Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-30 / 101. szám
ii'S'äS*! ß i Jelszavunk: helytállás a társulati tagok, I az egész népgazdaság érdekéhen Napjainkban is még gyaikrain találkozni azzal a megnyilatkozással, amely szerint általában nem ismerik az emberek a vízgazdálkodási társulatok célját, feladatait. Erre igyekszünk válaszolni az alábbiakban, egyúttal ismertetve a Körösi Vízgazdálkodási Társulat történetét, a legutóbbi időben elért eredményeit. A felszabadulásunk után bekövetkezett fejlődés velejárója, hogy az üzemek igénye és a kormány felismerésének szerencsés találkozása következtében 1958- ban előtérbe került a vízgazdálkodási mozgalom újraindítása. Ez a felismerés abból indult ki, hogy a helyi vízUnunkák kizárólag költségvetési eszközökből történő megvalósítása csak hosszabb idő alatt és mérsékelt ütemben következhet be. Ezzel szemben a települések fejlődése, a mind belterjesebbé váló mezőgazdaság érdekei megkívánják, hogy a falvak vízellátása, a belterületek vízrendezé- jj se, a mezőgazdasági üzemeket jj főcsatornákkal, a befogadó víz- S folyásokkal összekötő csatomaa tanácsszervek segítik, figyelemmel kísérik a vízgazdálkodási társulat tevékenységét. Mindez együtt teszi lehetővé a 190 ezer holdas érdekeltségi területen a megbízatás teljesítését. Többször felmerül az a kérdés s®, hogy hova sorolhatók a vízgazdálkodási társulatok? Ezen a jogászok is vitatkoznak, hol az egyszerű szövetkezetekhez, hol a mezőgazdasági szövetkezetek gazdasági társulataihoz, hol vállalatok közé sorolják. Mi tehát? A társulatok sajátos, mind az állami szervektől, mind pedig a szövetkezetektől eltérő szervezeti forma ugyanakkor mind a kettőhöz hasonló vonásokkal rendelkező vízgazdálkodási szervezetek. Közfeladataikat illetően lényeges körülmény, hogy átfogják az érdekeltségi területen jelentkező valamennyi jie- lyi közcélú vízgazdálkodási tevékenységet, ugyanis a területen lévő mezőgazdasági. ipari üzemek, közlekedési létesítmények, települések vízkárokkal szembeni biztonságát szolgálják. A tevékenység folytán komiDFontos feladat a csatornaépítés, fenntartás. Kubikusok munka ban hálózat mielőbb megépüljön. Ezt a feladatat ismerték fel üzemek, szövetkezetek, intézmények és vállalták az anyagi áldozatot is a művek megvalósítására. Így a tehervállalás, a társadalmi összefogás az állam jelentős anyagi támogatása mellett meggyorsította és gyorsítja a jövőben is a helyi vízrendezési és vízhasznosítási művek megvalósításét. A társulatok alapvető feladata a helyi jelentőségű közcélú vizálétesítmények építése, a vízgazdálkodási főművefckei és az üzemi létesítményekkel való összehangolt fejlesztése, a kezelésükben lévő művek fenntartása és üzemeltetése. Ehhez járulnak hozzá az érdekelt üzemek anyagi teherviselésükkel és az állam a támogatás rendszerével. A vízgazdálkodási társulat, közfeladatán túl az érdekeltjei részére megrendelésük alapján végez üzemen belüli vízrendezést, öntözővíz szolgáltatást, tervezést, majorok, települések belterületi vízrendezését. Feladatkörébe tartozik beruházások bonyolítása, művezetés szaktanácsadás és még hosszan lehetne sorolni azt a sokrétűséget, amelyet a vízgazdálkodás területén végezni kell, Jogosan állapítható meg, hogy a társulatai szervezési forma csaknem másfél évtized alatt bebizonyította életrevalóságát, szükségességét és célszerűségét. Ez helyileg csak azért következhetett be, mert élvezte a társulat tagjainak bizalmát, a felsőbb szervek, elsősorban is a vízügyi igazgatóság támogatását; amely édes gyermekének tekinti a társulatot. A párt és lex vízgazdálkodással a vízügyi ágazat körébe tartozó szervezet, így a nagyobb térség vízgazdálkodási rendjébe tartozik. A társulat által kezelt helyi jelentőségű közcélú művek nem a csoport, hanem az állam tulajaz érdekeltségi területen lévő minden jogi személyt, állami gazdálkodó szerveket, üzemeket, intézményeket, szövetkezeteket egyaránt. A Körösi Vízgazdálkodási Társulat tíz évvel ezelőtt alakult meg Gyulai Belvízrendező Társulat néven. A szervezetbe tartozott a város területén lévő akkori hat termelőszövetkezet, az állami gazdaság és az erdő- gazdaság. Két évvel később, 1962. október 1-én alakult meg ebből az Élővíz-csatorna Vízgazdálkodási Társulat Doboz, Elek, Kétegyháza és Békéscsaba tömörüléséből, ehhez csatlakozott a következő évben Gyulavári is. A társulat taggyűlése 1968 január elsejével terjesztette ki működését a gyulai szakaszmérnökség működési területéle, amivel a társulathoz került vízgazdálkodási szempontból Lökösháza. Nagykamarás, Kamut, Kevermes, Köröstarcsa, Gyoma, Csárdaszállás, Mezőbe- rény, Békés, Hunya, Szabadkígyós Újkígyós és Gerla. Ezzel kialakult a Körösi Vízgazdálkodási Társulat mai működési területe; Visszatekintve a 10 éves múltra, érdemes rögzíteni azt is, hogy az egyesüléskor, 1964-ben igen alacsony szintű gépesítéssel rendelkezett, mindössze egyetlen használt Warszava gépkocsi állt az irányítás szolgálatában. A következő évben néhány ugyancsak használt motor- kerékpárral és egyetlen teherautóval gazdagodott a „géppark”. A társulat akkor mindössze három, másodpercenként 60 literes belvízszivattyúval, egy UB 20-as kotróval, egy DT 54- essél rendelkezett, a vezetőség a városi tanácsházán parányi irodáiban kapott helyet. Az eltelt időben, különösen pedig 1970-től; amely egybeesik a társulat új szervezeti formájának kialakulásával, nagy gondot fordítottak a gépi beruházásokra. amelyeknél a fő szempontok az alábbiak voltak: az elavult géppark felváltása, megfelelő fenntartó gépek beszerzése. a nehéz fizikai munkát csökkentő célgépek beállítása, a tervékhez szükséges szállítási kapacitás biztosítása, végül úgy Vedrcssoros kotrógép munkában a gyulai Köröstáj Tsz üzemi vízrendezésénél donába tartoznak. Ezeknek a sajátosságoknak ellenére nem állami szervek, mert az érdekeltek önálló elhatározásólból jöttek létre, önkormányzati jellegűek, csoport tulajdonnal is rendelkeznek. Ezek a szövetkezés ismérvei, mégsem minősíthetők szövetkezetnek, mert közvetlen rendeltetésük állami közfeladat megoldása, de azért sem. mert nem csupán állampolgárokat tömörítenék, hanem összeállítani a gépparkot, hogy az a legfontosabbak vonatkozásában a tipizálás felé irányuljon. A gépi beruházásra fordított összeg 1969-ben 513, 1970- ben 868, 1971-ben pedig már 1 millió 836 ezer forint volt. A gépesítés nem öncélú intézkedés volt. hanem szociális célzatból is szükségszerű, hiszen ez a szakma az, amelyet jelenleg ugyan még a kubikusok képviselnék. de fokozatosan megszűA Boldisháti vízkivé teli szivattyútelep. nifc és a gépeknek kell felvál- taniofc őket. Társulatunk kezdetben belvízrendezéssel foglalkozott, éves költségvetése 8—900 ezer forint között mozgott. Ez 1968- ban már 8 millióra, 1970-ben 11 millióra, az idei pedig 15 millióra emelkedett. A feladat 1968téket. Jól alakultak a keresetek, az egy munkásra jutó átlagbér tavaly meghaladta a 26 ezer forintot, amely mindenképpen elfogadható. A jó működés feltételemek biztosításához a Dobozi úton csaknem 3 hold területen új telepet alakított ki a társulat 2,5 Kiveszi részét a Társulat a be lvízvédekezési munkából is. A kép Gerlán készült a?. 1970-es védekezés idején. ig kizárólag a belvízrendezés volt, csatornahálózat fenntartása, résziben újak építóse.A munkákat korábban 85 százalékig kézierővo] végezték. Azóta már vízhasznosítási feladatokat is megold a társulat, fősúllyai a másodlagos vízszolgáltatásra. Kísérleteztek az utóbbi időben kertészeti és szántóföldi öntözéssel is. Az idei feladatok között a legfontosabb továbbra is a fenntartások intézése, a mezőgazda- sági üzemek vízrendezésének megvalósítása. A tevékenységet most már 80 százalékban gépesítették, amellett emelkedett a termelési volumen is. A megnövekedett feladatok természetes velejárója a minél kulturáltabb munkakörülmények biztosítása, a jó munkahelyi hangulat kialakítása és megtartása. Ez a törekvés megmutatkozik a társulat eredményeiben is. Például 1969-ben az 1 munkásra jutó termelékenység 65 ezer forint volt, ez 1971- ben már 90 ezerre alakult. Ugyanez vonatkozik a műszaki gárda teljesítményére, nálunk az egy műszakira 1969-ben eső 700 ezer forinttal szemben tavaly megközelítette a milliós érmilliós költséggel. Raktárak, műhelyek, szociális létesítmények épültek. A telep még korántsem kész. Az idén belső utak és színépítésré 800 ezer forintot ütemeztek be. A tervei? között szerepei, hogy itt építik fel a központi irodát az elkövetkező években. Gondoskodás főként a dolgozók üdültetéséről, ebből a célból Szántódon üdülőt vásároltak, ahol évente 17 család 80 fővel tölthet kellemes napokat, ami annyit jelent, hogy a jelenlegi dolgozók 50 százaléka veheti igénybe nyaranként a Balaton-menti üdülőt. Igénybe is veszik, ma már kubikusok és erőgépesek is kérik a hely biztosítását. Végül még annyit, hogy a társulat mindig kiveszi részét az előforduló ár- és belvíz elleni védekezésből. Legutóbb, 1970- ben körülbelül 2 millió értékű munkát végeztek, nagyszerűen helytálltak a társulat műszaki dolgozói is. Jelenleg aszálykár elhárítási célberuházást végez a társulat mintegy 2000 holdon, a korábbi évek 800 holdjával szemben. Jelszavuk a helytállás az érdekelt tagok, az egész népgazdaság érdekében.
