Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-09 / 83. szám

Búcsú a határon Az aradi vendégek békéscsabai tartózkodásuk után ellátogattak Orosházára, Szarvasra, Kondo­rosra, majd pénteken Gyulára. Ott a Pascu Zimb- reanu vezette küldöttséget Jámbor István, az MSZMP városi bizottságának első titkára, va­lamint a városi tanács elnöke, dr. Vidó István fo­gadta és tájékoztatta a város életéről. Ezt köve. tőén a delegáció tagjai megtekintették a Várfür­dők a modern 9 szintes gyógyüdülőt, a várat, a múzeumot. A délutáni órákban került sor a búcsúra. A gyulai határátkelő állomásra elkísérte a vendé­geket dr. Szabó Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára, Nagy János, a megyei ta­nács elnökhelyettese. Mihalik György, a KISZ megyebizottságának első titkára, Gyula város párt- és tanács vezetői, valamint a párt megyei bizottságának több munkatársa. Az elvtársi és szívélyes hangulatú bűcsűzáson dr. Szabó Sándor annak a reményének adott ki­fejezést, hogy a két szocializmust építő, szomszé. ■ dós ország közötti kapcsolat tovább bővül a jövő­ben is, mindkét nép javára. Pascu Zimbreanu őszinte szavakkal mondott köszönetét a Békés megyeiek meleg baráti vendéglátásáért, amit sze­retnének minél előbb viszonozni. Baa«BaaB«MBa*«BSSCsaBaaMaaeaaacessass9SBa*esacc3xi«»iaaBaBaaaaaBa«BBaaaaaia»*acBaaam*8 ítfogo tudományos vizsgálat: Milyen a falvak új arculata? Alkotó tanácskozás A közeljövőben komplex ku­tatások kezdődnék a magyar fata társadalmi szerkezetében, a falusi, életmódban végbement változások vizsgálatára, többek között olyan kérdés tisztázására, hogy elsorvadnak vagy urbani- zálódnafc a falvak? Dr. Kulcsár Kálmán' egyetemi tanár, a szo­ciológiai kutató- intézet igazga­tója a jelentős társadalomtudo­mányi vállalkozásról elmondta: — Nagyon komoly és egyben nagyon bonyolult feladat előtt állunk: minden eddiginél rész­letesebben szeretnénk feltárni a mai falu helyzetét, és azt a fo­lyamatot, amely az udbamzáió- íiással megindult. Jelentős létszámú kutatógár­da bevonásával vesszük szem­ügyre azt, hogy mennyiben ala­kult át a falusi társadalmi ré­tegződés, a 'hagyományos élet­mód; milyen anyagi, technikai és egyéb civilizációs előrehaladás történt ahhoz, hogy az életmód gyökeresen megváltozhassék. —■ Nagyon figyelemre méltó szociológiai probléma például, hogy a falusi társadalom jó né­hány, ismert jellemvonása el­tűnőben van. Régen a család falun például munkaszervezet­ként működött: a lakás és a munkahely együtt volt. így jóval kevesebb társadalmi hatás ér­hette az embereket: a család munkaszervezeti jellege erősen segítette a hagyományos falusi társadalmi kötélékeik, szokások fennmaradását. Ez a mezőgaz­daság átszervezése folytán a háztáji gazdálkodásban bizo­nyos formákban még él. A £a­A Csongrád és Békés megyei állami gazdaságok fokozatosan bővítik a rizs vetésterületét a kedvező éghajlati és talajadott­ságú Dél-Alföldon. Az idén a tavalyinál 1000 holddal nagyobb területet, 7100 holdat foglal el a hódmezővásárhelyi, a’ pankotai, a szarvasi a körösi és Vizesfási Állami Gazdaságban a vízi ga- gona. A nagyarányú fejlesztésnek a korábbi években gátat szabó munkaerő problémát egyszer s mindenkorra sikerült megoldani a termesztés, elsősorban a beta, kari tás százszázalékos gépesíté­iusi családok legnagyobb részé­ben azonban — mint ismeretes — a családtagok egy része nem a mezőgazdaságban, hanem má­sutt dolgozik. Ez pedig termé­szetszerűleg hozza magával az életmód, a szokások változását. — Ebben a vonatkozásiban is újszerű, komplex kutatásokat indítunk. Régebbi népszámlálási adatok figyelembevételével egé­szen 1930-ig visszamenően sze­retnénk nyomon követni a falusi társadalom szerkezetének, réteg- változásának az alakulását, s azt, hogy az elmúlt évtizedek­ben má történt, mik voltaik az óriási átalakulás legfontosabb állomásai. — Munkánk során csokorija akarjuk gyűjteni a mai „tipikus falvak” jegyeit. E jellegzetessé­gek összehasonlítása minden bi­zonnyal sok érdekes, hasznos tapasztalatot nyújt majd. —• Másik jelentős vizsgálatunk során statisztikai adatok fel­használásával arra keresünk fe­leletet, hogy a városba elvándo­rolt vagy hazajáró, „ingázó” fa­lusiak hogyan illeszkednek be a falusi társadalomba: elszakad­nak-e a falutól vagy sem; mi az erősebb, a város hatása vagy a falusi, családi környezeté? — Kutatásainkat nem elszi­getelten, hanem nemzetközi kooperációban folytatjuk, és eredményeinket szeretnénk ösz- szebaisonlítand — megfelelő ta­nulságok levonása érdekében — a szocialista országokban meg­levő, hasonló jelenségekkel. (MTI) sével. Az elmúlt év volt az első, amikor új, nagy teljesítményű szovjet lánctalpas kombájnokkal teljes egészében megszüntették á kézi aratást. Főleg ennek kö­szönhető a veszteség nélküli be­takarítás és a dél-alföldi rizskul­túra történetében egyedülálló 17,8 mázsás termésátlag A ho­zamok növelésében nagy előrelé­pést jelent az is, hogy a magyar- országi szélsőséges időjárást ne. hezen viselő külföldi fajtákat kiváló tulajdonságokkal rendel­kező hazai nemesítésű fajtákkal váltottak fel. (MTI) ______ Ül ésl fart az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának elnöksége április 14- én, pénteken délelőtt 9 órai kez­dettel ülést tart. A tanácskozá­son megvitatják a tanácsi válla­latok kitüntető címeinek adomá­nyozására előterjesztett javasla­tot, majd megtárgyalják a mun­kaerőhelyzettel és a munkaerő- gazdálkodással kapcsolatos fel­adatokat. Ezután az 1971. évi szakszervezeti és vállalati üdül. tetés tapasztalatait értékelik, majd meghatározzák az idei fel­adatokat. Végül megvitatják a szakszervezetek VIÍ. megyei kül­döttértekezlete óta kifejtett te­vékenységről szóló beszámoló vázlatát. Verseny a szocialista brigádvezetők kongresszusának tiszteletére A Békés megyei Állami. Épí­tőipari Vállalat párt-, KISZ-, szakszervezete és gazdasági ve­zetőinek felhívására a szocialis­ta brigádok klubja olyan fel­ajánlást tett, hogy áprilist és májust kongresszusi verseny- időszaknak nyilvánítja. A szocialista brigádvezetőik or­szágos kongresszusának tisztele­tére tett vállalások elsősorban a lakás-átadások tervszerű végre­hajtására irányulnak. A verseny — iránt számolják — lehetővé teszi azt, hogy erre az időszak­ra időarányosan kitűzött lakás- átadásj programot teljesítsék. A munka ve rsen yben hatvanöt bri­gád százötven tagja vesz részt. Azt is elhatározták, hogy ennék eredményeiről üdvözlő távirat­ban értesítik majd a szocialista brigádvezetők kongresszusának résztvevőit. CLADÓ 1 db 7,5 to. 1/100-as híd­mérleg, súlyokkal, kisze­relt állapotban. Egy db 1000 kg-os 1/lö-es mérleg súlyokkal. Érdeklődni: Orosháza. Te­lefon: 622, megtekinthető a Vásártéren. 255773 Három napos tanácskozási után visszatértek munkahelyük­re a mezőgazdasági szövetkeze­tek második kongresszusának küldöttei. Azzal a tudattal foly­tathatják munkájukat, hogy fe­lelősségteljes, alkotó Tanácskozás son vettek részt, jól képviselték megbízóik érdekeit Minden fel­szólalásban félreérthetetlenül kifejezésre jutott az is, hogy a szövetkezeti tagok és vezetők nem egyoldalúan, nem más tár­sadalmi osztály vagy réteg, a nem a népgazdaság rovására, ha­nem éppen hasznára keresik a különféle problémák megoldá­sát Szó volt a kongresszuson a nagyüzemi társas gazdálkodás minden lényeges kérdéséről. Ki­világlik ez abból a közös állás­foglalásból is. amelyet a tanács­kozás utolsó napján hagytak jó­vá a résztvevők. Ez az okmány tartalmazza mindazt, amit a kongresszus véleménye szerint a következő években tenni kell a gazdálkodás feltételeinek és eredre enyeinek javításáért, a szövetkezetek belső eleiének fej­lesztéséért Nem utasításokat tartalmaz az állásfoglalás, de vi­tathatatlanul olyan ajánlásokat, javaslatokat amelyeket érdemes megfogadni, és helyi körülmé­nyeket figyelembe véve megva­lósítani. Szabó István, akit ez alka­lommal is a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának elnö­kévé választottak, zárszavában egyebek között azt hangsúlyoz­ta, hogy a szövetkezetek legna­gyobb tartaléka a tulajdonosi mivoltából származó felelősség felébresztése. A legkiválóbban működő szövetkezetekben is jócskáin vannak lehetőségek ar­ra. hogy á vezetés, az ellenőrzés, a munkaszervezés, a fegyelem, a lelkiismeretesség nagyobb fok. ' ra jusson az eddiginél. Van mód arra is, hogy erősítsék a demok­ratizmust, rendeltetésüknek megfelelőbben dolgozzanak a különféle bizottságok. Többen is beszéltek a ta­nácskozáson a szövetkezetek belső ellenőrzéséről. Erről is egységes álláspont alakult ki. Megerősítette a kongresszus azt a felfogást, amely szerint a bel­ső ellenőrzés az önkormányzat szerves része. Csak akkor igazán tulajdonosai a tagok szövetkeze­tüknek, ha nem csupán a dön­tésekben vesznek részt, hanem alkalmuk van a közösen hozott határozatok végrehajtásának rendszeres, érdemi ellenőrzésére is. Mindenki biztos lehet abban, hogy a belső ellenőrzés színvo­nalassá tétele igen nagy mérték­ben hozzájárul a felelősség fo­kozásához. Van azonban a felelősség fel­ébresztésének, illetőleg növelé­sének másik feltétele ia Az ön­állóbb. vállalatszerű gazdálko. dásit egyebek között az jellemzi, hogy a szövetkezetét érintő gaz­dasági döntések közül sokkal több születik a szövetkezetben, mint öt évvel ezelőtt, az első kongresszus idején. Kézenfekvő, hogy a felelősséget, az anyagi és erkölcsi következményeket azok­nak kell viselniük, aikik döntöt­tek. Ezt az elvet ugyan. már évekkel ezelőtt a gazdaságira, nyitás egyik sarkalatos tételévé tették, gyakorlati megvalósulása azonban még nem hibátlan. Sű­rűn megtörténik még, hogy nem az érzi egy-egy hibás döntés káros hatását, akinek kellene. fa tévednénk, ha azt gondolnánk, hogy erre csak olyan példákat lehet találni, amikor valahol a szövetkezeten kívül határoznak, de a kockázat a szövetkezeté. Nem megy ritkaságszámba az sem, hogy a szövetkezeten bélül van ilyen baj. Ezekre az esetek­re is vonatkozik az a követel­mény, hogy ugyanazok élvezzék az elhatározás előnyeit vagy vi­seljék hátrányait, akik döntöt­tek. Hogy a szövetkezet milyen eredményesen gazdálkodik, az nem kizárólag a tagok és a veze­tők munkájától függ. Igen lénye­gesen befolyásolja a működést, gazdasági eredményét az is* hogy milyenek a gazdasági sza­bályozók. van-e elegendő és jó gép. egyéb termelési eszköz, biz­tonságos-e a mezőgazdasági ter­mékek értékesítése, és nem utolsósorban az időjárási té­nyező. A kongresszusi felszóla­lások részlete&en és hozzáértés­sel elemezték ezeket az össze­függéseket is. Nem igyekeztek másra hárítani az őket illető fe­lelősséget, de kendőzéa nélkül beszélték azokról a fogyatékos­ságokról is, amelyek a szövetke­zetekkel kapcsolatban levő álla­mi, tanácsi intézményeket, hiva­talokat, vállalatokat jellemzik. Ha a szövetkezeti tagok meg­kérdezik küldöttjüket, hogy mit vitt haza a kongresszusról, olyan választ nem tud adni, hogy na­gyobb beruházási lehetőségeket, vagy valamilyen más anyagi pénzügyi előnyt kilátásba helye, ző ígéretet. A következő évek­ben nem számíthatunk látvá­nyos, gyors korszerűsítésire, mert a népgazdaság erőforrásai nem teszik lehetővé, hogy az állami költségvetésből az eddiginél töb­bet fordítson a kormányzat a mezőgazdaság fejlesztésének elő­segítésére. Egyik nagy érdeme a kongresszusnak, hogy mentes volt az alaptalan követelődzés. től, a kishitű siránkozástól. Amit a felszólalók kértek és ja­vasoltak, az mind a valóságos helyzet, a tényleges lehetőségek ismeretében tett, mértéktartó indítvány volt- Nem fér kétség ahhoz, hogy a tanácskozáson részt vett miniszterek, s más be­osztású állami vezetők ezért fo­gadták egyetértéssel az észrevé­teleket. s a munkaterületüket érintő bírálatokat is. Meggyőző bizonyítéka volt ez a kongresszus annak, hogy szük­ség van a mezőgazdasági szövet­kezetek érdekképviseleti, ér­dekvédelmi szervezet««, a terű. leli szövetségekre és a TOT-ra, Ezek az intézmények, az elmúlt öt évben bebizonyították éLetké. pességüket Ezután is javára vá lik az egész népgazdaságinak, hä a mezőgazdasági szövetkezetek felkészült és az összefüggéseket is jól ismerő képviselői rendsze­resen elmondják a ' gyakorlati tapasztalatokat, bírálnak, ha ok. van rá és megalapozottan érvel­nek a biztonságos fejlődéshez szükséges körülmények kialakí­tása mellett. Ezen túl még na­gyobb és új igényeket támasz­tanak a szövetkezetek a szövet­ségek és a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa iránt Több szolgáltatást, tájékoztatást várnak, s joggal számítanak ar­ra is, hogy fokozottabb segítsé­get kapnak a döntéseket meg­előző közgazdasági elemzések­hez és a belső ellenőrzés tökéle­tesítéséhez. fi kongresszus utolsó nap­ján jegyezte meg egy meghívott résztvevő, hogy a tanácskozás színvonala igen nagy fejlődést •mutatott az öt évvel ezelőtt megtartott első kongresszushoz képest. Igaza van: ez a tanácsi- kozás jól tükrözte az azóta vég­bement fejlődést. Bizonyította egyebek mellett azt, hogy ma már jóval több a magas kép­zettségű vezető a szövetkezetek­ben, mint fél évtizede volt- El­sősorban rájuk var a megtiszte­lő feladat, hogy széles körben megismertessék, a kongresszus tapasztalatait .állásfoglalását és anmaiir megfelelő munkát hono­sítsanak meg. Olyat, amely to­vább növeli a mezőgazdasági szövetkezetek eredményeit és méltóvá teszi az egész nép eliSL. merésére mindazokat, akik nép­gazdaságunknak ezen az igen fontos területén dolgoznak. G. P„ • BÉKÉS 3 1972. ÁPRILIS 9. Ä rizs kultúr a fejlesztése a Dél-Álföldőn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents