Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-18 / 115. szám

Egy érrel a választások után Kérdéseinkre válaszolt Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára Merészség Valaki azt mondta, nem me­rem megírni, hogy Békéscsa­bán, a Tanácsköztársaság útja és a Tulipán utca sarkán, az úgynevezett téglagyári laká­soknál, az egykori gyermekját­szótér helyén két sor garázs épült. Bátortalanságomra azért hivatkoztak, mert egyrészt a városi tanács a garázsépítésre engedélyt adott, másrészt a tulajdonosok között „fejesek” is vannak. Nem tartom merészségnek, hogy mégis írok erről a garázs- építésről, ami egymagában aligha tekinthető említésre méltónak. De az már igen, ahogy a tulajdonosok -a gyer­mekjátszótérrel elbántak. A hat hinta állványát, a négy libikókát és a körhintát mint­ha kitépték volna a földből, aztán egymásra hányták. Olyan az egész, mint valami rozsdatemető. Persze könnyű elbánni a gyerekekkel. Legfeljebb sirat­ják a szép emlékeket. Ök nem képesek a felnőttek „játékát” elrontani. A közben gyerekké serdülők pedig nem is tudják meg, hogy mi az a libikóka. De emlékeztetni kelj a fel­nőtteket arra, hogy a tanács úgy adott engedélyt a játszó­tér lebontására, hogy, a hintá­kat a közelben újra felállítják. Igaz, ez munkával jár és szá­mukra ennek semmi haszna nincs. Nem úgy, mint a garázs­nak. Arra ezerszer több ener­giát sem sajnáltok. Ha valamit merészségnek le­het nevezni, akkor a garázstu­lajdonosok tette az. Egy gyer­mekjátszótér elpusztítása nyílt nappal, sokak szemelát- tára. Ä Honvédelmi Minisztérium illetékes szervei összegezték a csapatok játék- és rövidfilmmél történő ellátásának és a filmve­títések gyakoriságának 1971. évi adatait. Ezek szerint 1971-ben 1970-hez képest mintegy 18 szá­zalékkal növekedett a csapatok számára megigényelhető és mű­i Megyénk valamennyi szak. szervezetének megyei bizottsá­gai, így a KPVDSZ is mérlegre tette, számbavette az utóbbi egy esztendő munkáját. A napokban felkerestük Rákóczi Ferenc elv­társat, a Kereskedelmi, Pénz. ügyi és Vendéglátóipari Dolgo­zók Szakszervezetének titkárát, ínra kértük: összegezze az egy esztendő tapasztalatait — Hogyan érvényesültek az alapszervezetek javaslatai az üz, letpolitikai tervek kidolgozásá­ban. a munkaverseny mozgalom kiszélesítésében? — A szakszervezeti bizottság gok javaslatait — melyek alap­vetően a dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek további javí­tására vonatkoztak — a gazda­sági vezetés általaiban elfogadta- Legtöbb szakszervezeti bizottsá­gunk azonban csak a javaslatok megtételéig és a vélemények ki- nyilvánításáig jutott e-L Nem volt ' kielégítő kezdeményező, mozgósító szerepük, testületi ál­lásfoglalásuk. Jelentkezik ez ab­ban, hogy a szakszervezeti bi­zottságaink egy része még nem talált magára a gazdasági fel­adatok vitáiban. Ugyanakkor a szakmai vezetés — és ez általá­nosítható — alapvetően még mindig csak a gazdasági felada­tokra mozgósít Jelentkezik ez abban, hogy a szocialista brigád vagy a kiváló egység cím elnye­résének feltételei szinte azono­sak, ami azt jelenti, hogy az ese­tek többségében elmarad a ta­nulásra, a szocialista módon élésre és nevelésre való mozgó­sítás. Tapasztalható az is, hogy a gazdasági vezetés a munka­verseny szervezését rendszeres értékelését, nyilvánosságra ho­zatalát több helyen elhanya­golja. — A szakmai oktatás segítése, a munkavédelem állandó javítá­sa naponkénti beszédtéma az állami és szövetkezeti kereske­sorra tűzhető játék, és rövid­film kópiák száma. A csapatok­nál élnek is a lehetőségekkel. 1971-ben a néphadsereg lakta­nyáiban összesen 87 ezer filmve­títés volt, 50 százalékkal több, mint öt évvel korábban, 1966- ban. delemben. Mit lehetne erről hal­lani? — Látva az utóbbi évek szak-1 képzésének visszaesését, megyei bizottságunk a múlt évben szor­galmazta e probléma megoldá­sát. Ez abban jutott kifejezésre, hogy a KPVDSZ megyei bizott­sága, a megyei tanács kereske­delmi osztálya, a MÉSZÖV el­nöksége és a Kereskedelmi Szak­munkásképző Iskola között 1971. március 20-án megállapodás alapján részt vettünk a tanuló- versenyek szervezésében, segí­tettünk a felnőtt szakoktatás feltételeinek megteremtésében, a tanulófelelősök pedagógiai ne­velésében. Megyei bizottságunk, de a szocialista megállapodást aláírt többi szervek is szakelő­adókkal segítették a szakmai képzést. És bar 1971-ben is emelkedett a tanácsi, illetve a szövetkezeti kereskedelemben foglalkoztatott ipari tanulók száma, azonban csaknem 7C0 fiatallal lett kevesebb beiskoláz­va, mint amennyire igény volt- Következett ez az iskolai férő­hely szűkösségéből. Viszont kedvezőnek ítélem meg a mun­kavédelem jövőbeni helyzetét. Ugyanis a KPVDSZ megyei bi- zottságáhóz tartozó vállalatok és szövetkezetek a IV. ötéves terv­időszak alatt több mint 41 mil­lió forintot kívánnak fordítani erre a célra. Ez az összeg 16 millióval több mint, amennyit az előző ötéves tervidőszak alatt a dolgozók munkakörülményei­nek javítására költöttek. Az em­lített milliók jő részét a baleset- veszélyek csökkentésére, a fizi­kai munkák enyhítésére, de kü­lönösen a dolgozók munkakörül­ményeinek javítására fordítják. — Mit tettek az alapszerveze­tek a bérrendszer helyes érvé­nyesüléséért, a munkaidő csök­kentéséért, a túlóráztatás meg­szüntetéséért? — Ellenőrzéseink alapján 1971- ben a tanácsi kiskereskedelem­ben 2,7—1,5, a fogyasztási szö­vetkezeteknél 3,1 százalékkal emelkedett az átlagbér. Az alap. szervezetek sokat tettek azért, hogy az átlagbér a szóban forgó szektorokban így alakuljon. Vi­szont a jövedelemszínvonal a szövetkezeti ágazatban és a nagykereskedelmi vállalatoknál nem érte el az előző éves szin­tet. Következett ez abból, hogy az említett két szektorban a nyereségrészesedés 1970-hez ké­pest csökkent. A szövetkezetek­nést nem lehet kizárólag a sza­bályozók rovására írni. Ennek bizonyításául tenném szóvá, hogy a múlt évben 13 szövetke­zet nem használta fel a kedvez­ményes bérfejlesztést. Ezzel szemben több szövetkezet vi­szont a kedvezmenyes bérfej­lesztés határát túllépve emelte a bérszínvonalat, ami a részese­dési alap csökkenéséhez vezetett E tapasztalatok arra figyelmez­tetik a KPVDSZ megyei bizott­ságát hogy évközbeni ellenőrzé­sekkel segítse a szövetkezetek, de más ágazatok gazdasági és szakszervezeti vezetőit is a bér­politika helyes betartására. A munkaidő csökkentéséről és a túlóráztatásról a következőket mondanám el. — Mint ismeretes a tanácsi és a szövetkezeti kiskereskedelem­ben egyaránt sok a nődolgozó Ebből is következik a munkaidő csökkentésének szükségessége. A KPVDSZ Országos Elnöksége már elkészítette az erre vonat­kozó végrehajtási elveket és módszereket. Az idei esztendő — annál is inkább mivél a kor­mány ilyen irányú határozata még ezután várható — a felké­szülés esztendeje lesz. Van azon­ban egy másik ismert jelenség is a kereskedelemiben: a túlóráz­tatás. A kollektív szerződések szabályozták a túlóráztatást, azonban e tekintetben a helyzet még tovább romlott. Már pedig amíg a túlóráztatások léteznek, addig aligha lehet a kereskede­lemben munkaidő csökkentésről beszélni. Elsősorban alapszerve­zeteink vezetőinek kell az adott vállalatoknál és szövetkezetek­nél többét tenni a túlóráztatás megszüntetéséért. Jóllehet a me­gyei bizottságnak is határozot­tabban kell fellépni a túlóráz­tatások ellen — fejezte be kér­déseinkre válaszadását Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ Békés me­gyei Bizottságának titkára. E hét végén, pénteken, szom­baton és vasárnap rendezik Szol­nokon a szövetkezeti ifjúsági klubok találkozóját, ahol az or­szág minden részéből érkező fia­talok a klubok elkövetkező fel­adatairól, a művészeti ízlés fej­lesztésének tartalmi és módszer­tani kérdéseiről tanácskoznak, cserélik ki tapasztalataikat. A programot gazdagítja a résztve­vők. közös daltanulása, játéka, s ff ff r f • Járási ifjúsági Töröskereszfes vetélkedi" Békésen A békési járás 12 általános is­kolájából 60 úttörő vett részt Bé­késen, a KISZ székházában meg. rendezett vöröskeresztes vetélke­dőn. A csapatokat Hüttner Vil­mos, járási úttörőtitkár — aki egyben a vetélkedő játékvezetője — üdvözölte. A versenyen az úttörők el­méleti és gyakorlati tudásukról adtak bizonyságot játékos formá­ban. Az ötfős csapatok sorszám­mal versenyeztek, így a zsűri nem tudta melyik szám melyik iskolát képviseli. A gyerekek egészségügyi totót töltöttek ki, sakk-rejtvényt oldottak meg­idézetek alapján ismertek fel tu­dósokat, orvosokat, egészségügyi témákból előadást tartottak, majd pedig egy „tömeges szeren, csétlenség sérültjeit” részesítet­ték elsősegélynyújtásban. Szak­szerűen oldották meg a felnőttek számára is nehéz feladatokat. A zsűri értékelése után a já­rási Vöröskereszt titkára. László Imréné kihirdette az eredményt, s átadta a jutalmakat, az okleve­leket. Az első helyezett a békési 1. sz. iskola csapata lett, s 450 forintos vásárlási utalványt ka­pott. A második helyen — mind­össze 3 ponttal lemaradva — a múlt évi győztes, a békési 2. sz iskola csapata lett. 350 forintos, illetve 250 forintos utalványt kaptak. A megyei Vöröskereszt titkára az első helyezett csapat­nak könyvjutalmat adott át és bejelentette, hogy az 5 kislány részt vesz egy országos szaktábo­rozáson is. v A vetélkedő hangulatos, gör­dülékeny, volt, s e járásban évek óta sikeresek az ifjúsági vetélke­dők, mert a vöröskeresztes ta­nár-elnökök odaadással foglal­koznak a csoportokkal, az egész­ségügyi' dolgozók sokat segítenek a szakmai felkészítésben. az alkalmi képzőművészeti és filmbemutató. Békés megyét öt szövetkezeti klub mintegy ötven fiatalja kép­viseli a .találkozón, ahol a gyulai Ötök Klubja bemutatja az éle­tükről készült keskenyfilmet, Mi. halik József, a Tótkomlósi Ve­gyesipari Szövetkezet klubjának tagja pedig a már több békési községben, városban is kiállított rézdomborításait. nel történő jövedelemcsökke j^^hhhmbsbb*****®®®**®'***®®* ** ® •* ej sczaasixKeBcaaeBCMUsaa Százötven lóerővel —ot Film a laktanyákban Balkus Imre Klub-találkozó Szolnokon Kasznár Mihály, a Felsönyomási Állami Gazdaság traktorvezetőié másfél hónapja „ura” an­nak a 150 lóerőnek, amelynek irányításával most 70 holdnyi szántó tárcsázását végzi el 8 óra alatt. A Felsönyomási Állami Gazdaságnak egyébként két ilyen új gépe van, és a múlt hónap­ban két hét alatt összesen 3000 holdon alapozták velük meg az idei kukoricavetést. (Fotó; Domeny) lavui a zöldségellátás Endrödön (Tudósítónktól) Régebben a helyi ÁFÉSZ egyetlen zöldségboltja biztosítot­ta a lakosság zöldség-gyümölcs, ellátását Endrödön. Néha bizony akadozott az ellátás. Most viszont azért mondható kielégítőnek, meri; a helyi termelőszövetkeze­tek is kertészkednek. Termelvé- nyeiket elsősorban helyben, a lakosság ellátására értékesítik. A hetipiacon rendszeresen megje­lennek és zöldségből bő válasz­tékot kínálnak. A Lenin Tsz és az Űj Barázda Tsz a közelmúlt­ban zöldségüzletet is nyitott De nemcsak az endrődi zöldségéllá- tás javul, hanem a környező községeké és városóké is, mivel a két tsz-ből ezek hetipiacait is látogatják. A konyhakertészet mellett je­lentős szerepet tölt be a Béke Tsz virágkertészete. Így Endréd virágból is önellátó. Anyák nap­jára és a ballagás alkalmával csaknem 2500 különböző színű szegfűt adtak el. Sztanyik Károly Aa Orosházi Városi Tanács V. B Pénzügyi — Terv- és Munkaügyi Osztálya felvételre keres 1 főt 1533 kulcsszámú állás betöltésére. Jogász vagy közgazdasági végzettséggel rendel­kező jelentkezhet. 1 fő 1524 kulcsszámú műszaki ügyintézői állás betöltésére. Mélyépítő technikusi képesítéssel rendelkezők jelentkezhetnek. LAKÁST BIZTOSÍTANI NEM TUDUNK. Fizetés a 108/1967. MŰM számú utasítás alapján. 256026

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents