Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-09 / 107. szám
A tanácsok műszaki szak- j igazgatási szerveit többször ke- I resik íel — közületi és magán- j beruházók, illetve építtetők, | valamint tervezők olyan kérdéssel, hogy kiket bízhanak meg építéstervezési tevékenységgel, illetve kiknek végezhetnek tervezési munkákat. A tanácskérések jellege, valamint a területen végzett ellenőrzéseik azt igazolták, hogy — a közületi beruházók nem minden esetben ismerik, hogy az építés-beruházás megvalósításához szükséges műszaki tervek elkészítésére kik Jogosultak, kikkel terveztethetnek; — a tervezési Jogosultsággal rendelkező állampolgárok kik részére, milyen tervezési tevékenységet végezhetnek; ' — a magánépíttetők sem ismerik kellően azt, hogy kivel terveztethetnek. A tájékozatlanságot, a tervezési tevékenységet végző egyes állampolgárok kihasználták és jogtalan anyagi előnyökre tettek szert. Előfordult olyan eset, amikor ehhez a közületi beru- [ házó és néhány I. fokú építésügyi hatóság is — a kellő körültekintés hiánya miatt — lehetőséget adott. Mindezek szükségessé tették, hogy 1969-ben a megyénkben levő mintegy 190 tervezési jogosultsággal rendelkező magántervező részére a megyei építésügyi hatóság tájékoztatást adjon arról, hogy a magántervezők kik részére jogosultak tervezési tevékenységet végezni. Ezzel párhuzamosan felhívást intézett a megye területén levő összes elsőfokú építési hatósághoz a tervezési jogosultság szabályainak és azok betartásának szigorú és fokozott ellenőrzésére. A megyei építésügyi hatóság 1970-ben megtartott ellenőrzése azt állapította meg, hogy a magántervezőknek adott tájékoztatás és az elsőfokú építésügyi hatóságokkal közölt eljárási szabályzatok ellenére több magántervező jogtalan építéstervezési tevékenységet végzett, amelyet az I. fokú építésügyi hatóságok egy része elfogadott. Mivel a közölt tájékoztató és felhívás ellenére a jogtalan tervezés nem szűnt meg, és e tervek hatósági engedélyezése előfordult, ezért a megyei építésügyi hatóság 12 magántervező tervezési jogosultságát megvonta, 13 magántervezőt figyelmeztetésben részesített és két elsőfokú építésügyi hatósági dolgozó ellen fegyelmi felelős- ségrevonást kezdeményezett. A megye többi magántervezőit erről tájékoztatta, egyben ismételten -felhívta figyelmüket az általuk végezhető tervezési munkákra. Ezzel párhuzamosan körlevél útján nyomatékosan felhívta az elsőfokú építésügyi hatóságok figyelmét az egységes, törvényes eljárás betartására, az építési engedélyezési eljárás során a tervek fokozottabb felülvizsgálatára és a tervezők által jogtalanul készített tervek elutasítására. Az intézkedések végrehajtását a megyei építésügyi hatóság 1971-ben és ez évben több építésügyi hatóságnál ellenőrizte. Az ellenőrzés megállapította: — a jogtalan tervezés jelentősen csökkent — kevesebb magántervező végzett közület részére jogtalan tervezést; — az elsőfokú építésügyi hatóságok általában betartják a tervezési jogosultság szabályait; — az állami és szövetkezeti beruházók több esetben nevüket, aláírásukat adják a magántervező által készített tervekre. Ezzel nagyobb mértékben támogatják a jogosulatlan tervezést, amely adóeltitkoláshoz is vezetett; — a Magántervezői Névjegyzékből törölt egyik tervező a törlést figyelmen kívül hagyva — a magántervezési tevékenységet — az elsőfokú építésügyi hatóság (Urevezetésével tovább folytatta; —a magántervezési engedéllyel nem rendelkező állampolgárok részére magánépíttetők tervezői megbízást adtak anélkül, hogy annak -jogosultságáról meggyőződtek volna. A feltárt törvénysértő megbízások és magántervezések megszüntetése érdekében a megyei építésügyi hatóság 1972. februárjában a megye 34 elsőfokú építésügyi hatóság képviselőjét — figyelemmel a fenti tényekre és körülményekre — továbbképzés során ismételten felkészítette a magántervezési tevékenység építésügyi hatósági felügyeletének ellátására. Ennek keretén belül elsősorban a jogtalan tervek építési engedélyezési eljárás során történő elutasítására és a tervező ellen ezzel egyidejűleg szabálysértési eljárás lefolytatásának kezdeményezésére hívta fel. A tervezési jogosultsággal rendelkező azon magántervező ellen, aki jogosultságát meghaladó tervezési tevékenységet végez, a Magántervezői Névjegyzékből való törlés iránt a továbbiakban is szigorúan el kell járni. Több elsőfokú építésügyi hatóság területére kiterjedően „területi” Magántervezési Szakértői Bizottság útján ellenőrzi a II. fokú építésügyi hatóság a magántervek műszaki megoldását és a tervezési jogosultság színvonalát, hatékonyságát. A magántervezési jogosultsággal súlyosan Visszaélők és a magántervezési engedéllyel nem rendelkező, de tervezési tevékenységet gyakorló állampolgárok ellen nemcsak az építésügyi hatóság, hanem súlyosabb esetben az ügyben — jelenleg négy ilyen esetben — a megyei rendőrfőkapitányság és a bíróság jár el. A jogosulatlan magántervezések és a tervezési jogosultsággal való visszaélés megakadályozásának érdekében a megyei építésügyi hatóság és az alsóbb fofeú építésügy; hatósági szervek következetes tevékenysége mellett felkéri — a magánépíttetőket, hogy mindennemű építéstervezési tevékenységre megbízás megadás előtt kérjenek felvilágosítást az elsőfokú építésügyi (városi, járási, nagyközségi) hatóságtól arra vonatkozóan, hogy a kérdéses építményt kik jogosultak megtervezni és ezért milyen tervezési díj illeti meg a tervezőt. A magántervezőtől kérje annak igazolását, hogy magántervezési tevékenység végzésére jogosult-e. A magántervezési megbízást, a teljesítés határidejét és a tervezési díjat kérje a magántervező által írásba foglalni és a megrendelő, továbbá a vállalkozó által aláírással lezárni; — a közületi építtetőket. hogy a tervezési megbízás megadása előtt tájékozódjanak arról, hogy a kérdéses építmény megtervezésére kik jogosultak. Megánter- vező közület részére egy-két kivételes esetben jogosult tervezni. A kivételeket a 21/1971. Evm sz. közlemény foglalja össze. — A munkaadókat, hogy fokozottabban vizsgálják alkalmazottaik, illetve szövetkezeti tagjaik részére milyen tevékenység végzésére adnak második, illetve mellékfoglalkozáshoz munkádéi hozzájárulást, mivel közület a saját beruházásában megvalósuló építmény terveit — ha házilagosan készíti el • — azt csak képesített és főfoglalkozású alkalmazottjával, illetve tagjával készíttetheti el. Ennek értelmében közület részére másod- és mellékfoglalkozásban építéstervezési tevékenységet végezni, illetve végeztetni nem lehet . A megyei építésügyi hatóság és az elsőfokú építésügyi hatóságok az építéstervezési tevékenységet, az ezzel kapcsolatos építésügyi jogkörök ellátását fokozottabb mértékben ellenőrzik, illetve ellenőriztetik és a jogszabályellenes esetekben a szükséges intézkedést megteszik, illetve kezdeményezik. Békés megyei Tanács V. B. ÉKV Osztálya A Petőfi-em lékév keretében... Pályázati felhívás A Művelődésügyi Minisztérium, a Népművelési Intézet, a Hazafias Népfront Országos Titkársága, a KISZ Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Rádió és Televízió és a Bács-Kis- kun megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya pályázatot hirdetnek: „Szóljatok szép szavak — Petőfi Sándorról” címmel. Pályázhatnak: amatőr szfnját- szócsoportok, irodalmi színpadok, valamint velük társuló egyéni alkotók (irodalomtörténészek, dramaturgok, írók, rendezők) és e csoportokhoz kapcsolódó honismereti, helytörténeti körök, könyvtárak, versbarát — és irodalombarát körök. Pályázni lehet: Petőfi Sándorról, illetve koráról készült dokumentum- és irodalmi műsorokkal, Petőfi műveiből öszElöadás közgazdászoknak A termelőmunkában az ellenőrzés tulajdonképpen olyan különböző típusú, egymást kiegészítő értékelő tevékenységek rendszere, amely átfogja a termelési folyamat egészét. Feladata a hibák megelőzése, illetve, hogy az ésszerű gazdálkodás követelményeinek általános érvényesülését biztosítsa, segítse. Mint ismeretes, az ellenőrzésről szóló korábbi rendelkezések alaposan megváltoztak. Ezeknek a változásoknak a lényegét, célját ismerteti szerdán, május 10-én délután a KISZÖV békéscsabai Szabadság téri székházának előadótermében dr. Badacsonyi György, a Pénzügyminisztérium ellenőrzési főosztályvezető-helyettese, a Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei szervezetének felkérésészeállított lírai műsorokkal, a róla szóló irodalomból és egy- egy város, község Petőfi emlékeiből készített műsorokkal. A tervezett műsoridő a 30 percet nem haladhatja meg. A nevezési lapokat 1972. június 15-ig, a műsorok forgatókönyvét 1972. szeptember 1-ig kell eljuttatni vidéken a Megyei Művelődési Központoknak, Népművelési Tanácsadóknak, Budapesten a Fővárosi Művelődési Központnak. A rendező szervek a legjobb forgatókönyveket díjazzák, az ezek alapján készült műsorokat megyei, ill. területi döntőkre hívják meg. A területi bemutatók legjobbjait a Magyar Rádió közvetíti, s a közvetítésre kerülő legjobb műsorok jutnak el a „Szóljatok szép szavak — Petőfi Sándorról” című versenysorozat országos döntőjébe. Az országos döntőn szereplő együttesek külföldi jutalomutazásban részesülnek. A pályázattal és a nevezésekkel kapcsolatban részletes tájékoztatót ad ki a Népművelési Intézet. re. Eleihivatása a haza fegyveres szolgálata Tóth András, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola zászlós hallgatója, aki élethivatásának a munkáshatalom, a szo•■■uiniiraiimniniimiiii | IBtlIHllI*tl«K*«MMM*Ke*«****K®®****la***aMBI,,a*B**,-******M**®® Hatvani Dániel: Elírt ■eifoitoll szándékkal Ä kézrekerülés után November 6-án reggel Kiss Béláéknál együtt ül a család a konyhaasztalnál. A házigazda éppen kenyeret szel, amikor ezt mondja az asztalhoz ülő asz- szonynak és lányának: — Halljátok-e, ez az éjszakai dolog ne. kém egyre gyanúsabb... Ha igaz volna, amit az a fiatalember mondott, már ide kellett volna érnie a táviratnak. Vagy átszaladt volna valaki motorral. Aranka álmélkodva figyel. — Milyen éjszakai dolog? Miről beszéltek? — Édesanyja megkérdi: — Mi az, te nem ébredtél fel? — Nem én... Egész éjszaka aludtam. De mondjátok már végre, mi történt! Béla bácsi és az asszony egymás szavába vágva mondják az éjszakai látogatás históriáját. Aranka nem szól közbe, de testét hideg borzongás járja át. „A Zoli bandája... Mégis csak igaz... Küldte őket bosszútállni. Őh, az átkozott!” Amint végeznek a reggelivel, az öreg felkerekedik: — Én bizony elmegyek a rendőrhöz — jelenti ki. A két nő élénken helyesel. Kotmayer János rendőrzászlós, Ágasegyháza és Fülöpháza körzeti rendőre felcsatolja a derékszíját, hogy körülnézzen a halászcsárda meg a tanácsháza tá. if. jékán: megtudni, történt-e valami különösebb esemény az éjszaka során. Amint ballag le a ház lépcsőjén, Kiss Béla nyit be a kapun. — No, mi' újság öregúr? Kerüljön beljebb! — Látja, hogy az öreg nem szól, titokza- toskodik, beinvitálja az irodába. S csak amikor leül a székre, kalapját a kezében tartva, altkor kezdi el: — Törzsúr, furcsa dolog történt az éjszaka. — Hol? — nálam, a tanyán — Elmondja... Csöppnyi szünet után hozzáteszi: — Még szólni is akartam magának, mindjárt utána. — Miért nem szólt? — Ki sem mertem dugni a fejem. — A rendőr elgondolkodik: a lányt és az anyját akarták elcsalni... — Tudja mit? Küldje be hozzám az élettársát és a kislányt. Muszáj velük is beszélnem. Mindketten menni készülnek. Az ajtóban a rendőr megkérdi: — Mondja Béla bácsi, de őszintén, mennyi pénz van maguknál oda- ^laza? — Az öreg meghökken a kérdésen. De aztán, magában igazat ad a rendőrnek. Tényleg, rablók is lehettek. Sopánkodni kezd: — Szegények vagyunk mi, törzsúr. Ami pénz otthon van, nem lehet több öt-hatszáz forint, nál. Bizisten így van, sajnos. Leadtam a szőlőt, a mustot, de a szakszövetkezet még ezután fizet. — És az iáén, amikor a legtöbb pénz lehetett odahaza? — Törzsúr, az sem érte el a tízezret. Hiába terem a szőlő, annak visz., sza kell adni... Mert jövőre is csak úgy várhatunk tőle. A körzeti rendőr még aznap kihallgatja a lányt is, az anyját is. Aranka tűnődve megjegyzi: — Ha csak nem a Horváth Zoli volt a másik... Fél óra múlva Űjszásziék erősítik meg a leány feltevését: amikor náluk jártak, Zoli ült a taxiban. „.Kilenc-tíz kilométerrel odébb — szintén 6-án reggel — Izsákon a Damjanich utca töpörö- rött házában Király Zoltán másnaposán, lüktető fejfájással merül fel az ébrenlét felszínére. Homloka mögött hínárok, mo- szatok módjára kavarognak a zagyva álmok. Az egyik különös élességgel válik el a többitől; itt járt Horváth Zoli, a kapuban beszéltek és azt mondta, van kocsi. lehet menni németbe... Még akkor is ez jár az eszében, amikor elhatározza, hogy bemegy a faluba, kicsit körülnézni. És amikor kilép a kapun, csodálkozva veszi észre az odatámasztott biciklit. Kié lehetet? Nincs rajta névtábla. Mindegy, jobb helye lesz a kapun belül. Betolja. Ekkor motorzúgást hall, s a következő oercben már a kapu előtt Illés Pista Simson-jával. Érdeklődik. hol van Robi. — A fene se tudia. még tegnap reggel bement Kecskemétre munkát keresni és azóta sem jött vissza. Biztosan talált melót és már benn is maradt. — Ne hülyéskedj. tegnap délután itthon volt, beszéltem is vele. Azt mondta, táppénzen van. Aztán együtt mentünk be a központba. Ja igen. itt volt még egy ágasegyházi fiú is, nagyon keresett téged... — Király Zoli csodálkozva Tájékoztató a magántervezők tevékenységéről 4 cialista haza fegyveres szolgálatát választotta szűkebb hazájából, Nagykamarásról, ahonnan 1968-ban vonult be katonai főiskolára. Tóth András ifjúkommunistához méltóan nagy szorgalommal, felelősséggel és akarattal tanul, dolgozik és készül saját maga választott élethivatása, tiszti pályája gyakorlására. KISZ-megbizatásait megfelelő szorgalommal és aktivitással végzi. Szerény, csendes és komoly gondolkodású fiatal. Barátai, hallgató társai, parancsnokai és nevelői tisztelik, szeretik. A katonai és szakmai ismeretek elsajátítása mellett kellő figyelmet és gondot fordít a politikai és mozgalmi munka szervezéséből, végzéséből adódó módszerek megszerzésére, vezetői készségének gyakorlására. Tóth András zászlós hallgató átlagon felüli tanulmányi eredményei alapján immár harmadszor nyerte el az élenjáró címet és ezzel a katonai főiskola háromszoros élenjáró hallgatója lett. Gratulálunk!