Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-11 / 84. szám
a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja tan1. Április n., kedd Ara: 1 forint XXVII. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM MAS A balesetelhárítAs HELYZETE BÉKÉS MEGYEBEN (S. oldal) • * tudomány-technika í®. oldal) * / HÉTVÉGI sporteredmények (7—8—9. oldal) Milliók cselekvő részvételével Äse idén nyolcmillió forint nyereségre számolnak a békési Egyetértés Tsz-ben Nagy társadalmi' Jelentőségű, milliók mindennapos tevékenységét érintő ügyben hozott határozatot pénteki ülésén a kormány. A legfontosabb emberi tevékenységről; a munkáról, a munka színvonalának, hatékonyságának növeléséről, a kiváló munkát végző dolgozók és kollektívák megbecsüléséről, anyagi és erkölcsi elismeréséről, a szocialista munkaverseny továbbfejlesztéséről, korszerűsítéséről intézkedett, A X. pártkongresszus a gazdasági építőmunka minőségileg magasabb szintjét, az intenzív gazdaság fejlesztésre történő áttérést jelölte meg, a szocializmus teljes felépítésének hosz- szútávú feladataként. E nagyjelentőségű társadalmi cél eléréséhez arra is szükség vari, hogy a lelkesítő feladatok teljesülését közüggyé tegyük és megvalósításukhoz a dolgozó milliók cselekvő támogatását is megnyerjük. A kormányhatározat ezt a következőképpen fogalmazza meg: „A munkaverseny-mozgalom a szocializmus magasabb fokán történő építésének nagy erőforrása és legszélesebb társadalmi bázisa. Fontos rendeltetése, hogy bátorítsa a dolgozók politikai egyetértését és cselekvő közreműködését a gazdaság intenzív fejlesztésében, a nemzeti jövedelem gyorsütemű növelésében, a szocialista demokratizmus országos és munkahelyi érvényesítésében, a szocialista emberi viszonyok ki- teljesedésében. A szocialista munkaverseny elsősorban munkahelyi mozgalom, amelynek súlypontja a termelés. Egyben fontos politikai tényező is, a munkához, a társadalomhoz való szocialista viszony megnyilvánulása...” Joggal vetődik fel a kérdés, a szocialista munkaverseny, amely alapvetően munkamozgalom, mitől válik szocialistává'? Szocialista jellegét az adja, hogy a benne résztvevő dolgozók tehetségüket, .szakértelmüket tudatosan, önkéntesen hasznosítják a munkában, hogy esetenként áldozatokat hoznak, és hogy a munkabér fejében elvárható javadalmazásnál értékesebb, az átlagosnál eredményesebb tevékenységet fejtenek ki. Nem túlzás annak hangsúlyozása, hogy az ily módon végzett munka, a versenyben való aktív részvétel a dolgozók szocializmus iránti elkötelezettségét is kifejezi. Ezt a iegérzékletesebben a több mint egymillió főt számláló szocialista brigádmozgalom igazolja. Melyek azok a kormányhatározatban foglalt alapvető követelmények, amelyek a munkaverseny eddigi gyakorlatához képest változásokat jelentenek Alapvető célkitűzés, hogy a munkaverseny jobban szolgálja az intenzív fejlődést, a gazdasági hatékonyság, a termelékenység, a minőség, az élet- és munkakörülmények javítását. Ezért rendkívül fontos, hogy a közvetlen munkaversenycé- lok mindenkor és rugalmasan az érintett munkaszervezeti egység termelési, gazdálkodási programjához, a vállalati szerződéses kötelezettségekhez kapcsolódjanak. Ez szakítást jelent a korábbi egyoldalú mennyiségi szemlélettel és alkalmazkodik a gazdaságirányítási rendszer követelményeihez. A kormányhatározat kiemeli, hogy a jövőben a szocialista mutikaverseny szervezésében általános érvényű követelmény- nyé, és gyakorlattá kell tenni a munkaverseny önkéntességét és demokratizmusát. A formális és gyakran felülről előírt munka- verseny-felajánlások helyett a valóságos, a dolgozók egyéni kezdeményezésének kell teret biztosítani, s ezt a kollektívákon belül is érvényesíteni kell. A határozat feloldja azt a sajátos ellentmondást is, amely az utóbbi években különösen kiéleződött, s amely abban nyilvánul meg, hogy a szakszervezeteik szervezték a munkaversenyt. a gazdasági vezetők pedig a termelő munkát. A munkaverseny közvetlen irányítása, a célkitűzések és az ösztönzési és elismerési rendszer kialakítása ezzel a gazdasági és műszaki vezetők feladatává válik, szorosan együttműködve a vállalati társadalmi szervekkel, mindenekelőtt a KISZ-szel és a szakszervezetekkel. Állást foglal abban, hogy a kormányhatározat vállalatoknál és intézményeknél a jövedelmeknek olyan elosztását valósítsák meg, amely kellően méltányolja a tartósan kiemelkedő munkát, s egységessé teszi a vállalatokon belüli ösztönzést. E téren is megszűnik az az ellentmondás és helyzet, hogy a rnunka- vérsenyben elért eredmények- és a mindennapi termelő munka anyagi, erkölcsi elismerése különvált egymástól. A munka társadalmi rangját, megbecsülését emeli, hogy a kiemelkedő munkaeredményeik mellett példamutató magatartást tanúsító, és aktív politikai ténykedést folytató egyes dolgozók, csoportok, kollektívák munkáját a legmagasabb állami kitüntetésekkel lehet elismerni. A kormányhatározat megnyitotta az utat a munkverseny- mozgalom megújhodásához. A munkásokban, a dolgozókban megvan a készség a tenniaka- rás. Ezt bizonyítják a közelmúltban lezajlott ágazati szocialista brigádvezetői tanácskozások, a nap mint nap születő munkasikerek. A gazdasági vezetők, a társadalmi szervek feladata most az. hogy ezt a ten- niakarást felkarolják. okosan, ésszerűen hasznosítsák a dolgozók, a kollektívák és az egész társadalom javára. Dankovits László Ezekben a napokban fejezték 1 be a részközgyűléseket, melyeken az idei termelésé és költség- ] vetési tervet tárták a szövetke- í zeti gazdák elé a békési Egyet- | értés Tsz-ben. A szövetkezet vezetősége — amint azt Balogh László országgyűlési képviselő, j tsz-elnök is említette — reálisnak ítélte meg a főbb termelési célkitűzéseket Növénytermesztésből 32 millió forint bevételre számítanak, melyet 18 millió forint költségfelhasználással állítanak elő. Az állattenyésztés 28 millió forinttal járul hozzá a közös bevételekhez. Ha leszámítjuk a 24 millió forint ráfordítást, akkor az ágazat 4 millió forint jövedelmet biztosét. Ezenkívül a segédüzemágak: a belkereskedelmi munka, az építőipari részleg, a közlekedés és a szállítás, valamint az élelmiszeripari tevékenység is jelentős bevételt biztosít. A szövetkezet idei bruttó bevételi terve 86 millió ioriixt. A termelésbe előirányzott költségek összege eléri a 78 millió forintot. A tervezett jövedelem. tehát nyolcmillió forint. Összeségében jónak, igen kedvezőnek mondható a békési Egyetértés Tsz idei termeüóss és költségvetési terve. Két évvel ezelőtt ugyanis, 1970-ben az érés a belvíz kerekem 30 millió forint értékű kárt tett ebben a közős gazdaságban. Két év alatt sokat fejlődött a gazdaság. Feljavították a tafejszerfcezetet, s úgy szervezték át a termesztést, hogy a nagy jövedelmet biztosító növények kerüljenek túlsúlyba. A n-es számú üzemegységben tartott részközgyűlése® a takarékos gazdálkodás került szóba. Néhány iparcikk árát, így az MTZ hátsó gumiabroncsát; majdnem M ezer forintra emel- : tök. ötvein ilyen abroncsű traktora van a szövetkezetnek, s ha minden évben mindegyikre kellene gumit vásárolniuk, akkor bizony 1 millió forintot költhet- j nőnek erre a cikkre. Csakhogy mást is kell vásárolná. így az amortizációra félretett pénzt igen könnyen el lehet költeni akár egy hónap alatt is. A legtöbb traktoron a feismo- toros gyújtás helyett már akkumulátorral működő örrindító van. Mégis előfordul, hogy naphosszat járatják üresen a gépeket, pazarolják a drága üzemanyagot. A műszakiak kiszámolták, hogy az üresjáratok csökkentésével évente negyedmillió forintot lehetn# megtakarítani csak üzemanyagból. Ha pontosabb és jobban szervezett munkával tíz- és húszezer forintokat takarítanak meg, akkor ez az összeg több millió forintra nonet az év végéig. A 78 millió forint tervezett köftfcség tehát apró figyelmességgel csökkenthető. A takarékos gazdálkodás, a költségcsökkentés na®? iartaSéMimt ismeretes, a MÉM rendelkezése alapján lehetőség nyütt nagy területem cnkoriépái termelő gazdaságok részére célhitel nyújtására az iVRMB útján. Az együttes intézkedés eredményéként a Mezőkavácsfaázá Járásban, a battaayaí Petőfi: Tsz; a magyarbámhegyesi Egyetértés, a dombegyházi Petőfi és Irumégotai Bercsényi és az orosházi járásban az orosházi Dózsa Sáa a korszerű munkaszervezés. A vezetőség felülvizsgálta a szállítójárművek kihasználását és megállapította többek között, hogy a vontatóikon akkor is utaztatnak rakodókat, amikor munkájukra nincs külijnösebben szükség. A sóderszáfflítést említették. A iökösházj bányában markológép rakj® meg a pótkocsikat,, s misvei vatemennyi pótkocsit elláttak billenős zehkezettel, feleslegessé vált a rakodók utaztatása. A traktoros, illetve a vontató vezető egymaga ás el tudja látni a feladatát. Az így felszabadított munkaerőnek máshol adnak majd hasznos elfoglaltságot, A résztvevők végig nagy érdeklődést tamfeítottab a pénzügyi terv kánt, amit az is tanúsít, hogy B. • Kovács Sándor, Bekke Lajos, Gyarmati Imre, Bondár János hasznos és jő javaslatokat tett az igények felülvizsgálására, rendezésére, a ker- tészkedés fejlesztésére; a rizstermesztés fokozására és a ló- fogatok jobb kihasználására. B, K. Tsz Jöapotí Mentős összegű hitelt, melynek együttes összege a 4 millió forintot meglrözelítá, s ez máris rendelkezésre áll a gazdaságok résziére. A hitellel jelentős mértékben tudják biztosítani az iparszerű cukorrépateraaeűSés gépi előfeltételeit, A nagy területen répát termelő gazdaságok részére még további lehetőség vám hasonló hSteömyűjfcásra. A békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet nyolcholdas hagymáié Máján a frissen vetett növényt vegyszerrel permetezi Sarkadi Lajos RS gépével. Utána az asszonyok kézi kapákkal egyengetik a fordulók talaját. (Fotó; Deményj) Négymillió forint hitel cukorrépa-gépsorokra Vegyszeres gyomirtás a hagymaföldőn
