 0.12 százalékát fordítják reklámra. Mindez arra utal, hogy a vállalatok mindinkább felismerik a reklám jelentőségét és hasznos szerepét. kiderül, hogy a reklámtevékenység feladatai lényegében a társadalmi újratermelés jiárom fontos szférájában jelentkeznek: a termelésben, az eladásban és a fogyasztásban. Ebből következik, hogy a szocialista reklámnak — a termelés-eladás- fogyasztás fenti körében, a népgazdasági-közösségi érdekszintből ívelve, a háztartás-gazdálkodásban leginkább lemérhető egyéni érdekekig — elsősorban tájékoztató-jellegűnek, meggyőzően orientálónak, ízléstfor- málónak kell lennie, illetőleg funkcióit ily módon kell betöltenie. Ennek érdekében informatív jellegű szép magyar stílusban, rádiószerűen, vagy éppen tv-sze- rűen, vagy az adott lap profiljába legjobban beilleszkedően megírt a vásárlási indítékot meg. találó, a vásárlási szándékot felkeltő, a vásárlást megfelelően orientáló, a vásárlókat nem bősz. szántó, kulturált, ízlésformáló, megkapó és mindezekkel együtt egyre magasabb művészi színvo. nalú reklámokra van szükség. Mind a sajtóban, mind a rádióban, a televízióban, a mozikban, mind a plakátokon és egyéb ,,reklámhordozó”ná). A reklámokat általában szakA íentiekből FELAJÁNLJUK megvételre tipizálás miatt, generáljavított D4KB ERŐGÉPÜNKET valamint SZF 800 TÍPUSÚ FŰRÉSZGÉPEINKET Érdeklődni lehet a műszaki vezetőnél, Doboz, Petőfi Tsz. Telefon: 9. 2851 A lapok emberek készítik, de a megrendelők hagyják jóvá, illetve fogadják el végső formájában. A „felsőbb beleszólás” — amelyben gyakran megnyilvánul a reklám- szakma valamiféle lenézése is — olykor félreviszi a reklámot. Van olyan téves megrendelői nézet is, amely azt állítja, hogy a rek. lámoztató cég a pénzéért megvásárolhatja a lapok hasábjait, vagy a rádió, televízió egy-egy műsorpercét, következésképp ott bármit megjelentethet, akár egy. egy fűzfalelkű propagandistapoéta kínrímes álversikéit is. Erről szó sincs! a rádió és televízió elsődlegesen politikai, tájékoztatási, művelődési, nevelési-szórakoztatási funkciókat töltenek be; a reklámtevékenység mindezek alárendeltségében, az alapfeladatok elsődlegességében jelentkezhet. Egyetlen hasáb-milliméter, a rá. dió és a televízió egyetlen perce sem eladó elfogadhatatlan reklámszövegek közlésére. Kétségtelen. hogy a reklám közléséért, sugárzási idejéért a megrendelő fizet, — de a szerkesztőnek az a kötelessége, — legyen bár lapról, vagy rádió-, televízióról szó —, hogy szerkesszen és a szerkesztői elveknek, vagy műsorpolitikának megfelelő reklámokat engedjen közzé tenni. Olyan reklámokat, amelyek megfelelnek a megrendelői igényeknek éppen úgy, mint a Rádió- és Televízió, vagy a lapok részéről megnyilvánuló színvonal-elvárásoknak. A MSZMP X. Ä sanak határozata rögzíti: „A gazdaságirányítás mai rendszerében fokozódik a kereskedelmi szervek hatásköre és felelőssége. Feladatuk. hogy a lakosság növekvő igényeinek figyelembevételével a termelőüzemektől megfelelő időben, kellő mennyiségben, minőségben és választékban rendeljék meg a szükséges árucikkeket, és hogy megismertessék a vál lalatok által kínált új terméke két a vásárlókkal”. A sajtó — benne a mi lapunk is — és valamennyi reklámhordozó tevékenységével ezt a feladatot szeretné mindjobban segíteni. D. F Új folyóirat: Kóta Két esztendővel ezelőtt alakult meg hazánkban a Kórusok Országos Tanácsa, népszerűbb nevén: KÓTA s az uj szervezet két ideiglenes tájékoztató után most évente ötször megjelenő folyóiratot indított útjára. Folytatásaként az 1950-ben megszűnt, de azelőtt majd egy évszázadig meg. jelenő kóruslapnak. Az új folyóirat célja, hogy segítse a kórusokat a jobb éneklésben, kifejezőkészségben, mű. sorválasztásban, egymás életének megismerésében — elsősorban a kórustagoknak, karveze tőknek, népművelőknek szánva riportjait, cikkeit, tanulmányait. Az első szómban a Páva-mozgalomról, a nemzetközi kóruséletről, külföldi vendégszereplésekről, hazai dalosokról olvashatnak az érdeklődők. Ezenkívül énekkari híradó, kották, könyvek, hanglemezek szemléje, zenetörténeti eseménynaptár, keresztrejtvény és néhány zenei tárgyú anekdota egészíti ki a Kóta gazdag tartalmát. A Szputnyik májusi száma A folyóirat izgalmas utazásra viszi az olvasót a világ leghosz- szabb vasútvonalán, a Transszi. bériai-vasúton. Húsz perc alatt majdnem 10 000 km-t tehetünk meg. Az utazás nem a levegőben, magasan a felhők felett történik, hanem az olvasó a kényelmes hálókocsi-fülkébe képzelheti magát, s szeme előtt futnak el a tájak, az ott élő emberek. Riport készült egy üzbég nőről, Ziha Ganievaról, aki most tudományos dolgozó, de a második világháborúban mesterlövész és felderítő volt. A folyóirat bemutatja Ejzsen Veverisz lett költőt, aki csak hetvenéves korában vitKenyerek, lejlák, hálók a csabai TIT-ben Hétfőn este néprajza fotókiállítás nyílt a TIT békéscsabai Értelmiségi Klubjában. A házi kenyérsütés mozzanatait ábrázolja egy sorozat a lisztsZitáiástól a dagasztáson és a sütésen át a kenyérszegésig. Más fényképek vesszőfonásról, hálókötésről, halászatról vallanak. Tucatnyi fotón szél-, víz-, időmarta temetői fejfákat láthatunk. emberalakjukkal, felirataikkal, pusztuló anyagukkal a múlandóságot idézik. A kiállításon Márton László alkotásai szerepelnek. Hatvani Dániel: Elírt megfontolt szándékkal 4 1972. MÁJUS 10 Interjú a iojtogatóval Karácsony előtt pár nappal e sorok írója magnetofon segítségével készít interjút Király Róbert, tel. — Hogyan telik az idő itt, a fogdában? — Elolvastam már vagy tizenhét könyvet. Meg kaptam anyámtól csomagot, volt benne csoki is meg külföldi gyártmányú erős cukorka. A csoki fóliájából és a cukroszacskóból csináltam hamutartót. Felerősítettem a falra. így, ha cigihez jutok, nem kell a padlóra hamuzni. Nagy híve vagyok a tisztaságnak... — Ha előbb tud a cselekmény tervéről, vajon elköveti-e? — Az idő, az hiányzott hozzá... Hogy fontolóra vegyem a jogi következményeket. Finomabban ki lehetett volna dolgozni... És ha együtt hallom a két Zolit, te hogyan gondoltad, te meg hogyan, és ha nem lett volna logite el költeményeit egy kiadóhoz, Tair Szalahov azerbajdzsáni festőt és végül Valerij Borzov ukrán sportolót, a közelgő müncheni olimpia egyik szovjet reménységét. Filmekről is is a folyóirat. A májusi szám a Felszabadulás című filmalkotás két utolsó részéről, a Berlin elestéről és a Harmadik Birodalom összeomlásáról közöl ismertetőt. Akiket pedig az orvostudomány érdekel, azok tudomást szerezhetnek a szovjet orvosok újabb felfedezéseiről, arról, hogyan lehet felismerni a kezdeti májrákot. A „Levél a túl. világról” című regény izgalmas és közel áll a krimi műfajához. Arról szól. hogy egy véletlenül talált levél miként változtatja meg egy halászhajó elsüllyedésével kapcsolatos vizsgálat égés* menetét. A Szputnyik 176 oldalon zseuu könyv formájában, színes es fekete-fehér illusztrációkkal jele- nik meg. Az APN havonta adja ki orosz, angol, francia és német nyelven. (APN) Előadás amatőrfilmeseknek Május 10-én este 6 órakor Békéscsabán, az Ifjúsági és Üttö- t-őházban Buglya Sándor, a Ma. gyár Amatőrfilmesek Szövetségének főtitkára a forgatásról tart előadást. Előadását 8 és 16 millu méteres filmekkel szemlélteti. A gyulai művelődési központ bázisfaladatként foglalkozik az amatőrfilmes mozgalommal. Ez az elaődás terveik egyik pontja- nek megvalósítása. 18. kus, amit mondanak, elküldtem volna őket a fenébe... — Furcsa kérdés ilyen helyzetben: vannak-e tervei? — Szeretnék még egyszer becsületes ember lenni. Az őrnagy, aki itt volt a BM-től, szintén ezt kérdezte. Neki is ezt mondtam, amit most. De ő erre megvetően csak ennyit mondott: „A fenéket, még nagyobb gazember leszel”. De én elhatároztam, lesz belőlem még becsületes ember... Egész nap álmodozom, hogy mi lesz majd akkor, ha kiszabadulok. Mondták itt, hogy majd szép pénzt fogok kapni, ami összegyűlik a munkám után. Lehet, hogy húszezer is lesz. Felruházkodom belőle. Ha sikerül szakmát tanulni, akkor a maradék nyolctízezerből nyitok egy maszek víz. vezetékszerelő-műhelyt. Mert ezt a szakmát szeretném itt kitanulni, ha egyáltalán még mód lesz rá. Ilyen szemponból még jó is, hogy itt vagyok, mert nem pocsékolódik el az időm, a munkára és a tanulásra tudok majd kon. centrálni... Ha sikerül a maszeküzlet, akkor két év alatt én ősz. szeszedem magam. Mert az biz. tos, hogy jó szakember leszek. És a jó szakembert megfizetik. Lesz házam, kocsim. És vezethew tem-e. Azt mondta, hogy ez lehetséges lesz. Mert majd egyszer rehabilitálnak. De én tudom, hogy nem leszek már úgy sem az az ember, aki eredetileg lehettem volna. Nem szakmailag értem ezt... Hiába leszek becsületes, mások számára én leszek a taxi. sofőr gyilkosa. — Lehetséges tehát a becsület tes élet? — Azt hiszem, igen... A vízve. zetékszerelő szakmáról beszéltem... Van Izsákon egy ismerő, som, ennek is az a szakmája, még. csak huszonhat éves, de már Kecskeméten van lakása, s mindennap csak azt látom, illetve hát láttam, hogy furikázik a kis Trabantjával, végigsuhan a falun. mintha nem is dolgozna. Pedig hát, tudom, dolgozik. De amúgy semmi gondja nincs... A tiszthelyettesi jó lett volna. Ha megnősülök, azt mondták, kapok szolgálati lakást. Jó érzés az, ha megvan a lakás, mondjuk egy két szoba-összkomfort... De ha építtet az ember, és én építtetni fogok, az is nagyon jó, abszolút kényelem meg minden... Pénzem lesz, mert keresek, de abból is
