Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-26 / 122. szám
Tények és vélemények Szocialista brigádvezetök kitüntetése Utószó az idei nyereségrészesedés fizetéshez írta: Buda István munkaügyi miniszterhelyettes A vállalatok március és áp- ; rilis hónapban űzették ki dolgozóiknak az elmúlt év gaz- j dálkodási eredményiéi után járó! év végi részesedést. Az egyes ember óhatatlanul a saját fizetési borítékja alapján ítéli meg vállialaitának eredményeit. Emiatt a vélemények rendkívül eltérőek, hiszen voltak, akik nem kaptak részesedést, nem. egy helyen viszont kéthónapi fizetésnek megfelelő részesedést is fizettek. E cikk célja az átlagszámok tükrében megvilágítani, hogy a szélsőséges vélemények közük melyik jellemzi legjobban a tényleges helyzetet. Ennek megítélése három olyan fogalom 'tisztázásét igényli, amelyek nem mindegyike fordul elő a köznapi nyelvhasználatban. A bruttó részesedési alap, vagy másképpen részesedési nyereségrész a vállalati nyereségnek az a része, amely személyi jövedelmekre fordítható (a másik része a fejlesztési' nyereség- rész.) Ez azonban közvetlenül még nem fordítható személyi jövedelmekre. A nettó részesedési alap a bruttó részesedési alapból képződik úgy, hogy abból befizetik a költségvetést megillető adót, továbbá a 'bérszínvonal-emelés hozzájárulását. (Itt most attól eltekintünk, hogy amennyiben a vállalatnak előző évről van részesedési alap maradványa, azt hozzáadhatja a nettó részesedési alaphoz, s amennyiben tartalékol a következő évre, azt levonhatja a nettó rész&edési alapból.) A nettó részesedési alap mérteke tehát nemcsak a nyereség nagyságától hanem a béremelés mértékétől is. EJ atékonyan dolgozó valla- latnál a .jelenlegi szabályozás mellett viszonylag jelentős béremelés után is viszonylag kicsi bérfejlesztési hozzájárulást kell fizetni, Viszont rosz- szul dolgozó vállalatnál kismértékű béremelés is komolyan terheli a bruttó részesedési alapot. Az év végi részesedés lényegében a nettó részesedési alapnak az a része, amelyet nem használtak fel évközben prémiumokra, jutalmakra s szociális juttatásokra (pl. étkezési hozzájárulás, segély. stb.): A nettó részesedési alap 197 L- ben a legtöbb ágazatban számottevően nőtt. A KOM gépiparában például 1970-ben az évi teljes bérösszeg mintegy 6 százalékával volt egyenlő a nettó részesedési alap, ugyanez az arány 1971-ben 8,6 százalékra emelkedett:. Hasonlóan több más ágazatban is növekedett a nettó részesedési alap. Volt persze, ahol csökkent. Így például a szövetkezeti iparban. Ennek okára még visszatérünk. A nettó részesedési alap fel- használásának módját a vállalatok kollektív szerződéseikben szabályozták. Amikor a dolgozók számbaveszik az év végi részesedésüket, figyelembe kelti venni azt is, hogy mennyi volt a vállalatnál a béremelkedés, mennyit fordítotbajc szociális jut- tatásókra, évközi jutalmazásokra, mert ezek az év végén kifizethető részesedési alapot csökkentik. Márpedig a statisztikai számók azt mutatják, hogy a vállalatok 1971-ben megnövelték például a lakásépítési támogatást, étkeztetésihez váló hozzájá-' rulást és egyéb szociális juttatásokat is. Növelték a vállalatok az évközi kifizetéseket: is. A vállalatok többsége a nettó részesedési alapnak mintegy 20 —40 százalékát évközben fizette ki prémiumokra és jutalmakra. Ez az arány magasabb, mint a megelőző évben volt és ez helyeselhető. A jól megválasztott évközi kifizetések ösztönző hatásúak, elősegítik a nyereség növelését és ezen keresztül a j részesedési alap növekedését is. j A javuló eredmények követ- j kéziében általában növekedett > az óv végén kifizetésre kerülő részesedés, növekedett a szociális célokra felhasznált részt, növekedtek az évközi pénzbeli kifizetések s tekintélyes volt az átlagbér-emelkedés is. Az ÉVM építőanyagiparában például 70 százalékkal, a KCM gépiparában 24 százalékkal, a KIM iparában 12 százalékkal nőtt az évvégi részesedés. Ugyanakkor az állami gazdaságoknál és erdő- gazdaságoknál mintegy 20 százalékkal csökkent és valamelyest csökkent a bányászatban és a kohászatban is. Nagyobb arányú, mintegy 20 százalékos volt a csökkenés a szövetkezeti iparban. Ez utóbbi összefügg a szabályozó rendszer módosításával. A szövetkezeti iparban ugyanis az előző években nem teljesen indokoltan, lényegesen magasabb volt az év végi részesedés, mint az állami vállalatoknál. ezt az is mutatja, hogy a csökkenés ellenére az egy főre jutó részesedés átlagos összege a szövetkezeti iparban ez évben is meghaladta a 2-000 forintot, ugyanakkor az állami vállalatok zöménél 1500 forint alatt maradt. Az egy főre jutó részesedés előbbi átlagszámain belül az egyes vállalatok között az élért eredményektől függően, meglehetős nagy volt a szóródás. A minisztériumi vállalatoknál például a vállalatok mintegy 10 százalékánál nem tudtak év végi részesedést fizetni, mintegy Sű százalékánál az egy főre jutó részesedési alap nem haladta meg a félhavi fizetést, mintegy 40 százalékánál a félhavi és egyhavi fizetés között volt és a vállalatok mintegy 20 százaléka egyhavi fizetésnél több részesedést tudott fizetni. Ugyanakkor a szövetkezetek mintegy 60 százaléka egy hónapnál több részesedést fizetett. I sínét utalni kell arra, hogy nemcsak az eltérő eredmények miatt tért el számottevően az év vegén kifizetett réAz elődöntők kezdetének bizonyos fokú csalódása a harmadik és negyedik adásban sem oszlott el maradéktalanul. Kísért s kedvetlen füstölgésre sarkall az érzés: a mostani produkciók az előző vetélkedők maradék-anyagai, gyakran árnyékai csupán. S bár korai még a végső ítélet, mégis megkockáztatjuk, hogy mintha elfáradt volna ez a korábban oly sikeres vetélkedő. Nem a versenyzőket hibáztatnánk ezért elsősorban, hiszen ők nyilván mindent megteszneík, ami tőlük telik. Talán azért is gondoljuk, hogy ez egyszer helyesebb lenne nem a versenyzőkről, hanem a közvetítésről, mint tv-műsorról szólnunk. Hogy tetszett például a harmadik elődöntőn a számok alatt és közben egészen közeibe hozott néhány jellegzetes arc a nézőtérről. Hogy nem tetszett a hanghibák egyre gyakoribb jelentkezése. Hogy jó volt az adások változatossága; Hogy rosszul sikerült az egyes kategóriák sokszor összemérhetetlen műfajú párjainak kiválasztása. Hogy örültünk a békéscsabai Napsugár Bábegyüttes továbbjutásának, hasonlóképpen a nekünk oly kedves Rábai Miklós szereplésének, valamint, hogy a gyöngyösi táncosok Méhkeréken született tánccal arattak megérdemelt sikert. Kevésbé volt örvendetes, hogy e három békési eredmény közül csak egy volt -a mi megyénknek a képernyőre-kerülés jogát elnyert produkciója. Tetszett a zsűritagok közül Pernye András nagyon okos, a versenyzőknek segítő és a közönségnek is különleges ismeretekkel szolgáló — lásd a szerdai mini-előadást a block- f’őté-ről és családjáról — kri- titkája. Ugyanígy Petrovics Emil biztos és sohasem hivalkodó, önmutogató vélemény- mondása. S talán elsősorban Rábai Miklós bírálómunkája, bölcs humanizmusa, ahogyan a közvetlen szakmájához tartozó táncprodukciók mellett — a szerencsétlen szakmai összetételű zsűri miatt kényszerűségből — más számokhoz is hozzászólt. Ő értékelte legmeggyőzőbben a baltadobáló zsonglőrtől a kézügyességre, illetve a technika csodáira támaszkodó bűvészig az „egyéb” bemutatókat. Határozottan nem tetszett viszont a műsorvezető riporter sok tartalmatlan, izzadtságsza- gú kérdése, amire egyrészt nem is tudhattak válaszolni a megkérdezettek, másrészt nemhogy a lámpaláz eltüntetésében segítették volna a fellépő amatőröket, hanem néhányszor a produkció előtti másodpercekben hangsúlyozottan felhívták figyelmüket, hogy létezik ez a kellemetlen tünet. S legalább ennyire kérdőjelezhetjük a zsü- rielnök pártatlannak korántsem tűnő „javaslatát” a közönségnek. hogy kit juttasson tovább szavazataival a reméljük, sikeresebb következő fordulóba. (daniss) szesedés. Egyes vállalatok a béreket az átlagosnál lényegesen nagyobb mértékben emelték, ami a dolgozók többségének egyetértésével is találkozik, de az év végén történő kifizetések lehetősége természetesen csökkent; Az egyes dolgozók részére év végén kifizetett részesedés még nagyobb mértékben eltér az átlagos számoktól. A vállalatok az év végi részesedésnek mintegy 60—70 százalékát a bérek arányában osztják ki. Ha például egy vállalatnál az év végén kifizethető részesedési alap az évi bérösszeg 10 százalékát tette ki. és - a dolgozóknak 7 százalékot fizettek ki bérarányosán, akkor az évi 20 000 forintot kereső dolgozó 1400 forintot, a 40 000 . forintot kereső pedig 2800 forintot kapott. Ez a helyes gyakorlat az év végi részesedésben is elkívánja ismerni az egyes dolgozók egész évi munkájának eredményét. Aki többet, jobban dolgozik és ezért év közben több fizetést kap, ennek arányában kap magasabb részesedést is. Törzsgárda tagság, a vállalathoz való nagyobb hűség megbecsülése érdekében a vállalatok általában növelték az év végi részesedésnek azt a részét, amelyet a vállalatnál eltöltött idő arányában fizetnek. Ez az év végi részesedés mintegy 10— 20 százalékát tette ki. A fennmaradó részt a munkák egvéni értékelése alapján jutalom formájában osztották ki. 17 z az áttekintés bizonyítja, hogy a vállalati - kollektívák eredményes munkája növeli a béremelés lehetőségét és az év végén kifizethető nyereségrészesedést ÍSj A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozása alkalmából kitüntetéseket adományozott szocialista brigádvezetőknek. A ktüntetéseket Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke ünnepélyes keretek között csütörtök délelőtt a Parlament kupolatermében adta át. Békés megyéből Dudaszeg István, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz állattenyésztő szocialista brigádjának vezetője, | Kacsala Mihályné, a békéscsa- j bai Lenin Tsz baromfinevelő ! szocialista brigádjának a vezetője, Szikora László, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat orosházi üzemének szocialista brigádvezetője a Munka Érdemrend ezüst, Kardos Julianna, a Mezőhegyes! Állami Gazdaság borjúgondozó szocialista brigádjának a vezetője és Péli Imre, a Körösvidéki Cipész Szövetkezet szocialista brigádjának a vezetője a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta. Országos Könyvészeti Tanácskozás Békéscsabán „Szép magyar könyv" kiállítás nyílik a múzeumban A Nemzetközi Könyvév és az Ünnepi Könyvhét kiemelkedő eseménye kezdődik ma délután 2 órakor Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban. I Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitja meg a „Szép magyar könyv” című kiállítást, A műsorban a Liszt Ferenc kamarakórus és Csernák Árpád színművész működik közre. Délután 3 órakor kezdődik a városi tanács dísztermében az Országos Könyvészeti Tanácskozás a Békéscsabai Városi j Tanács, a Békés megyei könyvtár, a Békés megyei Tanács ! Művelődésügyi Osztálya, a Ha- I zafias Népfront Békés megyei Bizottsága, a Kner Nyomda, a Magyar írók Szövetsége, a Nyomdaipari Egyesülés, a Nyomdaipar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete, valamint az „Olvasó népért” mozgalom társadalmi elnökségének rendezésében. A Nemzetközi Könyvév jegyében szervezett tanácskozáson Becsei József dr., az MSZMP Békéscsabai Városi Végrehajtó Bizottságának titkára mond megnyitó beszédet és vezeti a vitát. Mintegy 100 neves írót, grafikust, könyvművészt és nyomdaipari és könyv- terjesztési szakembert várnak a ma kezdődő tanácskozásra. A programban. elsőnek Lengyel Lajos Kossuth-díjas könyvművész, a Nyomdaipari Egyesülés elnöke tart előadást „A könyv- kultúránk, könyvművészetünk” címmel. „A folyóiratok és napilapok grafikai problémái” címmel Feledy Gyula Munká- csy-díjas festőművész szólal fel. Kass János Munkácsy-díjas festőművész előadásában a vizűéi térhódításáról fejti ki véleményét a könyvművészetben. „A korszerű illusztráció-kísérő rajz” címmel Tüskés Tibor író előadása zárja az előadói programot. A felkért hozzászólók között lesz Beck Péter, a Magvető Könyvkiadó osztályvezetője, Havasi Zoltán szegedi egyetemi könyvtárigazgató, Héltai Nándor újságíró, Kónya Lajos Kossuth-díjas író, Kovács Máté dr. egyetemi tanár, Szalontai Mihály irodalomkritikus, a „Szép Szó” szerkesztője, és Varga Sándor, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat igazgató-helyettese. Ma kezdődik a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozása Békés megye üzemeit 21 küldött képviseli Ma, május 26-án kezdődik a szocialista brigádvezetők IV. i országos tanácskozása Budapesten. Békés megye küldöttei: a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat orosházi üzemétől Szikora László, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Nagy alföldi Kutató és Feltáró Üzemétől Tóth József, a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalattól Kővári József, a Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalattól Zanócz Imre, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalattól Ger- csi Imréné, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalattól Kertész Ferenc, az Orosházi Üveggyártól Takács György, az orosházi ÁFÉSZ-től Baranyai Béla, a Volán 8-as vállalattól dr. Görcs Ágoston, a Szarvasi Állami Gazdaságtól Brusznyicz- ki Béla, a Mezőhegysesi Állami Gazdaságtól Kardos Julianna, a 1 I KÖVIZIG II. számú Építésve- I zetőségétől Páti Sándor, a Kner Nyomdától Kőszegi. And- rásné, a Sarkadi Postahivataltól Juhász Lajos, a Férfi Fehérneműgyár békéscsabai gyárától Laczó Pálné, a Pamuttextilművek mezőberényi gyárától Erdős Józsefné, a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalattól Honti Ferencné, a For gácsolószerszámgyártól Nótár-i István, a MÁV Mezőhegyes! Vontatási Főnökségétől Bayer István, a MÁV békéscsabai állomástól Hrabovszki János, a MÁV Távközlő- és Biztonsági Berendezés Fenntartó Főnökségétől Veszter Géza. Meghívottként vesz részt Su- pala Pál. a megyei pártbizottság titkára, Nagy István, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának vezető titkára és Szabó Miklós, a KISZ megyei 1 bizottságának titkára. Csehszlovák pedagógusok Békés megyében Tegnap délelőtt érkezett megyénkbe kétnapos látogatásra a csehszlovák pedagógus szakszervezet Jan Kostya! vezette háromtagú küldöttsége. Békéscsabán Mayer Andrásáé, a Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei Bizottságának titkára, majd Enyedi G. Sándor, az MSZMP j Békés megyei Bizottságának titkára és Nagy István, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa vezető titkára fogadta a vendégeket, akik a nap második felében Gyula nevezetességeivel ismerkedtek. Ma, pénteken a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolába látogat a delegáció, találkozik az itt tanuló szlovák diákokkal, s felkeresi a Szlovák tanítási nyelvű Általános Iskola és Gimnáziumot, Ki mit tud és ki mit nem?
