Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-05 / 104. szám
Kiállítás a békéscsabai múzeumban és a szerkesztőségben Ma, pénteken délután 4 órakor dr. Dömötör Janos, a hódmezővásárhelyi múzeum igazgatója nyitja meg Miklós István festőművész kiállítását Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban. Délután 3 órakor szerkesztőségünk kamaratárlat-soroza- tának újabb kiállításán Katsá- nyi Pál mond bevezetőt. A kiállításon Érfalvi György rézdomborításait és szobrait láthatják az érdeklődők. Nyílt szó a Sárréti Napokról Hetekkel ezelőtt „Nekrológ a Sáiséti Napokról?” címmel glossza jelent meg lapunkban, melyben a szerző a Sárréti Napok jövőjéért aggódva megjegyezte: „Nagyon szép kezdeményezés volt ez, és kétévenként akarták megismételni. A program is tartalmas, érdekes: tanácskozások, kiállítások, szóval azon a néhány napon sok egyéb mellett a mi Sárrétünkre is odafigyelt az ország. Volt miért odafigyelnie, hiszen a lokálpatrióták igaz hitével, örömével és áldozatkészségével csinálták a szervezést-lebonyolí- tást a szeghalmiak. Aztán nagy csend lett a Sárréti Napok körül. Közeledett a második időszaka és semmi mozgolódás. Az érdeklődő különböző válaszokat kap, sőt olyat is, hogy meghaladja ez a mi erőnket, nemcsak anyagilag, hanem másképpen is, nem tudjuk folytatni.” A glossza nyomán levelet írt szerkesztőségünkbe Fekete István szeghalmi tanácselnök-helyettes. Megírta, hogy a Sárréti Napok megszervezése-rendezése társadalmi igény volt Szeghalmon és környékén, és — véleménye szerint — az első igen jól sikerült, és valóban ráirányította a figyelmet a községre. „Az eredmények után — írja Fekete István — miért a mea culpa, a mélységes hallgatás? Én azt hiszem, nem nagyon hallgattak el a szeghalmiak és ha az első rendezvényre csak a Sárrét figyelt fel, akkor a másodikra az ország is. 1971. november 5-én tartottuk Szeghalom fennállásának 925 és újjátelepülésének 260 éves jubileumát. Színvonalában maradandó emléket állított az ütőkor számára. Igaz, csak néhány filmkocka volt a tévében, de igazolta, hogy van élöt Szeghalmon: Véleményem szerint itt csak elnevezésen belüli változás volt ,de a kivitelezés ismételten túlnőtt Szeghalom határain. Nincs szó a Sárréti Napok megtartásának lemondásáról, de arról igen, hogy öthónaponként nem lehet ilyen nagy kivitelezésű megemlékezéseket rendezni, mert ezzel lejáratnánk a Sárréti Napok jelentőségét.” *** Ez a néhány sor végeredményben újra csak azt bizonyítja, hogy azért nem minden úgy történt, ahogy azt előre tervezték, és a Sárréti Napok kétévenkénti megrendezése mégiscsak meghaladja a 1 szeghalmiak erejét. Az említett községi jubileum más dolog. Ha külön rendezték, az jó, de miért mondják azt, hogy most ez a jubileumi ünnepségsorozat volt a Sárréti Napok? Nyilván azért, mert sok pénzt vitt el, és a Sárréti Napok eredeti színvonalából nem akarnak engedni. Inkább meg sem rendezik a következőt. Igaz, hogy ez egyfajta szembenézés a lehetőségekkel, és megfontolt magatartás. Azért mégis kór a II. Sárréti Napokért... S. E. bői kibontakozó felismerés: nincs Aranka, nincs pénz, nincs banda, csak egy halott van, meg ez a kocsi. Meg a bizonytalanság. Meg Robi... Ha nem szorította volna olyan sokáig a sofőr nyakát. Arra gondol, hogy ki kellene szállni és elbujdosni. Teljesen mindegy, hová. Az a lényeg, hogy önmaga elől menekülhessen. De már nincs hová menekülni. Menni kell, robogni a Warsza- wával. Robi már a betonúton hajt. Megdőlt fákat pásztáz a reflektor. „Ha létezne a banda, fel sem venném az egészet”. Azok már csinálták ilyet, nem is egyet... Gondolataiba belefárad; lebegésfélét érez, a tarkója sem fáj. Az elmúlt órák eseményei lassan a mélybe hullanak. Róbert azt veszi csaik észre, hogy társa fej,e oldalt hanyatlott és egyenletesen szuszog. Megvetően pillant rá. „Ez rántott bele engem ilyen buliba... Hülyeség volt, improvizáció. Ha ezt én tervezhettem volna meg...” Fülöpszállás' és Solt között, a Kígyós-csatornánál eszébe jut a hulla. Lábát leveszi a gázról... Az út mellett sűrű nádas. De aztán megint gázt ad, mert fel- tóiul agyában a nyári kirándulás: amikor Illés Pistával visszafelé jöttek, futó zápor kapta el őket ezen az útszakaszon, s hogy bőrig ne ázzanak, beszaladtak az őrházikóhoz. Két perc sem telt el. máris jött a halőr, s nagyon tudakolta, van-e horgász- felszerelésük ... Most is épp úgy előjöhetne. Solt,. „ Bekapcsolja a taxis ■ I óráit, városira, s amikor elhagyja a helyiséget túrára. Feltűnik a dunamemti erdőség.;. Itt is ki lehetne rakni, de hátha éjszaka cirkálnak az erdészek, méghozzá puskával a vállukon ... Még azt hinnék, hogy orvvadászok, vagy ilyesmi. Átment a kis hídon. A nagy híd előtt lassít, lehúzódik, megáll. Oldalba löki társát: — Ébresztő ... — Az csodálkozó szemekkel pillant körül, megkérdi, mi van. — Nézzük meg, merre menjünk. — Zolii a térképre pillant, ujjúval követi a pirosra rajzolt útvonalat: Dunaújváros, Székesfehérvár... Nem jó, mondja Robi, kerülni kell a nagyobb helyeket. Megállapodnak. hogy Oece és Enyong felé mennek. Dunaföldváron nem találják az elágazást. Egy széles utcán bukdácsolnak alá, s fel végre feltűnik egy idős házaspár, az megmondja: menjenek ki a 6- osra, forduljanak jobbra, satöbbi. Amikor megtalálják az utat és ráfordulnak, megállnak, hogy újból megnézzék a térképet. Robi indul, egyesbe kapcsol, de onnan sehogyan sem jön ki a váltó. — Kiszállok, te meg ülíj ide, kuplungolj és próbálj kapcsolni. — Felhajtja a motorház tetejét, zseblámpával nézi a sebességváltó rúdját. Semmi ... Robi ideges, amiért újabb értékes perceik múlnak el hiába .. Kiküldi Zolit, hogy nézegesse, tapogassa ő is a vasat. Nagy rúgással lenyomja a tengely- kapcsolót, a váltó simán átbillen. I (Folytatjuk) Jubilál az ortopédosztály Tudományos ülés Békéscsabán A röntgenfelvételt elemzi dr. Szentpétery József és Vitéz Lászlóné. ban Szegedre, vagy Budapest« kellett járniuk a betegeknek, most viszont a megye városaiból és a községekből csupán Békéscsabára kell jönniük. Szinte felmérhetetlen az a könyebbség, amit ez jelent a betegeknek. Az eredmények sem lebecsülendők. Az osztály fennállása óta 370 beteg volt hosszabb-rövidebb ideig itt és összesen 404 műtétet hajtottak végre. A szakrendelésen pedig naponta átlagosan 65— 70 visszatérő és új beteget látnak el. Meg kell említenünk, hogy amióta a Kulich lakótelepi orvosi rendelőből Erzsébethelyre költözött a szakrendelés, megszűnt a nagy zsúfoltság, s a korábbi egy helyiség helyett háromban láthatják el a betegeket. Van rendelőjük, röntgenszobájuk, és tor. natermük. Bár az utóbbi még hiányos felszerelésű, a látogatott, ság ennek ellenére nagy. Amikor ott jártunk, éppen két hibás tartási} gyermeket tornáztatott ZolFizikoterápiás kezelés. Műtét előtti altatás. nay Lajosné gyógytoma-tanar. Az Árpád-fürdőben levő osztály viszont bővítésre szorul. Nagy a betegforgalom, s kevés a tíz ágy. Helyiségek lennének, melyek át. építésével szinte minimális ösz- szegből megkétszerezhetnék az ágyszámot. Átszervezéssel és a korábbihoz hasonló összefogással megoldható lenne. Az osztály létrejöttének kétéves jubileuma egybeesik a ma délután Békéscsabán megnyíló tudományos üléssel, melyen dr. Pap Károly professzor, a Debreceni Ortopéd Klinika igazgatója elnököl, s amelyen más megyék ortopéd szakorvosai előtt számol be a két év munkájának eredményeiről dr. Szentpétery József és dr. Kellermann Márton. Kasnyik Judit Alig két évvel ezelőtt nyílt meg az Árpád-fürdő emeleti he. lyiségében a városi kórház új osztálya: a tízágyas ortopédia. Mini-kórháznak is nevezhet, jük, mivel külön női, férfi és gyermek kórterme, valamint egy ragyogóan felszerelt, korszerű berendezéssel ellátott műtője van. Az átépítés 750 ezer forintba került annak idején, de ennél sokkal több volt az az áldozat, a segítség, amit orvosok, szakemberek, sőt a Debreceni Ortopéd Klinika is nyújtott. A berendezések között található a szovjet gyártmányú elektromos csontfűrész, az NDK röntgengép, és a Pap-féle ortopédasztal, valamint a fizikoterápia, számos műszer, gyógyászati esz. köz. A közös erőfeszítés eredménye ez, melynek egyik fő mozgatója és irányítója dr. Szentpétery József főorvos volt, s azóta is. az osztály további fejlesztését segíti, társával dr. Kellermann Már. tonnái együtt. Munkájuk kettős: az osztályon fekvő betegek gyógyítása, műtétek elvégzése és az erzsébethelyi központi rendelőben heti három. szőri szakrendelés a járóbetegek részére. Nem lehet eléggé érzékeltetni, mit jelentett Békéscsabán egy ilyen osztály, és szak- rendelés létrehozása. Elég csak annyit megjegyezni, hogy koráb. A TÜZÉP Váll. bérbead 5 db 5 tonnás billenős teherautót Érdeklődni lehet: TÜZÉP-KÖZPONT Telefon: 11—116. 412508 Gyógytorna a kicsiknek. (Fotó: Demény Gyula)
