Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-25 / 121. szám
A népművelés as igénykeltéssel kezdődik A megye népművelői Orosházán tanácskoztak A városi-járási „Kiváló” Művelődési Központban találkoztak Orosházán kedden délelőtt fél 10 órákor a megye közművelődési intézményeinek vezetői, hogy megbeszéljék megyénk aktuális művelődéspolitikai problémáit, feladatait. A tanácskozást dr. Zilahi Lajos, az Orosházi Városi Tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője nyitotta meg, majd Csende Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztálya népművelési • csoport- vezetője tartott részletes tájékoztatót a tárgykörből. Bevezetőben a jelenlegi helyzetet elemezte, és az igazsághoz következetesen ragaszkodva jelentette ki, hogy művelődési intézményeink nagy részében nem figyelnek oda megfelelően az adott település kulturális életére, az igények felkeltésére, formálására és kielégítésére. Nem tartotta megfelelőnek a közös fenntartás igen hasznos módjainak kutatását és megvalósítását, egyszóval a művelődési intézmények társadalmi segítésének fokozását. Arról is beszélt, hogy több művelődési otthon-igazgató a hosszú évek óta beidegződött gyakorlat megszokottságával és sokszor már érdektelenségével végzi munkáját, ez pedig sem az intézmény tekintélyét, sem a vezetők tekintélyét nem növeli. Sokat beszélnek a kulturális élet helyi vezetői az igények kielégítéséről. de sokkal kevesebbet az igénykeltésről. Ez érthető, de nem megérthető, hiszen igényeket kelteni sokkal nehezebb, az adott település szociológiai viszonyainak lehető legalaposabb ismeretét is feltételezi, megkívánja a korszerű népművelés minden új útjának, módszerének, formájának igen magas szintű tanulmányozását és alkalmazását. A továbbiakban tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit a Budapesten március 23—25-lg megrendezett művelődési otthon vezetők III. országos tanácskozásáról, a tanácskozás téziseiről, határozatairól. Többek között arról is, hogy a művelődési otthon jellegű intézményekben meg kell gyorsítani a lehetőségek teljes kihasználását, a klubmozgalmat, a szakköri életet, a tanfolyamokat és nagymértékben az ifjúság otthonaivá kell tenni ezeket a kultúrházakat. Részletesen elemezte a közművelődés és a közoktatás intézményeinek kapcsolatát, az együttműködés alapvető fontosságát, kiemelve, hogy a tapasztalatok szerint megyénkben a művelődési otthonok és iskolák kapcsolata korántsem megfelelő. Hogy miért nem az, azt — véleménye szerint — minden településen az intézmények vezetőinek kell eldönteni és megfelelővé tenni. Elmondotta azt is, hogy ritka kivételtől eltekintve a testületi ülésekre készített beszámolók színvonala elszomorító. Konkrét, tömör beszámolókat kell készíteni, mert egy-egy jelentés minősége nem a terjedelmétől függ. Ezt a kulturális intézményekben jelentést készítő vezetőknek ugyanúgy tudniuk kell, mint a testületek vezetőinek, akik ezeket a jelentéseket megvitatják. Az önállóság különböző formáiról, lehetőségeiről is részletesen beszélt. Egyetlen példa: az ünnepi könyvhétre, a mezőgazdasági könyvhónapra, az őszi megyei könyvhetekre, költészet napjára a kulturális intézmények maguk is meghívhatnak írókat, olyanokat, akiket az adott településen szeretnek, ismernek, sokan olvasnak. Persze, az előkészítésben a helyi könyvtárak közreműködése nélkülözhetetlen. Meg kell szűnnie annak a gyakorlatnak, hogy a találkozóra érkező íróról azt sem tudják, ki. csoda, azt pedig jóformán egyáltalán nem tudják, milyen műveket írt. Lehet, mondotta az előadó, hogy ebben van némi túlzás, de sokkal több az igazság. A könyvtárakról szólva az olvasószolgálat színvonalának tett Temesvárra: a lippai Erdély felől, az aradi Magyarország középső részei felől és a szegedi Csanádi Bács felől. Dózsa mindhárom irányt elözön- lötte, s a mocsári erdőségeken át június 15-én érkezett az erődített város alá. Mielőtt ostromhoz látott, letáborozott Ulics mezőségén. A mindeddig szinte teljesen magyar nemzetiségű paraszti seregekhez itt csatlakoztak a román és a rác parasztok. Mindössze egyetlen éjszakai pihenőt engedélyezett katonáinak a fővezér. Másnap, 16-án reggel közelebb nyomult a városhoz, késedelem nélkül hidat .veretett a Bégán. Műszaki részlegei szakszerű és alapos munkát végeztek, dolgukat kitűnően értették, hiszen építettek már hidat a Tiszán, a Hármas- Körösön, a Maroson. Itt még körültekintőbben végezték el a feladatot. Ez a híd könnyedén megbírta a nehéz társzerkére- ket és a tüzérséget. Eddig sem volt kétséges, hogy Dózsa katonai dolgokban képzett és leleményes. Most is nagy eréllyel fogott az ostromhoz, s láthatták Báthori Ist- vánék, hogy olyan ember vezeti ellenük a harcot ,aki tökéletesen tisztában van a várharc korabeli szabályaival és hibátlanul képes alkalmazni azokat. Minden oka megvolt tehát a védőseregnek a rettegésre és a tudat, hogy nincs számukra Irgalom, kétségbeesett ellenálgyengeségeit említette. Ideje lenne, ha elsősorban a mező- gazdasági lakosság felfedezné a könyvtárat, megérezné az olvasás jó ízét, művelődést gyarapító hatását. De ehhez ki kell lépni az intézmény falai közül, hogy hogyan, ennek módszereit kimunkálni a könyvtárosok, népművelők, tehát a szakemberek feladata. A továbbiakban a művelődési otthonok művészeti csoportjairól beszélt, hangoztatva, hogy a szórakozva szórakoztatás, az önművelés bázisai ezek, de sokkal több figyelmet érdemelnek, mint amennyit az utóbbi időben kaptak. Az ismeretterjesztésről szólva az eredményeken túl azt is hangoztatta, hogy a formák korszerűsítése a következő feladat, mert a megszokott formák a közművelődésnek ezen a területén megszokottságot hozhatnak. Jónak és fejlődőnek találta a megye nemzetiségi kultúréle- tét, melyben a művelődési bázisközpontok is sok segítséget nyújtanak. A január 1-én megkezdett bázis-tevékenységről rövidebben szólt, mert annak alaposabb értékeléséhez az elmúlt néhány hónap még nem elegendő. As elhangzottakhoz többen hozzászóltak. Tímár Imre, a sarkadi művelődési otthon igazgatója a szocialista brigádokkal való foglalkozás módszereit elemezte, Molnár Magda gádorosi művelődési otthonigazgató a községi intézmények együttműködését tartotta az eredmények egyik kulcspontjának, Varga András, a gyulai művelődési otthon igazgatója viszont szenvedélyesen bírálta a kisközségek kulturális életét, azt a közömbösséget, amelyet sokszor lehetetlen áttörni. Hangsúlyozta, hogy meg kell találni a társintézmények baráti és munkakapcsolatának formáit, mert másként nincs népművelés. Litauszki Tibor, a megyei művelődési ház igazgatója a szak- szerűség és a tudományos megalapozottság elemzését adta rövid hozzászólásában. A tanácskozás résztvevői ezután meghallgatták Feldmann Józsefnek, az orosházi járási- városi művelődési ház igazgatójának tájékoztatóját intézménye munkájáról, majd végigjárták a néhány évvel ezelőtt átadott korszerű művelődési ház klubjait, szakköri szobáit, színház- termét és könyvtártermét. S. E. lásra sarkallta őket. Dózsa megértette, hogy ezúttal hosszadalmas harcra van kilátás. Hadi kelléktárát a mérnöki munkával is kibővítette. Minden oldalról hozzá akart férni a falakhoz, ezért elhatározta, hogy a Béga vizét a Te- mesbe vezeti. Megkezdték a csatorna ásásét, azonban éjszaka kirontottak várvédők és szétkergették munkásokat. Dózsa • úgy védekezett a vakmerőség ! újabb megkísérlése ellen, hogy : erős biztosítóst rendelt a mun- « kálatok védelmére. Egyszerre ■ ásták a csatornát és egyszerre S ostromolták a várat. Bőven volt ember a kereszte- ■ sek táborában. Mindannyian ■ úgysem vehettek részt Temes- ; vár ostromában, ezért a fővezér : parancsára népes csapatok in- » dúltak amolyan kisegítő had- S járatokra. Meghódították egész ; Torontóit, bejárták az ország- ■ ’ részt egészen az Al-Dunáig, át- * keltek a folyamon és portyáz- ! tak a Szerémségben. Alapos okot látott tehát Dó- ' zsa az őrködő csapatok szét- • küldésére. Védekeznie kellett a S meglepetés ellen, hiszen Szapo- : lyai már elindult Gyulafehér- ; várról. Azt akarta a fővezér, í hogy serege uralkodjon Te- • mesvár felett, mikorra sor ke- ; rül az erdélyi vajda elleni sors- ; döntő ütközetre. Gerencsér Miklós l Következik: Országszerte for- j rád alom. g Vendégek a megyei tanácsnál Dorota Pietrzyk lengyel újságírónő és dr. Kertész Márton, a Békés megyei Tanács titkára. A Szolnok megyei vendégek, dr. Szabó Irma, dr. Kúti György és Révész Ferenc. (Fotó: Demény) Tegnap, május 24-én délelőtt megyénkbe látogatott Dorota Pietrzyk lengyel újságírónő, a Tanácsok Lapja lengyel testvérlapjának, a Rada NarodovaTámogatfák a fiatalokat Pusztaottlakán a tanács 2000 forintot utalt át a KISZ- szervezetnek. A Mezőkovácshá- zán épülő ifjúsági tábor építéséhez ugyancsak 2000 forinttal' járul hozzá. A szakmunkásképző iskolák 1972—73. tanévének munkarendje kanapan kezdődik és — a tumu- sos képzést kivéve — június 8-án fejeződik be. A gyakorlati oktatás június 8-a után — a szakmunkásvizsga előtti felkészülési időt és a nyári oktatási szünetet kivéve — a hét minden mun. kanapján folytatódik. A téli szünet 1972. december 22-től 1973. január 7-ig, a tavaszi pedig 1973. április 5-től 14-ig tart. Az utasítás — sok más egyéb között — kiterjed a tantestületi értekezletekre s a vizsgák rendjére, a felvételre, beiratásra is. nak képviseletében, s elkísérte őt Gallé Tibor, a Tanácsok Lapja főmunkatársa. A vendégeket hivatalában fogadta dr. Kertész Márton, a megyei tanács titkára. Ezt követően Dorota Pietrzyk és Gallé Tibor felkereste a Békési Járási Hivatalt, majd Mezőberényben a nagyközség tanácsát- ahol „A tanács szerepe a szolgáltató- ipar és a kereskedelem irányításában és ellenőrzésében”, valamint „Gazdaságirányítási rendszerünk és az új tanács- törvény hatása” témakörökben beszélgettek a járási hivatal és a nagyközségi tanács vezetőivel. Szintén tegnap délelőtt fogadták a Békés megyei Tanács vezetői a Szolnok megyei Tanács három képviselőjét- dr. Kúti György vb-titkárt, dr. Szabó Irma szervezési osztály- vezetőt és Révész Ferenc pénzügyi osztályvezetőt. A Szolnok megyei vendégek tapasztalatcsere-látogatásra érkeztek s a tanácsi munka időszerű feladatairól tárgyaltak, majd Békéscsaba és Gyula nevezetességeivel ismerkedtek. nmeiéi man in ii h iff*'"*! 1972. MÁJUS 25. S
