Békés Megyei Népújság, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-30 / 101. szám
Ma már ötvennyolc község Tisenőt éves a A takarékszövetkezetek a lakosság önsegélyező társulásai, amelyek bankszerű >} * J és pénzforgalmi tevékenységet folytatnak. Fő feladatuk a lakosság pénzeszközeinek betét útján való összegyűjtése, a lakosság számára a mezőgazdasági termeléssel, a fogyasztási cikkek beszerzésével kapcsolatos kölcsönök nyújtása”. (Az MSZMP KB 1966 májusi határozatából.) A kölcsönös anyagi segítségnyújtás elve — a szövetkezés ősi forrása. Az egymás támogatásán alapuló törekvés már a múlt században találkozott a szövetkezeti gondolattal; az első magyar szövetkezetek a hitelszövetkezetek voltak. Ám a szocialista típusú falusi pénzintézetek csak jóval a felszabadulás után jöttek étre: az első takarékszövetkezet 1957-ben alakult Dunaföldváron. Háromszázan fogtak össze azzal a céllal, hogy megtakarított pénzüket kamatoztassák és kölcsönnel segítsék egymást. A kezdeményezés életrevalónak bizonyult. Az első év végén már 70, két esztendő múlva 264 takarékszövetkezet működött az országban, köztük 12 már „milliomos” volt; vagyis, betét- állománya meghaladta az egymillió forintot. Ekkorra már szervezetilei) és gazdaságilag egyformán megerősödtek a „falusi bankok”. 1959 volt az első esztendő, amikor országos összesítésben már nyereséget értek el a takarékszövetkezetek. 7 962 végén, az ötödik esztendő befejezésekor a takarékszövetkezeti mozgalom az ország nagy részét behálózta. 343 szövetkezet és 117 kirendeltség több mint 1300 községben végzett különféle pénzügyi szolgáltatásokat. A szövetkezetek akkori működési területén 2,5 millió ember élt és 80—90 ezer esetben adtak kölcsönt tagjaiknak évente, átlagosan 3000—4000 forintot. A takarékszövetkezeti mozgalom életében jelentős állomás volt az 1967-es esztendő. A SZÖVOSZ VI. kongresszusa ekkor értékelte a második félévtized eredményeit; s a mozgalom ekkor ünnepelte születésének 10. évfordulóját. A „falusi bankok”, mint az önsegélyezés hagyományos eszközei, az egy évtized alatt a szövetkezés általánosan kedvelt és elterjedt formájává váltak. Fejlődésük meggyorsult, számuk tíz év alatt 368-ra növekedett és jelentősen kiszélesítették működési területüket. A második ötéves terv időszakában újabb 800 községre terjesztették ki tevékenységüket és a jubileum idején már mintegy 2000 község lakossága részére nyújtottak pénzintézeti és ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat. A hatvanas évek végén jelentősen megnőtt a falusi emberek érdeklődése a takarékszövetkezetek munkája iránt; ezen idő alatt háromszorosára nőtt a tagok száma, s a működési területen élő minden második család betétese volt a szövetkezeti banknak. Ezzel arányosan emelkedett a betétállomány, öt év alatt ötszörösére nőtt a szövetkezetekre bízott vagyon értéke, s az évforduló idején már meghaladta a másfél milliárd forintot. A betétgyűjtésben elért eredmények ré/I vén lehetővé vált, hogy a takarékszövetkezeti tagság kölcsönigényeit a korábbinál kedvezőbb feltételekkel elégítsék ki és kölcsönt nyújtó tevékenységüket szélesítsék. Felemelték a termelési és építési kölcsönök felső határát, kedvezőbbé tették a kölcsönök visszafizetési feltételeit; 1967-től, amióta a termelőszövetkezeti parasztság is részesülhet áru- vásárlási kölcsönben, a takarékszövetkezetek is adnak tagjaiknak ilyen támogatást. A takarékszövetkezetek kölcsönállománya az első tíz év „mérlegében” meghaladta a 620 millió forintot; munkájuk szövetkezeti jellegét mindennél jobban igazolta az a tény, hogy tízéves fennállásuk alatt egymillió esetben adtak ki- sebb-nagyobb kölcsönt tagjaiknak saját alapjaikból. A takarékszövetkezeti mozgalom most érkezett 15. éves jubileumához. Jelenleg e pénzintézetek működési területe 2611 községre terjed ki, ahol 4,3 millió ember él. A 388 takarék- szövetkezet 482 kirendeltségben és 273 betétgyűjtő pénztárban, összesen tehát 1143 üzletegységben nyújt pénzügyi szolgáltatásokat. A takarékszövetkezeteknek 880 ezer 701 tagja van, és 442 ezer 755 betétes 4 milliárd 611 millió forint összegű betétjét kezelik. Az 1971-es évben 348 ezer esetben adtak kölcsönt az arra rászorulóknak; építési, áruvásárlási célokra, személyi és szolgáltatási jellegű beruházásokra 2 milliárd 338 millió forint összegben. Mindezeken túl a takarékszövetkezetek ma már sokrétű pénzügyi szolgáltatással egészítik ki tevékenységüket, s mindegyik olyan tevékenység, amely a falusi emberek a szövetkezeti tagok érdekeit szolgálja. Ilyen többek között a biztosítási szervezés, a díjbeszedés, a totólottó szelvények árusítása és a nyeremények kifizetése, a gépkocsivásárlási ügyintézés, valutavásárlás, társasutazások szervezése. Ezek az új szolgáltatások is bizonyítják, hogy a takarékszövetkezetek egyre jobban betöltik hivatásukat a falusi pénzforgalom szervezésében — a szövetkezeti tagság szolgálatában. A 881 ezer tagot számláló takarékszövetkezeti mozgalom a fogyasztási szövetkezés egyik legjobban fejlődő fiatal hajtása. A takarékszövetkezetek üzletházai a legtöbb helyen a falu színfoltjai. A gazdasági reform új szakaszt nyitott e jf\ szövetkezetek előtt is, megteremtette a kibontakozás feltételeit. S ha a gazdasági feltételekben, a helyi önállóságban még vannak is megoldásra váró feladatok, ez a mozgalom a 15 esztendő alatt megmutatta az öntevékeny szövetkezés szép példáját. Békés megyében elsőként Tótkomlóson alakult takarék- szövetkezet 1957. május 2-án. Az első év végére taglétszáma 296-ra emelkedett és 85 betétes 268 ezer forintját kezelték. Az Ilyen volt a megyénkben elsők ént megalakult Tótkomlós] Takarékszövetkezet régi üzletháza. év folyamán 67 tag részére öszszesen 145 ezer forint kölcsönt folyósítottak. A Tótkomlós] Takarékszövetkezet ma már a megye egyik legnagyobb szövetkezete. Betétállománya eléri a 29 millió forintot, miközben csak az elmúlt évben 1 297 tag részére 8 és fél millió forint kölcsönt folyósítottak különféle célokra. A tótkomlós! kezdeményezést követően még 1957-ben megalakult a takarékszövetkezet End- rődön, Dévaványán, Körösla- dányban. Szarvason, Kétegyhá- zán és Vésztőn. A hét takarék- szövetkezet taglétszáma 1 711 fő volt. A7 első évben 228 betétes 638 ezer forintját kezelték, és 214 személy részére összesen 406 ezer forint összegű kölcsönt folyósítottak. A kezdeti nehézségek leküzdése után a falvak |g tmitmssi 1972. ÁPRILIS 30. népe jobban megismerte a takarékszövetkezetek feladatát és fontos gazdasági szerepét. A lakosság bizalma azt eredményezte, hogy ma már megyénkben 58 községre terjed ki a takarékszövetkezetek működési körzete: 20 központ. 16 kirendeltség és 7 betétgyűjtő pénztár áll a lakosság rendelkezésére. Megyénk takarékszövetkezeteinek ma 51 ezer tagja van, a müködésd körzet lakosságának több, mint 25 százaléka. A takarékszövetkezetek betétállománya megyénkben jelenleg 283 millió forint, a kihelyezett köl- csönállomány pedig 109 millió. E két alapvető tevékenységen túl évek óta foglalkoznak a megye takarékszövetkezetei totó— lottó árusítással, azok nyereményeinek helyben történő kifizetésével. Akárcsak az államköl- csönök visszafizetésével. Jelentős az az összeg, amit napjainkban a 20 takarékszövetkezet gépkocsi nyeremény-betétként Sávolt Mihályné, megyénk első takarékszövetkezeti ügyvezetője, az OFT tagja. kezel. És amfi örvendetes, a szerencse is gyakorta „ellátogat” a megye takarékszövetkezeteinél váltott gépkocsi nyeremény takarékbetétkönyvvel rendelkezőkhöz. A múlt évben az okányi és a kondorosi, míg a Fedor jak Pál, a Szarvasi Takarékszövetkezet elnöke, a takarékszövetkezet megyei választmányának elnöke legutóbbi húzás alkalmával a tótkomlósi és a szarvasi Takarékszövetkezetnél váltott takarékbetétkönyvekre sorsoltak ki személygépkocsikat. Az említett tevékenységek közepette is mind sűrűbben került szóba az utóbbi években a takarékszövetkezetek vezetői között új üzletágak bevezetésének fontossága. A tagság és a lakosság sokoldalú pénzügyi problémáinak helyben történő intézése figyelmeztetett erre. Így került sor elsőként az Állami Biztosítóval kialakult együttműködésre. Kezdetben a kölcsönfolyósításokkal kapcsolatos vagyonbiztosítások megkötését végezték a takarékszövetkezetek, az ÁB megbízásából Az együttműködés később magasabb szintre emelkedett Így került sor arra, hogy a takarékszövetkezetek megkezdték a személyi biztosítások sütését is. A lakosság érdekeinek figyelembevételével korszerűsítette az Állami Biztosító a személyi és vagyonbiztosítások ügyintézését. E7 azt eredményezte, hogy 1971 januárjában két takarékszövetkezethez kihelyezték a díj- és állománykezelést. A tapasztalatok azt bizonyítják, helyes volt ez az intézkedés. Cs ilyen ma Tótkomlóson a takarékszövetkezet üzletháza.
