Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-08 / 82. szám

Rövid hajjaä, nyalkába tekert selyemsállal, szelíd tekintettel. A pincér Oisztar úrnak szólítja, mikor leiil a presszó asztalához. Arról kérdezem, látta-e a Mikroszkóp Színpad „Aki néző akar lenni” című műsorát. Azt nem — feleli, de a tv szilvesz­teni adását igen. Azóta ha ér­deklődnek, hogy nefká, a fősze­replőnek Jri tetszett legjobban a „Rózsa Sándorból”, habozás nél­kül Hofi Gézát említi. Elmondja, ha nincs fellépése, akkor ritkán jár színházba. Ügy van ezzel, mint a múzeumőr a rábízott értékeikkeL Tudja hol, mi van, számomtartja őket, de nincs ideje gyönyörködni ben műk. Á szerepről, faggatom, mely országos hímevet szerzett az „alig végzős” főiskolásnak. És Sándor megérkezik Megjegyzés nélkül Műveltség? Nem vitázni akarok Uhrrn Edittel, amit ő írt az ifjúság­ról, az szerintem helyes. Csak egy valamin akadtam meg ol­vasás közben. Szerinte „kije­lenthetjük, hogy művelt az if­júság”. Itt sem maga a kije­lentés a problémám, hanem az, hogy mit ért ő a műveltsé­gen? Ki az atomkorszak mű­veit embere? Aki minden iránt érdeklődik? Elég az, hogy csak érdeklődik? Szerin­tem a műveltség egy relatív fogalom, hiszen attól függ, hogy az egyént milyen kör­miiin»umtii«Misu(»sntini»iiiaiii Ismeretlen győztes Szerdán láthattak a televí­zió nézői az Eurovízió idei táncdalfesztiválját. A versenyt egy nálunk még szinte isme­retlen fiatal énekesnő, Vicky nyerte, Utánad című dalával. Vicky, teljes nevén Vassiliky Leandros 1949-ben született a görögországi Korfu szigetén. Innen költöztek Athénbe, ahol apja hamarosan énekesként és slágerszerzőként vált ismertté. 1959-ben Hamburgba költöztek egy lemezfelvétel miatt. Vicky 15 éves, gimnazista volt, amikor apja elkészítette vele az első lemezt, amely rög­tön sikert aratott. Leo 'Leand­ros ekkor feladta saját karri­erjét és lánya menedzsere, produkcere, zeneszerzője lett egyszemélyben. Azóta Vicky a törékeny, de nagy hanganya­gú énekesnő hét nyelven 100 felvételt készített. 12 ország színpadán és televízió műso­rában lépett fél, és apja sze­rint „ha nem lenne olyan lus­ta” még többet, elérhetett vol­na. Panaszra azért nincs oka. Így is három aranylemez és szinte megszámlálhatatlanul sok díj bizonyítja tehetségét. Többek közt megnyerte a a montreuxi tv-fesztivál bronz­rózsa díját, a német televízió versenyfilmjeként bemutatott önálló shawjaért. És most el­érte az egyik legnagyobb si­kert, amit énekes elérhet. Luxemburg képviseletében megnyerte az Eurovízió tánc­dalfesztiválját. Sz. E. xiyezetbe helyezzük, illetve hol találjuk? Ha például egy általános iskolát végzett fia­talt összehasonlítunk egy vi­lágtól elzárt indián-törzs vala­melyik tagjával, nyilvánvaló­an az iskolát végzettet tartjuk műveltebbnek, hiszen jóval magasabb a tudásszintjei De mi Vein akkor, ha ugyanezt a fiatalt egy egyetemista mellé állítjuk? A válasz azt hiszem egyértelmű. Milyen gyakran halljuk az idősebb korosztálytól műve­letlen a mai fiatalság. Ha vizs­gáljuk, mi az oka az ilyen ki­jelentéseknek, azt találjuk: nem adják át a helyüket az autóbuszon, furcsán öltözköd­nek. És még sok, ezekhez ha­sonló külsődleges okokra hi­vatkoznak. Gyakran halljuk társaság­ban, hogy egy-egy embertár­sunkról könnyen elhangzik a vélemény: műveletlen. Vajon jól megalapozott ez a véle­mény? Áhhoz, hogy egy em­bert megismerjünk, megtud­juk, hogy miután érdeklődik, mit tud, nem elég egy futó is­meretség. Felmerül tehát a kérdés: szabad-e kijelente­nünk valakiről, hogy művelt, vagy műveletlen, és egyálta­lán mi az a műveltség? Ki a művelt ember? Bálint Lajos tssesAsasss&assaasssaaa': SLÁ­GER­1. (1) Miért mentél el? (Zalatnay) : 2. (3) Te is jársz néha tilosban ; (Bergendy) | 3. (2) Gondolj néha rám (Illés) : 4. (4) Mondd el ha látod őt ■ (Koncz) ■ 5. (6) Mamy blue (Kovács Kati) ! 6. (5) Tudod-e te kislány (Illés) S 7. (9) Good Bye London (Illés) i 8. (8) Ezüst nyár (Lokomotív GT> ■ 9. (7) Egy dal azokért (Lokomotív GT) í 10. (-) Te kékszemű (Kovács Kati) ■ g mmsssi 1972. ÁPRILIS 8. Az élet csodás véletlenjének tartja, hogy megforniálhatta if­júsága eszményképét. Már gim­nazista korában arról álmodo­zott, hogy egyszer létrehozza a művet, melynek az a Sándor lesz a főszereplője, akiről Krú­dy, Jókaii és Móricz írt, a be­tyár, akinek kalandjairól szóló mondákat úgy gyűjtötte, mint kémény a kormot. Ügy gondolta, hogy a népi fantáziának szük­sége van 'a hősre, aki ugyanaz a magyar ii-odalomban, minit Robin Hood az angoléban. Említem, hogy nézése, az összeráncolt homlok, a szigorú tekintet időről időre visszatért, s ez az alakított figura jelleg­zetességévé vált. Egyéni ötlet, amolyan színé-* szí rátalálás — mondja. — Ez a belső magatartás, az ednyoina- tortságtól rettegő, s ezért foly- ton-folyvást figyelő szegényle­gény élt így emlékezetében. A népszerűséget említi. Mi­lyen veszélyes, mennyi buktatót rejt. Rózsa Sándor egy állomás „ volt életében, semmi több. És mégis, hogy marasztalja, szinte csábítja a lazításra. De tovább kell lépni. A színész, éppúgy, mint bármely más mesterem­ber, csak a munkáján keresztül mérheti le önmagát, s tudja, hogy minden új szerep a fejlő­dés újabb szakasza lehet. Mert a hibáikról sem feledkezik meg. Itt van például az a sókat em­legetett ő-zés a Rózsa Sándor­ban. Ma már tudja, hogy egy nyelvjárást — éppúgy, mint az emberi magatartást — nem le­het írott szabályokkal beim ta­rolni. Mégis, forgatáskor a szí­nészek szánté törvényként mondtak minden e hang helyett ő-t. Egy tócsát talán mentség a saját nemtudására, hogy győri születésű és csak a főiskola év­nyitóján került fel Pestre. Nem is látta szülőhelyét az elmúlt év nyaráig. Akkor rosszul lett egy film forgatásakor és máj­gyulladással szállították a győri kórházba. Bár a városból isme­retlenként távozott, most mégis „vadidegen” emberek érdeklőd­tek hogyléte felől, s éjszaka a fiatalok koncertet adtaik abla­ka -alatti Egyébként szereti a jó zenét, a klasszikusokat, a beatet és s jazzt is. Kedveli a Lokamotí'" GT-t, és Koncz Zsuzsának azor számait, ahol a szerelemre énekel, mert őszintének érz ezeket a dalokat. Véleményét a nőkről, mér előtte megfogalmazták. Csák is­métli, hogy ők az élet: tanító­mesterei, akiktől a férfi és a színész egyaránt sokat tanulhat, A nő színlel, a nő szül, a nő át­él. Hát nem ezt teszi a színház is? Havonta két- háromezer leve­let kap. Ha valaki kérése mel­lé egy bélyeggel ellátott válasz- borítékot csatol, annak szívesen küld fényképet. Ez is a „szak­mával” jár. Olyan mintha ven­dég érkezne, s a házigazda ká­véval kínálja. Megint csak a színházhoz ka­nyarodik vissza. A Vígszínház évadnyitó ülésén az igazgató be­mutatta, mint a társulat új tag­ját. Ö meghajolt, a kollégák tapsoltak, s ezzel az etikett szabályainak mindenki eleget tett. A formaságok végeztével először Páger Antal nyújtotta kezét, hangsúlyozva, hogy nem a kezdőt; a színészt köszönti. Végezetül a jelenről beszél. Nemsokára bemutatásra kerül a „Meztelen vagy” című film, melyben Oszter Sándor az együk főszereplő. A Pesti Színházban Nikolaj az „Isten véled, drá- pám”-ban, és hamarosan újabb feladat várja. A Németh László regényéből készült film forgatá­sa következik. Mikor elhagyja a presszót, a kávézó lányok utána néznék. Sándor észre sem veszi. Csak megy és nem fordul vissza. Ta­lán most is egyik kedvencének, Aretha Franklinnak slágerét dú­dolja: Tépd szét a láncaidat.,3 Horváth Kálmán • nnnunniniiiiiisinuiuiatnismnKi ■••MBOT9 GCB2a>S3SaBa£«E8; Aranyhang Medgy A Golden Tone együttes: Keskeny Zoltán (dob), Keskeny László (gitár), Kecskés György (gi­tár), Gál László (ének), Lek Lajos (bassz usgitán). j Állandóan napirenden szerep­lő téma a falu és város közti különbségek csökkentése. Égető kérdés ez, hiszen ha a városi élet kedvéért elvándorolnak fa­luról a fiatalok, ki termeli meg a jövőben az ország kenyerét? Az elvágyók nagy része ókként a könnyebb munkát és a több szórakozási lehetőséget említi. A mezőgazdaság gépesítésével a munka nehezét lassan átveszik a gépek, de mit csináljanak munka után a fiatalok? Bár majdnem minden házban van már televízió és minden falu­ban mozi, ez még nem elég. Szeretnének táncolni, zenét hall­gatni is. Ezért töltenek be fon­tos szerepet a falusi beatzene­karok. ha színvonalasan játsza­nak és komolyan veszik, amit csinálnak. Magazinunk elhatá­rozta, hogy időnként megláto­gat egy-egy falusi zenekart és bemutatja őket az olvasóknak. Elsőként Medgyesegyházára utaztunk. A Golden Tome (Aranyhang) együttes nagyon fiatal. 1971. szeptembere óta játszanak együtt. Sok próba után jelent­keztek a művelődési házban és azóta vasárnaponként ötórai te­án szórakoztatják a közönséget. A művelődési ház nemcsak he­lyet ad nekik, hanem komoly támogatást is. A közelmúltban vásárolt egy olasz gyártmányú erősítőt 20 ezer forintért. A fel­szerelésük vidéki viszonylatban nagyon jónak számít, de egy or­gona még kellene, sajnos azon­ban nincs rá pénzük. Most hagyományos felállás­ban játszanak; három gitár és dob, és van egy énekesük is, a jövőbeni orgonista. Most még külföldi együttesd! számait játsszák, de ez már nem elégíti ki őket. Készül néhány saját szerzeményük is, és ha tetszik majd közönségüknek, akkor per­sze továbbiakat is írnak majd. Természetesen gondjaik is vannak. A jelenlegi szintig sa­ját erejükből jutottak el, de a további fejlődéshez már segítségre lenne szükségük. Sajnos a megyében nincs, aki foglalkozzon velük. Szeretnének többet próbálni, de kevés az idejük. Minden tag ta­nul, vagy dolgozik, és termé­szetesen ezt tartják fontosabb­nak. A zene csak szórakozás, kikapcsolódás, ők „örömből ját­szanak”. Nem játszanak rosszul, ezt az is bizonyítja, hogy nevüket már a falun túl is ismerik. A környék­beli iskolák báljain gyakran játszanak, és a múltkor Oros­házára is hívták őket. Ott, tör­tént, hogy páran az ottani fia­talok közül gyanakodva fogad­ták őket, nem sokat néztek ki 'belőlük. Ment is a szöveg: „Ásó való a kezetekbe, nem gitár.” „Fejjetek inkább tehenet.” Mi­kor elkezdtek játszani, megle­pődtek a kétkedők. Nem csinál­ták rosszabbul, mint bármelyik orosházi zenekar. Sőt. Sikerük, kézzel fogható jele, hogy meg­kérték őket, játszanak jövőre is az iskola bálján. L L» A Mini Magazint Ssszeál- » Iította: Vitaszek Zoltán s

Next

/
Thumbnails
Contents