Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-28 / 124. szám
I KÖRÖS TÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Mozaikok a színházról Az abszurd dráma Három-négy esztendeje — öt-tíz évvei a • műfaj európai fénykora után — Magyarországon is divatos lett az abszurd dráma. Színházaink eljátszottak pár külföldi darabot, tucatnál többet adtak ki a könyvkiadók, majd íróink is jelentkeztek néhány hasonló művél. Mindezen előzmények után is nehezen lehetne korcsosul, a megmaradó néhány ember primitív, csákói ológiai lénnyé válik — általánosítják az abszurdok társadalmuk, osztályuk, rétegük ideológiáját —; a legutolsónak életben maradó egyedek pedig szemétdombon. állati sorban fejezik be életüket — szerintük az egész emberiség törvényszerűen idetorkolló életét. Vagy: az ember semmit sebb — feladatának tart, s amely szerint e művek célja „a hazug életmódok abszurditásának szatirikus leleplezése”. Ráadásul ezek a darabok leggyakrabban jelentősen különböznek az „igaza” abszurd művektől, sokkal inkább más drámatípusokat képviselnek, azokhoz hasonlítanak. Bár szétválaszthatatlan egységekről van szó, a tartalmi oldal után mégis külön kell beszélni az abszurd dráma formájáról. Ami talán leginkább szembetűnik, a szereplők általában kis száma, a cselekmény véznasága, legtöbbször egyetlen epizódra való szűkítése, a nyelv sematizálása, s ezekkel összefüggésben az a tény, hogy az abszurd drámák általában nem töltenek ki egy teljes színháza estét. A másik fő jellemvonás, hogy a helyzetek, szövegdarabkák igen sokszor megismétlődnek. A harmadik: a szereplők gyakran félreértik egymást, illetőleg jelenetek sorozatában nem egymáshoz, hanem egymástól függetlenül egymás mellett beszélnek. Végül pedig: az abszurd drámák íróinak kedvenc fogása,, hogy értelmetlen cselekmény- és szövegelemekkel igyekszenek meghökkenteni a nézőket. Tegyük hozzá: az esetek legnagyobb részében sikerrel Összegezve: tartalmi vonatkozásokban vitatkozunk az abszurd drámával. A formai kérdéseket illetően azonban sok követendő. a jövőben is felhasználható írói eszköz „kitalálása” dicséri az abszurdokat Furcsa, torz, főképpen pedig kétségbeesett pillanatokat, párbeszéd-részleteket kevés korábbi drámaírc oldott meg érzékletesebben hatásosabban. Groteszk mozzanatokat sem igen írtak meg mások ilyen élességgel és mikroszkopikus részletességgel. Az abszurd dráma inkább kor-divat, mint korszakos jelentőségű, a színházművészetet hosszú időre meghatározó alapvető irányzat, forma. A jelek szerint túljutott sikerei tetőpontján. Furcsa módon még Beeketl Nobel-dija is ezt bizonyítja, melyet — hogy mennyire jogosan vagy jogtalanul, az ebben a vonatkozásban nem lényeges — lényegében egy tíz esztendősnél is régebbi művéért ítélték a szerzőnek. A műfaj mostani magyar- országi fellendülése elsősorban nem társadalmi rendünk sajátosságaiból szervesen növő szükségszerűség, hanem egy sajátos dráma-fortna más földrajzi tájon létrejövő reneszánsza. A reneszánsz szóban rejlő tartalomnak nem annyira a valamit teremtés, hanem a valamit utánzás értelmében. Danisa Győző Montázs: Vollmuth Frigyes megmondani, hogy valójában md és milyen is e híres műfaj ? Elsősorban azért, mert ahány alkotás, annyi különféle és szinte teljesen egyedi jellegzetesség. Még az abszurd dráma rutinos nyugat-európai művelői és legjobb elméletírói is meglehetősen bizonytalanok — egymásnak gyakran ellentmondóak — a meghatározás kérdésében. Legáltalánosabb érvényűnek az alábbi nézet tűnik: „Az abszurd dráma egy bomló világ kópét kínálja a közönségnek; egy világét, amely elvesztette egységesítő élvét, értelmét és célj ált — egy világét, amely abszurddá lett.” Hasonlóan fogalmaz az abszurdok „pápája”, Ionesco: „Abszurd az, aminek nincs célja... az ember minden cselekedete értelmetlen, fölösleges, abszurd.” Maga a világ abszurd, azaz képtelen, ostoba, értelmetlen — hirdetik e vélemények, kapcsolódva a legrangosabbnak számító nyugati filozófusok második világháború utáni válság- hangulatához, a kapitalizmus átlag-értelmiségijeinek pesszimizmusához, nihiliz- mufrili 11 ~ Az emberiség eisern tehet sorsa alakításáért, mindannyian külső, vak erők eszközei vagyunk. S tovább: életünk eseményei tökéletesen ' azonos módon ismétlődnek egymás után, a történelemben semmilyen fejlődés nem lehetséges. És talán még gyakrabban: az ember képtelen arra, hogy megértse a világot, s arra is, hogy meg tudja magát értetni társaival, hogy közösségi lényként élhessen a társadalomban. Az abszurd dráma képviselői számára csak elvont, általános, desztillált ember létezik. Pedig ilyen ember — nincs. Egyesegyedül és kizárólagosan konkrét történelmi és társadalmi ember van. Egyetlen konkrét történelmi-társadalmi embertípust — a kapitalizmus bomló korszakának filozó- fiailag és erkölcsileg dekadens társadalom-rétegét — nagyít és merevít általánossá. korok és emberek- fölöttivé — pontosabban: ember-„alattivá” — az abszurd dráma írója. Csak nagyon kevés abszurd drámára illik, amit a már idézett M'. Esslin, a műfaj egyik — számunkra egyébként legrokonszenveÜnnepi Könyvhét Békésben Pannonius évfordulóra készült kötetek, és a „Kell a jó könyv” olvasómozgalom szovjet művei külön hangsúlyt kapnak az Ünnepi Könyvhét rendezvényein. A májusban megjelenő mintegy 97 mű több mint 1 millió 300 ezer kötete adja az alapját a könyvhét választékának. Ezt egészíti ki az előző hónapokban megjelent több száz mű. Az Ünnepi Könyvhéten a hagyományolcnak megfelelően, 50 százalékos árengedménnyel árusítják majd a Rivalda 1970—71, a Körkép 71, és a Szép versek című kötete, két. • Az irodalom népszerűsítését és általában az olvasás, a könyv meg- kedveltetését szolgálják me. gyénkben is az időszak íróolvasó találkozói. Május 26- án, pénteken este Békésen, • Az idei Ünnepi Könyvhét lesz a Nemzetközi Könyvhét első jelentős programja hazánkban. Az országos megnyitót ma, május 28-an, vasárnap délelőtt Miskolcon rendezik és ugyanekkor avatják fel az új megyei könyvtárat is. Az Ünnepi Könyvhetet és a Nemzetközi Könyvévet köszönti minden május folyamán megjelent könyvújdonság. A Dózsa- és a Janus a járási könyvtárban Fábián Zoltán József Attila- díjas író, Kónya Lajos Kos- suth-díjas író és E. Kovács Kálmán író találkozott helybeli olvasóivá L Másnap, május 27-én, szombaton este 7 órakor a gyomai művelődési ház vendége volt Fábián Zoltán és Kónya Lajos, ugyíancsak ezen a napon Gyulán, a járási könyvtárban Cseres Tibor és E. Kovács Kálmán vett részt író-olvasó találkozón. Május 28-án, vasárnap este 7 órakor Kevermesen Cseres Tibor és Filadelfi Mihály, május 29-én Békéscsabán, az Ifjúsági Házban Cseres Tibor a vendég, május 30-áh, kedden délután 5 órakor Mezőhegyesen, Végegyházán pedig este 7 órakor Aszódi Éva Írónőt fogadják. Filadelfi Mihály és Sass Ervin június 1-én Újkígyóson, 2-án Dobozon, 3-án pedig Kondoroson, a közművelődési könyv, tárakban találkoznak olvasóikkal, június 5-én Mező- berényben, 6-án Sarkadon Dér Endre József Attila-dí- jas író és Simái Mihály költő vesz részt író-olvasó találkozón. Kesergő Bottka Erzsébet Piros pipacs zöld szára haragszom a világra Elárulom mért teszem nem hisz nekem sohasem Ha dalolok kinevet sírdogálok eleget Haragszom mást mit tegyek úgyis úgyis elmegyek Piros pipacs zöld szára nem várok a csodákra
