Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-26 / 122. szám

A szövetség ajánlása Tulajdonképpen az értelem nyitott kapuját döngették a Dél-Békés megyei Tsz-ek Te­rületi Szövetségének legutóbbi küldöttközgyűlésén, amikor az új beruházások megszei'zéséhez a szövetség erkölcsi, ha úgy tet­szik anyagi jótállásának figye­lembevételét ajánlották a pénz­ügyi szerveknek. Az új beruhá­zások megszerzésében eddig nem volt ilyen gyakorlat. A tsz-ek beruházási ajánlatait versenyeztették, s az nyert tá­mogatást, amelyik a hitel visz- szafizetésére a legkedvezőbb­nek bizonyult. A hitelekért szervezett „ver­senyfutás” nem volt minden tekintetben jó. A tsz-szövetség küldöttközgyűlése ezért is tett javaslatot a felsőbb szerveknek, hogy az új beruházások, techno­lógiák hitelből történő megva­lósítására a szövetség ajánlás­sal álljon az érdekelt tsz-ekkel együtt a pénzügyi szervek előtt. Ilyenformán a szövetség kezes­kedjen a hitelből új ágazato­kat kialakító vagy a meglevőket korszerűsítő tsz-ek mellett. A szövetség ajánlásának óha­ja új színfoltként fogható fel a szocialista demokrácia bőví­tésében. Mindenesetre alapot szolgáltat ahhoz, hogy a terme­lésfejlesztés üzemi elképzelései a társadalmi érdeknek megfele­lően bontakozzanak ki. A fele­lősség érzése is kicsendül belő­le .hiszen a beruházások szük­ségességét, a termelés egyes ágazatainak fejlesztését a tsz-ek jórésze eddig is alaposan meg­beszélte a szövetséggel. Az esz­mecserék során a szövetség olykor helyeselt, de volt ami­kor helytelenített. Sajnos a pénzügyi szervek eddig nem is­merhették meg a szövetség vé­leményét ,de nem is volt szük­ség, hogy ismerjék, mert a be­ruházások megítélésében e szerv véleménye eddig nem számított, így a hitelek folyósítása a szö­vetség véleménye nélkül el­kezdődhetett. Néhány esetben bebizonyosodott, hogy a beru­házás megvalósítása nem volt kellően előkészítve. Szinte egy- időben fogyott el a pénz is meg a lelkesedés is. Valószínű lesznek, akik azt mondják erre a kezdeményezés­re, hogy a tsz-szövetség beru­házási ügyben ne akarjon hi­vatal lenni. Ezzel így mi is egyetértünk, de nyomban hoz­zátesszük: ajánlásaival érdek- védelmi feladatot láthat el. Megvédheti a tagszövetkezetet olyan beruházástól, amely nem esik egybe a kormány gazda­ságpolitikájával. Viszont erő­sítheti a szövetkezetek kezde­ményezését minden esetben, amikor az árutermelés növeke­désével próbálkoznak. A szö­vetség, mint az adott tájegység termelésének legjobb ismerője, nagy biztonsággal tölthetne be ilyen feladatkört, válhatna to­vábbi cselekvő erővé a kor­mány mezőgazdasági politikájá­nak helyi megvalósításában. Dupsi Károly Díszoklevél — Serleg — Tizenötezer forint jutalom Az 1971. évi termelési ver­senyben az újkígyósiak a megye déli tájegységében a harmadik helyezést érték el. Ezzel elnyer, tek a megyei tanács vb. díszok­levelét, a Dél-Békés megyei Tsz- ek Területi Szövetségének ser­legét és 15 ezer forintos pénzju­talmát Az eredményes munka elisme­rő okiratát csütörtökön délelőtt Csatári Béla, a megyei tanács elnökhelyettese szövetkezeti aik- tívaülésen nyújtotta át Csík Pé­ter szövetkezeti elnöknek. Az ünnepségen ott volt Horváth Pál, a tsz-szövetség tátikára is. Az újkígyósiak a nmúlt eszten­dőben csaknem 106 millió forint bruttó árbevételt értek el. A nö­vénytermesztési ágazat kereken1 forradalmi események idején ta­núsított bátorságukkal megmen­tették az országrészt a polgárhá_ ború pusztításaitól. Egyébként mindenütt az az elv érvényesült, amelyhez Dózsa tartotta magát e seregzöm hadjáratában: csak ott szabad elpusztítani a neme­sek birtokait ahol fegyveresen ellenállnak, síivel az északkeleti vármegyékben nem a harcot, hanem inkább az egyetértést vá­lasztotta a nemesség, senkinek a haja szála sem görbült A forra­dalmi erőszak mindössze annyi, ban nyilvánult meg, hogy el­égették a papoknál talált hiva­talos iratokat. Ez is általános gyakorlat volt az egész 1514-es parasztháborúban. Okiratok, nemesi kiváltságlevelek rögzítet­ték a jobbágyság jogfosztottsá_ gát, érthető hát, ha a kereszte­sek dühe e jogi bizonyítékok ellen fordult. Hasonlóan az ország északke­leti, keleti részeihez. Dunántú­lon is vérontás nélkül terjedt a keresztesek mozgalma. A neme­sek ugyan nem csatlakoztak hozzájuk, de az ellenséges ma­gatartástól is óvakodtak. Lénye­gében mindkét tábor várakozó álláspontra helyezkedett Nem így a Duna—Tisza közén, ahol Mészáros Lőrinc nagy eréllyel vezette a kereszteshadakat déli irányba. Kezdetben összecsapá­sok nélkül nyomultak előre, so­kan csatlakoztak hozzájuk, igaz a bizalmatlan Kecskemétet ke_ ■tényen megfenyegette Lőrinc 10 millió forinttal haladta túl az 1970. évi bevételt Az áUatte_ i.yésztés hozama is szépen fejlő­dött, mivel 16,7 millió forintról 22,6 millió forintra növekedett az ágazatból származó bevétel. Az újkígyósiak büszkék lehetnek arra, hogy öt év átlagában búzá­ból holdanként 20 mázsa alatt sohasem termeltek. A kukorica, átlagtermése — szintén öt év át­lagában — meghaladja a hol­danként! 32 mázsát, a cukorré­páé pedig a 225 mázsát. Üj se- gédüzemágakat szerveztek — savanyító üzem, szárító üzemi, téglaégető — melyek biztos tá­masznak mutatkoztak az árbe­vételek és a tiszta jövedelem növelésében. pap. Kalocsán viszont tetemes! erővel gyarapodott a sereg Lé-■ vén érseki székhely a város, ele. ; ve gyülekezőhelynek jelölték ki 5 még akkor, amikor senki nem : látta előre a keresztesmozgalom ; fordulatát- Amikor pedig Bakócz ■ hercegérsek megparancsolta a S gyülekezők hazatérését, együtt; maradtak. ’ í Az így megnövekedett seregi biztosabb túlsúllyal özönlötte el ■ a Duna—Tisza közét. Az útjukba! kerülő nemesi csapatokat rendre ; szétverték. Bács kivételével ■ egyetlen vár sem tudott nekik ■ ellenállni. De a kíméletről is ta- í nubizonyságot adtak. Szeged [ semlegességet kért. Més-zároe■ Lőrinc beérte a külvárosi sze- • gények csatlakozásával, a gazdag ■ várostól mindössze lovakat kért, 5 noha fölényes túlereiével -rélye- s sebben is fölléphetett volna. * Ügy látszik azonban, sietni | akart délre, hogy jobbról bizto- ! sítsa Dózsa temesközi hadműve- : létéit Gyors egymásutánban el- ! foglalták Cobor-szentrnihályt, a. mai Zombort, Vásáros-Váradat, • a mai Újvidéket Feldúlták Ba- ! ját, majd Futákot, ezután átkel- | tek a Dunán és ők is eljutottak j egész a Szerémségig, akárcsak! a Dézsa főhadához tartozó 4 gyes jj csapatok. ; Céljukat elérték: gondoskodtak ! arról, hogy a Temesvárt ostrom. • ló fővezért ne érhesse váratlan I támadás a Duna—Tisza köze fe- ! lőL Gerencsér Miklós ; Következik: Vérző parasztok ■ Két zászló a tudomány segítségével Az 1971. évi ágazati termelési | versenyben a kukorica és a cu­korrépa termesztésében me­gyénk déli körzetében a vég-1 egyházi Szabadság Tsz ért el legjobb eredményt. Ezért a Dél- Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségének elnöksége ver­senyzászlóval és pénzjutalommal fejezte ki elismerését. A végegy­házi Szabadság Tsz-ben tehát két versenyzászlót őriznek. A kukoricatermesztésben elért eredményekért kapott verseny­zászló a pusztaföldvári Dózsa Tsz-ből került Végegyházára, a cukorrépatermesztési verseny­zászló pedig 1971 óta a végegy­háziaké Ha ebben az esztendő­ben ez a termelőszövetkezet ter­mel legtöbb cukorrépát, akkor a zászló véglegesen náluk marad. Hegedűs István tsz-elnök és a szövetkezet szakmai vezetése egy-két év óta a szakosodás di­lemmájával küszködik. A búza mellett milyen növényeket ter­messzenek, ezt szeretnék meg­határozni. teherautóra vagy a vontató pót­kocsijára. Az elnök szerint a tagság meg sem tudna élni cukorrépa nél­kül. Hogy igazat beszélt, tanú­sítja az, hogy az idén egy-egy növénytermesztő két hold cu­korrépa összes munkáját vállal­ta. A répatábla most szebb, mint egy évvel korábban. Ha a közeli napokban jó eső áztatná a vég­egyházi határt, akkor őszre 300 mázsa körüli termésre számít­hatnának. A kukoricatermesztésben is értékes tapasztalatokra tettek szert. A műtrágya hasznosulá­sát figyelték meg. Korábban az egész megyében olyan hír jár­ta, hogy a kukorica nem hálál­ja meg a műtrágyázást. Végegy­házán megpróbálták, hogy meg- alapozott-e ez a híresztelés vagy pedig félrevezető. A tápanyag­mérleg alapján kijuttatták a szükséges műtrágyát. A hatás nem maradt ei a kukoricát. Korszerű vetőgé­pekkel vetették, így maximális tőszámot értek el. Ebben az esz­tendőben is vegyszerezték a ku­korica egy részét. Sajnos kevés volt a csapadék, így a vegyszer nem tudta kifejteni gyomölő ha­tását. Ezért most háromszáz-há- romszázötven holdat kézzel is meg kell kapálniuk. A brigád­vezetők figyelmébe ajánlották: állandóan ott legyenek a kuko­ricát kapálok között és egyetlen szálat se engedjenek kivágni. A tsz-tagok többsége már nem egyelj a kukoricát. Még ott sem, ahol két szál egymáshoz közel áll. Tavaly a háztáji terület egy részében a legkorszerűbb eljá­rások alkalmazásával vetették el és művelték a kukoricát. Akik nem egyelték a sorokat, azoknak 70—80 mázsa csöves kukorica termett holdanként. Akik viszont a hagyományt követték, csak 40—50 mázsa csöves kukoricát vihettek haza. Az igen és a nem kimondása nagydn nehéz Végegyházán. A kezelésükben levő kiváló minő­ségű termőföld ugyanis mindent megterem. Kenderből és cukorrépából már a korábbi évtizedben orszá­gosan is verhetetlenek voltak. Sok oklevél, kitüntetés őrzi e kedves emléket. Azután követ­kezett egy olyan időszak, ami­kor a termelés nem fejlődött, hanem egy bizonyos színvona­lon megrekedt. És most az elő­relépés. Cukorrépából tavaly 286 mázsát takarítottak be holdan­ként. Ezt megelőzően 240 má­zsát, 1969-ben pedig 225 mázsát, j A fejlődés tehát töretlenül fel­felé ível. A kukorica holdanként1 45,9 mázsa szemes terméssel há- j lálta meg a gondosságot, öt- 1 száz hold átlagában ez az ered­mény nagyra értékelhető. Ho- i gyan érték el ezeket? A közös gazdaság szakvezeté­se az 1971-es termelési év elő­készítése során először nyúlt a tudomány vívmányaihoz. A szö­vetkezei nagy tábláiról talaj­mintát vettek, s azt vegyelemez- ték. Meghatározták a tápanyag- tartalmat, azután eldöntötték, hogy mennyi kukoricát és cu­korrépát szeretnének termesz­teni. A hiányzó tápanyagot mű­trágyával pótolták. A cukorrépa alá így került 6 mázsa vegyes műtrágya azon kívül, hogy az előző év nyarán holdanként 220 mázsa istállótrágyát Is elszórtak a kijelölt répaföldre. A cukor­répatermesztést tehát .a táp­anyaggazdálkodás alapozásánál kezdték. Szorgalmas emberek a végegyháziak. A közösben mindössze 110 növénytermesztő dolgozik, s ők már tavaly is 220 holdon, az idén pedig 231 hol­don vállalták a cukorrépa ösz- szes kézi munkáját. Itt még kéz­zel egyelnek, vegyszert a gyom­irtásra nem használnak. Ősszel is kézzel szedik ki a földből a répát, kézi erővel villázzák a Az Mv—660-as fajta 77 holdon 51,6 mázsa szemtermést adott. Az Mv—530-as és az Mv—620- as valamivel kevesebbet ter­mett. Ennek ellenére a tsz hol­danként! átlagtermése majdnem elérte a 46 mázsát! Tavaly már a vegyszerezéssel is próbálkoztak. Több táblán kapavágás nélkül termesztették Az idén Végegyházán sem a háztájiban, sem pedig a közös­ben már nem egyelik a kukori­cát. Olyan tőállományt hagynak, amilyet az agronómus utasításá­ra a vetőbrigád vetett a tavalyi 500 hold közös kukorica helyett most már 860 holdon. Dupsi Károly Lehetne olcsóbb és korszerűbb! Újra itt van a Luna Park, de előnyére semmit sem változott. Sőt! Minden eddiginél rosszabb terepen állították -fel szórakoz­tató „szerkezeteiket”. Természe­tes erről nem ők tehetnek. Ott vernek tábort, ahol helyet kap­nak a tanácstól. És Békéscsabán sajnos ez alkalommal csak egy gödrös építkezési terület ju­tott nekik, noha jobb helyük lett volna a körgát mögött... Naponta több száz gyermek hozza ide apukáját, anyukáját. Sokan. csalódva mennek el a gyermekek közül, mert látják, hogy a Souvenir pavilonnál hiá­ba gyűjtik a nénik, a bácsik a pontokat, kevesen kapnak érte nagy macit; hogy legtöbben csak ócska kis toll- és agyag­figurákkal távoznak (meg üres zsebbel!). A „Nevetőház ’-ban sem lehet nevetni. Csupán lécek között szaladhat át és egyetlen futószalagra léphet, vagy görbe tükörbe nézhet az a mai gyer­mek. aki a televízió, mozi, gyer­mekszínházak és az óvodai ok­tatás hatására ma már talán egészen máson nevet. Nem le­hetne kicsit korszerűbb a Luna Park? Vajon nem lehetne eny- nyi pénzből már automata játék­asztal, rakéta, vagy luxusautó a közkedvelt játékbirodalomban? És az állatkert! Többet vár a gyerek ettől is. De legalábbis kíváncsi a kengurura, hiszen percenként kiabálja a hangszó­ró: „Tizennyolc állatfajta, orosz­lánok, kenguruk, egyedülálló él­mény. Felnőtteknek öt forint, gyerekeknek négy forint, tessék csak tessék!” A gyerek keresi a kengurukat és kiderül, hogy egy sincs belőle. Már két évvel ezelőtt elpusztult, de a magnó­szalagon rajta van. És tessék mondani, nem lehetne letörölni? Ja, persze, persze az üzleti Az élmény egyébként valóban egye­dülálló, hiszen soha sem láttunk még néhány négyzetméternyi ketrecben együtt öreg oroszlánt, medvét, sakált, farkast, apárt és rókát. A hároméves Attila azt kérdezte, hogy miért kínoz­zák ezeket az állatokat...? A giccsekről, a térdepelve imádkozó gipszfiguráról és tár­sairól nem kívánunk szólni ... Ezeket lehet nyerni a sok-sok forintért — többek között. A gyerek mindezek mellett mégis élvezi a Luna Parkot. Ne­héz hazavinni, de annál köny- nyebb a pénztárcánk. Apropó! Egyebek között javasoljuk, hogy legközelebb létesítsen a Luna Park egy munkatábort is a szü­lőknek, ahol árokásással, parko­sítással megkereshetik a drága, de meglehetősen korszerűtlen szórakozáshoz szükséges pénz­összeget. (rethy) AZ OROSHÁZI ÜVEGGYÁR jó kereseti lehetőség mellett . 1 " "' munkásokat keres felvételre. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán. 256056 VlDIA Kereskedelmi Vállalat békéscsabai telepe pályázatot hirdet üzletszerző munkakör betöltésére Feltétel: vas-műszaki eladói szakképesítés. Jelentkezés helye: Békéscsaba, Szerda­helyi úti telepünkön. 764 gflrft utcm. 1972. MÁJUS 26. '1733L7 5

Next

/
Thumbnails
Contents