Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-07 / 81. szám
fl berendezések műszaki állapota és az öntözés hatékonysága Ebben az évben az Öntözési idény előreláthatólag előbb kezdődik, mint általában, sőt az idény előtti öntözés „ is napirendre került. Az öntözés gazdaságossága és hatékonysága nagymértékben függ az állapotától. Ezen a téren sajnos Békés megyében — de országosan is — nem megnyugtató a helyzet. Sem a vízvezető csatornahálózat, sem az esőztető berendezések nincsenek jó műszaki állapotban. De még sokat lehet tenni a helyzet javítására. Ä tennivalók két részre oszthatók. Ezek egy része a gazdaságok saját erejére támaszkodva elvégezhetők, mások viszont túlmennek az egyes gazdaságok lehetőségein. Az utóbbi kérdésben a különböző szinten megalakult operatív bizottságok már egy sor intézkedést hoztak, melyek eredményeként jelentős javulás várható különösen az eszköz- és alkatrész-ellátásban. Hangsúlyozottabban fee’ll azonban felhívni a figyelmet a gazdaságok tennivalóira, mivel az előkészületekben lemaradás tapasztalható, A felületi öntözés berendezéseinek. megfelelő műszaki állapotba hozása nem anyag- igényes. Ennek megvalósítása mérlegelés és elhatározás kérdése. Az öntözővíz vezetését és szétosztását akadályozó vagy korlátozó okokat kellene elsősorban ~ megszüntetni. Ki kellene tisztítani a csatornákat és megjavítani a műtárgy ákat. Ha szükséges, új csatornák is készíthetők. Nehezebb a helyzet az esőztető berendezésekkel. Közismert, hogy e berendezések jelentős része az elhasználódás határán áll. Az is ismert, hogy az elmúlt évtizedben sokféle típus került forgalomba és ezek hiányzó alkatrészeit nehéz pótolni. Tehát az alkatrészellátás javítása sokat segíthet. A berendezés meglévő tartozékai sem mondhatók üzemkésznek, közülük sok házilag is javítható. Akkor is érdemes a kijavítást elvégezni, ha a berendezés nem hozható olyan állapotba, mint új korában volt, de még csökkentett területen használható. Legfontosabb annak biztosítása, hogy á berendezés műszaki kapacitásával összhangban legyen a tervezett öntözendő terület. Ezért sürgős meghatározni az öntözendő területet és ehhez komplettí- rozni a berendezést. A túlméretezett feladat megvalósítása meghiúsulhat. Az aratás előtt a betakarító géppark már rendszeres szemlére kerül. Csak a megfelelő minősítés után foghatók munkára. Az öntözőgéppark felett ijs szemlét kellene tartani, hogy minősítést kapjanak, Ez most nagyon időszerű. Dr. Marjai Gyula tanszékvezető tanár Főiskolai Kar, Szarvas Ipari tv az Orosházi Üveggyár hengerelt üveggyártó hutájában Az Orosház; Üveggyárban I február közepén leállt a henge- i rett üveggyártó huta, hogy elvégezzék a kötelező felújításit. A szokásoktól eltérően most nem (kívülálló cég végzi a felújításit, hanem a gyár saját kemenceépí- tő részlege. A 24 millió forintos munkát — amely a kötelező felújításon kívül a kemencebővi- tést is magában foglalja — alig két hónap alatt befejezik. A korábbi években a kívülálló cég tOO—120 nap alatt végzett; a ke- meneefelú j í táissai, A megnagyított kemencében új technológiát vezetnek; be. Olasz nagyteljesítményű üveghengerló gépet vásárolt a gyár, aminek a teljesítménye kétszer akkora. mint a korábbi gépéké volt. Mivel a kemence is megnagyobbodott, a teljes felújítás után a napi teljesítménye 0000 —7000 négyzetméter mintás táblaüveg gyártásáról 10—12 000 négyzetméterre gyarapszik. A hengerelt üveggyártó hutában ezen kívül korszerűsítik a hűtőikemencét és nagymértékben gépesítik az eddig kézzel végzett munkáltat — közöttük a méretre vágást es a csomagolást. — Műszaki újdonság: a kemencében végbemenő folyamatokat ipari tv segítségévéi ellenőrzik, ami nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a kemence műszaki paramétereit a megfelelő színvonalra lehessen beállítani. A. Érzéketlen komputerek A XX. század sSSgéí a komputer. Vajon érzékenyek-e ezek a szerkezetek a számok vi_ iágán túl. Hallottunk olyanokról, melyek a másodperc tort része alatt több ezer számtani művelet elvégzésére alkalmasak. De vannak olyanok is, melyekkel nagy pontosságú mérnöki rajzok készíthetők. Sőt mi több, már e gép zenét is komponál! Ha már egyszer ennyire mindentudók, jó lenne betáplálni egynémelyükbe azt a kérdést, hogy hányadán is áll ma a gyakorlatban a munkás- osztály és a termelőszövetkezeti egységes irányba fejlődő paraszt, osztály kapcsolata? Miként realizálódik sokak számára a két alapvető osztály szövetsége? Valószínű, hogy a gépszerke- zettől nem. kapnánk erre a kérdésre minden tekintetben elfogadható választ. A komputerek ugyanis csak azokra a kérdésekre válaszolnak kimerítő pontossággal, melyeket valaki megismertet velük. De ki vállalkozik e felépítésében igen bonyolult kér. üés gyakorlati elemzésére a két osztály szövetségének, tartós kapcsolatának érdemi, vizsgálá- sára? Mostanában nem sokszor kerül szóba ez a mindannyiónk által oltalmazott és óva féltett, bensőnkben mélyen őrzött gondolat, a munkás-paraszt szövetség. Lehet, hogy korábban — mondjuk tíz évvel ezelőtt —, amikor a termelőszövetkezeti mozgalom szervezése folyt, sokszor szóba- kerüli. Ha pedig valamiről gyakran beszélünk, ha valamire gyakran hivatkozunk, a szavak, a mondatok közhellyé válnak, veszítenek erejükből, fényük csillogásából. Most, hogy mégis szóbakerült, annak egyedüli magyarázata: ezekben a napokban ülésezett a mezőgazdasági termelőszövetkezetek II. ország«» kongresszusa. Az ország különböző tájairól összeseregiett küldöttek kereken 1 millió termelőszövetkezeti gazda képviseletében tettek hitet ismét e nagyon szép gondolat mellett;. A vita szünetében a folyosón gyűrűző eszmecsere is megerősít abban, hogy a két osztály politikai egysége mellett — melyhez Áz Egészségügyi Minisztérium közleménye Aa Egészségügyi Minisztérium i tájékoztatja a lakosságot, hogy | a jugoszláviai himlőhelyzetről j érkező kedvező hírek ellenére is [ további intézkedésig érvényben maradnak az utazási korlátozd- j sok, melyek szerint magyar ál- I honpolgárok Jugoszláviába csak halaszthatatlan hivatalos ügyben. szolgálati útlevéllel és a kijelölt oltóhelyek által kiállított érvényes nemzetközi him- lőoltási igazolvánnyal utazhatnak. (MTI) kéiség nem férhet — milyen eredményeket hozhatna további gazdasági összefogása. A mai tények reális számbavételénél ugyanis olyan következtetés vonliató le, hogy a szocializmus teljes felépítéséhez az ipar is és a mezőgazdaság is egymástól kissé távol eső utakon jár. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hazai ipar termelési értékének csak egyötöde—egynegyede kerül a mezőgazdaságba, ugyanakkor a mezőgazdaságban felhasznált anyagok 60 százaléka ipari eredetű. Az ipar termékeinek jelentős részét abból a nyersanyagból állítja elő, melyet külföldről élelmiszerért kap az ország. FxroL-lral ezí;löti megvizs. Ven. bei gáltáfc, hogy az ipari és mezőgazdasági exportcikkek előállítására felhasznált 100 forint munkadíjra milyen összegű dollár bevételhez jutunk. Ma is tény. hogy a népgazdaság legjobb deviza kitermelő ágazata az élelmiszergazdaság. Vagyis legkevesebb beruházással, ráfordítással ez az ágazat juttatja társadalmunkat a legnagyobb bevételhez. A külker reskedelmi mérleg csak a mező- gazdaság révén eredményes. Ha ez így igaz, akkor a kérdésre adandó válasz egy másik kérdéssel így lehetne: A hazai ipar termelésének miért csak egyötödét—egynegyedét kapja a mezőgazdaság? Hát nem az lenne a legkézenfekvőbb, ha az inar évi termeléséből többet adna, mint ad? De igen. Ebben az esetben le kellene mondanunk a gazdaságtalan ipari exportról. A gazdasági érvényesülés jobb szervezése nemzeti üev. nemzeti érdek, társadalom-nolitikai feladat. A két osztálv alapvető érdeke, hogy a szocializmus teljes felépítéséhez ió anyagi alanokat teremtsen. Ha ehhez olyan út vezet, hogy a mezőgazdasági termelésben rejlő lehetőségeket az eddigieknél jobban használjuk ki. mert élelmiszeripari termékeink versenvkéoesek és jelen, tűsen nő irántuk a kereslet, akkor a két osztály erőforrásait ilyen irányba kellene csoportosítani. Ha viszont forgácsológépeink iránt nő a kereslet, akkor a mezőgazdasági üzemekben többek között gyártsák ezeket is. A téves konzekvenciák elkerülésére említjük, hogy az ipar forgácsoló gépparkjának jelentős részét, már évekkel ezelőtt is. az élelmiszergazdaság tartotta kar. ban. A MEZŐGÉP orosházi gyára vállalta ezt a feladatot. Kereshetünk desre is, amely az ipari és a mezőgazdasági termékek termelői, illetve fogyasztói árát érinti. Az utóbbi hónapokban több ipari eredetű termék árát felemelték. Az alkatrészeli, a gépek, az esz'•BVcsusasaceessaaBsicssBMBBassaaBasssicsssi Palántanevelő hősp ■kV.., iá;..■_ , Az orosházi Petőfi Tsz megyénkben elsők között vállalkozott arra. hogy központi palántanevelő teleppé .fejlessze kertészetét. Ebben az esztendőben 2 millió sima palántát és 140 ezer tápkockás palántát nevelnek, készítenek elő kiültetésre. Ezeket a növényeket részben saját gazd aságukban, részben pedig a békéscsabai Lenin Tsz. a kondorost Dolgozók Tsz, a gercndási Pétig Tsz* a csanádapáeai C| Barázda és Köztársaság Tsz kertész etében üttetib ki ezekben a napo kbaa. (Totó: Demény) közök, az anyagok így ma drágábban kerülnék a mezőgazda ságba, mint korábban. Következésképpen növelik a mező- gazdasági termelés költségét. Ha a termékek, költsége nő, akkor ezek a termeim árakat érintik fia viszont a termelői árak nőnek, akkor a fogyasztói árak is változnak, drágulnak. A zöldség, a gyümölcs, s általában a szabadáras termékek — mert kis számban ilyenek is adódnak a mezőgazdaságban —. nagyrészt ezért kerültek és kerülnek a korábbinál nagyobb összegű árjel- zéssel az üzletek polcaira. Az ipari eredetű áruk drágulása árnyékként követi a fogyasztói ára_ kai, tehát érinti a bérből és fizetésből élőket;. Vajon érdéke-e az élet drágítása a két osztálynak? Erre a kérdésre aligha lehet igennel válaszolni. A munkásosztály és a. bérből, fizetésből élők sók és olcsó élelmiszert várnak a mezőgazdaságtól. A mezőgazdaságban dolgozók viszont olcsó ipari termékeket kémek cserébe. Az árak újból és újbóli megállapításánál • éppen ezért jobban figyelembe kellene venni a két osztály érdekét, hogy a munkás—paraszt szövetség ilyen értelemben is mélyüljön. Az árarányok kialakításánál a két osztály érdekét is komputerekbe kellene táplálni, hogy erre is legyenek érzékenyek számítógépeink. Ma úgy tűnik mintha mellékes lenne a két osztály érdeke ilyen vonatkozásban. Ez az érdek legfeljebb akkor kerül szó. ba, ha valamilyen árucikk hiányzik az üzletek polcairól. Ekkor hol az egyik, hol a másik osztályt marasztalja el a vásárló, A hiánycikkek helyS a két osztály kapcsolatát mérlegre tenni. A munkás-paraszt szövetségnek elvi alapja van, ennek lényege: hazánkban a munkás- osztály kezében van a hatalom, s a hatalom gyakorlásába bevonja szövetségesét, a parasztságot. A hiánycikkek vagy pedig a dráguló mezőgazdasági és ipari termékek konzekvenciája nem lehet azonos a munkás—paraszt szövetség elvi értelmezésének gyakorlatával. Ez legfeljebb áttételi probléma lehet a gazdaságirányításban. Az irányítás új módszerei a gyakorlatban ugyanis nem zökkenőmentesen valósulnak meg. hanem az érdekek egyeztetésével, ütköztetésével. Így jutunk előbbre, ez a fejlődés alapja. Igaz, hogy a számok sorrendben követik egymást. A közgazdászok és a komputerek ezért igen kedvező helyzetben vannak. A számoknak ugyanis nincs érzelemviláguk, az embernek viszont van. Az érzelmek születnek, élnék, erősödnek, összefonódnak, halványulnak, élénkülnék, hozzákötődnek valamihez, megacélozzák az ember erejét, meghatványozzák küzdőképességét. Az eredmények örömre, boldogságra váltódnak. Ezeket nem lehet a számítógépekbe táplálni. De hogy vannak, léteznek ilyen érzelmek, mindennapi életünkben sok minden tanúsítja. Talán éppen ezért kellene jobban figyelembe venni a tervezésnél, az árképzésnél és mindenhol, ahol a munkások és a parasztok érdekeinek szolgálata kerül szóba. Meggyőződéssel Vhogyb’ nincs és nem is lehet ennél nagyobb feladata azoknak, akik. a két osztály nevében együttesen vagy külön járnak el az emberi és az osztálysorsok intézésében. Ezt kizárólag komputerekre bízni nem lehet. A gépek ugyanis az emberi «.■zésekre érzéketlenek. Dupsi Károly 3 19«, ÁPRILIS X
