Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-30 / 101. szám
í •I s I A cirok biztonságosan termeszthető és nagy jövedelmet ad • • A nagy teljesítményű, olasz gyártmányú PPUL'ZZO cirokszakáll -fésülő gép a medgyesbodzás— pusztaottlakai Egyetértés Tsz-ben könnyíti a munkát az értékes cirokszakáll kereskedelmi átadására. í A Dél-Békés megyei Terme- | lőszövetkezetek, a Tsz Szövet- | ség kezdeményezésére akkor | alakították meg a Seprűcirok- 1 termelő, Értékesítő, Feldolgo- j zó és Vetőmagelőállító Közös 1 Vállalkozást, amikor a cirok : termesztése hanyatlóban volt. | A korábbi évtizedekben álta- I Iában 6,5—7 ezer holdon ter- ! mesztettek cirkot a megye déli S körzetében. 1968-ban már csak ; 3100 hold cirkot műveltek a ; nagyüzemek. Így veszélybe ke- í rült a kovácsházi cirok világ- 5 piaci helyzete. Az ország sep- ; rűipara nyersanyag hiányában : kénytelen volt csökkenteni ter- J melését. Volt idő, amikor ci- 5 rokseprűt nem lehetett vásá- 5 rolni az üzletekben. Hiánycikk jf volt. « Tulajdonképpen e helyzet | súlyát érezték át a Dél-Békés | megyei termelőszövetkezetek, • amikor 1968 márciusában lét- 1 rehozták a Seprűciroktermelő, ; Értékesítő, Feldolgozó és Véli tőmagelőállító Közös Vállalko- ; zást Az vezérelte az alapító- ! kát, hogy a hagyományoknak í megfelelően termelje meg a S megye déli körzete az ország I seprűcirok-szükségletét és kö- 5 zösen szerezzék vissza a kovácsházi cirok világpiaci rang- í ját » Az alapító huszonöt tsz-hez • azóta három újabb csatlako- » zott, s további hat termelőszö- S vetkezet kötött termelési szer- ; ződést a CITÉV-vel. Ma már j 4500 holdon termelnek cirkot S a megye déli részén. Ebben az • esztendőben 500 vagon cirok- : szakáll felvásárlására készül a ! közös vállalkozás! Ebből a sza- S káli-mennyiségből 200 vagonig nal már lekötöttek az olasz, a í francia, az osztrák, a kanadai, ■ az ír és a libanoni partnerek. ; A nyers export fokozására « újabb lehetőség kínálja magát, ; mivel olyan új ha^ai cirok- 1 fajtát is vetettek ez év tava- 1 szán, amely a minőségéről hí- I rés görög hibridekkel is ielve- | szí a piaci versenyt. « A cirok a CITÉV szervezésé- t ben — néhány év alatt — biz- | tonságosan termelhető és nagy : jövedelmet adó növény lett. S : ez nem véletlen. Amióta a CITEV szervezi a termelőszövetkezetek ciroktermesztését, azóta az egy holdról származó árbevétel kereken 1100 forinttal növekedett. A termelőszövetkezetek 1971- ben 3625 holdon 1035 forint mázsánkénti átlagárat értek el. Az igen tekintélyes jövedelem megszerzéséért verseny alakult ki az üzemek között. Jórészt ezzel magyarázható, hogy az 1972. évi 4 500 hold cirok 60 százalékát a kunágotai Bercsényi Tsz, a medgyesbodzás— pusztaottlakai Egyetértés Tsz, a medgyesegyházi Haladás Tsz, a magyarbánhegyesi Egyetértés Tsz, a tótkomlósi Haladás Tsz, a kaszaperi Lenin Tsz, a kevermesi Lenin Tsz és a mezőkovácsházi Oj Alkotmány Tsz adja. A CITÉV-nek ezek az úgynevezett bázisgazdaságai, amelyekben j a korábbi évhez képest 1972-ben csaknem ezer holddal növelték a ciroktermő területet. Az évenkénti 200—250 vagon cirokszakáll exportlehetőség jó kihasználásával visszaszerezte régi világpiaci hírnevét a magyar cirok. Amennyiben újabb termelőszövetkezetek vállalkoznának e fontos kereskedelmi növény termesztésére, tovább lehetne növelni a cirokszakáll-exportot és a belföldi ellátás színvonalát. Szakemberek véleménye szerint 6,5—7 ezer holdon nagy biztonsággal lehetne cirkot.termeszteni a megye déli körzetében. Ezen a területen biztonságosan termeszthető 700 vagon cirokszakáll, melyet a kereskedelem évente igényel. A CITÉV most ezt szervezi. Munkánkat ebbe az irányba összpontosítjuk. A felsőbb szervek ezért adják meg a közös vállalkozásnak mindazt az anyagi és erkölcsi támogatást, amely a seprűcirok-termesztés továbbfejlesztését szolgálja. Segítségükkel 1971-ben 2 nagy teljesítményű cirokhúzó-gépet vásárolhattunk Olaszországból. Ez év tavaszán hat olasz cirokhúzót szerez be termelőinek a CITÉV. További 4 gép beszerzésére is elkezdődtek a tárgyalások. Így összesen 12 nagy teljesítményű PPRUZZÓ könnyíti majd a ciroktermesztők fésülő munkáját. Ezek a gépek egyenként minden órában 9—10 mázsa cirokszakállt fésülnek, kötnek kévébe. Kiszolgálásukhoz mindössze 8 dolgozó szükséges. A hazai hagyományos cirokhúzó szerkezetekkel. óránként 3 mázsa ci- rokszakállt fésül 12 dolgozó. A CITÉV tehát ezzel a műszaki fejlesztéssel is jelentősen hozzájárul a termesztés színvonalának fejlesztéséhez. Ha ide számítjuk a soron levő feladatok megoldásában való rész- vállalást is — újabb korszerű cirokfajták nemesítésének segítését, beszerzését, terjesz24 BMmms*, 1972. ÁPRILIS 30. tését, a vegyszeres gyomirtás megoldását, a cirok egymene- tes aratását — akkor elmondhatjuk, hogy a gazdaságpolitikai feladatokból ez a közös vállalkozás igen jelentős részt vállalt . A CITÉV ciroktermésének 25 százalékát fordítják belső ellátásra, 75 százalékát pedig jelenleg is az igen igényes nyugati piacon értékesítik. A külföldre kerülő cirokszakáll egy- harmada készáruban hagyja el az országot. A szegedi Ecset- és Seprűgyár, a sán- dorfalvi Háziipari Termelő- szövetkezet és a laiosmizsei Háziipari Termelőszövetkezet évente 300 vagon szakállt dolgoz fel a külföldi rendelők igényének megfelelően. Belföldi seprűszükségletre öt háziipari termelőszövetkezet, négy vállalat és három ÁFÉSZ seprűkötő üzemében nagy biztonsággal dolgoznak fel évente 200 vagon szakállt. Mind a belföldi, mind a külföldi növekvő cirokszakáll-ke- reslet kielégítésére termelési lehetőséget ajánl a CITÉV mindazoknak a termelőszövetkezeteknek, melyek már foglalkoztak vagy a jövőben foglalkozni kívánnak ciroktermesztéssel. A cirok ma már biztonságosan termeszthető és egyike azoknak a növényeknek, melyek a legjobb jövedelmet adják. A CITÉV igazgató tanácsa ezért is tett ajánlást a Körösök vidékén gazdálkodó szövetkezeteknek, hogy összefogással hasznosítsák a termelés és az értékesítés további lehetőségét közösségük gyarapítására. Az igazgató tanács erre az esztendőre az 1971. évi 1033 forintos átlagárral szemben 1050 forint mázsánkénti felvásárlási átlagárat tervezett. Holdanként — közepes termés esetén — 10 mázsa szakáll betakarítására lehet számítani, ami azt jelenti, hogy csak szakállból 10 330 fo- | rint bevételre tehetnek szert 5 az üzemek. Ehhez még hozzá * kell számítani a cirokmagból s származó bevételt is, amely ; holdanként 10 mázsa szakállt i alapul véve, 2,5—3,5 ezer fo- | rint. Vagyis, egy hold cirok i bruttó bevétele megközelíti a S 14,5—15 ezer forintot. Korszerű technológiával ér- « demes cirkot termeszteni. Eh- ; hez segítséget ad a CITÉV, « mivel 1971-ben Kapás Péter ■ igazgató szerkesztésében, dr. ; Bacsa Pál cirokkutató lektorá- ! lásával megjelent „A seprűci- | rok-termesztés nagyüzemi ; technológiája”. Ez magában ; foglalja a talajelőkészítést, a ; talaj erővisszapótlást, a vetést, : a növényápolást, a vegyszeres l gyomirtást, a növényvédelmet, ! a betakarítást, és a közgazda- ■ sági számvetést a jövedelmező- ■ ségre. Ez is tanúsítja, hogy a • CITÉV a szövetkezetekkel kö- ; zösen fontos feladatának te- 5 kinti a seprűcirok-termesztés : szervezését, fellendítését, a : termesztés újabb útjainak ke- S resését. Hogy jó úton járunk, £ mutatja a ciroktermő terület S fokozatos növekedése, s az a « tény, hogy e társulás munká- ! ját a szövetkezetek tagfetvéte- S li kérelmükkel és forgóalap i hozzájárulásukkal támogatják. | (X) ■ A CITÉV kunágotai telepéről évente 150—160 vagon bálázott cirokszakáll kerül a belföldi és a külföldi piacra. A telepen kunágotai fiatalok dolgoznak, válogatják a termést. A CITÉV magyarbánhegyesi te lepén 24 nő és 10 férfi dolgozik. Évente 150—160 vagon cirokszakállt osztályoznak, báláznak. : Kezükből — főként — első ősz ályú szakáll kerül a kercske- 5 delembe.
