Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-27 / 123. szám
A MEGYEI PÁRT Rl Z OT T SÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA tf!!. WA,IDS 27., SZOMBAT Ära: I,— forint XXVn. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM Világ proletárjait MA: A KÖNYVHÉT ELŐTT (5. oldal) m MINI MAGAZIN (6. oldal) JÖVÖ HETI TV- ES RÁDIÓMŰSOR (10. oldal) Megkezdődött a szocialista brigád vezetők IV» országos tanácskozása Elismerés a tisztasági mozgalomban részt vett vállalatoknak fáresi plaketteket kaptak Pénteken reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdődött a szocialista brigádvezetők IV. országos I tanácskozása. Mintegy 110 ezer szocialista brigád képviseletében I ezer küldött, ezenkívül 200 meghívott vendég vesz részt a tanács- j hozáson, ahol az utóbbi évek tapasztalatait összegezik, szocialista | fejlődésünk időszerű követelményeinek megfelelően kijelölik a szocialista brigádmozgalom új feladatait. A tanácskozás 106 tagú elnökségében helyet foglal Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Főcze Lajos, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Az elnökségbe választottak sok gyári munkást, szövetkezeti szocialista brigádvezetőket. A tanácskozást Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára emelkedett szólásra. Gáspár Sándor: A vezetők iránt támasztott követelmény a szocialista brigádokra valá támaszkodás Gáspár Sándor bevezetőben ai szocialista brigádmozgalom ta-! pasztalatait összegezte, valamint azt a fejlődést, amelyen ez a je- j lentős mozgalom az elmúlt évek : során átment. Majd a jelenlegi j helyzet elemzésére tért át, Töb- i bek között ezt mondotta: Ügy ítéljük meg, hogy a mozgalom napjainkban eljutott fejlődésének abba a szakaszába, amikor, lényeges mennyiségi növekedésre már nem számíthatunk, hiszen vannak vállalatok, ahol az összes dolgozóknak 70— 80 százaléka szocialista brigádtag. Ma a kulcskérdés az, hogy ezt a tömegerőt, melyet a mozgalom képvisel, az eddigieknél hatékonyabban állítsuk társadalmi, gazdasági céljaink megvalósításának szolgálatába. Feltette a kérdést, hogy mitől szocialista tehát egy szocialista brigád? Attól — folytatta —, hogy azt támogatja, ami a munkáshatai- mat előre viszi, ami szocialista rendszerünk célja, ami a mi rendszerünk számára hasznos, ami elveink szerint igazságos, erkölcsös, tehát az a meghatározó, hogy szocialista céllal, szocialista meggyőződéssel tevékenykednek, cselekszenek. A tevékenység színvonalának különbözőségét jól érzékelteti, hogy ez ideig az összes szocialista brigád 24 százaléka kapta meg a bronz brigádérmet, 14 százaléka az ezüst és 8 százaléka az arany brigádérem tulajdonosa. Népgazdaságunk fejlődését elemezve rámutatott Gáspár Sándor, hogy eredményeinkkel elégedettek lehetünk —, de azt is látnunk kell — mondotta —, hogy nem kevés még a tennivalónk. Legfőbb törekvésünk: küzdeni a párt politikájának, s ezen belül gazdaságpolitikájának torzítás nélküli megvalósításé-. ért. j További haladásunk fontos feltétele gazdaságpolitikánk felelősségteljes valóra váltása,1 gyakorlati tapasztalataink gondos, tárgyilagos elemzése és a szükséges következtetések levonása. Ez egyben arra is késztet bennünket, hogy lényegesen javítsuk a javak elosztását. A bérek tervszerű, rendszeres fejlesztésén túlmenően, a szakmai béreknek a mainál jobb sorrendjére és arányára is gondolunk. Biztosítani kell a fizikai munka, a nagyüzemekben dolgozó munkások, művezetők kellő anyagi: megbecsülését. Számunkra nem elyont elméleti tétel az. hogy ebben az országban a társadalmi és a gazdasági előrehaladás alapja, feltétéle a munkásság, elsősorban a nagyüzemekben, dolgozók alkotásvágya, tettre-1 készsége. Ezt erkölcsi és anyagi elismerésben is jobban kifeje- I zésre kell juttatni. I Az eddiginél is nagyobb gondoskodást kell a munkások iránt tanúsítanunk: élet- és munka- körülményeiket rendszeresen, erőnkhöz mérten kell javítanunk. Tovább folytatjuk a lakásépítési programot, hogy a fizikai munkások, mindenekelőtt a nagycsaládosok és a fiatalok modern lakáshoz jussanak. Erőforrásainkhoz mérten fokozatosan tovább folytatjuk a munkaidő-csökkentést mindazokon a területeken, ahol ez még nem történt meg. Nagyon lényeges — hogy mielőbb véget vessünk a munka nélkül vagy könnyen szerzett és aránytalanul magas jövedelmek megszerzésének. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy társadalmunk a munkások, a dolgozók közössége. Mit tehetnek a szocialista kollektívák gazdaságunk fejlődése érdekében? Kívánatos, hogy minden vállalatnál és minden munkahelyen a vezetők és a brigádok együttesen tárják fel az ésszerűbb, eredményesebb gazdálkodás tartalékait. Váljék á szocialista brigádmozgalom ennek a folyamatnak erjesztőjévé, kezdeményező és megvalósító erejévé! Tapasztalataink szerint ehhez kedvező kereteket biztosít a „Dolgoz^ hibátlanul” munka- rendszer, amely a szocialista brigádok és gazdasági vezetők tervszerű együttműködésével már eddig is figyelemre méltó eredményeket és követendő módszereket produkált. Ezután arról szólt, hogy a gazdasági hatékonyság egyik lényeges feltétele a termékek jó minősége. Erősítsék a brigádtagok között azt a felfogást, hogy minden termelő egyben fogyasztó is. aki joggal várja el, hogy pénzéért jó minőségű árut kapjon. , A társadalmi munkáról szólva hangoztatta, hogy a törvényes munkaidőn felül, önként vállalt és végzett többletmunka akkor indokolt, ha nagy társadalmi jelentőségű ügyről van szó, melyet a munkások elfogadnak és magúk kezdeményezitek. Ilyenek például a vietnami műszakok, az elemi csapások által okozott károk helyrehozása. A szocialista humanizmus nagyszerű megnyilvánulása a kommunista szombatokon vállalt munkavégzés a gyermekek, öregek támogatására, óvodák, napközik, játszóterek létesítésére, felszerelésük gyarapítására vagy éppen a gyártelep, illetve lakóterület szépítésére, kulturáltabbá tételére. Intette a gazdasági vezetőket és a társadalmi tisztségviselőket attól, hogy ezekkel a nemes törekvésekkel visszaéljenek és azokat munkaügyi törvényeink megsértésével, térítés nélküli termelőmunkára, fekete túlóráztatásokra használják fel. Eelhívta figyelmüket, hogy a vezetői mulasztások pótlására, a szervezetlenség és íervszerűtlenségek elleple- zésére és tartósítására sem szervezhet« úgynevezett társadalmi munka. Ezután a szocialista demokratizmus fejlesztésének feladatait boncolgatta. Hangsúlyozta: A szocialista brigádokat és brigád vezetőket jobban be kell vonni a szocialista tulajdonban levő vállalatok, üzemek vezetésébe is. Ez nem egyszerűen jókívánság. hanem társadalmi szükségszerűség a vezetők iránt támasztott jogos követelmény. A továbbiakban a mozgalom hatékonysága növelésének fontos feltételeiről szólt. A szocialista brigádok vállaljanak aktív szerepet a közvélemény alakításában és formálásában — mondotta. — Vitatkozzanak a heljttelen nézeteket hangozta- fcókkal. de lépjenek fel a a politika helyi torzulásaival szemben is. (Folytatás a 3. oldalon) Március közepén Békéscsabán a Hazafias Népfront városi bizottsága, a Vöröskereszt’ városi szervezete és a városi tanács mozgalmat kezdeményezett a város tisztaságáért, szépítéséért. A kezdeményezéshez csatlakoztak a város hat kerületének lakói. üzemek, és intézmények dolgozói. A mozgalom hatására — amint azt lapunkban már többször megírtuk — a megye- központ utcái, terei űj arculatot öltöttek. Ott ahol ezelőtt két hónapja szemét és parlag virágágy volt, ma szépen zöldell a fű és ízléses kertsorok, virágsorok gyönyörködtetik a város lakóit és vendégeit Amint azt már hírül adtuk, a mozgalom szervezői 1972 végén értékelik a kerületek között kialakult versenyt és az első három kerületnek 1973-ban a tervezetten felül 500,. 300 és 200 méter járdát építenek. A lakosság munkáján felül azonban az üzemek, intézmények kollektívái is nagymértékben hozzájárultak a város szépítéséhez. Ezt az igyekezetét vették figyelembe a mozgalmat kezdeményező szervek és mérlegelve a munkákat, javaslatot tettek Békéscsaba városi tanácsának, hogy a legjobbakat jutalmazza, a város plakettjével. Pénteken, tegnap délután 3 órakor a városi tanács tanácstermében dr. Haraszti János, a Városi tanács elnöke ünnepélyes keretek között a város nagyplakettjét adta át: a Tatarozó Vállalat. a Hűtőház, a Kiegészítő Pa* rancsmokság, a DÁV KlSZ-szer- vezet, a Vegyesipari Vállalat, Építőipari Vállalat KlSZ-szervp. zete, a Kner Nyomda, a Kon* zervgyár a Rózsa Ferenc gimnázium KISZ-szervezete, a 611- es Szakmunkásképző Intézet KISZ-szervezete, a Tégla- és Cserépipari Vállalat 2-es telepe és a 9-es számú általános iskola képviselőinek. Ezután a városi plakett kisebb méretű példányát nyújtotta át: a Tatarozó Vállalat Bareyik fcSyörgy és Kovács Mihály szocialista brigádjainak, Bakos Ferencnek, Márton Pálnak, Drie- nyovszki Jánosnak. Trefil Ká- rolynak, Regős Jánosnak, Gyeb- nár Jánosnak, Filipinyi Lajosnak, a 611-es számú Szakmunkás Intézet I/2-es, II/2-es. II/7-es osztályok tanulóinak és Nagy Máriának, a városi tanács kertészeti technikusának, akik személy szerint is sokat tettek a nemes mozgalom sikeréért A tanács elnöke megköszönte a plakettekkel jutalmazott kollektívák és személyek eddigi tevékenységét és kérte: továbbra is segítsék a város tisztaságáért, szépítéséért folyó munkát B. J. E3«ssEataraaaMBMseBScasaE2asaaz3Rasaaw Késsül a kirakat Az ízléses, figyelemfelkeltő árupropaganda fél siker. Ebben nagy részük van a kirakatrendezőknek is, akik szakszerűen állítják össze a kirakatokat (Fotó: Somogyi)
