Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-03 / 102. szám

Színpompás felvonulások, majálisok a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepén fáié hűsítőitől is. Sdkian keres­ték fel a Várföldöt, a szórako­zóhelyeket és a gyerekekről sem feledkeztek meg, alkiík jókedvű­en szórakoztak a SZOT—MEh DOSZ Gyógyszálló mögött fej- állított „rinigMspÄen.” és a cél­lövöldénél. Az ünnepi hangulat Ä teéső esti ói-áíág tartat*. Kettős ünnep Szarvason A gyulai ünnepségen részt vett Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első tit­kára. Vidám zeneszóra nyíltak az ablakok Gyulán (Folytatás az 1. oldalról) Napsütésre, zeneszóra ébredt Gyula város lakossága május elsején. Már a kora reggeli órák­ban hangszóróval felszerelt gép­kocsi járta az utcáikat, s amerre elhaladt, nyomában egymás után sorra nyíltak az ablakok a vidám zeneszó hallatáira; Hivatalosan az iskoláknak, intézményeknek 3/4 tízkor (kellett elfoglalná helyüket a gyü­lekezésre kijelölt részen, de már nyolc órakor sok úttörő, KISZ- egyemruhás fiatal, s ünneplőbe öltözött férfiak és nőj^ sétáltak a fellobogózott utcáikon. Tíz óra előtt néhány perccel, a párt vá­rosi székhazából elindultak a díszelnökség tagjai élükön.! Frank Ferenccel, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkárával. Pontosan tíz óra Kor, elsőként a szakmunkásképző in­tézet ifjúgárda díszszázada vo­nult el az emelvény előtt. Fel­csattant a taps, amelyből kijárt minden felvonulónak. Nagy si­kere volt a színpompás népi ru­hába öltözött és a tribün előtt táncoló Körös tánoegyüttesinék, az általános iskolásoknak, a gimnazistáiknak, a kertészeti és egészségügyi szakközépiskola nö­vendékeinek. A fiatalság után a kitüntetett üzemek dolgozói következték. Az élen a Minisztertanács ttmiimiiiii« mint a politikában. A forradal­mi irodalom sem Majakovsz­kijból állt csupán — sok elfelej­tett zagyvaságot összehordtak mások. Z&érov, az ismert költő felidéz egy jellemző verset (V. Kirilovtól): „Mi lázadunk a szenvedélytől részegen, Mert hamván kél a holnap — a tüzye Rafaelt. Hadd kiáltsák: ,.szépség hó­hérai”. igen, Múzeumrombolók, képtaposás­ra fel!” Nyersfordítás, de az eredeti sem sokkal jobb. Érthető, hogy az ilyen „költemények” elriasz­tották a művelt olvasót. Lunacsarsekij, .aki a kulturá­lis ügyek népbiztosa volt, türel_ mesebben viszonyult a művé­szetek forradalmához, mint Le­nin. Emlékezéseiben hangsú­lyozza: nem kellett a kormány fejének véleményéből kiindul­nia. Lenin, nem titkolta ugyan személyes véleményét, de min­dig hozzátette: mindenféle dilet­tantizmust utál és nem kíván beleavatkozni olyan bonyolult dologba, mint a kulturális élet. irányítása. Egyébként Lenin a realizmust nem úgy képzelte, mint holmi dilettáns: többször kifejtette, hogy az irodalom fel­adata nem a valóság leírása, hanem közvetett ábrázolása — az emberek pszichológiáján ke­resztül, tehát a tárgytól függő­en torzítva bizonyos értelemben. Leninról sok szépirodalmi mű vet írtak. Hadd fejezzem be egy író által elbeszélt igaz történet­tel. Iván Volnij annak idején is­mert író volt, a jobboldali esze- rekhez tartozott és az ő listáju­kon választottak 1917 végén az Alkotmányozó Nemzetgyűlésbe. Mikor a szovjetek határozatára szétkergették a Nemzetgyűlési, a vidéki küldöttek — köztük sok • eszer paraszt és katona — szí­vükre vették a dolgot: hogy térnek Vissza világ csúfjára választóik közé. Különösen ki­es a SZOT Vörös Zászlajával «kitüntetett Vízgépészeti Válla­lat dolgozói vonultak el gépko­csikon hozva a vállalat külföl­dön is ismert gyái'tmányait. Több mint két órán át tar­tott az ünnepi felvonulás. A dolgozók ezt kővetően a vár és környékére vonultak , ahol a Szarvason talán meg soha nem voltak ilyen sokan a május 1-i felvonuláson, mint most. A vá­ros lakói átérezték a kettős ün­nep jelentőségét. Szarvas ugyanis az idén ünnepli fennállásánál 250. évfordulóját, s a jubileum alkalmából már eddig is számos rendezvény zajlott le. A május 1-e talán ezért is volt minden eddiginél szebb. A 13 éve fennálló helyi tűz­oltózenekar már kora reggel ze­nés ébresztővel7 köszöntötte a la­kókat. Majd fél 10 órakor a zászlódíszbe öltözött főutcán megkezdődött a felvonulás. A városi tanács előtt felállított dísztribünön a helyi vezetőkkel és munkásmozgalmi veteránok­kal együtt volt Supala Pál, az MSZMP megyei, bizottságának titkára. A felvonulók sorát a tűzoltó­zenekar nyitotta meg, majd az iskolások következtek zárt sorok­ban, fegyelmezetten, de főleg vi­dáman. Kedves színfoltja volt a diákok menetének a szlovák ál­talános iskola májusfája, melyet szlovák népviseletbe öltözött tán­cosok vittek. Nagy tapssal kö­szöntötte a közönség a gimnazis. kelt magából B. képviselő, egy­szerű katona, egy nehéztüzér osztály bizalmija. Az eszerek terrorista „harci szervezetének” egyik vezetője, látva a katona hangulatát, be­szélgetni kezdett vele: Lenin az oka mindennek, ő tette vélünk ezt a szégyent. Együtt távoztak — a katona néhány óra múlva minden ízében remegve tért vissza, a „harci szervezet” meg­bízottját kereste. Amíg várt rá, elmesélte „képviselőtársainak”, mi történt. — Két „japánkával” tojásgrá­náttal a zsebében;, látszólag fegyvertelenül. a Szmolnijba ment. Nem mint képviselő, ha­nem mint a tűzérosztály bizal­mija kért kihallgatást Lenintől, hamarosan bebocsátották. Zseb- redugott kézzel, markában a gránátot szorítva, ült le Lenin­nel szemben — a szobában nem volt őrség és hiába lett volna — és ahogy tervezték, megkérdez­te: miért, űzték szét önök a nem­zetgyűlést, a katonák, akiknek bizalmija vagyok, felvilágosítást kérnek. Nagyon helyes, hogy felvilá­gosítást kérnek, mondta Lenin nyugodtan és hosszas magyará­zatba kezdett. A katona zsebé­ben szorította a gránátot, de ér­dekelte a magyarázat. Várt, hogy Lenin valami olyat mond­jon, amitől újra méregbe jön, de csak türelmesen, elvtársdasan magyarázott. A katona nem ér­tett mindennel egyet, de nem tudott az elmerülten magyarázó Leninben ellenséget látni. Dol- gavégezetlenül, de megkönnyeb_ bülten távozóit. Visszatérve az eszerek szálláséra ismét elfogta a kétségbeesés — hisznek-e majd neki elvtársai? Végighall­gatták. Az egyik helyeselt, a másik (Volnij) bizonytalanul hümmögött,, a harmadik gyáva kutyának nevezte. A katona ha- lottsápadtan felállt, letette az asztalra a két kézigránátot és elment. (Vege) Gimnazista lányok léggömb-gyakorlata'a szarvasi tornabemuíatón. vendéglátóipart vállalat és az ÁFÉSZ, valamint a kiskereske­delmi vállalat pavilonjaiban fo­gyasztották el a már ilyenkor szokásos sült kolbászt, virslit és természetesen nagy mennyi­ségben fogyott a sör és külön­tákat, akik között ott volt a Ki mit tud országos döntőbe jutott kamaraegyüttes? is. A szarvasiak bíznak abban, hogy ők is hírne­vet szereznek a városnak, mint már annyian mások. Szépek vol­tak a fehér köpenyekbe öltözött óvónőképzésük, akik szintén sok tapsot kaptak. A vállalatok, üzemek, termelő., szövetkezetek és egyéb munka­helyek sorában a Kiváló Vállalat címet elért tiszántúli talajjavító dolgozói voltak az elsők. A más­fél órás felvonulás után a tömeg az Erzsébet-ligetbe és a sport­pályára ment. A hagyományok­hoz híven, itt tartották a szó • igazi értelmében vett majálist és a pályán a nagyszabású torna- bemutatót. A ligetben a forgó- hintától a céllövöldéig, a laci­konyhától a vattacukorárusig mindent megtalálhattak, ami gyermekeknek és felnőttnek egyaránt örömére szolgálhatott. Különösen sok fogyott a színes léggömbökből. A vidám majális­hoz hozzájárult a ragyogó nap­sütés, s a tavaszi pompába öltö­zött fák hűvös árnyéka. A sportpályán több ezres né­zőközönsége volt a diákok torna- bemutatójának Tanárok és ne­velőik, diákok és szülők együttes munkájának eredménye ez a színpompás, sók ügyességet, ösz- szeszokottságot bizonyító, válto­zatos játék. Különösen szép volt az t-es számú általános iskola diákjainak piros és nemzeti szí­nű zászlókkal végzett gyakorlata, és a 250 gimnazista lány lég­gömb-bemutatója. A bemutató színvonalát emelte, hogy minden gyakorlat kísérőzenéjét világhí­rű zenekarok legszebb számaiból válogatták össze. A sportpálya közönségének nagyszerű látvány­ban volt része, és minden bemu­tatót vastapssal jutalmazott. Tizenkétezren vonultak fel Orosházán . Az ifjúság fáklyás felvonulá­sával Orosházán mái' április 30- án este megkezdődött az ünnepi program. Az 1891-es vér« május elseje tiszteletére állított emlék­oszlopnál emlékeztek, meg a fia­talok az elődök forradalmi har­cáról, majd elindult a lampionos menet a művelődési központ előtt felállított dísztribünhöz. Május 1-én zeneszó ébresztet­te a város lakóit, s pontosan tíz órakor megkezdődött a felvonu­lás. amelyen részt vett Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára, Gonda József, az orosházi városi pártbizottság első titkára, Mi­hály András, a városi tanács el­nöke. Mintegy másfél órán át haladt a menet, s több mint ti­zenkétezer ember vett részt 3 felvonuláson. * A Nagyalföldi Kőolajkutató és Feltáró Vállalat dolgozol az orosházi felvonuláson.

Next

/
Thumbnails
Contents