Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-09 / 83. szám

Divat a paróka — de mióta? Sfagy divat lett a paróka. Pedig tulajdonképpen nem űj divat. (Sandoijunk csak vissza a történe lem régebbi századaira. A francia királyi udvarban divó hihetetlen nagy parolia-iaz”-ra. Ma más a póthag, a járóka rendeltetése. Ritka, gyér a hajkoro- ffiánk s egy kissé dúsítani alkarjuk. Nincs időnk, hogy frizuránk rendbehozásához órákon át üljünk a fodrásznál. Ezen segít a pót­haj. az úgynevezett „pepi”, vagy pedig a teljes paróka. Hazánkban csafc eredeti, valódi hajból készül paróka. Pót- K^zt azonban műhajiból is vásárolhatunk. Ez lényegesen olcsóbb ás. Ennek azonban az a hátránya, hogy csak arra a formára, fri­zurára fésülhető, ahogyan, amilyennek megvettük. A pótrész ak- íkor célszerű, ha az 4—5 deka súlyú, de 8 dékánál nem nehezebb. Különbem könnyen fejfájást okozhat, mert az eredeti hajhoz haj­tövei, csattal, csipesszel erősítjük hozzá, s annak is súlya van; A parókáit ritka, tüül-szerű anyagra dolgozzák ró, tehát a pó­lusok nem tömődnek él alatta, szellőzik a fejbőr. A paróka hor­dása ezért nem okozhat hajhullást, kopaszodást. Az azonban igaz, hogy miután a paróka melegít, állandó viselése nem egészséges. A teljes parókát gumi szabályozza és mint egy kalap, úgy idomul a fej formájához. Fésűvel, kefévé! ápoljuk, akár a saját hajun­kat. A parókáit lehetőleg úgy tároljuk, hogy kalapra, vagy sapká­ra helyezzük a „pihenő idejében”, míg a pepit vázára, vaigy polc­ra. Olyan ez, mint amikor a ruhánkat a szekrényben fogasra akasztjuk, nem dobjuk le a székre, s így az nem gyúródik össze, tartós és szép marad. Sokan idegen kednek a „pót-fej”-től. (Igaz elég drága is!) Egy gyors program esetén is nagyon jó azonban, ha a szekrényből elővarázsolhatjuk a rendes, új frizurát. AjJőthaj vi­selése természetesen nem mentesít attól, hogy rendes hajunkat rendszeresen mossuk, fésüljük, ápoljuk. A póthajat — viselésétől függően — Idb. kéthetenként, a pa­rókát pedig ritkábban mossuk. Mi ennek a legegyszerűbb, leggyor­sabb módja. Gyógyszertárban vásárolt tiszta benzinből öntsünk tiszta edénybe félíliternyit, abban óvatosan nyomkodjuk ki a hajat, természetesen nyitott ablaknál, vagy a szabadban. Ezután alaposan rázzuk meg, néhány perc alatt megszárad. (A benzingőzt is alapo­san szellőztessük ki a lakásból, mert ha benn marad, az is rob­banás* okozhat) A kissé benedvesített hajat ezután csavarók és csipesz segítségével a kívánt formára felcsavarjuk. A száraz ha­jat hajsütő vassal is formázhatjuk, de az csak langyos, vagy kö- aépmetleg legyem. Ezután fésüljük, keféljük, igazítjuk a hajat a kívánt frizurára. Ha saját hajból alkarunk parókát készíttetni, teljes paróka ké­szítéséhez kb. 30 deka 40 cm hosszú haj szükséges, a pótrészhez pedig 20 centi hosszúságúból 6—8 deka. A póthaj és a paróka, ha gondosan kezeljük és ésszerűen használjuk fejbőr-betegséget nem idézhet elő. Jó fésüléssel a szak- j ember szemét is megtévesztheti. Gáspár Judit azaasasazziaxBlMEScassMKBiiMEaeaeiasaasasBa». ! Virágtartók házilag A cserepes virágok téli elhe­lyezése mindig gondot okoz. Nincs hozzá elég helyünk és vi­rágtartónk se? Virágtartóikat há­zilag is készíthetünk. A növé­nyeinket lehetőleg igényeink szerint csoportosítsuk, és termé­szetesen olyan elhelyezést ala­kítsunk ki a részükre, amely a szoba bútoraihoz, a környezet hangulatához is alkalmazkodik. A kevés fénynél is jói díszlő növényeket az ablak közelében lévő szabad falfelületre akaszt­hatjuk feL Ehhez száraz, egész­séges felületű kukoricaszár le­tisztított darabjaiból szép vi- rágcserép-köpenyt készíthetünk. Az egyformára vágott kóró-szá- iakat 2—3 helyen dróttal átszűr­jük, s így egymás mellé fűzzük. Amikor körbeér, a drótokat ösz- szekötjük és elvágjuk. A felső szálból egyúttal felakasztó-hur­fém- vagy műanyagtálait ve­szünk, erre csavarozással, vagy szögeléssel, esetleg ragasztással négy TV-lábat, vagy házilag ké­szített lábat erősítünk. Ha ab­lakot nyitunk, a tálat kiét kézzel Varjútáne Táncos kedvű varjai lányka Eljössz-e a varjú-bálba? Elmennék én, de a gúnyám Szennyes és megkopott [csúnyán. Ne búsulj, mi majd kimossuk, Ahol lyukás, megfoltozzuk, Csipkegállért varrunk rája,. Elmehetsz a varjú-bálba. Varjú leány örömében Felhőkig szállt és merészen Fellegekkel fogott táncba.. q Nem ment él a varjú-bálba. Danes József «•sa»MS3>sss3S0S9aa99nBv<ssscse9«g»BaBaaB9aa Receptek ^ FASÍRT —i TÜKÖRTOJÁS­SAL: Ízlés szerint elkészítjük a fasírthúst, majd gombócokat formálunk belőle. Közepükbe kis mélyedést nyomunk és rá­rakjuk a kizsírozott sütőlemez­re. A tetejét olvasatott zsírral jól megkenjük. Sütőbe tesszük és majdnem teljesen -megsütjük. Ekkor kivesszük a sütőből, és mindegyik mélyedésbe egy-egy nyers tojást ütünk, megsózzuk és újra visszatesszük a sütőbe. Addig sütjük, amíg a fehérje összeáll, vigyázzunk, hogy a sár­gája lágy maradjon. Törtburgo­nyát és fejessaláitát adunk hoz­zá. CSIRKEHÚS ' GOMBÁVAL: 1—2 reszelt vöröshagymát zsí­ron vagy olajon megfommyasz- tunfc, majd lő—20 dkg szeletek­re vagdalt gombát adunk hozzá, és pár percig pirítjuk, utána meghintjük kevés liszttel. Le­vesszük a tűzről. Közben fel­tesszük a feldarabolt csirkét rö­vid lével főni, húslevesbe váló zöldséggel bezöldségezzük. Ha megfőtt, a húslevessel felöntjük a gombát, beletesszük a búsda- rabokaf és félforraljuk. Ha kész, két tojás sárgáját két ded. tej­föllel össze habarunk és beleke­verjük az ételbe, adunk bele bő­ven vagdalt zöldpetrezselymet és töröttborsot. Rizsköretet adunk hozzá, a wzst is hűSlével en­gedjük fel, keverjük a rizshez a húslevesbe főtt és kockára vá­gott sárgarépát, fehérrépát. Fési Katalin A fejfájásról Ha falun vagy városban meg­vizsgálnánk, hogy melyik ház­ban akad tabletta a fejfájás él­len, meglepő eredményre jut­nánk. Legalábbis minden má­sodik házban találnánk ilyen tablettát. Igaz, sok helyen csak ritkán használják. Akadnánk azonban — nem is túl ritkán — olyan emberre, aki naponta, sőt, akár napjában többször is szed tablettát főfájás éhen. A főfájás sajnos elég gyakori. Le­het-e ezen változtatni? Mit te­hetünk a főfájás ellen? A főfájás mögött legtöbbször egyáltalán nem szabad valami különleges betegséget keresni, A fejfájós emberek döntő több­sége ugyanis, egyszerűen túlzot­tan ideges, neurotikus ember. Ha az alkatilag, vagy a hátrá­nyos gyermekkori élmények mi­att érzékenyebb idegrendszerű embert tartósan éri olyan lelki teher, olyan gond, amit sem elviselni, sem megoldani nem tud, a kö­vetkezmény minduntalan visz- szatórő főfájás lehet. így pl a szülői elvárásokat, pl. asz ötös bizonyítványt követelő szülők kívánságát teljesíteni nem tu­dó gyermek élőbb-utóbto főfá­jásról fog panaszkodni. Az iszá­kos férj felesége, aki tehetetle­nül kénytelen szemlélni férje gyötrődését józan perceiben, majd durvaságát és embertelen­ségét ittas állapotában, ugyan­csak főfájós lehet. Anyagi gond, családi torzsalkodás, a házastár­si viszony elhidegülése, maró féltékenység, mind okozhat fő­fájást. Nyilvánvaló, hogy a megpró­báltatás, a lelki feszültség okoz­ta főfájások ideális gyógyszere nem tabletta. Ideig-óráig a tab­letta is segít. Az ésszerű és vég­leges megoldás mégsem feltét­lenül a tabletta. Ha ugyanis módjában áll a szorongatott, félő embernek kibeszélnie ma­gát, ha lehetőség kínálkozik ar­ra, hogy gondjait, nehézségeit megoldja, megszabadul tabletta nélkül js főfájásából. Olyan tekben, amikor évék óta fennál­ló ideges főfájásról van szó, a gondok, a kiváltó okok átbeszé- lésével egyidejűleg végzett lég­zési gyakorlatók vagy a modem yoga néha szinte csodát művel­het. Ha az ideges ember meg-' szabadul állandó belső félelmé­től, vagy ha megtanulja elvisel­ni élete valódi, vagy vélt nehéz­ségeit, akkor is ha azokat nem sikerül kiküszöbölnie, kiegyen­súlyozott, főfájástól mentes emberré válhatik. Természetesén túlzás, azt ál­lítani, hogy minden főfájás ide­gességen alapszik. A „migrén” néven ismert főfájás, amire jél- 'lemzö, hogy rohamszerűen jön,, és rendszerint féloldali, — s »néha hányingerrel, hányással és ritkán, látási panaszokkal jár — nem azonos az ideges főfájás­sal. Kiválthatja többek között alkoholfogyasztás, megerőltető fizikai munka, túl sok alvás, csíkos képek nézése, stb., ide­gesítő állapotok is válthatnak azonban ki rohamot. Magren esetén feltétlenül helyes már a roham előszelének észlelésekor egy-egy feketekávét meginni, vagy speciálisan erre a célra rendelt, -migrént megelőző tab­lettát bevenni. A migrénes be­teg előbb-utőbb jól kiismeri baját és megtanulja, hogyan előzheti, vagy szüntetheti meg. Létrejöhet azonban főfájás pl. r, yakcsi goi ya-elváltozás, am- deg-zsába: különböző gyulladá­sok, agynyomás következtében is. Hogy az alkohol, a nikotin­vagy bűzös levegőtől okozott főfájásról ne is szóljunk. Bármilyen eredetű legyen is azonban a főfájás, nem ok arra, hogy tétlenül tűrjük. Ésszerű életmóddal, legtöbbször elkerül­hető. Azokban az esetekben pe­dig, amikor valamilyen komo­lyabb ok áll a háttérben, orvosj segítséggel biztosan megszüntet­hető. Dr. Sz. A. ••aaaaaasaaasaaaszKazEiaaaaaaaaaiaeiaasataaaaaaaBaaaBaaaaaaaaeaaaaaasaaaaaaeaaaaaaa kot ás csavarunk. A cSeréptartó alján két szál drótot keresztbe kötünk, így nemcsak a csere­pet, de az elmaradhatatlan alá­tétet is megtartja. A másik változat, amikor a vi­rágcseréppel összhangban hosz- szabb kóró-szárakat (esetleg nád, vagy bambusz is lehet) dí­szítésül akasztunk a falra. A felhasznált kukoricaszár felüle­teket gondosan mázoljuk be színtelen lakkal. A fényigényes növényekből lábaikon álló virágtálatt készít­sünk. Nagyméretű zománcos könnyen elmozdíthatjuk a he­lyéből, s így az apró cserepek­kel való bajlódás felesleges. Nagyobb növényeinket csopor­tosítsuk közös, erre a célra ki­választott virágládába, amelyet természetesen ablaíkközeli jól megvilágított helyre állítunk. A láda belsejét lécdarabokkal úgy hálózzuk be, hogy a kisebb, helykitöltésre szánt futók és más növények magasabb elhe­lyezést nyerjenek benne. Erre a célra bármilyen egyszerű desz­kaláda is megfelel. Felületéről a nagyobb szálkákat dörzspapír­ral eltávolítjuk, s utána az egé­szet ,ön ragasztó tapétapapírral vonjuk be. A megfelelően kivá­lasztott tapétapapír segítségével elérjük, hogy virágtartó ládánk — a környezethez alkalmarirod- va — felér egy szép bútordarab­bal Fekete Uom A mama ssapor&n gyúrta a tésztát a desz- Icán. A tészta puha volt, aranyszínű és vaní­liától illatozott, Magdi nagyon szerette nézni, hogyan készüli a süte­mény. — Mama, adsz egy kis darab tésztát? t— Minek az kislá­nyom? — Akarok belőle vala­mit csinálni. — Mit? — Valamit, amiről a tanító néni mesélt az iskolában. — Mert Mag­di már iskolás volt, el­ső osztályos. —* Miről mesélt? — Egy régi, régi szo­kásról mesélt a tanító néni. Húsvétra a „Tava­szi Ünnepekre”, szép kisimításokat sütöttek. Szemük borsból volt, a kicsi szárnyuk és a ta­réjuk meg színes se­lyempapírból. Mamács- kám. kérlek, adj egy kis darab tésztát, úgy sze­retnék egy ilyen kiska­Irína Kwintówa: Magdi kiskakasa kast formálni. Olyan szép lesz. A mama adott Magdi­nak tésztát és Magdi gyúrta, nyújtotta: Feje, csőre, mint a kismadáré, itt a farka, ott a lába — kész is van a kis ka­kasmadárka ... Magdi gyönyörű sze­met is csinált borsból i kiskakasnak. Messzi­ről úgy csillogott, mint az igazi. Magdi szinte tapsolt örömében. Mama beültette a kis- kakast a sütőbe. Magdi alig bírta kivárni, amíg megsül. Végre! Itt a kis­kakas. Milyen szép! Mi­lyen pirospozsgás! Mag­di majdnem táncra per­dült örömében és éne­kelni kezdetű Tarka tollú kiskakas — kukurikú! Ici-pici bóbitás — ku­kurikú! De mi 'ez? A kiska­kasnak csak egy szeme van! Hol a másik? Mi történt? — Biztosan kiesett e tésztából a bors-szem — mondta a mama. Magdi nézi, nézi: Fe­jecskéje, mint az igazi kismadáré. És szárnya, lába is vám. Milyen cso­dálatos kiskakas! Csak éppen az egyik szeme hiányzik. Új borsszemet próbált béle- dugni, de a sült tésztá­ról leesett, nem tartotta meg. A kiskakast ma­gasra. a polcra tette. Ott várta meg. ott az iskolai szünidő végét. Á kakaska minden IMMIHm 99999999999999999999999« kis játszópajtásának tet­szett. Zsófinak ás, Lalinak is. Mindenki dicsérte « kiskakast. Magdi magával vitte szünet vitán az iskolába is, A tanító néni meg­mutatta a gyere keiknek és azt mondta: —Éppen ilyen kiska- kasokat sütötték réges- régen tésztából. — Csak azoknak két szemük volt... az enyémnek meg csak egy van — sóhajtott fel Magdi. — Az nem jelent sem­mit, Magdi! Ezzel az egy borsószemmel is na­gyon szép — mondta a tanító néni, mert meg­hallotta Magdi sóhajtá­sát. — Egészen olyan, mint amilyet reges-ré­gen sütöttek az olyan kislányok, mint te. Lengyelből fordítottat Bába Gabriella

Next

/
Thumbnails
Contents