Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-09 / 83. szám

sfiér Sínesnél, m csabacsfidi Lenin I m ■■ Ts* szakosított ' /W —1 sertéstelep-veze­tőjét a Hazafias Népfront megyei küldöttérte­kezlete megbízta hogy képvi­selje a megye lakosságát az országos kongresszuson. — Mikor idekerültem Csaha- csűdre, a Lenin Tsz-be, nem va­lami lelkesen fogadtak. Az ak­kori főagronómus sehogyan sem akart belenyugodni, hogy nő ve. zető is legyen a tsz-ben. Akkor, 1969-ben nagy száj. és köröm­fájás-járvány pusztított. Renge. teg állat elpusztult, a többieknek is fájt a lábuk. Egyenként kel­lett minden állatot kezelni, volt vagy hétszáz beteg állat. Ezeket bízták rám, csináljam csak, úgy­sem bírom, aztán majd megszö­köm. Nagyon pehéz volt iga*, de összeszorítottam a fogam, és azt mondogattam magamban: Bírni kell! Nem adhatod fel- Kibírtam, az állatok is meggyó­gyultak — a főagronómus meg azóta már máshol dolgozik. Ez régen volt mondom, nem fontos, nekem sem igen jut már eszembe. Nem is érek rá ezen gondolkozni. Huszonnégy éves vagyak, másfél éve asszony és a Lenin Tsz sertéstelepének veze­tője. Még nincs teljesen kész a telep, rengeteg a gond. Persze már könnyebb. Mikor kinevez­tek, két évvel ezelőtt, olyanok­kal kellett együtt dolgoznom, akik gyerekkorom óta ismertek, mert itt születtem, Csabacsűdön. Nem volt tekintélyem egy kicsi sem, kinevettek, hogy mit akar itt es a lány! Aztán elküldtem két embert a telepről, akik nem hajtották végre az utasításaimat és rend lett. Most 1700 sertést gondozunk, és még két új épüle­tünk is elkészül az ősszel. Elértem, hogy a fizetésem »ugyanannyi legyen, mint a be- osztottaimé. Azért, mert ők fér­fiak, ötszáz, vagy ezer forinttal többet kaptak. Hiába volt a párthatározat, hogy azonos mun. káért azonos bért, itt csak nem hajtották végre. Bementem szól­ni az irodára, úgy mondták: elintézik. Aztán vártam. Nem lett semmi, megint mentem. Na­gyon restelltem már magam, hogy annyit járok a nyakukra, de a főkönyvelő megnyugtatott, azt mondta: nézd lányom, szé­gyenlős koldusnak üres a tarisz­A községét képviseli nyája. Megértettem és aztán mindennap harcoltam az igaza­mért és egy éve sikerült elérni, hogy ha már férfiként dolgozom, úgy is fizessenek. Szabad időm nem sok van. Másfél éve párttag és a járási KISZ VB tagja vagyok. Ezen­kívül pártmegbízatásként a tsz KISZ-szervezetének ágit. prop. titkári teendőit látom el. Meg­szoktam már a sok munkát, tíz éve léptem be a KISZ-be és az­óta állandóan végzek valamilyen társadalmi munkát. Szarvason jártam gimnáziumba, ott az is­kola KISZ-titkára voltam. Érett­ségi után a Hódmezővásárhelyi Felsőfokú Mezőgazdasági Tech­nikumba jártam, ott lettem ál­lattenyésztő szaktechnikus. Ez idő alatt is a technikum KISZ- titkára voltam. Sok a munka, de szeretem csinálni. Ha van egy kis szabad időm, tv-t nézek vagy olvasok. Férjem nagyon sokat segít, szinte minden házimun­kát ő végez. Mikor megkérdezték, hogy vállalom-e, hogy a falut a nép­front megyei kongresszusán kép­viseljem, nem jutottam szóhoz. Huszonnégy éves fejjel nagyon nagy megtiszteltetés ez.. Mikor a jelölőgyűlés megválasztott, majd­nem elsírtam magam. És most pedig az V. kongresszusra ké­szülök.« ■ |iSt L. U Tavasz Kardoson Aid gépkocsin Békéscsabáról Szarvasra vagy Szarvasról Bé­késcsabára utazik, észre sem ve­szi, hogy közben Kardoson is át_ halad. Méghozzá 8' kilométeres szakaszon. De az út mentén semmi nem jelzi a belépést, sem a kilépést Mintha három év alatt nem jutott volna még idő arra, hogy a táblát kirakják. Mert éppen három éve önálló község Kardos. Lakosainak száma az 1500-at sem éri el, ehhez Képest azonban a területe óriási. Mégis elszór­tan mindenfelé élnek emberek. A szomszédokat néhol 200—300 méter választja el egymástól, míg a község központjában csak egy kerítés. A tanyasiak rendü­letlenül kitartanak megszokott életmódjuk mellett. Szívesen ál­doznak a villanyra, járdára, ami már sok helyre el is jutott. Csak a Szakács-soron és a Kardos dűlőkön (kivéve az Iskola-sori részen) fogyatkoznak a tanyák, mert erre az igen ritkán lakott és településre a belvíz miatt is alkalmadén területre nem érde­mes a villanyt eljuttatni Száznál több új családi ház Valamikor Szarvashoz tarto­zott ez a tanya világ, majd ör­ménykúthoz került, amely 1952- ben alakult tanyaközpontból községgé. Ebből vált le 1969. április 1-én Kardos, amelyet északon örménykút, keleten Kondoros, délen Nagyszénás, nyugaton Szarvas és Csabacsűd határol. Vaskor András, a köz­ségi tanács elnöke és Szabó Ká­roly vb-titkár térképen is be­mutatja a helyzetet, amelyből jól kitűnik, milyen is lesz majd egyszer a községközpont. A kör­vonalak már a valóságban is bontakoznak. Talán száznál is több új családi ház épült a be­kötőút két oldalán. Valahol a középtájon helyezkedik el a kocka alakú emeletes tanácshá­za. Nem a templom, mint a régi községekben, de mlrtek is kelle­ne az ma már? A fiatalok nem áldoznak templomépítésre, az idősebbeknek pedig elég, ha ha­vonta egyszer tartanak evangé­likus istentiszteletet az iskolá. ban. Egyelőre temetője sincs a községnek. Ezért mondja Szabó Károly: — Meghalni lehet, de temet­kezni nem. Kialakult szokás, hogy a ha­lottat abban a községben teme­tik el, ahol a rokonság él: Szarvason Kondoroson, Csaba­csűdön. Egyébként a lakosság a fel­szabadulás előtt nagyrészt kö­zépparaszt volt Ma is jómódra törekedne^ az emberek. Még Vetik a kendert A kétsopronyl Rákóczi Termelőszövetkezet 77 holdján veti a kendert Pekárik Pál UMZ—65 tf- pnsú traktorával és Kovács R. Pál, aki a vetőgépet kezelt A pothanyós talajba két nap alatt be­kerül a kendermag, s most már csak kiadós eső kellene. (Fotó; Demenyí azok is, akik egykor cselédes- kedtek. Közöttük a határok az idők folyamán lényegében elmo­sódtak. Különösen vonatkozik ez a fiatalabb generációra. Nem Trabant, hanem Zsiguli ‘ A lakosság több mint 90 szá­zaléka a 4200 holdas Egyetértés Tsz-bői éL Csak nagyon keve­sen dolgoznak máshol, viszont a tsz saját autóbuszán naponta járnak Kardosra Szarvasról. Rafaj András, a tsz párttitká­ra dicséri a tagok szorgalmát és ragaszkodását a közös gazdaság, hoz. Ennek bizonyságául említi meg, hogy tavaly 570 ezer forin­tot engedtek át fejlesztési célok­ra. Különben a tsz 1969-től kezdve évenként 3 és fél millió forintot foi-dit saját erőből fej­lesztésre. Ennek látható ered­őmén ye a két 100 férőhelyes te­hénistálló, a gépjavító műhely és több erő-, valamint munka­gép, továbbá egy autóbusz. Részben ide tartozik a szakosí­tott sertéstelep, amelynek az építése az idén fejeződik be. Költsége 15 millió forint, de ennek az összegnek 70 százalé­ka állami támogatásból ered. — Az őszi vetések jóik, a ta­vaszi munkák befejeződtek, csak a kertészetben dolgoznak — tá­jékoztat Rafaj András és hoz­záfűzi még: — Első nagyon-na- gyon kellemei. —- S meg i® van a tagság szor­gos munkájának a jutalma? — Azt hiszem, igen. A közös és a háztáji együtt jól jövedel­mez. Gyarapodnak az emberek. Vagy 50 személygépkocsi van a községben, de nem Trabant, ha­nem főleg Zsiguli és Skoda. Gombamódra nőnek ki a földből a 2—3 szobás családi házak. Amikor pedig az Iskola-soron 200 házba bevezették ß villanyt, Szarvason, Orosházán, Kondoro­son egyszeriben kifogytak az üzletekből a ív-készülékek. Utánrendelésre volt szükség, hogy mindenki vehessen. A tsz-ért és az asszonyokért Medvegy Pálné, a tsz főköny­velője egy meglehetősen távoli tanyában lakik. Ott keresem fel. Mosolyog, amikor megemlí­tem neki, hogy a falubeliek őt kardos menyecskének tartják. Nem mondom, a tsz ért és az asszonyokért mindig kiállók, ha szükség van rá. Annál is in­kább, mert főkönyvelő, amellett a ^Körösök Vidéke Tsz Szövetség nőbizottságának és az Országos Nőtanácsnak a Ingja is vagyok. — Lenne szíves egy- két „ké­nyese ügyről tájékoztatni? — Itt van például a Vetőmag, termeltető Váil&lat... A vetőma­got előre fizetteti ki velünk, mi meg a termés áta ‘ sa után kap­juk meg a pénzt. Milyen eljárás ez? Mégha monopolhelyzetben is van ! — Nő „ügyekben”? — Arra törekszünk, hogy az asszonyok foglalkoztatása — az előírt munkanapokra — bizto. sítva legyen. Ha sok vita árán is, de rendeztük ezt a kérdést. — És felvilágosítjuk a nőket: ne besegítők. hahem tsz-tagok legyenek! Főleg a nyugdíj szem­pontjából fontos. Magas a nyugdíjkorhatár, 60 év. Az utol­só 5 év mér nehéz, ezért előse­gítjük. hogy könnyebb munkát kapjanak. De ne sógor-koma alapon, hanem igazságosan. Az asszonyok javát szolgálja az idény napközis óvoda is, amit a községi tanács hozott _lét_ re. A tsz ugyaniak hozzájárul a fenntartásához. A kitüntetett kovácsmester A község nevezetes személyi­sége Pribelszki János kovácsi- mestér, aki már a felszabadulás, kor 52 éves volt. Még 1329-ben olvasókört alakított, hogy a műveltség bejusson a tanyavi­lágba. Műkedvelő előadásokat is rendezett. Csak magánkezdemé­v nyezésből minden aüemezolgfELi tatás nélkül. A felszabadulás után folytat­ta ezt a tevékenységet, maja . 1954-ben a kultúrház igazgatója lett A szlovák nemzetiségi ha­gyományok ápolására kultúrcso- portokat szervezett Az Crmény_ kúti Szlovák Együttes abban, az időben hírnévre tett szert Ezért 1956-ban megkapta a Szocialista Kultúráért kitüntető jelvényt, amit féltő gonddal őriz. A kultúrcsooortck legjobbjai* ra ma is névszerimt emlékszik, pedig egyesek közülük már nagyapák. Az ifjabbak, mint Bartyik Jucllt, Szebegyinszki Ju­dit, Bertók Jánosi, Nyemcsok János, Sonkoly Mária és Sze­begyinszki Márton sem tartoz­nak az ifjú nemzedékhez — É® miből él, János bácsit — Kapok havi 312 forint jára­dékot és van egy hold háztáji földem, amit a tsz müvei meg. Én már nem tudnám. Bizony eléggé kimaradt az „osztozásból” miközben na­gyobbrészt társadalmi munká­ban a szocialista kultúrának ál­dozta fiatalabb éveit. Nem len­ne illő , ezt anyagilag mégiscsak valami módon honorálni? Új kútra is szükség van Vaskor Andrással és Szabó Károllyal bejárjuk gépkocsin & határt A földutak sírnák és betonkemények. Meg-megáUunlc egy-egy tanyánál és bámuljuk a sok háztájiban neveit állatot Mintha valami versengés lenne a gazdák között A sebtében lá­tottak alapján az elsőség talán Kasnyik Jánost illetné meg. O most házat épít a község köz­pontjában. Sok pénz kell hozzá. Ha elkészül, akkor majd be lehet vezetni a vizet Az is 8—10 ezer forint Igaz, előbb a köz­ségnek létre kell hoznia a tör- pevízművet Am új kútra is szükség van, mert a régi már kevés vizet ad. A sorrend tehát megfordul. Kezdődik a kútfúrás­sal de az is jövőre. Akkor lesz elegendő pénz. Aztán folytató­dik a vízmű- és hálózatépítéssel végül a víznek a házakba való bevezetésével. A központban lakók előbb- utóbb azt is elvárják majd, hogy oda kerüljön a bolt, a presszó és a felvásárlótelep, ami most — a Békéscsaba—Szarvas kö­zötti műút mellett — elég távol van tőlük. No. persze van még sok más igény is, ami — tud­juk — „újratermelődik”. A ta­nyasorokon például a villany- és a járdaépítés befejezése. De itt 10 családra (mint a bérhár zaknál) nem 30, hanem egy csa­ládra (távol levő tanyáknál) 200 méter járda is jut Van egy kis különbség a városi és az ilyen tanyai településű köaség fejlesz, tési költsége között Milyen lesz 10 év múlvat A fejlődésből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy 10 év alatt a tanyák közül jónéhány mégis­csak megszűnik. A fiatalok igé­nyének jobban megfelel a zár­tabb, közművesített település, ahol jó utak vannak és személy- gépkocsival is tudnak közleked­ni Néhány év múlva eljut a Ke­leti Főcsatorna Kardosra. Az Egyetértés Tsz már előre képez szakembereket az öntözéshez. Akkor majd a tavaszi szárazság­ban is üde zöldek lesznek a nö­vények, a kukorica levelei! pe­dig nyáron sem lesznek sodrot­tak. A központban elültetett fák megnőnek, koronái kiterebélye­sednek és a Békéscsaba—Szarvad közötti úton közlekedők szeme elől jobban eltakarják a háza­kat Tíz év múlva egy kevés múlt­ja is lesz a községnek. Pásztor Béla bMs urcffi WmM 1972. Április a. 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents