Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-09 / 83. szám
MH 5 ORTTJTAY GYULA CIKKE A NEMZETI EGYSÉGRŐL (4. oldali TAVASZ KARDOSON ®. oldal» TÖTKOMLOSI müzeum (8. Oldali A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA \ 1972. ÁPRILIS 9.. VASÁRNAP Ara 1,2® Pl XXVII. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM V » Óvodát minden mennyiségben Szocialista együttműködési szerződés az egyetem és az állami gazdaság között Ünnepélyes pillanat: a gazdaság és a., egyetem vezetői szentesítik az öt évre szóié szerződést. Szocialista rendszerünk különösen érzékeny a társadalmi igazságtalanságokra s amint egy-egy előbukkan, esetleg a mi viszonyaink között is „újratermelődve”, azonnal össztűz alá kerül. Ilyen szociális feszültséghordoző hazánkban az óvodai férőhelyek elégtelensége. Mert igaz ugyan, hogy gyermekeink ötven százaléka óvodába jár, — országosan kétszázezer férőhellyel rendelkezünk, — s tulajdonképpen ezzel az aránnyal elbírjuk az összehasonlítást a leggazdagabb kapitalista országokkal is, ugyanakkor azonban a másik' ötven százaléknyi gyermekünk nem jut óvodához, s akárhogy is nézzük, ez bizony nem kevés. Óvodáink egyre inkább is- kolajellegűvé iskolaelőkészítő nevelési intézménnyé válnak, s ily módon hátrányos helyzetbe kerül már az általános iskola küszöbén az a gyermek, aki nem jár óvodába. Itt ugyanis szinte még a „kezdet kezdetén”, azonos feltételek között tanulhatják meg a gyermekek gondolataik szabatos kifejezését, ismerkedhetnek meg környezetükkel, s gazdagodhat érzelmi világuk. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság Borsod megyei vizsgálata szerint az általános iskolák első osztályaiban száz gyerek közül mindössze három óvodát végzett, a közvetlenül a családból érkezettek közül viszont 31-en bukjak osztály- ismétlésre. Több megyében és városban iskola-előkészítő tanfolyamokat terveznek az óvodába nem járóknak. Ez a módszer azonban csak pótmegoldás; nyilvánvalóan nem lehet azonos értékű, illetve versenyképes a tanfolyamosdi az egésznapos óvodával. Nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy az óvodába fél nem vett. s ezért tanulmányi szempontból is hátrányos helyzetbe kerültek'között igen sok a fizikai dolgozók gyermeke, s az ő hátrányuk ezzel csak fokozódik. Pedig a gyermekintézményekben való elhelyezés közvetett formájú társadalmi juttatás, egyetlen gyermek évi ellátása 3365 forintba kerül, sok esetben azonban nem azok élvezik ezt, akik leginkább rászorulnak. A fizikai munkát végzők gyermekei maradnak ki nagyobb számban az óvodából hazánk település-szerkezeti adottságai miatt is, miután községeink felében óvoda egyáltalán nem működik. De közrejátszanak a családok körülményei is, a nagycsaládosok nem mindig látják az óvodai elhelyezés nevelési jelentőségét. E témában a népi ellenőrzés hét megyében végzett vizsgálatot, s megállapította, hogy főleg a jobb anyagi körülmények között élő családok veszik igénybe ezt a közvetett társadalmi juttatást. Ahol a családok egy főre jutó jövedelme 400 forint alatt van, 100 gyerek közül 44-en, ahol 1000 —1400 közötti 85-en, ahol 1800 forint feletti a jövedelem, 89- en járnak óvodába. Ez a helyzet még akkor is társadalmi igazságot sért, ha az óvodából távolmaradottak objektív okok alapján kerültek ilyen helyzetbe. Már az is rendkívül sokat segítene, ha legalább öt éves korban, közvetlenül az iskola- kezdés előtt általánosan kötelezővé és lehetővé tennék, hogy minden gyermek egy évet óvodában töltsön. Az elmúlt hetekben a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökségének küldöttsége felkereste Bondor József építésügyi és városfejlesztési minisztert. Az országos nőkonferencia ajánlásait adta át a küldöttség vezetője, Erdei László- né és elmondta, hogy a parlamenti tanácskozás valamennyi munkabizottságában foglalkoztak a gyermekintézmények helyzetével, s azzal, hogy jelenleg is 30 ezer óvodai kérelmet utasítottak el férőhely hiányában. A minisztertől azt kérte a küldöttség, hogy a negyedik ötéves tervben előirányzott 39 ezer férőhelyet, valamint az üzemek által ezenkívül megajánlott 12 ezer óvodai helyet határidőre készítsék el az építők. A küldöttség javasolta azt is, hogy szükségmegoldásként ideiglenes jelleggel az új lakótelepeken hozzanak létre földszinti lakásokban óvodákat. Minden óvodai férőhely egy •család nyugalmát, két dolgozó ember kiegyensúlyozott munkavégzését és egy új állampolgár "korszerűbb felcseperedését biztosítja. Akikre bárhol az országban óvodaépítés van bízva, gondöljanak arra a 30 ezer édesanyára, akik hiába kopogtatnak a gyermekintézmények ajtaján. De ne felejtsék azt sem, hogy az óvodaépítés nem egyszerűen nőkérdés: hanem a családok jólétét növelik és harmóniáját fokozzák általa. K. Ép A szerződés létrejöttének alapja, hogy a Gyulai Állami Tangazdaság rendelkezik azokkal a korszerű feltételekkel, amelyek alkalmasak a leendő gépészmérnökök szakmai fejlődésének biztosítására, valamint a tudomány eredményeinek gyakorlatban való alkalmazására, a szocialista magyar mezőgazdaság eredményeinek reprezentá- lására így minden szempontból alkalmas arra. hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mező- gazdasági gépészmérnöki karának bázisgazdaságaként funkcionáljon« A szerződésben a gödöllőiek vállalták, hogy elvi segítséget nyújtanak a gazdaság termelési műszaki feladatainak megoldásához. a szakmai kérdések konzultálására, a jelentkező igényeknek megfelelően előadásokat tartanak aktuális szakmai kérdésekről. A kölcsönös kívánságoknak megfelelően — az adott lehetőségeken belül — a Kar és a gazdaság közös kísérleteket állíthat be korszerű eljárások kipróbálására. Kívánság szerint a hallgatók is részt vehetnek a gazdaság egyes részfeladatainak elméleti kidolgozásában. Az állami tangazdaság vállalja, hogy korszerű adottságai, felszereltsége alapján biztosítja szovjet gépészhallgatók termelési gyakorlatának megtartását. Ennek keretében gondoskodik a hallgatók szakmai fejlődését elősegítő munkaalkalmakról. Vállalják, hogy szovjet fiatalok 20 főnyi csoportja háromhetes gyakorlati foglalkozáson vehet részt a gazdaságban Ahhoz is segítséget nyújtanak, hogy a szovjet egyetemi hallgatók találkozhassanak magyar fiatalokkal, megismerkedhessenek Gyula város történelmével, nevezetességeivel, politikai, gazdasági és kulturális életével A szocialista együttműködési szerződés öt évre szól. Mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonít az egyezménynek és remélik, hogy gyümölcsöző lesz mind a tudományos, mind a gyakorlati életben. Ezer meddő olajkutat vizsgáltak felül az flllöldön Az alföldi szónhidrogénkutatás negyedszázada alatt több ezer kutat mélyítettek le az olajbányászok. Kialakultak a nagy szénhidrogénmezők. A kialakított kutak, mintegy 50 százaléka azonban nem szolgáltat olajat, vagy földgázt. A másfél—kétezer itaéter mélységbe lehatoló fúrófejek nyomán viszont értékes termálvíz buzogott a felszínre. A természet ajándékát sok helyen okosan, gazdaságosan hasznosítják. A víztermelő kutak nagyobbik része azonban le van zárva, hasznosítására eddig nem jelentettek be igényt. Battonyán, Szihalmon és Ja- kabszálláson a tanács igényt jelentett be a meddő kutak vizének hasznosítására A mezőgaz. dasági üzemek viszont még nem figyeltek fel a kedvező víznye- , rési lehetőségre, noha sok olyan gazdaság van az Alföldön. amely más öntözési víznyerési lehetőséggel nem rendelkezik. A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem megfelelő kapacitással áll készenlétben, hogy a jelentkező igényeket, a kutak megnyitását, gyorsan és a lehető leggazdaságosabban elvégezze. Pedagógusok kitüntetése Felszabadulásunk évfordulója alkalmából a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki Keller Józsefet, az orosházi Táncsics Gimnázium és Szak- középiskola igazgatóját, valamint Szilágyi Sándort, a sarkad! 1-es számú általános iskola igazgatóját. Mindkét kitüntetett pedagógus kiváló oktató-nevelő, és igazgatói munkája elismeréseként részesült a magas kitüntetésben. A korszerűsített kazánhoz A Békéscsabai Hűtőházban gáztüzelésű gőzkazánokat helyeztek üzembe, melyekkel naponta 60 tonna gőzt termelnek árufeldől gozásra. A kazánházban a szocialista brigád «mrnei ötszörösen kitüntetett Béke brigád dolgozik Gábriel András vezetésével, «Foto; Demenyí