Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-11 / 84. szám
Eredményeké! csak az adottságok figyelembevételével lehet elérni Megalakult a KISZ Békés megyei Bizottságának Mezőgazdasági Rétegtanácsa — Az utóbbi néhány hónap leforgása alatt négy fiatal ment ei tsz-ünktől 50 fillér miatt. Meg azután nálunk a szociális körülmények is rosszabbak, mint az ipari üzemekben. Kéréseinkkel a tez vezetőségén kívül máshoz nem is Serduiha- tunfk.' Ök meg vagy meghallgatják, vagy nem. A belépő fiatalokkal nem foglalkozik seníki. Szórakozási lehetőség nincs. Külön munkaalkalom sem, ahol a KIS Z -alaps tervezetek pénzhez juthatnának, így azután csak ígéreteket adhatunk tagjainknak — panaszolta vég nélkül Jónás Jenő, a körösladányi Dózsa Tsz géplakatosa ez év január 11-én délelőtt a Körösök Vidéke Tsz- Szövetség rétegfalálkozóján, a békéscsabai Ifjúsági és Úttörő- házban. Három hónappal az ifjúságról szóló törvényjavaslat elfogadása és egy hónappal a KISZ VIII. kongresszusa után talán túlzás is lett volna elvárni, hogy egy csapásra minden megváltozzék. Talán túlzás lenne még naa is. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a változásokat majd az idő hozza meg. Ha így lenne, a KlSZ-kongresz- szus sem döntött volna úgy, hogy meg kell alakítani a tanulóifjúság, az ifjúmunkások, illetve a mezőgazdaságban dolgozó ■ KISZ-esek rétegtanácsait. , Ezek a tanácsok az őket létrehozó KISZ-bizottságok szerveiként — a KISZ jelenleg, gyakorlatában — az ifjúsági j rétegeken bel üj az életkor, nem, | lakóhely, szakmai ágazat, mun-1 kahely, illetve az iskola eltérő i körülményeit szem előtt tartva fejtik ki tevékenységüket. Hiszen eredményeket csak az adottságok figyelembevételével lehet elérni. Az ifjúság rétegződését érte- j lemszerűen és alapvetően a! munkamegosztásban elfoglalt helyének különbözőséged határozzék meg. Ugyanakkor a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok rétegződéséiben az előbbi mellett igen fontos szerepet töltenek be a tulajdonviszonyok is. Tehát ez esetbe*» különbséget kell tennünk a szövetkezetben, illetve ay állami gazdaságban dolgoz® fiatéi között Ami azonban mégis közös ./tulajdonságuk”: az a falusi életforma. A fahi — bár az elmúlt évtizedben különösen gyors társadalmi . és gazdasági átalakulás színhelye volt. mégis — ma még 1 mindig kedvezőtlenebb élet- és munkakörülményeket biztosít a városnál. Tovább bonyolítja a j rétegződés problémáját a«, hogy ; a falusi fiatalok napjainkban már nem azonosak a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokkal, illetve, hogy a jé és gyenge tsz-! ekben dolgozó fiatalok aránya j és helyzete is eltérő egymástól. Az sem hagyható e réteg hely- [ zetének elemzésekor figyelmen | kívül, hogy a termelőszövetkezet t még csak most formálódik ülj j típusé közösségé, s emiatt a ré- j gi, szinte naponta megütközik; itt még az újjal. Ugyancsak a j mezőgazdaságiban dolgozó Sata- j lókra jellemző légin,kábé az. életkor szerinti sokrétűség, és i az, hogy körükben évről- évre q fev°bon Uihhuk Ház a sziklák alatt — Korhatár as „ablakban^ nő a lártyok és fiatalasszonyok aránya. A mozgalmi munkában mindezeket nem figyelembe venni már nem lehet. Annál is inkább, mivel a megye több . mint 24 ezer KISZ-tagjának 46 százaléka falusi, elsősorban az élelmiszergazdaság KlSZ-alapszerveze- teiben dolgozik. A falusi és tanyasi KISZ- munka további javítására, hatékonyságának fokozására különösen nagy gondot kell fordítani a mezőgazdaságban, elsősorban a tsz-ben dolgozó fiatalok nevelésére, a nevelés sajátos tartalmának, formáinak és módszerének kifejlesztésére, a ®a" falok szakmai tudását növelő mozgalmak irányítására. Szükség van arra. hogy az alapszervezetek munkáját segítsék, illetve, hogy a vezetés javításával törekedjenek a mezőgazdasági. falusi, lakóterületi, tanyai KISZ-szervezetek szervezettségének fokozására. Ezek közül elsősorban a hátrányos helyzetben, illetve tanyán működőknek kef) megkülönbözte - tett támogatást nyújtani. Az eddigieknél sokkal szélesebb körben kellene bevonni a fiatal falusi értelmiségieket a falusi ifjúság politikai, szakmai, kulturális nevelésének munkájába, illetve nagyobb gondot kell fordítani érdekeik képviselésére. Mindeme feladatok teljesítésére, ellátására hozta létre végül is a KISZ Békés megyei Bizottsága e hónap elején a 37 tagú mezőgazdasági rétegtanácsot, amely két — a tanyai és a falusi — szekcióban és öt — a szervezési, a termelési, a nevelési, az érdekvédelmi és a lá- rtyok-íia ráláss zony-ok — bizottságban fejti M munkáját. A megyei bizottság által két évre választott rétegtanács elnöke Fórján Mihály, a battonyas Dózsa Tsz főállattenyéfeztője, titkára pedig Szekeres János, a KISZ Békés megyei Bizottságának mezőgazdasági és faluielelőse lett. (kővá*y) Ünnep! megemíékezés a koncentrációs táborok felszabadulásáról A Magyar Partizán Szövetség és a nácizmus üldözöttéinek bizottsága — a koncentrációs táborok felszabadulásának 27. évfordulója alkalmából — vasárnap emlékünnepséget rendezett a Vasas Szakszervezet székházának dísztermében. Részt vett az ünnepségen Vágó Ernő, a partizán szövetség titkára, dr. Seifert Géza. a magyar izraeliták országos képviseletének elnöke, Szőnyi János, a nácizmus üldözöttéi bizottságának titkára. Az eseményre egybegyűlteket November László, a nácizmus üldözöttéi bizottságának alelnöke üdvözölte, majd a részvevők egyperces néma felállással adóztak a koncentrációs táborokban meggyilkolt mártírok és a felszabadfó harcokban elesett hősök emlékének. Ezt követően Gáti Ödön, a- nácizmus üldözöttéi bizottságának elnöke mondott beszédet. Méltatta a szovjet hadseregnek a fasizmus felett aratott győzelemben betöltött döntő szerepét. Utalt arra, hogy a második világháború befejezése óta alig több mint negyedszázad telt el és újra Európa biztonságának megőrzésére, a béke fenntartására kell mozgósítani a a világ békeszerető erőit. Hangsúlyozta, hogy ma azoknak az embereknek, akik tevékeny részesei voltak a népeink függetlenségéért folytatott harcoknak, vagy üldözöttéi voltak a háborúnak, a náciknak, nincs szentebb kötelességük, mint küzdeni az európai biztonsági rendszer megteremtéséért. Az emlékünnepség második részében bemutatták Semprun .,A nagy utazás” című filmjét. (MTI) Tanácskozás a közművelődési bázisfevékenységrol Ma délelőtt 9 órakor Békés- J Csabán, a Megyei Művelődésij Központban a közművelődési bázisközpontok vezetői tanácskozást tartanak. Elsőnek Lita- uszki Tibor, a Megyei Művelődési Központ igazgatója értékeli az eddigi bázistevékenységet, a központok munkatervét és foglalkozik az általános problémákkal is. A tanácskozás második részében a bázisközpontok vezetői számolnak be munkájukról és tapasztalataikról, arról, hogy az adott területen a bázistevékenység mennyiben hozott újat, és hogyan valósították meg eddig a tapasztalatok terjesztését. A Fám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának felhívása A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának tájékoztatása szerint az afrikai és ázsiai országokban beviteli tilalom van érvényben a mákra, továbbá a fényérzékeny filmekre és papírokra. Ezért a parancsnokság felhívja a figyelmet, hogy akik ezekbe az országokba csomagot adnak fel, az említett cikkek kiküldését mellőzzék. (MTI) «»aaBsssBtMasMBBMMMssieaasBBeaeseBaees'oaeiBO'inae.MOoaaaecacoßeaooeattaaeBfiacaoaacsse'sre'Miass! Fogalmak — fókuszban Nemzeti jövedelem 1958-bain készült, nagysikerű j filmünket ismételte ápriüs 7-i adásában a tv, aminek nagyon j örültem, mert ez a film saját katalógusomban azok közé tartozik, melyek nemcsak külföldön érnek ei sikert, kapnak díjat (a szóban forgó a San Francisco-! fesztiválon), hanem itthon is telt házak előtt peregnek. Örömömbe azonban némi űröm is vegyült, mert hasztalan próbáltam meggyőzt* 3. osztályos kislányomat, hogy keressen magának most jobb el foglaltságot — lévén tavassá szünet —, mert ez nem neki való. Dacosam vitázott, érvéit, mondván, nincs a Rádió- és Tv-újságban semmi korhatár feltüntetve, s különben is délutáni 4 óra van, az esti mese még nem hangzott él. Helyzetemet súlyosbította-, hogy a középiskolások IV. osztályosainak ajánlották a film megtekintését a május 4-i filmesztétika-adáshoz, Erről viszont egy nálunk „tavaszoló” IV-es közép- iskolás véleménye az volt, „sma- fu az egész, nincs benne semmi” — ergo nyugodtan megnézhetik, akár az óvodások is. NeSorfejtő dolgozókat felvesz a Kőbányai Sörgyár Kirendeltsége, BÉKÉSCSABA, Lipták András u. 7. 412062 héz helyzet, három generáció ; véleményét lseffl sztnkroaba hoz». A döntés így alakult: én nézem a fűmet, a középiskolás, ha nem akarja, nem néei, de neked kislányom, sajnos nem engedem meg! Sértődöttség, sírás. tüntető kivonulás, melyet 5 p»c múlva nyájas kére őzkedés követ a „szomszédba játszani”. Azt nem bánom! — mondtam győzelemtől ittas hangon, külön örülök, hogy megértettük egymást, A gyermek elment, én néztem a filmet, benne Bara Margit ártatlan fürdőzését, többágú, férfi- kapcsofetú szimultánjait, Görbe János kegyetlen gyilkosságát. A fiüfn lepergett, jóleső érzéssel álltára fel a székből, egyrészt mert igazolódott korábbi jóízíé- sem, hogy ez egy valóban jól sikerűit aöcofas CFsote Inén remekelt!)., másrészt — örültem, hogy nem engedtem az erőszaknak, s kislányomat távol tartottam a képernyőtől. Kisétáltam az utcára, ahol népes kis gyermekcsoport ütt az árokparton (valamennyi általános iskolás), s meglepődve fca- paszfcűfam, hogy a filmet „értékelik” nagy-nagy viháfncol'ással, s köztük az én Kislányom is. Minden kétely hamarosan eloszlott, amikor mesélni kezdett: — Tudod, az úgy volt, hogy a Gyuszit is, a Jóskát is, a Pis'- tit is elküldték otfihon-róS, Ju- ciéknál meg nem voiít otthon sem apuka, sem anyuka, az ablakból viszont láttuk, hogy Juci nézi a űv-t. Bementünk hát mi is. Különben apu, komolyam mondom, tényleg nem „nagyvalami” volt az egész* Hát kell ehhez még kommentár? Sziláid Ádám Nines olyan nemzeti vagy nemzetközi gazdasági kérdéseket tag. lal-ó tanulmány, amely ne szánna megkülönböztetett helyet és figyelmet a legfőbb mércék egyikének, a nemzeti jövedelemnek. Hazánk esetében, is a Központi Statisztikai Hivatal jelentései az éves tervék teljesítéséről, közleményei a következő esztendők tervfeladatairói, minden alkalommal első helyen a nemzeti jövedelem megvalósult, illetve kívánatos növekedését tüntetik fel. A nemzeti jövedelem nagysága a gazdasági fejlettség legfőbb jellemzője, egy főre juté összege alapján rangsorolják általában három — fejlett, közepesen fejlett, fejlődő — csoportba az országokat. Szakkörökben ugyan világszerte — idehaza is — vitáznak arról, hogy miféle tényezők játszanak közre a nemzeti jövedelem termelésében, s növelésében, de szerepének fontosságát ez nem befolyásolja. ÍJ ÉRTÉK Kissé száraz, de szakszerű megfogalmazásban: a nemzei jövedelem az anyagi termelésben, meghatározott idő alatt — általában egy év — létrehozott új érték. Szülője az adott időszakban történt élőmunka ráfordítás. azaz tekinthetjük úgy is a nemzeti jövedelmet, mint a tár« sadalmi összterméknek és szolgáltatásnak a felhasznált termelési eszközök értékének — az úgynevezett holtmunkának — levonása után fönnmaradó részét. Nagyon-nagyón leegyszerűsített példával: az ércből vasat olvasztanak, az öntvényből gépalkatrészt készítenek, s azt egy berendezésbe szerelik. A munka- folyamatok során több tucat ember dolgozott a formálódó anyaggal, s ténykedésük fokozatosan növelte annak értékét. Amit ilyén módon „hozzátettek”, az a nemzeti jövedelem. Alakot tárgyakban — fogyasztási cikkekben és termelési eszközökben — ölt, többségét a fogyasztási cikkek alkotják. Nagysága a társadalmi munka termelékenységétől, s a termelésben foglalkoztatottak számától függ. Gyakorlatiasabban: 1960-ban 1S3, 1970-ben 260 milliárd forint volt Magyarország nemzeti jövedelme, összehasonlítható árakon számítva. Azért, hogy érzékelhessük a korábban említett „új érték” mibenlétét, írjuk ide: ugyanezen két évben a társadalmi tennék pénzbeni összege 366, illetve 643 milliárd forintra rúgott. Az eltérés abból adódik, hogy ez utóbbi summák a folyó anyagráfordítást, s & termelési eszközök értékcsökkenését Is tartalmazzák. VEZET AZ IPAR Húsz esztendeje, 1952- ben nem nőtt, hanem csökkent a nemzeti jövedelem, ám az előtte levő esztendőben meg kápráztató gyorsasággal — 16*5 százalékkal — emelkedett. Csúcsok és völgyek váltogatták egymást; a kiegyensúlyozott fejlődés csak kívánalom maradt 1957 óta egyetlen olyan év sem akadt, amikor ne növekedett volna a nemzeti jövedelem, s közben nagyfontosságú változás is végbement. 1950 és 1970 között megháromszorozódott a létrehozott új érték, ám míg huszonkét éve az ipar csupán^ 26 százalékkal részesedett belőle, s 48 százalékát a mező- gazdaság adta, addig 1970-ben az ipar 43 százalékot mondhatott magáénak, a mezőgazdaság pedig 17-et. Hétköznapján kifejezve: hazánk agrárországból ipari országgá vált. Ássunk tovább, a vastagabbak után a vékonyabb gyökereket keresve. Bizonyítván, hogy a népgazdaság egészének haté. konysága javul, azaz a termelékenység kerül előtérbe. 1968—- Í97P között 02 egy főre jutó nemzeti jövedelem — az élőmunka társadalmi termelékenysége — 30 százalékkal növekedett, szemben az 1961—1965 közötti 23 százalékos értékkel. így magyarázható — de persze nem csupán ezzel —•, hogy a harmadik ötéves tervben a létrehozott új érték a tervezettnél gvorsabban — 21 helvett 39 százalékkal — bővült. Ami lehetővé tette, hogy. a lakosság anyagi fogyasztása — 1960-ban 114 milliárd — 1970-
