Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-06 / 105. szám
Legyen kdzkincs az újítás! A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa nemrég tanfolya- mot szervezett azoknak, aikik a vállaiatoiknál az újítási ügyek intézői A tanfolyam végén egy kis eszmecserét folytattam Kal- csó Imrével, a Bánkúti Állami Gazdaság szakszervezeti újítási felelősével, Debreczeni Sándorral, a Forgácsol ószers zárni pari Vállalat Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyárának vállalati újítási előadójával, Danikó Menyhérttel, a Tiszántúli Talajjavító És Talajvédelmi Vállalat vállalati újítási előadójával Ott vbLt Karácsonyi Gyula, a Felső- nyomási Állami Gazdaság újítási előadója, áld egyébként a tanfolyamon az iparjogvédelmi előadásokat tartatta. Mind a négyüknek egyöntetűen az volt a véleményük, hogy — bár az újításokról szóló 1967-ben megjelent kormányrendeletet ismerik, mégis — sokat tanultak. Tisztázták a paragrafusok értelmét, amelyeket különböző módon lehet magyarázni. Az előadók hozzáértő szakemberek voltak, akik az egyes vállalatok újítási helyzetéről is tájékoztatást tudtak adni. Számos példával illusztrálták, hogy mi a helyes és ml a helytelen. Mindnyájan hangsúlyozták, hogy sok ismerettel gyarapodva térnek haza és az eddigieknél is jobban igyekeznek majd elősegíteni, hogy a jó ötletek, újítások, ésszerűsítések meg- va’ ősül janak, közkincsé váljanak. Tapasztalataikat, törekvéseiket egyenként is elmondták. Íme: Kaleaó Imre Bánkú« Állami Gazdaság évenként kiad újítási feladat- tervet A dolgozók törekednek is a megvalósításúkra. A jó javaslatokat a vállalat elfogadja és díjazza; Otthon most majd arm törekszem, hogy a dolgozók az újításukat ne csak mint ötletet mondják el, hanem forduljanak hozzám, vagy a vállalati újítási előadóhoz. Ö szívesen megcsinálja a műszaki rajzot és a kalkulációt. Viszont javasolom majd az igazgatónak, hogy ezért a munkáért részesítse jutalomban az újítási előadót, vagy azt, alti. ilyen feladatot vállal."Debreexeni Sándor *A múlt év szeptemberében vettem át a forgácsoló szerszámgyár vállalati újítási előadói posztját. Tanulmányoztam a kormányrendeletet, de alaposabb ismereteket csak a tanfolyamon szereztem. A benyomásom az, hogy nálunk jó az ügyintézés, bár még lehet gyorsítani. Főleg a szak- véleményezőknek kellené bátrabban kimondani az „igent”, vagy a „nem”-et. A műszaki fejlesztési csoportnál dolgozom. Ha egy műszaki fejlesztési feladatot újító old meg, az csak a mi munkánkat könnyíti. Érdekünk tehát, hogy elősegítsük a törekvésüket. Marad amúgy is bőven tennivalónk.’’, Danhó Menyhért iyA Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat (Szarvason) 1970-ben alakult meg. Az átlagéletkor nálunk 35 év.' Fiatalok, tempósak a dolgozók. A szakvéleményezők is. A gépjavító üzem technikusai önzetlenül elkészítik a fizikai dolgozók újításához a műszála rajzot, a közgazdasági osztály pedig a kalkulációt. Előfordul, hogy egy-egy dolgozó valamilyen ügyes kis eszköz közbeiktatásával meggyorsítja vagy megkönnyíti a munkáját. Elmondja a barátainak, a haverjainak. Mások nem tudnak róla. Rá kell beszélni, hogy adja be újításnak. Most majd jobban ügyelek arra is, hogy elterjesszük ami jó, és sok-sok forintot hoz a „konyhára’’. • •• Köztudott, hogy a meglevő termelőeszközökkel csak meghatározott termelési szintet lehet elérni. Több és jobb termék gazdaságosabb előállításához műszaki fejlesztésre, korszerűbb technikára van szükség. A technikát jó ötletek, újítások megvalósításával is lehet fejleszteni. Ezek ugyan csak egy részfeladatot oldanak meg, de olykor kihatnak a termelés egész folyamatára. Az újítás tulajdonképpen műszaki fejlesztés. Még akkor is, ha a munka biztonságát vagy megkönnyítését szolgálja csupán. Ha rendszerint nem is millió, de sok-sok ezer forinttal segíti elő a nemzeti jövedelem gyarapodását. Am ha megbecsüljük az ezer forintokat, azokból együttesen milliókat, sőt milliárdokat nyerhetünk. Elmondhatjuk tehát, hogy az újítómozgalom kihat egész gazdasági életünk fejlődésére. Éppen ezért támogatása a vezetőknek és a társadalmi szerveknek egyaránt kötelességük. Pásztor Béla ■ Megkezdődön a BNV belépőjegyeinek árusítása A HUNGEXPO városligetii vásárvárosában az idén május 19-től 29-ig fogadja a látogató-! kát a Budapesti Nemzetközi Vásár, amely ezúttal jubilál: 130. születésnapját ünnepli. A főbejárat melletti főpénztár már megkezdte az elővételi belépőjegyek árusítását. A belépőjegyek ára változatlanul 10 forint. A gyermekek pedig 5 forintos belépőjeggyel tekinthetik meg a vásárt. A vonattal utazó vidéki látogatók a MÁV -állomásokon és az IBUSZ- irodákban megvásárolt 15 forintos vásárigazolvánnyal a MÁV és a GYSEV vonalain a Budapestre és a visszautazásra az idén is 33 százalékos menetdíj-kedvezményt kapnak. A vásárigazolvány egyúttal érvényes belépőjegy is a BNV-re. A visszaélések megakadályozása miatt a tulajdonos utazás előtt köteles ráírni nevét a vá- sárigazoiványra, s a menetjegy megváltásakor a MÁV-állomá- son. majd visszautazás előtt a vásáron is le kell bélyegeztetni a BNV be- és kijáratainál paegtalálható bélyegeztető helyeken. A vásárigazolványra megváltott kedvezményes menettérti jegy a Budapestre utazásra május 18-án 0 órától május 29-én 12 óráig, visszautazáskor pedig május 19-én délután 4 órától május 30-án éjfélig érvényes. A vásár naponta délelőtt 10 órától este 8 óráig lesz nyitva, de a pavilonök egy órával hamarabb, este 7 órakor zárnak. Május 22-től 26-ig az öt szakmai napon délelőtt 10 órától délután 2 óráig csak szakközönség tekintheti meg a vásárt. Ezeken a napokon délután 2 órakor nyitják meg a kapukat a vásárigazolványokkal, a 10 forintos felnőtt és az 5 forintos gyermekjegyekkel rendelkező látogatóknak. Az öt szakmai napra szóló belépőjegyet a vállalatok előre igényelték ,s a BNV főpénztára eddig mintegy 100 ezer ilyen szakmai belépőjegyet küldött el a vállalatoknak. A szakemberek tehát saját vállalatuknál, munkahelyükön kapják meg a szakmai jegyeket (MTI) I Gépjárműkár, kárszakértők, biztosítás A Békés megyei ember (nBU meg természetesen a többi is)' megveszi ugye azt a kis Trabam-1 tat, (ha csak olyan tevés pénze' van), és. azt hiszi, hogy most már minden rendben, van. Jöhet az özönvíz. De nem az jön, hanem. az Állami Biztosító- Benyújtja a számlát: kötelező biztosítás! A Békés megyei ember (no meg természetesen a többi is) meghökken; eddig úgy tudta, a biztosítás tulajdonképpen kollektív kockázatvállalás. Azt nem érti, hogyan lehet a kockázatvál. lailás kötelező?! Talán bosszankodik Is emiatt Bosszankodik mert idegesíti, hogy mindenütt ezt hallja: kár- biztosítás, kárbecslő, kárbejelen tés, kártérítési, kármentés, károkozás, kárösszeg, kárvallás, károsult, kármegáJlapítás, kárszakértő. Bosszankodik, mert nem gon. dől arra, mi van akkor, ha ösz- szeütközik egy másik autóval És sajnos ez gyakran előfordul. Csak Békés megyében történik átlagban 100—120 gépkocsika- rambol egy hónap alatt.' Vegyünk egy olyan esetet, amikor egy 3000 forintos átlagfizetésű gépjárműtulajdonos úgy töri össze egy másiknak az autóját, hogy abban 40—59 ezer forintos kárt okoz. Ha ráadásul a károsult még ötgyerekes családapa is, akkor már igazán, kétséges, hogy a károkozó képes mondén kárt megtéríteni. Ezért van szükség tehát a kötelező biztosításra, amelynek fejében az állam magára vállalja a kártérítést. Még külföldön is a magyar állampolgárok helyett és Magyarországon a külföldiek helyett Megyénkben az Állami Biztosító az ilyen és éhhez hasonló esetek miatt átlagosan 56 ezer forint járadékot folyósít a károsultak részére egy hónapban. Az Állami Biztosító természetesen csak azoknak a kárát téríti meg, akik nem felelősek az összeütközésért Aki felelős, az saját pénzéből kénytelen az autóját motorját „helyrepofoz- tatni”. De az ókozott kárért, anyagilag nem felel, továbbra is csak a kötelező biztosítási dijat fizeti. Nem mindegy azonban az sem., hogy a felelős „saját kára” mekkora. Mert, ha ez szintéin 40—50 ezer forint, akkor a zsíros kenyéren spórolt kocsi tulajdonosának feje ugyancsak főhet: az autót rendbe kell hozni az igaz, no de miből? get pedig, ha az nem haladja meg a 10 ezer forintot a megyei Igazgatóságon azonnal kifizetik. Mindezek után feltételezhető, hogy a kármegállapítás tárgyilagosságát nem is lehet kétségbe vonni? — Mindenki tévedhet, a szakértő is — adja meg a választ az egyik gépjárműszakértő: Szeve- rényi András. — Tévedhet de csak nagyon-nagyon ritkán. A törvények, a rendelkezések, a szabályok a szakértő felkészültségére vonatkozó szigorú feltételek tökéletesen körülbástyázzák a biztosítók jogait. Ha az utóbbin mégis csorba esnék, úgy az ügyfélnek jogában áll pótszemlét kérnie a kárösszeg felülvizsgálására. A szakértők fizetése és prémiuma egyébként független az általuk megállapított kár nagyságától. Ennek ellenére sok esetben nagyon nehéz meggyőzni az embereket igazunkról, mivel Magyarországon a focihoz és az autóhoz mindenki „ért”. És a „hozzáértőknek” vannak-e kötelességeik is a jogaik mellett? — Természetesen. A legfontosabb az azonnali bejelentés — magyarázza Barankai László. Ö a másik gépjárműkár- szakértő, je az Állami Biztosítónak — Ha a kocsi mozgásképtelen, mi megyünk a helyszínre, ha nem, legjobb, ha a károkozó és a károsult közösen hozzák be azt. Fontos az is, hogy ők ketten lehetőleg írásban megegyezzenek abban, hogy melyikük a felelős. Ezzel időt, esetleg perköltséget takarítanak meg. Hiszen a biztosító így is úgy is fizet Ha CASCO-juk is van, akkor mind a kettőjüknek. Mind a két félnek fizetünk abban az esetben is, amikor az ügy „bonyolult” és emiatt kénytelenek vagyunk • kárt megosztani. — Végül is milyen a kárszakértők munkája? Kettőjük közös véleménye így összegezhető: Egyrészt nehéz Felváltva Járják a megyét. Saját kocsijukon. (Van CASCO biztosításuk is.) És sajnos nincs megállás. Sok az ütközés, ök meg kevesen vannak. Csak ketten. Ezért szorgalmazzák, a járási székhelyeken a pótszakértők beállítását Másfelől pedig: legtöbbször igazán nem szívderítő látni a szerencsétlenségeket, amelyek- • nek csak az anyagi következménye nem egyszer 100 ezer forintos kárt jelent- Jellemzésül elég csak annyit említeni, hogy haj- vonta mintegy 540 ezer forintnyi kárt térít meg a biztosító a megyében. Olyan kárt, amely gépjárműkarambolból száxma_ zik. És sokszor már hiába fizetnek, mert annyi pénze az Állami Biztosítónak sincs, hogy a felelőtlenség okozta halált, az elveszett emberi életet „megfizetni” tudná. Kőváry E. Péter Ez már több, mint koccanás. Bejelentése után az AB gép járműkár-szakértője, Szeverény! András a KPM árjegyzéke alapján állapítja meg: mennyibe kerül a javítás. Van egy jő megoldás erre is, amit hallomásból talán már mindenki ismer: a CASCO- A gépjárművek önkéntes biztosítása. amellyel a „saját károk” Í6 megtérülnek. Hogy miképpen? Két eset lehetséges: ha az anyagi kár nem több 10 ezer forintnál, akkor egy nap alatt, ha azonban több vagy személyi sérülés is történt, akkor a rendőrség bevonásával több nap alatt. De a kór mindig 100 százalékosan megtérül. Ennék biztosítéka megyénkben az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságának két gép. jármű műszaki szakértője, vagy gépjárműkár szakértéje, illetve röviden csak: kárszakértője (és nem kárbecslője). Bárhol ütközik is a két gépjármű, és azt legkésőbb a következő munkanapon bejelentik, akkor a kárszakértők már Indulnak is szemlére venni a járműveket. Nem becsülik, hanem a KPM hivatalos árjegyzékéből szakértőként állapítják meg, hogy mennyibe kerül a sérült autó, motor javítása. Az össze3 mtsm/rű 1972. MÁJUS «, Barankai László (előtérben) az Állami Biztosító megyei igazgatóságának másik kárszakértője a sérült kocsi javítása közben azt ellenőrzi: vajon a mesterek is „ragaszkodnak” az árjegyzékbe*? (Fotó: Demény Gyula)
